2011. február 25., péntek

X-akták 2. rész

"Számomra érdekes, hogy hirtelen felfedeztem a khecsarí mudráról szóló eszmecserét ebben a csoportban. Időnként gondolkodtam rajta, hogy előhozzam-e a témát, és meglepve láttam, hogy önmagától előjött. Nagy megkönnyebbüléssel írok róla, mert a khecsarí mudra a központi kihívás a gyakorlásomban az utóbbi pár évben. Mind a gurum, Swami Sri Kripalvananda, mind kijelölt utódja, Swami Sri Rajarshi Muni megtapasztalták ezt a mudrát. Tudom, hogy a mudra leírásai sok embert zavarba hoztak, és valószínűleg meg is rémísztették azokat, akik olvastak róluk a jóga-sásztrákban. Akiket érdekelnek a khecsarí mudráról szóló leírások a klasszikus jógairodalomban, azok találhatnak rövid (és nehezen értelmezhető) leírásokat a Siva Szamhitában, a Hatha-jóga Pradípikában és a Gheranda szamhitában is. A Jóga-Kundalini Upanisadban egy részletesebb leírás is található.
FIGYELEM: NE PRÓBÁLD KI EZT OTTHON! Az alábbi leírások azok számra szólnak, akik beavatást nyertek egy olyan jógairányzatba, amelyik ezzel a témával foglalkozik. A beavatás "titkos kulcsai" nélkül ezeket a könyveket lehetetlen teljesen megérteni. Az hogy késsel bemetsszük a nyelvünkert, csipesszel húzzuk és bedugjuk az orrüregbe, nem fogja azokat a hatásokat eredményezni, amikről a sásztrák írnak. Bár a sásztrák alkalmazzák ezeket a szimbolikus terminusokat annak a leírására, ami spontán módon jelentkezik, amikor valaki elegendő mértékben előrehalad a Saktinak való meghódolásban, viszont ha szó szerint vesszük ezeket a leírásokat, akkor megsemmisítjük a szamádhi elérésének esélyeit. 
Én magam is e végzetes hiba elkövetésének a határán voltam, amikor első ízben rábukkantam Swami Kripalvananda írásaira. Sok évet töltöttem azzal, hogy egy guru vezetése nélkül próbáltam a jógát gyakorolni. Abban a félreértésben voltam, hogy a jóga "titka" olyasvalami volt, amire rá tudok jönni, ha elolvasom és összevetem az összes ősi szöveget, amelyek a kezem ügyébe kerülnek, és ha azzal kísérletezek, amit az általuk adott utasításokként értelmeztem. Azt gondolta, milyen intelligens vagyok, hogy ezt csinálom, miközben elkerülöm a guru-tanítvány kapcsolatot, amiről úgy éreztem, hogy egy megalázkodó és kizsákmányoló kapcsolat. Azt gondoltam, hogy mennyire okos vagyok, de a valóságban annyira ostoba voltam, hogy majdnem az életembe került. 
Önkényes megközelítésem sok erőteljes megtapasztalást eredményezett, de egy idő múlva rájöttem, hogy van egy másik szint, amint képtelen vagyok elérni. Próbáltam valamit kitalálni (a beavatáson kívül), ami képessé tenne arra, hogy áttörjek ezen a szinten. Az egyetlen jelölt, aki szóba jöhetett e cél megvalósítására, a khecsarí mudra volt, aminek a kipróbálását nyilvánvaló okokból kifolyólag kerülgettem. 
Vettem egy kis kurkumát és tengeri sót, és odatartottam egy kést a nyelvredőmhöz. A fájdalomtól megriadva csupán a legkisebb vágást sikerült ejtenem a nyelvredőmön körülbelül egy órás habozás és próbálkozás után. A fájdalom ellenére is nagyon büszkének éreztem magamat a kis karcolás miatt, amit ejtettem. Csakis Isten kegyelmének tulajdonítom azt, hogy a kezembe került egy "Kripalupanisad" című könyv (ami azóta nem jelent meg nyomtatásban). Ez Swami Kripalvananda néhány, technikai részletekben bővelkedő írásának fordítása volt, amiket az egyik tanítványa gyűjtött össze és szerkesztett meg. Ugyanaznap kaptam meg, kicsit később,a mikor a nyelvredő metszésével próbálkoztam. Megálltam egy asramban, ami egy kicsit távol volt az én lakóhelyemtől, és szerettem volna venni egy új könyvet a jógáról, mivel már elolvastam az összeset, amit addig megvettem. Az volt a probléma, hogy a különböző mesterek számos könyve túl drága volt korlátozott bevételem szempontjából. A Kripálupanisad az akciós polcon volt, mivel nem akarták többször kiadni, a legtöbb ember számára túl nehéznek bizonyult a technikai leírások megértése. 
Nagyjából velem is ez volt a helyzet. Azok a részei azonban, amelyeket megértettem, azonnal megválaszoltak egy csomó kérdést, ami bennem kavargott, és leginkább elmagyarázta, hogy miért nem szabad sohasem megpróbálni a khecsarí mudrát úgy, hogy szándékosan elmetsszük a nyelvredőnket."
(Folyt. köv.)

Nincsenek megjegyzések: