2021. augusztus 14., szombat

Siva mindenki célja

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

4.10. bráhmanáh ksatrijá vaisjá dhármiká mám upászaté
tésám dadámi tat szthánam ánandam paramam padam

Az erényes bráhmanák, harcosok és kereskedők is engem imádnak. Nekik megadom az eksztázis örömteli állapotát, a legfelsőbb hajlékot.

Míg az előző versben Siva kiemelte, hogy azok, akik odaadással imádják, különösen kedvesek számára, mondhatni, kivételezett helyzetben vannak, ugyanakkor azok is megkapják az áldozataik és szellemi gyakorlásuk eredményét, akik nem értek el a kizárólagos odaadás szintjére. Ez a vers egy törekvés arra, hogy a pasupata-saivizmust, a védikus brahmanizmushoz hasonló módon, kitrjesszék a hindu társadalom "felsőbb" rétegeire. A bráhmanák a papi réteg; a ksatriják a harcosok és politikai vezetők; a vaisják pedig a kereskedelem, mezőgazdaság és az életszükségletek megteremtésének letéteményesei. Mindhárom felsőbb kaszt tagjai számára előírt vallásos gyakorlatok célja valójában Siva, és ő az, aki megadja az eredményeket: a legfelsőbb örömöt és a legfelsőbb hajléknak, a halhatatlanok világának elérését a haláluk után. Míg a szüntelen odaadással élő jógi már megszabadult minden olyan vágytól, mely ehhez a világhoz láncolná, a többi, különböző szinten álló gyakorló anyagi áldásait és jutalmait is Siva biztosítja.
 

2021. augusztus 13., péntek

Izzasztókunyhó és parázsonjárás

Még magamhoz sem tértem a hét izzasztókunyhó által elindított folyamatokból a Napszarvas után, melyek bizonyos értelemben fenekestül felforgatták az életemet, de erről majd később fogok tudni nyilatkozni, egyelőre még a feldolgozási folyamat kezdetén vagyok. Tehát pár napot vltam itthon, elköltöztünk Csúcshegyre, megtartottunk egy nyílt napot a Nomád Jógában, majd el is indultam Cserkútpusztára, Oguz haladó tanfolyamának soron következő, negyedik hétvégéjére. Ez alkalommal a téma az izzasztókunyhó és a parázsonjárás volt. Három napig nem is ettünk, csak vasárnap, a kunyhó után.

Pénteken a megérkezésünk után már lobogott a tűz, és este bementünk az első, négykörös medvekunyhóba. Ezt még egészen jól bírtam. A négy körben a Medveszellem erejét hívtuk, és négyéfle ételt áldoztunk neki: bogyós gyümölcsöket, mézes mogyorót, lóhúst és halat. Éreztük, ahogy a medve-erő átjárja és gyógyítja a testünket-lelküket, és én is egészen feltöltődve tértem nyugovóra. Reggel viszont arra ébredtem, hogy felülni is alig bírok, a jobb lapockám alatt annyira begörcsölt egy izom. Lerottyant a férfi-oldalam, amivel párhuzamos dolgok éppen zajlanak is az életemben. 

Szombaton így a fejszét sem tudtam rendesen megelmelni, pedig imádok fát vágni. Összegyűjtöttük a fát a szombati és a vasárnapi kunyhóhoz, majd volt egy kis gyógyítás, szellemkenuzás bent a házban. Én is kértem gyógyítást Feritől, a többiek körülöttem "eveztek" a szellemkenuban. Hasra feküdtem, mert arra számítottam, hogy majd valami erőállat segítségével Feri betegség-kiszívást fog végezni, hogy kivegye a feszültséget a bordám alól. Ehelyett, bár végig bizsergett a testem tetőtől talpig, és már az utazás elején is éreztem, ahogy enyhül a görcs, Feri a végén a hátamra tette a tenyerét, és én úgy éreztem, mintha egy másik szívet kaptam volna a jobb mellkasomba, mely a bal oldali, férfi-szívem párja, és segít abban, hogy ráhangoldójak a női energiákra, és egyensúlyba hozzam a kettőt magamban. Ő is azt észlelte az utazás során, hogy az őseim behívták egy sátorba, és sok erőt adtak neki, amit belém kellett töltenie. Nagyon fel is töltődtem a kezeléstől, és a fájdalmaim is elmúltak.

Este indultunk be az Alsó-, Felső és Középső Világhoz címzett három körös szellemkunyhóba, melyben 33 izzó követ vittünk be. Én konkrétan meghaltam a harmadik körben, azt éreztem, hogy itt most a halál elől nics menekvés, valamit el kell engednem, és valaminek meg kell halnia bennem, amit már nem kell tovább vinnem magammal. Nem mondom, hogy nem volt fájdalmas, szinte kilátástalannak éreztem a helyzetet. Valahogy a szertartás végén kikászálódtam a kunyhóból, és akkor jött a parázson járás. Itt is azt éreztem, hogy át kell mennem a parázson háromszor, hogy magam mögött hagyjam mindazt, ami már a múlté, és megnyissam magamat a jövő feladatai és kihívásai előtt. A parázsonjárás végére úgy éreztem, hogy sikerült valamelyest újjászületnem, vagyis megérkeznem az új létezésembe, létformámba. 

A harmadik napon, vasárnap már viszonylag korán gyújtottuk a tüzet, és 7x7 követ hevítettünk fel. A hétkörös kunyhóban a hét irányhoz imádkoztunk, és mivel pont heten voltunk jelen, mindenki levezényelt egy kört a kunyhóban. Én kezdtem, mivel én születtem januárban. Szerencsére, mert akkor még volt erőm és észnél is voltam. Bevittem a hét követ, majd Oguz vizet locsolt rá. Elmontam, hogy ez a Kelet, a fény, az új kezdetek köre, és imát is mondtam. Mivel a kunyhóban kell megtenni minden fontos kijelentést, elmondtam, hogy szeretnék négyszer részt venni a Naptánc-szertartáson, valamint szeretnék kunyhóvezetővé válni Oguz vezetése alatt. Évek óta foglalkozom a sámánizmussal, de most éreztem úgy, hogy az utolsó belső akadály is elhárult annak az útjából, hogy teljesen átadjam magamat a sámáni útnak, és a Szellemvilág közvetítő csövévé váljak ebben a minőségben is. Ez a kunyhó is nehéz volt és hosszú is, de valahogy azért sikerült túlélélni.

A kunyhó után lakomáztunk, és hazaindultunk, az újabb kihívások és feladatok felé. 


2021. augusztus 12., csütörtök

Az odaadás ereje

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

4.9. mám pasjantíha vidvámszó dhármiká véda-vádinah
tésám szannihitó nitjam jé bhaktjá mám upászaté

A Védák bölcs és erényes tudósai már ebben a világban is meglátnak engem. Mindig azok közelében vagyok, akik odaadással imádnak engem.

A lélek számára általában szükséges annak az utazásnak a megtétele, mely által áthatol az univerzum burkain keresztül és eljut a brahman fényébe, ahhoz, hogy meg tudjon szabadulni az egó utolsó rétegeitől is, és megtapasztalja a brahman valódi természetét. A vidvánok, azaz a Védák ismerői, a "tudó" emberek, akik betartják a dharma vallásos előírásait, és erényes életet élnek, már ebben az életükben is megláthatják a brahmant, ha megfelelően őszinték és alázatosak. E két tulajdonságot a bhakti, vagyis Siva iránti odaadás gyakorlása által tudják a legjobban kifejleszteni. Nem csak Siva tesz kivételt azokkal, akik odaadással imádják, beengedve őket legbensőségesebb titkainak birodalmába, hanem Krisna is említi ugyanezt az elvet a Bhagavad-gítában (9.29):

szamó ’ham szarva-bhútésu na mé dvésjó ’szti na prijah
jé bhadzsanti tu mám bhaktjá maji té tésu csápj aham

"Én senkire sem irigykedem, és olyan sincs, akivel szemben elfogult lennék – mindenkivel egyenlően bánok. De aki odaadással szolgál Engem, az a barátom, Bennem van, s Én is a barátja vagyok."

2021. augusztus 11., szerda

A Tűzanya hét köre

Az andok sámánjai Mama Ninának, Tűzanyának nevezik a tűsz szellemét, bár sok helyütt férfi formában is imádják. Az izzasztkunyhó szimbolikájában benne van a Földanya méhe (maga az izzasztókunyhó, ahol a földön kucorgunk), valamint az izzó kövek, az Ősapák (Apuk), a férfiszellemek, és a résztvevők, akik az újjászülető magzatok. Nahát az augusztus végén tartott Napszarvas fesztiválon volt alkalmam hétszer újjászületni a különböző sámánok által tartott hét izzasztókunyhóban. A nyocadikba csak azért nem mentem be, mert az női kunyhó volt. De igazábólé ez a hét is nagyon erős és tanulságos volt, és mélyreható tisztítást indított el az életemben. 

Tolmácsnak jelentkeztem a Napszarvas fesztiválra, és a kunyhókban is fordítottam, de végül sikerült összehozni egy hangfürdőt is Podoski Laurával és Attilával, aki didgeridoo-val csatlakozott hozzánk. Sok szépet és jót lehetne elmondani a fesztiválról. Úgy érzem, hogy jól választottam, amikor ide jöttem, mivel az Evernessel egy időben zajlott. Sok külföldi Elder, azaz tanító, sámán, szertartásvezető, tudásőrző volt jelen, és tanítottak, valamint sokféle  szertartást vezettek. Mivel engem jó ideje nagyon vonz és foglalkoztat a perui, azaz andoki vonal, Jaime Caso Villavicenzio érkezését vártam nagyon, aki nem is hazudtolta meg magát, remek szertartásokat vezetett pénteken és vasárnap is, valamint részt vett az esküvőn, és még izzasztókunyhót is vezetett. Jaime szertartásaira továbbra is szeretnék menni, mivel azt mondta, hogy tőle a legjobban úgy lehet tanulni, ha az ember jelen van a szertartásokon és segít, részt vesz. Jó lenne Peruba is menni vele, de erre egyelőre nincs még meg az anyagi lehetőségem. Remélem, hogy a jövőben össze fog jönni, és úgy vehetek részt majd egy perui körutazáson, hogy közben szertartásokon is részt veszünk, valamint szellemi aspektusból is megismerjük az inkák ősi spirituális helyeit. 

Sólyomfi Nagy Zolinak és Tóth Fanninak is nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy részt vehettem a fesztiválon, és segíthettem. Jövőre szeretnék majd megint részt venni, és mindenkinek ajánlom, akit érdekelnak a sámáni hagyományok, és a siritualitásnak egy olyan természetközeli megélése, ami a modernebb vallásokban és a "new age" spiritualitásban már sokkal "civilizáltabb" módon jelenik meg, és ezt most a szónak abban az értelmében mondom, hogy sok midnent elveszítettünk őseink hagyományából és világlátásából a modern, városi létformának köszönhetően. Jaime például sok más tanítás mellett ezt is mondta: az őseink nem hittek a Szellemvilágban, hanem tudták, hogy ott van, és támogatja a létezésünk minden szintjét. Amikor felajánlásokat végeznek és imákat intéznek a természet szellemeihez, akkor hallják és érzik azt, hogy a Szellemvilág velünk van és támogat bennünket. 

Modern világunkban elkezdtük puszta anyagnak, nyersanyag- és élelmiszerforrásnak tekinteni a Természetanya megnyilvánulásait és ajándékait, és inkább csak kizsákmányoljuk Földanyát ahelyett, hogy vigyáznánk rá, és gondoskodnánk a Természet egyensúlyáról. A természeti népek hagyományai hatalmas kincset jelentenek kisivárosodott világunkban. A fesztiválon sokat beszéltünk a vizek megmentéséről és a Földanyáról. Ezekkel a dolgokkal mindannyiunknak tudatosan kellene foglalkoznia, és akkor az életünk is boldogabb lenne, és nem csak a Kövek, Növények és Állatok Népét, hanem embertársainkat is megtanulnánk jobban szeretni és értékelni. 

2021. augusztus 10., kedd

Az Áldozat Ura

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

4.7. szarvé lóká namaszjanti brahmá lóka-pitá-mahah
dhjájanti jóginó dévam bhútádhipatim ísvaram

Az összes világ engem tisztel, mint ahogy Brahmá, a világok ősatyja is. A jógik rajtam meditálnak, az úron, az istenen, aki minden lény irányítója.


4.8. aham hi szarva-havisám bhoktá csaiva phala-pradah
szarva-déva-tanur bhútvá szarvátmá szarva-szamszthitah

Én vagyok az összes áldozat haszonélvezője és az eredményeik adója. Az összes isten formáját felvéve, mindenhol ott vagyok, és minden lény lelke vagyok.

Ebben a versben Siva megerősíti, hogy ő, mint a legfelsőbb, egyaránt betölti a teremtő, fenntartó és pusztító istenség szerepét, és a védikus áldozatok végső haszonélvezőjeként ő biztosítja mindazokat az eredményeket (bőséget, jó karmát, egészséget, bölcsességet, boldogságot stb.), melyek érdekében a védikus áldozatokat végzik. Bármelyik istent vagy félistent imádja is valaki (akár a hinduizmuson belül, akár azon kívül), valójában Sivát, az ísvarát imádja, és rajta meditál. Ő maga a brahman, az átman, a purusa, az egyéni és a kollektív tudatosság forrása is. Tehát valójában Siva önmagán meditál és önmagának áldoz a számtalan elkülönült lélekrész formájában. Ezt a végső igazságot csak az ismeri fel, akinek sikerül túllépnie a kettősség minden formáján.

2021. augusztus 9., hétfő

Természet-anya és Természet-apa

Mint ahogyan az embernek van egy biológiaia anyja és apja, akiktől a testét kapja, ugyanúgy mindannyian rendelkezünk egy-egy női és férfi természet-szellemmel, akik születésünktől fogva vigyázzák utunkat és életünket, valamint egy szerencsecsillaggal is, mely a Felső Világból felügyeli földi boldogulásunkat. Tulajdonképpen a szerencsecsillag (estrella) a Felső Világbeli (hanak pacsa) őrzőszellemünk. Az Itu Apu (Természet-apa) egy olyan férfi természetszellem, aki a születési helyünk közelében él, és a Kaj Pacsa (Középső Világbeli) örzöszellemünk. Míg a Paqarina (Természet-anya) egy olyan női természet-szellem, aki a születési helyünk közelében él, és az Alsó Világbeli (Ukhu Pacsa) őrzőszellemünk. 

A paqarina lehet egy női természet-szellem, például folyó, patak, tó, forrás, völgy, barlang, de még akár egy hegy is. Az itu apu egy férfiszellem, például hegy, domb, kiemelkedés, dűne, félsziget, de akár egy folyó is lehet. Használd a sámánutazást és egy jó alapos térképet, mely a közvetlen születési helyed körüli környéket mutatja, hogy rátalálj a paqarinádra és az itu apu-dra. Látogasd meg a fizikai valóságban is ezeket a helyeket és végezz felajánlást (erről később részletesebben fogok írni), vagy fogj össze három koka-levelet (nálunk babérlevéllel is lehet helyettesíteni), és a fohászodat belemondva, fújj rá a koka-levelekre, majdf ajánd fel őket a ely szellemének. A szerencsecsillag megtalálásáról már korábban írtam egy blogbejegyzést. 

Miután mindhármat sikerült azonosítanod, elvégezheted a szamincsakuj és a szaivacsakuj gyakorlatot az alábbi kiegészítésekkel:

1. Miután lefelé és felfelé is feltöltődtél számíval a Kozmoszból és a Földanyából, add hozzá a szeretetedet ehez a számíhoz, és ajánld fel közvetlenül a szerencsecsillagodnak! Most fogadd be az estrella ragyogását és számíját az energiabuborékodba!

2. Most ismét ajánld fel szeretettel a számít a szerencsecsillagodnak, és kérd meg, hogy áldják meg a paqarinádat és az itu apudat. Utána fogadd be a számít közvetlenül a paqarinádtól és az itu apudtól! 

A paqo-k szerint ez a szoros kapcsolat a Természet-anyával és Természet-apával elengedhetetlen ahhoz, hogy bármiféle energetikai munkát, gyógyulást vagy gyógyítást sikeresen tudjunk végezni. 


2021. augusztus 8., vasárnap

Nawi Kicsaj - a hét szem megnyitása

A hét szem, vagyis energiakapu megnyitását és feltöltését tradicionálisan úgy végzik az Andokban, hogy egy paqo (orvosságos ember) a természetben (a hegyek között, folyónál stb.) mind a hét kapuhoz hozzányomja a mesáját (orvosságos zacskóját) és háromszor befújja rajta a számít az adott kapun keresztül. Ezután természet-kontemplációt végeznek, melynek lépéseit az alábbi, önállóan elvégezhető módon ismertetem:

1. Keresd meg az erőhelyedet a Természetben! Választhatsz olyan helyet is, ahol egy bizonyos esszencia (például a Vízanya esszenciája egy tó vagy folyó partján) erőteljesebben van jelen. Ülj le és csendesedj el, hangolódj rá a légzésedre és az energiabuborékodra!

2. Vidd a figyelmedet a farokcsot végéhez, amíg nem érzed ezt az energiaközpontot lüktetni, bizseregni. A Munay, vagyis a szeretet erejével koncentráld szándékodat a sziki nawira. Nyisd meg ezt a kaput, mint egy kamera "szemét", és engedd összekapcsolódni a Vízanyával. Ha előtted van egy természetes víz, akkor azzal, de ha száraz helyen ülsz, akkor a Föld alatt húzódó vízerek felé. Képzelj magad köré egy nagy kristályt, majd annak rendező energiáján keresztül ajánld fel a hucsádat a Vízanyának, Mamakócsának.

3. Fogadd be a számít a sziki nawin keresztül. Ha maradt még hucsa az alsó régiódban, akkor még egyszer felajánlhatod a Vízanyának, majd töltekezz fel ismét számíval.

4. Ismételd meg a 2-3. lépést a napfonati csakrával (qosqo nawi), befogadva a Földanya vörös számíját!

5. Ismételd meg a 2.3. lépést a szívcsakrával (sonqo nawi), befogadva a Nap-apa arany számíját!

6. Ismételd meg a 2-3. lépést a torokcsakrával (kunka nawi), befogadva a Szél, a Hold és a csillagok ezst számíját!

7. Végül vidd a figyelmedet a két szemedre és a harmadik szemedre, és ismételd meg a 2-3. lépést, befogadva a Kozmosz Apa (Wakantanka vagy Virakocsa) lila számíját. 

8. Kérd meg a lila számít, hogy kerüljön harmóniába az ezüst számíval, és így tovább lefelé, a fekete számíig. 

9. Kérd meg a Kozmosz, Hold, Nap, Föld és Víz esszenciáit, hogy kerüljenek harmóniába egymással az energia-buborékodban. Engedd bele a Földanyába a maradék hucsát, ha érzel még a buborékodban. Köszönd meg a gyógyítást a Természet szellemeinek, és írj fel minden jelentős dolgot, ami történt veled az utazás közben! 

2021. augusztus 7., szombat

Az áldozatok haszonélvezője

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

4.6. grinanti szatatam védá mám ékam paramésvaram
jadzsanti vividhair agnim bráhmaná vaidikair makhaih

A Védák szüntelenül az egy, legfelsőbb úrként dicsőítenek engem. A bráhmanák Agniként áldoznak nekem a védikus rítusok során.

A védikus himnuszok azoknak az imáknak az átiratai, melyeket a védikus bölcsek és papok az idők kezdete óta énekelnek az áldozati rítusok során. A Védák himnuszait srutinak nevezik, mivel Brahmá születése után nem sokkal hallotta e himnuszokat, mint az univerzu ősrezgését. A Védák bölcsei szerint a himnuszok tartalmazzák az egész világunk teremtésének és működésének tervrajzát, és az áldozati rítusok azok a szakrális folyamatok, melyek működésbe hozzák és fenntartják a teremtés különféle működéseit, valamint az univerzális funkciókat Bár a védikus himnuszok több istenhez is szólnak, és szinte mindegyiket a legfelsőbbként dicsőítik, Rudra alakját szokták a leginkább Sivával azonosítani. Siva azonban azt is sugallja e versben, hogy a számtalan félisten alakjában az áldozatot végző bráhmanák igazából a végső Átmant vagy Brahmant imádják, a tűzáldozatok végzése során például Agni, a tűz félistene formájában. Hiszen minden megnyilvánulást szaguna-brahmannak (megnyilvánult, immanens Abszolútnak) tekitnhetünk, és e megnyilvánulások különféle hierarchikus szerepeket töltenek be az univerzum félisteneiként.

Az Ísvara-gítá 3.20. versében Siva már kijelentette, hogy ő Agni ura:

pránát parataram vjóma vjómátító ‘gnir ísvarah
szó ‘ham szarvatra-gah sántó gjánátmá paramésvarah
nászti mattah param bhútam mám vigjája vimucsjaté

"Az űr magasabb rendű a légzésnél, az Úr Agni pedig túl van az űrön. Ő az Én, mely minden tátható és békés, a legmagasabb úr, aki a tudás esszenciája. Nincs semmilyen lény, aki nálam magasabb rendű lenne. Akik ismernek engem, felszabadulnak."

2021. augusztus 6., péntek

Nawik - az inka csakra-rendszer

Az inkák Nawinak, vagyis szemeknek nevezik azokat az energiakapukat, melyek az egyes energiazónákban találhatók az energiabuborékunkban. A Nawik rendszere sokban hasonlít a hindu hét csakra rendszeréhez, viszont vannak különbségek is. AZ egyik különbség az, hogy a szakrális, vagyis második csakrát (szvádhisthána) nem tekintik külön csakrának, funkcióit a farokcsonti és a napfonati csakrához társítják. A koronacsakra (szahaszrára), mint olyan, szintén nem szerepel különálló csakraként, tehát a homlokcsakrával együtt egy kapunak tekintik. Viszont a fejen öszesen három nawit különböztetnek meg, ezek a jobb és bal szem, valamint a harmadk szem. 

Az alábbiakban foglaljuk össze a hét Nawi jellemzőit és funkcióit:

1. Sziki Nawi - Farokcsont, a "Ragyogó fekete víz szeme"

Az Óceán-anya (Mamakócsa) és minden föld alatti és földfelszíni víz természetes otthona a Sziki Nawi, mely a farokcsont végénél helyezkedik el, nagyjából a gát környékén. Ennek az esszenciának a színe olyan, mint a fénylő, arannyal és ezüsttel átitatott fekete. Ezt tekintik a legerősebb megtartó és teremtő energiának az Andok gyógyítói. Mint ahogyan a Föld vízrendszerei is természetes egyensúlyban áramlanak, a gerincünk és a keresztcsontunk is pumpaként szolgál, mely felfelé és lefelé áramoltatja a gerincfolyadékot a gerinccsatornában az agy és a keresztcsont között. Ha ez az áramlás megakad, akkor nem leszünk energiánk teljében. A fekete számí táplálja testünk vizeit, és elmossa a nehéz energiát (hucsát), visszaadva azt az Óceánnak. 

2. Qosqo Nawi - napfonat-köldök, a "Vörös föld szeme"

Mint ahogyan a magzatkorban a köldökzsinór által kapcsolódunk édesanyánk testéhez, ez az energetikai "köldökzsinór" születés után is megmarad, mint a legfontosabb energiakapunk, és összekapcsol Pacsamama, a Földanya számijával. Az energiaközpont helye valahol a köldök és a napfonat között található, ezt egyénileg megállapíthatjuk "kitapogatással". Az erős energetikai kapcsolat kialakítása a Földanyával, a hucsa továbbítása a Földbe (az energiakristályon keresztül), valamint a számí befogadása Pacsamamától számos gyógyító hatással rendelkezik, és visszaállítja elveszett kapcsolatunkat a Föld energiarendszerével, valamint abban is támogat, hogy megtanuljuk megemészteni a hucsát a napfonati csakránk (qosqo) segítségével. A Földanya színe a vörös, mely a vér, a termékenység és a szeretet színe is. A Földanya belsejében izzó magma is a vörös színárnyalataiban jelenik meg a szemünk előtt. Ez Pacsamama folyékony szeretete. 

3. Sonqo Nawi - szív, az "Arany Nap szeme"

A szívcsakra az inka hagymány szerint a Nap-apa otthona. A Nap-apa (Inti Tayta) az inkák legfőbb férfi-istensége, és saját magukat a Nap gyermekeinek tekintik. Az Andoki kódokat (lásd később) egyesek Inka Szoláris kódoknak is nevezik. Ezek a hét tudatszinthez kapcslódó irényelvek, melyek gyakorlásával emberi születésünk tudatosságát maximális szintre tudjuk kiterjeszteni. A Nap-apa aranyszínű számíjának beengedése a szívbe nagyon fontos a nehéz érzelmektől  és traumáktól való megszabadulás érdekében. 

4.  Kunka Nawi - Torok, az "Ezüst szél szeme" 

A torokcsakra a Szélanya (Mama Wayra), Holdanya (Mama Killa) és a Csillagok (Csaszkák) szellemeinek otthona. A számíjuk ezüst színű, és a beszédet, éneket, kommunikációt, légzést, a trokcsakra egyéb funkcióit támogatja. 

5. Pana Nawi - jobb szem, a misztikus látásmód szeme

Testünk jobb oldalát és jobb szemünket a bal agyfélteke racionális, analitikus, férfias minősége uralja. Biológaia szempontból a jobb szem a részleteket fedezi fel, míg a bal szem holisztikusan lát. A "misztikus" kifejezés tehát itt az univerzumot működtető mögöttes rendre, törvényre vnatkozik. 

6. Lloq'e Nawi - bal szem, a mágikus látásmód szeme

Bal oldalunk és bal szemünk a feminin, befogadó, intuitív, holisztikus, érző, racionalitáson túli világhoz kapcsolódik jobban. A mágikus teremtő folyamatokat nem a logika, hanem a szándék, a vágyak, az érzések, a vonzás és taszítás minőségei vezérlik, mint ahogyan a női teremtő, befogadó minőséget is. 

7. Qanchis Nawi - a hetedik (harmadik) szem, a bíbor kozmikus szem

Hetedik szemünk, a homlokcsakránk lehetővé teszi a közvetlen kapcsolódást a Kozmosz Apához, a Nagy Szellemhez, mely egyszerre férfi és női minőségű, és egyik sem. A két szemöldök között, illetve a homlokunk közepén helyezkedik el, és a bíbor, ibolya színű számí otthona. 

Ha megtanulunk mind a hét szemünkkel látni, érzékelni, befogadni az Univerzum esszenciáit, akkor Kawakká, vagyis látnokká válunk, és nem maradnak titkok előttünk. A következő bejegyzésben egy gyakorlatot fogok simertetni a Nawik aktiválására. 

2021. augusztus 5., csütörtök

A titokzatos Siva

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

4.5. na mám pasjanti munajah szarvé ‘pi tridivaukaszah
brahmá csa mánavah sakró jé csánjé prathitaudzsaszah

A bölcsek, akik a legmagasabb mennyekben laknak, Brahmá, a Manuk, Sakra, és a természetfeletti erővel rendelkező lények - egyikőjük sem lát engem.

A "tri-divaukasza" kifejezés a mennyországra utal, ahol a "három isten" kedvteléseit tölti. A három isten általában a hinduizmus trimúrtijára, azaz Brahmára (a teremtőre), Visnura (a fenntartóra) és Sivára (a pusztítóra) utal. A puránák szerint harminchárom millió félisten lakja a felső szférákat, és mellettük számtalan bölcs, de még ők sem annyira tiszta tudatúak, hogy megismerjék Siva, az ísvara dicsőségét. Brahmá a teremtő félisten, az univerzum első teremtett lénye, aki az okozati óceánon fekvő Visnu köldökéből sarjadólótuszban született a teremtés elején. A Manuk az emberiség ősnemzői, akik korszakról korszakra felügyelik az emberi és földi civilizáció működését. Sakra Indra, a menyek urának egyik neve. Bár nem ő a legősibb a félistenek között, mégis a félistenek királyának tekintik. A "prathitaudzsasza" kifejezés a misztikus jógikra vonatkozik, akik lemondások, áldozatok, meditáció, vagy az odaadás által olyan misztikus erőre (sziddhire) tettek szert, mely párját ritkítja, de még ez sem biztosít a számukra elegendő szellemi erőt a Siva-tattva (Siva helyzetének) megértéséhez. 

2021. augusztus 4., szerda

Karpay - az inka mag öntözése

Az ember spirituális fejlődésének ősi inka rendszere magában foglalja az Inka Mag, vagyis eredeti spirituális azonosságunk öntözését is olyan energetikai átadások során a Természet és az ember között, melyek új szintre képesek emelni pszicho-spirituális fejlődésünket. Ezeket az átadásokat Karpay-nak nevezik. E beavatások lépésről lépésre visznek bennünket újabb és újabb, egyre nagyobb természeti rendszerekkel való integráció felé, és a fejlődési lépcsőfokok során azonosságunk és önmagunkról alkotott képünk is gyökeres változásokon megy keresztül.

Az Andok sámánjai által megkapott, megőrzött és átadott Karpay-oknak számos változata ismert, de mindegyik lényege az, hogy tudatosabb, erősebb, közvetlenebb kapcsolatba tudjunk kerülni a Kozmosz teremtő erőivel és az Életerő áramlásával, lüktetésével. Az andoki paqo-k tradicionálisan két vagy három beavatást kaptak meg a tanítóiktól, amit éveken, néha évtizedeken keresztül tartó, rendszeres képzés egészített ki, melynek során a tanító mellett gyakorolhatott a jelölt és megtanulhatta a gyógyítás, a tűzszertartások és egyéb ceremóniák részleteit. A pampamesayok, altomesayok és a kurak akullek sámáni szintek elérése is beavatásokhoz kötődött, és a természet szellemei (főleg az Apuk) útmutatása alapján fogadhatja el a paqo a neki szánt szerepet a Szellemvilágtól. Még ha valaki nem is pályázik ilyen szellemi pozíciókra, az andoki sámánok számos beavatást hozzáférhetővé tettek az utóbbi időkben minden, kívülről érkező kereső számára, mivel azt az utasítást kapták a Szellemvilágtól, hogy ezekben az áldásokban és lehetőségekben mindenkinek részesülnie kell, az Emberiség kollektív szintugrásának elérése érdekében. 

A kilenc Munay Ki beavatás ey jó kezdet azok számára, akik szeretnének elindulni az inka sámánizmus útján. A további beavatások közé tartozhatnak az alábbiak:

Nusta karpay (Beavatás a női Természet-szellemek erejébe)
Koto Kuna Karpay (Beavatás a Plejádok csillag-minőségeibe)
Qanchis Kawsay Karpay (Beavatás a hét kozmikus sugár energiájába)

Ezeket a beavatásokat az egy éves "Inka ösvény" képzések kaphatják majd meg a résztvevők. 

A legnagyobb beavatás az andoki hagyományban a több, mint egy hetes Hatun Karpay, melyet csak az ottani szent helyeken végzik a paqo-k. Ezeket a beavatásokat korábban is megkaphatták a q' ero nép tagjai, nem csak a paqo-k, de 2012 után kívülről érkezők számára is megnyitották a beavatásokat. 

Az andoki paqo-k, mint ahogy a sámánok is általában, csupán közvetítő csatornának tekintik magukat a Szellemvilág energiái számára. Ez azt is jelenti, hogy nem törekszenek az elköteleződés kialakítására a tanítványokban, hiszen mindenkinek megvan a maga útja. Ha szeretnéd megkapni a beavatásokat, akkor érdemes egy olyan paqo-t találnod, aki valóban a negyedik szintnek megfelelően viselkedik. Erre a viselkedéséből könnyen tudsz következtetni. Ha azt mondja magáról, hogy ő negyedik szintű beavatott, mégis folyamatos konfliktusok, féltékenység és irigység nyilvánul meg a viselkedésében, az a harmadik szint jellemzője. Ha a tanító az "én csoportomra" és "kívülállókra" osztja az embereket, vagy "belső kört" hoz létre, kivételez egyes tanítványokkal, az szintén a harmadik szint jellemzője. 

Ha a tanító vagy sámán olyan függő kapcsolatot alakít ki saját maga és a tanítványok között, melyben bizonyos szempontból nélkülözhetetlenné teszi a maga szerepét (például a negatív energiáktól való megszabadulásban) vagy "visszaküldi" a negatív energiákat a feladónak, ahelyett, hogy megemésztené és átalakítaná azokat a hucsa mikhuj folyamatával, akkor szintén biztos lehetsz abban, hoga nem negyedik szintű beavatottól kapod meg a Karpay-okat. Ez ugyanis spirituális kvalitás függvénye, és nem csupán a megkapott Karpayok számától vagy nevétől függ. 

A Karpay mindig egy kapcsolatot hoz létre a gyakorló és a Szellemvilág, a Természet szellemei között, például az Apukkal, a Nustákkal, az erőállatokkal, a természet-esszenciákkal, a gyógyítók láncolatával vagy a kozmikus energiák minőségeivel. A Karpay Ayni azt jelenti, hogy viszonozzuk ezt az ajándékot, amit a Szellemvilágtól és a közvetítőtől kaptunk. Ennek két módja létezik, melyeket párhuzamosan kell gyakorolni: az egyik a rendszeres kapcsolódás a Természet erőivel a szamincsakuj-gyakorlatok által. A másik pedig a Karpay-ok továbbadása, mely bizonyos gyakorlás után mindenki joga és kötelessége, aki megkapta a Karpay-okat. Természetesen a tanítótól kapott beavatásokat és tanítást is meg kell hálálni, viszonozni kell. Ezt az Andokban gyakran sok évnyi szolgálattal, lámákkal, terménnyel és más anyagi adományokkal hálálták meg.

2021. augusztus 3., kedd

Rudra, a pusztító

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

4.4. jaszjántará szarvam idam jó hi szarvántarah parah
szó ‘ham dhátá vidhátá csa kálágnir visvató-mukhah

Ez az egész világ bennem van, és én vagyok a legfelsőbb minden élőlényben, minden irányba fordulva. Én vagyok a létrehozó, a fenntartó, és a tűz az idő végén.”

Ebben a versben Siva nem csak azt jelenti ki, hogy ő a világ forrása és a világ benne van, ugyanakkor behatol minden élőlény szívébe, valamint minden irányban áthatja az univerzumokat, hanem a három isteni minőség megtestesülésének is önmagát tekinti: Brahmá (dhátá – létrehozó, teremtő); Visnu (vidhátá – fenntartó); Rudra vagy Siva (kálágni – a „tűz az idő végén”, vagyis az univerzumok pusztítója).

Kálágni Rudra Siva pusztító megnyilvánulása, melyben a kalpa, vagyis Brahmá egy napja végén elpusztítja az univerzum bolygórendszereit. A puránák leírása szerint, miután letelik az ezer csatur-júga (4.32 milliárd földi év), akkor százéves szárazság következik be, mely minden élőt elpusztít. Ekkor Mahávisnu megjelenik a nap hét sugarán keresztül, és kiissza az összes vizet a három világban. Ekkor a hét sugár, mely megduzzad a víztől, hét különálló nappá válik. Ezek a napok elégetik mindhárom világot. A föld felszíne úgy fog kinézni, mint egy teknős háta, és ekkor Kálágni Rudra megjelenik ragyogó formájában, és az univerzum aljáról kezdve elégeti Pátálát (az alsó világot), majd a Földet, és végül a mennyeket. Emiatt mindhárom világ úgy fog kinézni, mintha tűzgömbök lennének. A bolygók lakói fokozatosan a legfelsőbb bolygók felé mennek, mivel azok túlélik a pusztítást, mely Brahmá éjszakája elején bekövetkezik.


2021. augusztus 2., hétfő

Az életünk folyójának megtisztítása

Az inka hagyomány szerint a Természet esszenciái nagy tisztító erővel rendelkeznek, és ezért az inka sámánok gyakran végeznek szertartásokat a Természetben, a hegyeken, folyókban, tavakban. Úgy tartják, hogy a Természetben mindenhol a számí, a harmonikus energia uralkodik, míg az ember képes a tudatában létrehozni a hucsát, a szennyező, kaotikus energiát. Amikor a Földanyának vagy a Kozmosznak átadjuk a hucsát, akkor az Ayni, vagyis a viszonzás törvényét ismerve és tiszteletben tartva nem közvetlenül „etetjük meg” a hucsát a Természet szellemeivel, hanem egy kristályba képzeljük magunkat, majd azon keresztül engedjük le a hucsát a Földanyába. Az inka sámánok szerint a folyók is képesek elmosni a bennük fürdő ember hucsáját, és így a folyók medrének alján időnként össze is gyűlhet a hucsa.

Az életünk folyójának megtisztítása egy olyan gyakorlat, vagy szertartás, amit persze elvégezhetünk a Természetben is, egy folyóban állva vagy fürödve, de otthon a szobában is végrehajthatjuk. A célja ugyanez lesz, hogy kitisztítsuk, elengedjük az életünkből a hucsát, és befogadjuk a számít, megtisztítva ezzel életünk folyójának, erejének áramlását, és a lehető legjobb mederbe tereljük azt. Az előző gyakorlattal együtt ez a gyakorlat is jó felkészülést jelent a halálra, arra, hogy aggodalmak nélkül el tudunk engedni mindent a halál pillanatában, bármikor is következzék be.

  1. Ülj le meditációs helyzetbe az oltárad előtt, vagy közvetlenül egy folyó partján. Le is fekhetsz, ha úgy kényelmesebbnek érzed az elmélyülést. Hallgasd a Természet hangjait, vagy sámándobos zenét, vagy zenélj saját magadnak. Képzeld magad elé az életed folyamát.

  2. Az életed folyamában próbálj vizuálisan felidézni minél több emléket, az öntudatra ébredésed első pillanatától kezdve. Minden egyes emlékkel kapcsolatban idézd fel, hogy milyen érzelmeket váltott ki belőled, és másokban, akik annak az eseménynek a szereplői voltak. Gyakorold az „energiaszálak átvágása” című gyakorlatban felsorolt három lépést minden egyes emlékeddel kapcsolatban: bocsáss meg, kérj bocsánatot, és adj hálát azért, amit tanultál belőle. Amikor úgy érzed, hogy teljesen megbékéltél az adott emlékkel, akkor lépj át a következő emlékre és szereplőre az életedben.

  3. Miközben haladsz a gyakorlatoddal, egyre több nehéz emlék és hucsa fog felbukkanni a víz felszínén, és mindegyiket ki kell tisztítani a fenti három lépéssel. A gyakorlatot több részletbe is elvégezheted, egészen addig, amíg azt nem érzed, hogy minden egyes emlék az életedben, a születésed pillanatától kezdve békével, szeretettel és hálával tölt el. Ekkorra a lelked erősen meg fog könnyebbülni, és sok olyan terhelő érzelmet, energiát sikerül elengedned, melyek koncentrált formában a halál pillanatában is előjönnének, amikor lepereg előtted az életed filmje.

  4. A gyakorlat befejezésével azt fogod érezni, hogy az életed folyója teljesen megtisztult a méreganyagoktól, és a jövőben is sokkal „immunisabb” leszel arra, hogy újabb hucsát hozz létre az életed folyójában, akár mérgező kapcsolatok, akár frusztráló élmények vagy impulzusok formájában. Ezzel egy szebb, tudatosabb és boldogabb életet álmodhatsz valóra magadnak, miközben minden pillanatban fel vagy készülve a halálnak nevezett nagy utazásra. A szertartás befejeztével ajánlhatsz egy kis felajánlást a Vízanyának, Mamakócsának, egy virágot, gyümölcsöt, dohányt vagy ételt helyezve a folyóba.

2021. augusztus 1., vasárnap

A szerepeink elégetése

Ez a szertartás abban segít, hogy kilépjünk azokból a szerepkörökből és egókból, történetekből, melyeket az életünk során folyamatosan alkotunk, és melyekkel esetenként olyan erősen azonosítjuk magunkat, hogy a halál pillanatában sem vagyunk képesek elengedni őket. Ez a gyakorlat abban is segít, hogy felkészüljünk a halálra, mely bármelyik pillanatban elragadhat. Amikor elkezdődik ez a nagy utazás, akkor egy pillanat alatt el kell égetnünk az összes, itteni életünkhöz kapcsolódó szerepünket, és el kell elengedni mindent, ami ide kőt, hogy továbbléphessünk az Élet színpadának újabb jelenetébe, újabb díszletek és tanulási élmények közé.

Ugyanakkor ez a gyakorlat abban is segít, hogy visszahozzuk az energiánkat olyan kapcsolatokból, helyzetekből, szerepekből, melyek nem visznek előbbre, mégis nehezen tudunk kilépni belőlük. Ezáltal újraírhatjuk életünk történetét és tudatosabban választhatjuk meg a céljainkat. A harmadik terület, amit meg tudunk támogatni ezzel a gyakorlattal, a spirituális fejlődés és élmények. Ha sikerül eltennünk az útból az egónkat, akkor a Szellemvilág és a szellemi valóság akadálytalanul tud megnyilvánulni áttetsző lényünkön keresztül.

A szertartáshoz szükségünk lesz egy égő szertűzre, néhány faágra vagy vékony gyújtós-fára, valamint csíkokra vágott papírra. Egy kenderkötél is jól jöhet, mellyel a papírcsíkokat rá tudjuk kötni a faágakra.

  1. Gyújtsd meg a szertüzet, és ajánlj fel imákat a hét irány felé! Egy-egy felajánlást is végezhetsz az imákkal a Szellemvilág részére a tűzbe! A felajánlás lehet dohány, zsályalevél, valamilyen növényi olaj vagy alkoholos ital, olajos magvak, gabonafélék, kukoricaliszt stb.

  2. Nézz bele a tűzbe, és engedd, hogy a gondolataid lelassuljanak, elhalványuljanak. Ajánld bele a tűzbe a hétköznapi feladatokkal, a múlttal és a jövővel kapcsolatos gondolatokat! Amikor a tűz hatására már kellőképpen átszellemültél, vedd elő a papírcsíkokat.

  3. Minden egyes papírcsíkra írj fel egy szerepkört, azonosságot, mely az életed történetében szerepel, pl. férj, feleség, apa, orvos, hivatalnok, szellemi úton járó stb. Minden szerepet csavarj rá egy gallyra, és kötözd rá, miközben megköszönöd neki azt, amit tanított, és az erőt, amivel feltöltött. Áldj meg minden szerepet, aztán tedd a gallyat a tűzbe. Miközben az összes gallyat elégeted, tudatosítsd, hogy egy szent rituálét hozol létre magadnak, melyben felajánlod énedet a Szellemvilágnak.

  4. Miközben elégnek a gallyak, érezd, ahogy a szereped követelései füstté és hamuvá válnak, és megszabadulsz azok kötelező mivoltától. Ezáltal tudod megnyitni lelkedet a szerepek ajándékai előtt, és tudod, hogy ezentúl nem a szerepek fogják meghatározni az énképedet, de bármikor eljátszhatod ezeket a szerepeket, játszmák nélkül, méltósággal és tisztelettel, hálával.