A sakti csalana

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Az ászana célja az, hogy egészségessé és szilárddá tegyük a testünket a pránájámához. A pránájáma segítségével tisztítjuk meg a nádíkat és töröljük a karmát.

Utána változatos technikákat (mantra, pránájáma, krijá, vizualizáció, bandha és múdrá) használunk arra, hogy bejuttassuk a pránát a központi energiavezetékbe (a szusumnába), átszúrjuk az energiablokkokat (granthikat) és felemeljük a pránát az ágjá csakrába (harmadik szembe). Amikor ott van, a dháranát, dhjánát és a szamádhit szinte spontán módon és erőlködés nélkül átélhetjük, míg e technológia nélkül a feladat meglehetősen fáradságos. A Hatha Tatva Kaumudí (44.39) azt mondja, hogy csak a sakti csalana bekövetkezése után láthatjuk meg Istent, innen a fontossága.

Bár sok jógaiskola nagyon ragaszkodik a sakti csalana saját receptjéhez, Szundaradéva Kaumudíja számtalan módszert sorol fel. Például a következőket említi:

Az utkarsa pránájáma gyakorlása által, mind az öt bandhával (múla, uddíjána, dzsálándhára, dzsíhva és mahábandha) és a mahámúdrával (43.20).

A szúrja bhédana gyakorlása 90 percig reggel és este (44.5), utána pedig az apána felfordítása, vagyis a tűz és levegő útja által.

Sziddhászanában ülve, és a bal sarkunkkal blokkolva a múládhára csakrát, majd a bhásztrikát gyakorolva (44.16).

A kilenc kapu bezárásával (sziddhászana plusz jóní múdrá) a külső kumbhakával (44.36), valamint a bandha, múdrá és utkarsa pránájáma gyakorlásával.

Elzárva a szúrját (jobb orrlyukat) és a múla bandhát alkalmazva; majd az uddíjána bandhával felemelve a Kundalinít a kumbhaka segítségével (44.41-44)

Sziddhászanában ülve, elzárva a kilenc kaput (sziddhászana plusz jóní múdrá) és a varjúcsőr múdrával belélegezve, majd kumbhakát végrehajtva, a belső hangra összpontosítva és felemelve a tüzet és az apánát (53.26-27).

Ez csak egy rövid felsorolás a technikák hatalmas tárházából. A lényeg az, hogy általában van benne kumbhaka, bandhák, múdrák és csakrák, valamint a prána manipulációja, illetve ezek kombinációja.

Bhútasuddhi kumbhaka

Szundaradéva Hatha Tatva Kaumudíja a következő módon határozza meg a bhútasuddhi kumbhakát: a hat csakrán történő kontempláció emelkedő sorrendben, ugyanazon légzésvisszatartás (kumbhaka) alatt. Ez egy nagyon hosszadalmas és részletesen tárgyalt technika.

A bhútasuddhi kumbhakát meditációként és pránájámaként is lehet gyakorolni. A meditációs technikát arra is használhatjuk, hogy előkészítsük vele a kumbhaka közbeni gyakorlását. A bhútasuddhi kumbhakát a Jóga-rahaszja is említi, melyet T. Krishnamacharya hagyott ránk, és az ő tanítványától, B.N.S. Iyengartól kaptam meg ezt a technikát. Utóbbi azonban a sakti csalana pránájáma kategóriájába sorolta. Tulajdonképpen a bhútasuddhi kumbhaka a sakti csalana specializált módja.

A bhútasuddhi kumbhakát Yogeshwaranand Paramahamsa is tanította, ő pedig csakra bhédanának nevezte, vagyis a csakrák átszúrásának. A bhútasuddhi használható leírását megtaláljuk még Sir John Woodroffe The Serpent Power című könyvében is. A különböző csakrákban végrehajtott kumbhakák hatásait Raghuvíra Kumbhaka Paddhatíja (155-158) és Szundaradéva Hatha Tatva Kaumudíja (37.121-122) is felsorolja.

A bhútasuddhi módosított változatát, melyben nincs kumbhaka és ezért csak bhútasuddhi pránájámának nevezik, Shyam Sunder Goswami is tanította. Ez a technika a jógikus meditáció összes alapvető összetevőjét tartalmazza."

A vegetáriánus étrend kockázatai

A Dívány-hu-n jelent meg nemrégiben egy cikk, a következő provokatív címmel: "Hosszú távon mégsem olyan egészséges a vegetáriánus étrend". A cikkben linkelt eredeti változatot is elolvastam, mely pedig a Telegraph-ban jelent meg. Az eredeti kutatáshoz vezető link természetesen nem található meg, így elég nehéz felmérni, hogy mennyire megbízhatóak Tom Brenna, a Cornell egyetem professzora következtetései.

A kutató a következőket fogalmazza meg: "Azok, akiknek az ősei vegetáriánusok voltak, hajlamosabbak arra, hogy a génjeik elősegítsék a növényi zsírok megemésztését. Az ilyen egyénekben a növényi zsírok arachidonsavvá alakulnak, ami gyulladáskeltő hatású. A krónikus gyulladás pedig növeli a szívbetegségek és a rák, különösen a bélrák kockázatát is. A genetikai mutációt rs66698963-nek nevezték el, és a FADS2 génben található, mely a zsíremésztésért felelős.

A cikk még további következtetéseket is levon, de ezek már a szokások vegánellenes ijesztgetések, minthogy a vegánok nagyobb eséllyel lesznek terméketlenek, illetve hogy a vegánok gyakran szenvednek hiányt vasban, D- és B12-vitaminban, illetve kalciumban, valamint hogy az Omega-3 szintézisük is akadályozva van. Nos, a propagandának könnyű bedőlni, és egy-egy ilyen dívány-cikk hatására sokan, akik éppen elgondolkodtak azon, hogy kipróbálnák a vegán étrendet, inkább rendelnek még egy kis felvágottat vagy kolbászt a Tesco-ból, a megrögzött húsevők pedig elégedetten dörzsölgetik a tenyerüket, hogy lám-lám akkor ők most nem fognak vastagbélrákot kapni a disznótorostól. Nézzünk azonban egy kicsit az állítások mőgé!

1. Arachidonsav

A legtöbb olvasó gyanútlanul el fog siklani e hangzatos nevű vegyület felett, pedig elegendő csupán az idevágó Wikipedia-cikket átfutni, hogy kiderüljön: az arachidonsav legnagyobb mennyiségben kifejezetten az állati eredetű élelmiszerekben (sertészsír, sertésmáj, marhahús, borjúhús, tojás és tejtermékek) fordul elő. Vagyis egy húsevő ember szervezetében valószínűleg eleve magasabb a koncentrációja, még ha nem is rendelkezik a kutatók által kimutatott génmutációval. Tehát ha ezen múlik a rák kockázata, akkor egy húsevő már készítheti is magának a koporsót. Arról a több száz, szintén gyulladáskeltő vegyületről nem is beszélve, ami ugyancsak az állati eredetű élelmiszerekkel együtt kerül a szervezetébe.

2. Vega vagy vegán?

A tanulmánnyal kapcsolatban azt írja a cikk, hogy "több száz genomot hasonlítottak össze, és a húst nélkülöző indiaiaktól kezdve az állati eredetű ételeket rendszeresen fogyasztó kansasiakig senkit nem hagytak ki a mintavételből." Nos, a több száz rendkívül alacsony szám, és ha ebben mondjuk 10-20% vegetáriánus volt, és esetleg egyetlen vegán sem, akkor az eredmények tudományos értéke máris megkérdőjelezhető. Azt sem tudjuk, hogy a vegák közül hányan és mennyi tejterméket fogyasztottak (melynek fehérjéi számos kutatás szerint növelik a rák és a szívbetegség kockázatát is), és ezen emberek felmenői mit fogyasztottak.

3. A genetika csapdája

Tételezzük fel, hogy a vegán étrend hosszú távon, akár nemzedékeken keresztül is javítja a genetikát, és nem rontja. Ehhez több ezer vegán genomját kellene megvizsgálni, ami már önmagában sem kicsi feladat, arról nem is beszélve, hogy ki tudja, mit evett az illető apja, anyja és nagyszülei. Ha az indiaiakat vesszük alapul, ők nagy átlagban szenvednek krónikus betegségektől, még a vegák is, mert tömérdek tejterméket, cukrot és fehérlisztet zabálnak, ami szerintem még Hulkot is kicsinálná. De még ha sikerülne is egy ilyen nagy számú mintavétel, én nagyon kíváncsi volnék rá, hogy valóban számottevően magasabb arányban fordul-e elő náluk ez a génmutáció, mint a vegyes táplálkozású emberek körében.

4. A krónikus betegségek

A ráknak és a szívbetegségeknek számos kiváltó oka ismert, és a legtöbb beteg ezek kombinációjától betegszik meg. Tehát bármelyiket izoláltan kezelni enyhén szólva sem lenne tudományos dolog. Bár az étkezés valóban fajsúlyos tényező, azt azért ne gondolja senki, hogy még ha létezne is tudományosan elfogadott "ideális" étrend, annak követése önmagában mentesítene bennünket minden betegségtől vagy akár csak egy csoportot is ki lehetne zárni. Éppen ezért a 40%-kal nagyobb vagy kisebb kockázat hangoztatása propagandafogásnak nagyon jó, de nem véd meg senkit semmitől. A vegánok is meghalhatnak rákban vagy szívrohamban, és azt, akivel éppenséggel ez történik, még az sem fogja vigasztalni, hogy ő esetleg a statisztikai kisebbséghez tartozott.

5. A félelem ára

A genetika annyira jól hangzó tudományág, hogy szinte mindenki mindent elhisz, amit genetikailag" kimutatnak" a "brit tudósok". Például a plasztikai sebészek is a genetikusokkal karöltve kaszálnak mostanság a mellrákra hajlamosító génmutáció kimutatása óta. Ugyanis akinél kimutatják a mutálódott BRCA gént, azt nagyon könnyen rá lehet beszélni egy "megelőző" plasztikai műtétre, melynek során eltávolítják az emlőmirigyeket. Ahelyett, hogy az illető megváltoztatná az étkezését, az életmódját és a gondolkodását, megnyugszik, hogy ő mindent megtett, és a mellrák helyett majd valami más viszi el. 

6. A borotva éle

A mai világban nem könnyű egészségesen élni, és a különböző paráztatások közül valóban a kisebb veszélyt jelentő dolgokat választani. De tételezzük fel, hogy Tom Brennának igaza van, és a vegetáriánus vagy vegán étrend valóban hatalmas veszélyt jelent az utódainkra nézve (amit természetesen nem hiszek, de tételezzük fel). Én 19 éves koromig húst hússal ettem, és utána lettem laktovegetáriánus. A következő 22 évben viszont a növényi étrend mellett temérdek tejterméket, cukrot és lisztet is fogyasztottam, aminek a hatásait azért megéreztem magamon. Ezen 5-6 éve kezdtem el változtatni, és végül 2013-ban jutottam el a gluténmentes és szójamentes vegán étrendig, amit most követek. Akkor én minek számítok? Vajon mutálódott-e már a FADS2 génem, vagy még nem? Az első lányom 2006-ban született, a második 2014-ben. Vajon ők milyen géneket örököltek? Persze ezt ki lehetne mutatni genetikai vizsgálattal, de szerintem azzal sem lennénk előrébb. 

Mindezzel arra szerettem volna rámutatni, hogy az emberi élet és karma számtalan tényező összhatásaként alakul napról napra, pillanatról pillanatra. Még ha törekszünk is arra, hogy legjobb tudásunk szerint az optimális irányba befolyásoljuk ezeket a tényezőket, garancia nincs semmire. Ha eddigi étrended mellett nem érzed jól magadat, és betegségek gyötörnek, akkor változtass, és addig kísérletezz, amíg meg nem találod azt, ami számodra a legjobban működik. A minőségi élet többet ér, mint az évek száma, amit e testben leélsz, ha közben folyamatosan gyötörnek a betegségek. A fanatizmus még nem mentett meg senkit sem, de ha józanul és reálisan igyekszünk kezelni az információt, amivel bennünket bombáznak, akkor talán könnyebben zöldágra vergődünk. 

A meditációs pránájámák

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Uddzsájí technika kumbhakával

Ezt a módszert kiegészítő technikaként használják a Kundaliní felébresztéséhez, de a kumbhakában létrehozott hő miatt a kapha csökkentésére is hasznos. Helyezzük a nyelvünket dzsíhva bandhába, és lélegezzünk be mindkét orrnyíláson keresztül, sziszegő hangot létrehozva a torkunkban. A belégzés végén emeljük ki a mellkasunkat és nyeljünk egyet, hozzuk létre a torokzárat és nyomjuk oda az állunkat a szegycsonthoz, miközben tartjuk a dzsíhva bandhát. A kumbhaka végén emeljük fel a fejünket, lazítsuk el a torkunkat és a sankha múdrá segítségével zárjuk el a jobb orrnyílásunkat, és lélegezzünk ki a balon keresztül. Használjuk a háromszintes fel-fel hullámot, ami azt jelenti, hogy a kilégzés közvetlenül a szeméremcsont fölött kezdődik, és onnan terjed fölfelé. Kezdjük 1:1:2 aránnyal, és a korábban elmagyarázott módszerrel növeljük az 1:4:2 arányig. A kumbhaka közben ne felejtsük el először a dzsálándhára bandhára helyezni a hangsúlyt, utána pedig a múla bandhára. Csak akkor adjuk hozzá az uddíjána bandhát a belső kumbhaka közben, ha a másik kettőt már elsajátítottuk. Minden esetben használjuk a kilégzési uddíjána bandhát, hogy a hasfal legalsó pontjától kezdve kiengedjük a levegőt.

Kundaliní és meditációs pránájámák

Ebben a részben haladó pránájáma technikákat fogunk ismertetni. Akkor alkalmazhatjuk őket, ha a nádík meg vannak tisztítva, a dósák ki vannak egyensúlyozva és -vezetve, és tökéletesen elsajátítottuk a belső és külső kumbhakákat. Ezen a ponton meglehetősen hosszúvá válnak a kumbhakák, és arra használjuk őket, hogy komplex jógikus meditációs technikákat végezzünk közben, csakra-vizualizációval és mantrákkal egybekötve.

E haladó pránájámák teljes körű leírása meghaladja e könyv terjedelmét, de rövid ismertetésük alapján is fogalmat alkothatunk arról az irányról, amerre a pránájáma fejlődni fog, ha hosszú időn keresztül folytatjuk a gyakorlást.

Sakti csalana pránájáma

A sakti csalana pránájáma nem egy bizonyos pránájáma technika neve, hanem egy összefoglaló fogalom, mely a pránájámát is tartalmazó összes jógikus technikára vonatkozik, és elsődlegesen a Kundaliní felébresztésére szolgálnak. A Sakti, prána és Kundaliní fogalmakat gyakran szinonímaként használják. Néha a prána kifejezést arra használják, amikor az életerő kering, a Saktit akkor használják, amikor isteni kegyelem folytán az életerő alászáll, és akkor nevezik Kundalinínek, amikor az egyén erőfeszítése által felemeljük, hogy találkozzunk isteni sorsunkkal."

Az éhezők viadala

Gyakran felteszik nekem a kérdést, hogy miért vagyok vegán. Számos érv szól a vegán életmód mellett, és bár én nem vagyok az a térítős fanatikus fajta, mégis érdemes elgondolkodni például azon, hogy az életmódunk milyen befolyással van a környezetre. Az állattartás a történészek szerint kb 10 ezer éves múltra tekint vissza, de abban biztosak lehetünk, hogy a haszonállatok száma csak az élelmiszeripar megjelenésével, vagyis az utolsó kb 150 évben ugrott meg jelentősen. A haszonállatok már korábban is okoztak visszavonhatatlan elváltozásokat a természeti környezetben, hiszen az erdőket ki kellett irtani, hogy több legelő jusson nekik, és a legelők több helyen, például Afrikában lassan el is sivatagosodtak, mindennemű élelmiszertermelést meghiúsítva. Amíg az ember csak vadászott és gyűjtögetett, csak annyian maradtak életben, ahányat eltartottak az erdők. A mezőgazdaság megjelenésével egy időben az emberiség száma is megugrott, amit a többlet-élelmiszertermelés tett lehetővé.

A mai világban azonban a "jóléti" országokban túlzott mennyiségű élelmiszer jut a lakosságnak, amitől elhíznak, hiszen nincsenek fizikai munkára kényszerítve az élelmiszer megszerzése érdekében. Ugyanakkor az élelmiszeripar érdeke is a túlfogyasztás, így számos olyan élelmiszert gyárt, melyek értéktelen kalóriákat tartalmaznak, de a túlzott mértékű fogyasztásra ösztökélik a szervezetünket. 

Az élelmiszeripar megjelenése előtt az átlagember mennyiségében sokkal kevesebb húst és szinte semmi feldolgozott élelmiszert nem fogyasztott, így az étrend jelentős részét a natúr, növényi tápanyagok tették ki. A kevésbé "jóléti" társadalmakban ez mindmáig így van, bár a gazdasági gyarmatosítás miatt a szegényebb országokban valóban sokan éheznek, és sem növényi, sem állati eredetű élelmiszerből nem jut nekik elegendő. Erre számos afrikai ország példáját fel lehetne hozni. Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy tömegével igyekszenek áttelepülni Európába, ahol túltermelés van élelmiszerből. Az éhség még a vallási fanatizmusnál vagy politikai meggyőzősésnél is nagyobb úr, és az ember mindenre hajlandó a túlélésért.

Persze mindezt a világ növekvő népességének ellenére is talán meg lehetne oldani fenntartható módon. Hiszen ha a jelenlegi gazdasági és táplálkozási modellek futnak tovább, akkor a tudósok becslése szerint 50 éven belül ki fognak pusztulni a halak a tengerekből, még kevesebb lesz az erdős terület, még több lesz a sivatag, sokkal kevesebb édesvízkészlet marad, és az üvegházhatás fokozódása miatt egyre kevesebb lesz a megművelhető mezőgazdasági terület is. Ennek az egyik fő okozója az ipari szintű állattartás, és főleg a szarvasmarha-tartás. A világ szarvasmarha-állománya jelenleg meghaladja az 1 milliárdot.  És akkor a kecskéket és birkákat még nem vettük számba. A becslések szerint, ha az állattartás a jelenlegi iramban fejlődik, akkor 2050-re a világ haszonállat-állománya akár a 100 milliárdot is meghaladhatja, ami több, mint tízszerese az akkorra becsült emberi populációnak. Márpedig a mérések szerint e "fejlett" mezógazdasággal, azaz állattartással rendelkező országok, pl. Németország mezőgazdasága majdhogynem annyi CO-kibocsátásért felelős, mint a teljes közlekedése. A kérődző állatok által kibocsátott metángáz ugyanis a CO gázhoz képest 23-szor erősebb melegház-hatást vált ki.

Mindez azt jelenti, hogy az állattartás, vagyis az abból következő hús- és tejtermelés drasztikus csökkentésére lenne szükség világszerte ahhoz, hogy az ökológiai katasztrófát megakadályozzuk. Ha valaki nem szeretne teljesen lemondani a húsról, akkor hetente egyszer kellene csak ennie egy-két szelettel, és máris kifogná a szelet a szarvasmarha-lobbi vitorlájából. A hústermelés reális bekerülési költsége ugyanis több, mint a tízsszerese még a drágább növényi táplálékoknak is. Ha a hús kilónkénti ára is ezt tükrözné, az máris megcsappantaná az emberek kedvét a húsfogyasztáshoz. 

A mezőgazdasági területeknek legalább a 75%-át használják takarmánytermesztésre (2011-es adat). Tételezzük fel azt az ideális esetet, hogy ez szükségtelenné válna. Ebben az esetben az emberiség számára ugyanezekkel az erőforrásokkal megtermeszthető növényi élelmiszer mennyisége kapásból a négyszeresére nőne. És ehhez még nem számoltuk hozzá, hogy egy hektár termőföld 30 embert képes ellátni növényi eredetű élelmiszerrel, míg csupán 5-10 embert állati eredetű élelmiszerrel. 

Az állattenyésztésnek tehát számos ökológiai vonzata van, és természetesen nagyon komoly gazdasági érdekek is meghúzódnak mögötte. Így nem valószínű, hogy az állati fehérje hasznos és egészséges volta melletti, akár "tudományos kutatásokkal" megtámogatott lobbi csak úgy, magától meg fog szűnni. Az is valószínű, hogy az állati eredetű élelmiszerek árát mindaddig mesterségesen alacsonyan fogják tartani, és inkább a növényi élelmiszerek árára terhelik a felmerülő költségeket, amíg csak lehet. Az olcsó húsnak és tejnek azonban, az egészségünkön túl, komoly ára van: éhező milliárdok, meddővé váló földterületek, egyre szennyezettebb környezet, változó éghajlat, aminek a hatásait nagyon nehéz megjósolni. Az éhezők viadala tehát itt zajlóik, a szemünk előtt. Amíg lesz hús, addig azt fogják enni az emberek, mert megtehetik, és amikor már nem lesz, vagy csak nagyon kevés, akkorra a növényi élelmiszerből is sokkal kevesebb fajtát és mennyiséget tudunk majdmegtermelni. Ez pedig elkerülhetetlenül az emberi populáció drasztikus csökkenéséhez fog vezetni. Hogy a többség éhenhal, vagy megöli, netán meg is eszi egymást, azt nem tudom megmondani. Minden esetre úgy gondolom, hogy egy vegán, vagy legalább majdnem vegán világban békésebben élhetnének az unokáink is. Hát többek között én ezért lettem vegán.

Hanumán és az asztrológia

Újabb részlet az Ashtanga könyvből:

Hanumán és a mágia

A Rámájana eposz gonosz főszereplője Rávana, a nagyhatalmú démon volt. Amikor elrabolta Szítát, felháborodott férje, Ráma Hanumán és egy hatalmas majomsereg kíséretében megtámadta lankát, Rávana birodalmának fővárosát. Ahogy zajlott a csata, a démon elveszítette az összes testvérét és fiát és egyértelművé vált, hogy a bukás felé halad. Végül hívatta az egyetlen életben maradt fiát, Mahíravanát, egy hatalmas varászlót, aki az alvilág (pátála lóka) ura volt. Mahíravana Kálí istennő nagy híve volt, akitől nagy okkult erőket kapott. Eleinte Mahíravana nem akart harcba szállni Rámával, mert úgy érezte, hogy jogos volt az ügy, amiért harcolt. De mivel Rávana tudta, hogy a rituális mágia a gyengéje, azt mondta neki: „Gondolj arra, hogy milyen erőkkel fog megjutalmazni Kálí istennő, amikor felajánlod neki a két vonzó és erőteljes fiatal testvér, Ráma és Laksmana fejét.” Mahíravana természetesen beadta a derekát.

A nagy mágusnak, Mahíravanának sikerült elrabolnia Rámát és testvérét, Laksmant is álmában. Az ágyuk helyén egy sötét árok tátongott, mely a föld mélyére vezetett. Hanumán azonnal beleugrott az alagútba, és alászállt Pátálába, Mahíravana földalatti királyságába. ott rátalált a két testvérre, akik egy-eyg oszlophoz volta kötve, a testük be volt kenve mustárolajjal és bársonyvirággal volt körberakva, készen a feláldozásra. Mellettük állt Mahíravana, az áldozati bárdot élezve és mantrákat énekelve, mellyel az istennő figyelmét akarta felkelteni.

Hanumán egy méhecske formáját vette fel, és belesúgta Ráma fülébe: „Amikor Mahíravana megkér, hogy helyezd a nyakadat az áldozati tőkére, mondd el neki, hogy mivel királyi vérvonalból származol, sohasem tanultad meg lehajtani a fejedet. Mondd meg neki, hogy mutassa meg, hogyan kell.” Mahíravana bele is sétált a csapdába. Éppen, amint a rituálisan előírt módon lehajtotta a fejét, Hanumán visszanyerte eredeti alakját, megragadta a bárdot, és lefejezte a varázslót. Így Hanumán megfordította a kockát, és magát a démont ajánlotta fel Kálí istennőnek. Elismerése jeléül Kálí Hanumánt választotta ajtónállójául, és valóban, az istennő számos templomában majom őrzi a bejáratot. Sőt, Hanumánt a mai napig invokálják, ha varázslatot szeretnének megtörni, és az őt ábrázoló amulettek és talizmánok is nagyon népszerűek a hívők körében.

Hanumán és az asztrológia

Mahíravana halála félelemmel töltötte el Rávana szívét. Kikérte az udvari asztrológusok véleményét, akik megvizsgálták a horoszkópját, és kijelentették, higy az égitestek állása nem kedvező a számára. Az indiai asztrológiában kilenc bolygó van, a Navagraha. Rávana azt gondolta, hogy ha megváltoztatja a bolygók helyzetét az égben, azzal a sorsát is megváltoztatta. Felszállt hát repülő fogatára, és felemelkedett az égbe, elfogta a kilenc bolygót, és láncra verve a fővárosába szállította őket. Ezután olyan rítusokba fogott, melyek, ha sikeresek, azzal rá tudta volna kényszeríteni a bolygókat, hogy átrendeződjenek a számára kedvező alakzatba. Amikor Hanumán tudomást szerzett erről a rítusról, összegyűjtött egy csapat vakmerő majmot és elvitte őket Rávana áldozati termébe, hogy megakadályozzák a szertartást. Ott találták a gonosztevőt, aki az áldozati oltás mellett ült, a szemei csukva voltak, mert mélyen elmerült a meditációban, és mantrákat mormolt. A majmok hangos csatakiáltást adtak ki, és berontottak a terembe. Elfújták az áldozati tüzet, felrúgták az áldozati edényeket és eltörölték az okkult ábrákat (jantrákat), melyek a földre voltak festve. Sajnos mindez nem tudta kizökkenteni Rávanát mély meditációjából, és így tovább ismételgette a szakrális mantrákat. Hanumán rájött, hogy Rávanát minden áron meg kell állítani, máskülönben sikerülnie fog megváltoztatni a sorsát.

Ennek érdekében kieszelt egy ördögi tervet, és arra utasította a katonáit, hogy jussanak be a női lakosztályba és ijesszék meg Rávana számos feleségét. A majmok így is tettek, és megtámadták Rávana királynőit és ágyasait, a hajukat húzták, az arcukat karmolták és letépték a ruháikat. De mindez hiábavaló volt; a rendíthetetlen Rávana meg sem mozdult.

Végül a majmok szembekerültek Mandodaríval, Rávana fő feleségével. A fogaikat vicsorgatták, a mellkasukat verték és vészjóslóan hörögni kezdtek. Mandódarí félelmében jajveszékelni kezdett: „El vagyok átkozva! A férjem meditál, miközben a majmok a hűségemet fenyegetik.” A szavai halaltán Rávan elszégyellte magát, kinyitotta a szemét és a védelmére sietett. Így miután sikeresen elterelte Rávana figyelmét, Hanumán visszarohant az áldozati csarnokba, hogy kiszabadítsa a foglylul ejtett kilenc bolygót. Miután sikeresen meghiúsította Rávana próbálkozását a sorsa megmásításával, Hanumán kivívta a kilenc bolygó örök háláját, és ezért úgy tekintik, hogy komoly befolyással rendelkezik felettük. Ennek megfelelően, a hívei mindig imádják, amikor azt tapasztalják, hogy a bajaik az égitestek kedvezőtlen együttállásnak köszönhetőek. Hanumánt sokszor úgy ábrázolják, hogy lábbal tapos egy nőn, akit Pánvatí néven ismernek, és a káros asztrológiai hatások megtestesülésének tartják.

Hanumán és a jóga

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Hanumán és Válmíki

Egyszer egy krauncsa madárpár szabadon és szerelmesen szárnyalt az égben. A sors azonban kegyetlen véget szánt a nászuknak. Egy vadász nyila eltalálta a célját, és az odaadó tojó elveszítette hímjét. Nem menekült el azonban a helyszínről, hanem ott maradt, a hím teteme fölött körözve. Ennek a fájdalmas jelenetnek Válmíki, a nagy bölcs is a szemtanúja volt, és ez ihlette a Rámájanát, a földön valaha leírt egyik legnagyobb eposzt. Válmíki költeménye mindhárom világban híres lett, mert mindenki szívét megérintette, aki elolvasta. A krauncsa (daru) madárról már megemlékeztünk a második sorozat krauncsászanájánál.

Egy nap Válmíki tudomást szerezett arról, hogy a nagy Hanumán is írásba foglalta Ráma kalandjait, méghozzá a körmeivel véste bele a sziklákba. A kíváncsi Válmíki elment a Himalájába, ahol Hanumán lakott és írta a krónikáját. Amikor Hanumán felolvasta a történetet, Válmíkit lehengerelte annak ereje és művészi megfogalmazása. Valóban ihletett darab volt. Válmíki egyszerre örült és búsult is. Örült annak, hogy lehetősége volt hallani egy kivételesen gyönyörű költeményt, de szomorú is lett, mert a mű nyilván felülmúlta a sajátját.

Amikor Hanumán látta, hogy mennyire szomorú lett Válmíki a költeménye miatt, összezúzta a sziklába vésett verseket, és így az alkotása örökre elveszett. Ilyen volt Hanumán önzetlensége. Számára Ráma kalandjainak elmesélése azok újraélését jelentette, és nem a hírnév felé vezető utat. Önfeláldozó természetét Hanumán neve is jelzi: hanan - „megsemmisítés”; man - „elme”, arra utalva, hogy legyőzte az egóját.

Hanumán és a jóga

Ha a jóga fogalma alatt az elme fölötti kontroll képességét értjük, akkor Hanumán az igazi jógi, mivel teljesen ura az érzékeinek, fegyelmezett életet él és gyakorolja a cölibátust, valamint az önzetlen odaadást (bhaktit). Valójában Hanumán az ideális brahmacsárí (“az, aki a Brahman útját követi”), ha egyáltalán létezik ilyen. Ugyanakkor tökéletes karma-jógi is, mert ragaszkodás nélkül végzi a tetteit, a sors eszközeként cselekedve, ahelyett, hogy önös érdek vezérelné.

Hanumán volt az első, aki a pránájámát tanította, és ő találta fel a szúrja-namaszkárát is. A pránájáma az a képesség, hogy kontrollálni tudjuk a légzésünket, és így ütemes lesz a belégzés és a kilégzés is. Váju, a levegő és a szél istene először a fiának, Hanumának tanította a pránájámát, aki pedig megtanította az emberiségnek. A szúrja-namaszkára gyakorlatsora is Hanumántól ered, aki így köszöntötte a mesterét, Szúrját, a Napistent.

A csakrák és a jógapszichológia - 2. rész

Swami Shivajnanam cikkének második része következik:

Múládhára csakra

A múládhára a csakrarendszer első fő csakrája, mely némileg a gerinc vége alatt, a gáton helyezkedik el. A múládhára csakra a legalsó csakra és úgy tekintik, hogy az állati ösztöneinket és állati énünket képviseli. Azt is mondják, hogy a múládhára csakra a szexualitás alapvető késztetéseit is képviseli. Ez a csakra a vízválasztó az emberi tudatosság és az állati tudatosság között, az emberiségnek az állati lét fölötti első lépését képviselve. Ahogy korábban említettük, minden egyes csakra a tudat egy-egy szintjét képviseli, a múládhárát pedig a tudattalan elme képviselőjének tekintik. A túlzottan aktív múládhára olyan jellemvonásokban fejeződik ki, mint a düh, kéj, mohóság és félelem. Biológiai értelemben a múládhára csakra a kiválasztó és szexuális funkciókat irányítja. 

Szvádhisthána csakra

A csakrarendszer következő fő csakrája a szvádhisthána csakra, mely a gerincoszlop végén, a múládhára csakra fölött helyezkedik el. A szvádhisthána csakra a tudatalattit irányítja, mely a múltbeli emlékek, érzések és érzéki benyomások tárháza. Ez az összes múltbeli szamszkára (mentális benyomás) tárolása által teszi. Más szavakkal, a szvádhisthána felelőz a jelen és múlt életbeli karmánk tárolásáért és rendezéséért. A spiritualitásban a szvádhisthána által alkotott szamszkárák akadályozhatják a spirituális fejlődést. Ezért as szvádhisthána megfelelő szabályozása nagyon fontos. Pszichológiai érteleben a szvádhisthána csakra szabályozza az alvási, evési és szexuális szokásainkat. A csakra egyensúlyzavara túlzott alváshoz vagy álmatlansághoz, túlzott vagy túl kevés szexhez, és evési zavarokhoz is vezethet. Biológiai szinten, a szvádhisthána csakra szabályozza a húgyivarszerveket és a szaporítószerveket.

Manipúra csakra

A szvádhisthána csakra után a manipúra csakra következik. Ez a csakra közvetlenül a köldök alatt helyezkedik el, a gerinc mentén. Elsődlegesen a meleg, vitalitás, dinamizmus, teremtés és fenntartás minőségei jellemzik. Azért társítják ezeket a tluajdonságokat a manipúra csakrához, mert ezt a csakrát tekintik a prána-áramlás fő szabályozójának a testben. A pránával való kapcsolata miatt, a manipúra az élet központja a testünkben, mely nélkül nem is léteznénk. Ez eddig említettek közül a manipúra az első csakra, mely a tudatosság és spiritualitás magasabb szintjét képviseli. Amikor aktív, a manipúra olyan jellemvolnásokat erősít, mint az erő, akaraterő, határozottság, és dinamizmus. Biológiai szinten, a manipúra irányítja az emésztőrendszer alsó részét, és az étel megemésztését és felszívódását.

Anáhata csakra

Az anáhata csakra a következő a rendszerben, és a szív mögött helyezkedik el. Az anáhata csakra az isteni tulajdonságokat képviseli. Az anáhata náda, vagyis a belső hang székhelyének is tekintik, mely a finom belső hang, és csak akkor hallható, ha az elme elcsendesedik, és a tudat a legtisztább formájában van jelen. Mivel a szív közelében helyezkedik el, az anáhata csakrát az univerzális szeretet otthonának tekintik. Az olyan finom jellemvonásokat is támogatja, melyek túlmutatnak az átlagos személyiségjegyeken. Az aktív anáhata csakrával rendelkező személy nagyon fogékony mások érzelmi állapota iránt, és a fizikai érintés érzéke is fejlett. Amikor az anáhata energiája tökéletes egyensúlyban van, és fel van töltve pránával, a lelki gyakorló képes túllépni az önzésen, egoizmuson és az érzelmi ragaszkodásokon, ami végül kiegyensúlyozott és békés elmeállapothoz vezet. Biológiai értelemben az anáhata csakra szabályozza a tüdő és a szív működését.

Visuddhi csakra

A következő a visuddhi csakra, mely a torokban helyezkedik el. Ha a visuddhi egyensúlyban van, az olyan tulajdonságok, mint a vitalitás, egészség és az élethossz a fizikai és a mentális testben is kifejezésre jutnak. A visuddhi csakra az étert szimbolizálja. Ezért, amikor a visuddhi csakra aktív, az elme a nyugalom, üresség és gondolatoktól való mentesség állapotába kerül. Az ilyen állapot nagyon előnyös a meditációhoz, ezért ez egy lényeges csakra azok számára, akik szeretnének magasabb tudatállapotokat elérni a spiritualitás gyakorlása közben. Az, akinek kifejlett a visuddhi csakrája, nagyon jól hall és fogékony a külső és belső hangokra is. Mivel a torokban helyezkedik el, a visuddhi a hangszálak működéséért felelős. Az öt érzék szabályozásában és érzékenyebbé tételében is segít. 

Ágjá csakra

Az utolsó csakra az ágjá, amely az agyféltekék között helyezkedik el, de közelebb az elülső lebenyhez. Ezt tekintik a legmagasabb csakrának a csakrarendszerben, fizikai és spirituális értelemben is. Az egyetlen csakra efölött a szahaszrára, bár azt általában nem tekintik a csakrarendszer részének. Az ágjá csakra a test három fő nádíja, az ídá, pingalá és szusumná találkozási pontja. Az ágjá csakra általában csak akkor aktív, amikor a Kundaliní energia, az elsődleges erő felébredt és szabadon keresztül tud áramlani az előző öt csakrán, hogy el tudja érni az ágjá csakrát. Az ágjá csakra a felelős a magasabb tudatállapotokért, és ezért nagyon fontos a szerepe a spiritualitásban. Amikor felébredt, az ágjá csakra felszabadítja az elmét és képessé teszi a gyakorlót arra, hogy felfogja az igazságot és megértse a valóság mélyen rejlő természetét. Az ágjá csakrának nincs biológiaia funkciója, de szerepet játszik az összes prána közvetítésében a testen belül. 

A jóga pszichológiában azért tanulmányozzuk a csakrák különböző aspektusait, mert erős befolyással vannak az érzelmeinkre, érzéseinkre, jellemünkre, személyiségünkre és hangulatunkra. A csakrarendszer kiegyensúlyozása által megtanuljuk, megváltoztatni az elménk, a gondolataink és a testünk működését. Arra is használhatjuk ezt a gyakorlást, hogy magasabb célokat érjünk el a spiritualitásban. A csakrák működésének megértése a jóga-pszichológus alapgyakorlata, ezért annak számára, aki szeretné tanulmányozni a jógapszichológiát, fontos, hogy mélyen megértse a csakrák működését és jellemzőit. 

Az uddzsájí gyakorlása

Újabb részlet Gregor Maehel Pránájáma-könyvéből:

"Kedvező hatások

Az uddzsájí csökkenti a kaphával kapcsolatos panaszokat, különösen a légzőszervi panaszokat, például az asztmát, megfázást, köhögést, hörghurutot és tüdőgyulladást. Kumbhaka nélkül terhesség közben is gyakorolhatjuk, főleg ha túlzott kaphától szenvedünk. Az uddzsájí kumbhaka a pajzsmirigy-problémák, magas vérnyomás, rheuma, fülgyulladások és arcüreg-gyulladás esetében is hasznos. Az uddzsájí a Kundaliní felemelésének kiegészítő technikája is, bár kevésbé tartják potenciálisnak, mint a szúrja bhédanát és a bhásztrikát.

Ellenjavallatok

Az erőteljes Ashtanga-gyakorlást végző gyakorlóknak általában nem javasolják, hogy túlzottan sokat gyakorolják ezt a módszert, mert minden valószínűség szerint már amúgy is lecsökkent a kaphájuk. Emellett, sok vinyásza-gyakorló tartós kapcsolatba hozta az uddzsájít a megerőltető tevékenységgel (mivel állandóan együtt végzi őket). Ez általában a szimpatikus idegrendszer aktiválódását váltja ki, amint elkezdjük a vinyásza-gyakorlásunkat. Ez nem kedvez az ülő kumbhaka-gyakorlásnak, amiben a paraszimpatikus idegrendszert kell aktiválni a kumbhaka hosszának növeléséhez. A szimpatikus idegrendszer aktiválódása miatt az uddzsájí ébren is tarthat, ha késő este gyakoroljuk, lefekvés előtt. Másfelől viszont az uddzsájí és a szimpatikus reflex között kialakult új kapcsolatot arra is használhatjuk, hogy éberen tartsuk magunkat a hosszú meditációs időszakok közben.Csak abban az esetben gyakoroljuk az uddzsájí kumbhakát, ha fölös kaphával rendelkezünk, melyet csökkenteni kell.

Uddzsájí technika kumbhaka nélkül

Ezt a módszert a jóga-terápia közben kell alkalmazni. Amikor az uddzsájít formális, ülő pránájáma formájában gyakoroljuk, akkor dzsíhva bandhával kell kísérni. Ez nem javasolt Ashtanga vinyásza, vagy bármilyen más, erőteljes ászana-gyakorlás közben, mivel túlzott feszültséghez vezethet a fejben és a szájpadlásban. Helyezzük a nyelvünket dzsíhva bandhába, és lélegezzünk be mindkét orrlyukon keresztül, sziszegő uddzsájí-hangot képezve. A hangot az által hozzuk létre, hogy a gégefőt félig lezárjuk, mint suttogás közben. Utána vegyük fel a sankha múdrát, és a jobb orrlyukunkat befogva, lélegezzünk ki csak a balon keresztül. Mivel az uddzsájí kumbhaka egy lassú légzéssel végrehajtott pránájáma, a természetes légzéshulláma a háromrészes fel-fel hullám. Hajtsunk végre tíz kört az 1:1 arányt alkalmazva, vagy a tanárunk útmutatása szerint. Lassan, idővel terjesszük ki a légzésszámot addig, amíg a belégzés és kilégzés hossza meg nem haladja a 30 másodpercet. Ekkor csökkentsük a felére a belégzés hosszát, és változtassuk meg az arányt 1:2-re, a 15:30 számolással kezdve, avgy a tanárunk ajánlása szerint."

A csakrák és a jógapszichológia - 1. rész

Tudom, hogy mostanában sok a fordítás, de nemsokára lesznek saját cikkek is! Csak most nagyon rajta vagyok ezen a csakrapszichológia témán, és olyan sok érdekes anyagot találok, hogy kedvem van megosztani veletek is a jobb cikkeket. Persze azért az is igaz, hogy nem igazán van összeszedve ez a téma a kellő részletességgel, ha tengernyi időm volna, biztosan írnák egy könyvet erről a témáról is. De mivel nincs, ezért egyelőre maradnak a blogbejegyzések. Ennek a cikknek Swami Shivajnanam a szerzője, olvassátok!

A csakrák és a jógapszichológia

A csakrarendszer lényeges szerepet játszik a jóga-pszichológia kutatásában és gyakorlatában. A jóga úgy tekinti, hogy a csakrák energiaközpontok, a prána, vagyis az életerő örvényei. A testünk többi része ezeken az energiaközpontokon keresztül kapja meg a pránát. Úgy tartják, hogy a prána nélkül nincs élet. Az élet és a prána tehát egyidejűleg létezik. 

Ne tévesszük össze azonban a pránát az idegrendszerben továbbított ingerületekkel.  Inkább tekintsük különálló erőnek a pránát, mely az emberi lény egyik kósáját, vagyis testét (burkolatát) alkotja. Több kósa is létezik, nevezetesen a fizikai test, a mentális test, az intellektuális test, a pránikus test és a spirituális test. A kósák különféle megnyilvánulások, a fizikai test legkézzelfoghatóbb formájától egészen a spirituális test (vagy gyönyörtest) finom kozmikus tudatosságáig.

A pránikus test saját egyéni jellemzőkkel bír és eltér a többi testtől. A prána a nádí csatornák rendszerén keresztül áramlik. Ezek a csatornák átszövik a fizikai test minden részét. Azt mondják, hogy 72000 nádí csatorna található a testben, és mindegyik a fizikai test életben maradásához szükséges energiát biztosítja. 

A prána-rendszer középpontjában a csakrák állnak, melyek feladata a prána továbbítása a nádí csatonákba. Az agyban található hippokampuszhoz hasonlóan, mely az idegrendszer felé és felől továbbítja az információkat, a csakrák is adják és kapják a pránikus energiát az egész nádí rendszeren át.

Bár egyesek szerint a csakrák száma egyénenként eltér, a jóga rendszere hat fő csakrát különít el, melyek minden emberi lényben megtalálhatóak. Ez a hat csakra a fizikai gerinc mentén helyezkedik el, a farokcsonttól kezdődően és egészen felfelé terjednek egészen a két szemöldök közöttig. A gerinc alján elhelyezkedő alsó csakrák formája határozottabb, mint a gerinc felső részén elhelyezkedő, finomabb csakrák. Mindegyik csakra saját egyéni tulajdonságokkal és megkülönböztető jegyekkel rendelkezik, és mindegyiket a tudatosság magasabb szintjének tekintik, mint az elődjét, mely alacsonyabban helyezkedik el a gerinc mentén. 

A csakrák aktivitása általában az egyén személyiségjegyeinek megfelelő módon változik. A túlzottan aktív csakrák domináns személyiségjegyeket eredményeznek, míg az inaktív, vagy alacsony energiájú csakrák bizonyos jellemvonások hiányát fogják eredményezni. Úgy tekintik, hogy az olyan pszichológiai problémák, mint a depresszió, mánia, érzelmi túlérzékenység, aggodalom, és számos más mentális probléma a csakrák egyensúlyzavarának következménye. A túlzottan aktív vagy elnyomott csakra-működés fizikai zavarokhoz is vezethet, különösen az olyan szervek működése esetében, mint a szív, a gyomor és a máj. Ebből is láthatjuk, hogy miért fontos a csakrák megfelelő működése. A csakrákon belüli és a csakrák közötti megfelelő egyensúly nélkül a testünk és az elménk nem képes egészséges és fenntartható módon működni.

Az általános jólét állapotának elősegítése mellett, a csakra-rendszer megfelelő működése a spiritualitásunk egyes aspektusainak fejlesztését is elősegítheti. Úgy tartják, hogy ha az összes csakra egyensúlyban van, a tudat különböző szintjei elkezdenek kibontakozni, a legállatiasabb ösztöneinktől kezdve egészen a lényünk legszentebb tulajdonságaiig. Bár nem törekszik mindenki arra, hogy szent legyen, mindannyiunk hasznára válik a harmonikus csakra-rendszer; mivel a belső béke, a jobb koncentrációs képesség és a tudatosság magasabb szintje mind olyan tulajdonságok, melyek akkor nyilvánulnak meg, ha a csakrákat a harmónia és egyensúly állapotába hoztuk. 

A spiritualitás szempontjából a kiegyensúlyozott csakra-rendszer elengedhetetlen. Az olyan gyakorlatokban, mint Kundaliní jóga, Krijá-jóga, és a Tantra-jóga, fontos, hogy a csakrák kiegyensúlyozott állapotban legyenek, máskülönben nagyon nehéz a spirituális fejlődés. Az ilyen jóga-rendszerekben a csakrák központi szerepet játszanak, mivel rajtuk keresztül halad át a Kundaliníként ismert életerő. Ha a csakrákat nem tisztítottuk meg, mielőtt a Kundaliní energiát felébresztettük, akkor nagyon nehéz lesz a fejlődés a spiritualitásban, és ez súlyos pszichológiai zavarok veszélyét is magában hordozza.

A hat csakra funkcióinak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy megtanuljuk kontrollálni és szabályozni őket. Ebben a cikkben át fogjuk tekinteni a hat csakra általános funkcióit. A későbbi cikkek pedig mélyebb részleteiben ismertetik majd az egyes csakraközpontokat.

(befejezés következik)

Uddzsájí kumbhaka

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Uddzsájí kumbhaka

Már kétszer ismertettem az uddzsájít. Először bevezető technikaként használtuk a légzés kiterjesztése és lelassítása érdekében, a váltott orrlyukas légzés bevezetéseképpen. Az alapvető váltott orrlyukas technika leírása után az uddzsájí légzést ismét arra használtuk, hogy bevezessük a belső és külső légzésvisszatartásokat (kumbhakákat).

Az itt említett uddzsájí egy terápiás kumbhaka, amit a kapha csökkentése érdekében alkalmazunk. A standard uddzsájí légzés, mely egy sziszegő belégzésből és egy hehezett kilégzésből áll, nem olyan hatékony a kapha megsemmisítésében, de jobban használható általános tonikumként, ezért alkalmazható a vinyásza gyakorlás közben. A többcélú uddzsájí légzéstől eltérően, az itt leírt uddzsájí kumbhaka egy csendes kilégzés a bal orrlyukon keresztül.

Az uddzsájí az utolsó a fontos kumbhakák közül (Hatha-jóga Pradípiká 2.11-12), és az utolsó abból a három technikából, amiket a három biológiai erő (váta, pitta és kapha) helyreállítására lehet használni. Az uddzsájí kumbhaka csökkenti a kaphát. A Jóga-rahaszja kijelenti, hogy képes meggyógyítani az összes betegséget, ha kombináljuk a nádí sódhanával, a szúrja bhédanával és a sítalíval (2.61). A sásztrák egyetértenek abban, hogy az uddzsájí (mely alatt itt a sziszegő belégzést és a hehezett kilégzést értjük mindkét orrlyukon át), bárhol és bármikor gyakorolhatjuk (még sétálva is), ami alkalmassá teszi arra, hogy az ászanák közben gyakoroljuk. Ha így gyakoroljuk, akkor nincs légzésvisszatartás, és a kilégzés hangosan történik, a két orrlyukon keresztül. Ez a különbség az itt leírt uddzsájí kumbhaka formális, ülő gyakorlása és a korábban leírt, kevésbé potenciális, többcélú, nem formális uddzsájí légzés között. E jelenlegi uddzsájí kumbhaka végződése megegyezik a szúrja bhédanáéval, amelynél a jobb orrlyukon keresztül lélegzünk be, és a balon keresztül lélegzünk ki. Együtt alkotnak egy szoláris ciklust. A bal orrlyukon keresztül történő kilégzés, a szúrja bhédana szoláris ciklusának második fele erősíti az uddzsájí kapha-csökkentő funkcióját, mint amennyire az uddzsájí kilégzés tenné."

Guruji 2. rész

A múlt héten megkezdett cikk fordításának második, befejező része következik:

"Ez a módszer fizikailag eléggé megterhelő. Hogyan tanítod azokat, akik fizikaliag rossz állapotban vannak?"

"A gyenge testtel nem lehetetlen dolgozni. A jóga- szövegek azt mondják, hogy a jóga gyakorlásától vékony leszel, de erős, mint egy elefánt. Jógikus arcod van. A jógikus arc mindig mosolyog. Azt jelenti, hogy mindig hallod a nádát, a belső hangot, és a szemeid tiszták. Akkor tisztán látsz, és kontrollálod a bindut (az életerőt, amit néha szexuális energiának is neveznek). A belső tűz felébred, és a tested mentes lesz a betegségektől.

Háromféle betegség létezik: testi betegség, mentális betegség, és idegrendszeri betegség.  Ha az elme beteg, az egész test megbetegszik. A jóga-írások azt mondják. "Manajéva manusánám karanam bandha móksajóh", vagyis az elme a kötöttség és a felszabadulás oka egyaránt. ha az elme beteg és szomorú, akkor az egész test megbetegszik, és minden véget ér. Ezért először az elmét kell meggyógyítani. Az elme orvossága a jóga."

"Mit jelent pontosan az elme orvossága?" 

"A jóga gyakorlását és a helyes légzési rendszert. Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj. Ennyi az egész. Gyakorolj, hogy az idegrendszer tökéletes legyen és a vérkeringés is jó legyen, ami nagyon fontos. ha jó a vérkeringésed, akkor nem lesznek szívbetegségeid. A bindu kontrollálása, nem elpazarlása is nagyon fontos. Az ember ezéárt van életben, mert megtartja a bindut, és amikor a bindu teljesem elfogyott , akkor halott vagy. Ezt mondják az írások. Ha minden nap gyakorolunk, a vérünk megtisztul, az elme pedig fokozatosan az irányításunk alá kerül. Ez a jógikus módszer. "Jógas csitta-vritti niródhah"(Jóga-szútra 1.2). Ez azt jelenti, hogy a jóga az elme mozgásának uralása.

"Eddig főleg az ászana és a pránájáma gyakorlásaként beszéltünk a jóga gyakorlásáról. Milyen fontos az Ashtanga jóga első két ága, a jama és a nijama?"

"Ezek nagyon nehezek. Ha gyenge az elméd és a tested, akkor gyengék lesznek az elveid. A jamák öt ágból állnak: ahimszá (erőszakmentesség), szatja (igazmondás), asztéja (nem-lopás), brahmacsarja (önmegtartóztatás) és aparigraha (nem-birtoklás). Az ahimszá lehetetlen, és az igazmondás is nagyon nehéz. Az írások azt mondják, hogy akkor mondd ki az igazságot, ha édes, és ne mondd ki, ha bántó. De ne hazudj, akármilyen édesnek is tűnik. Ez nagyon nehéz. Csak az édes igazságot mondod, mert az, aki a kellemetlen igazságot mondja, halott ember.

Tehát a gyenge elme gyenge testet is jelent. Ezért építünk egy jó alapot az ászanával és a pránájámával, hogy a testünk és az elménk, az idegrendszerünk mind működjön, és utána dolgozunk az ahimszán, szatján, és a többi jamán és nijamán."

"És mi a helyzet az Ashtanga jóga többi ágával? meditációs módszert is tanítasz?"

"A meditáció a dhjána, az Ashtanga rendszer hetedik lépcsőfoka. Miután az egyik fokozat tökéletes, megteheted a következő lépést. A dhjánához egyenes háttal és csukott szemekkel kell ülni, és az orrnyeregre kell koncentrálni. Ha nem teszed ezt, akkor nem összpontosítasz. Ha a szemek kinyílnak és becsukódnak, akkor az elme is ezt teszi. 

A jóga 95 százalékban gyakorlati dolog. Csak 5 százalék az elmélet. Gyakorlás nélkül nem működik, nincs haszna. Ezért gyakorolni kell, a megfelelő módszert követve, egymás után követve a lépéseket. Akkor lehetséges."

"A tanításodat a vinyásza kifejezéssel szoktad jellemezni. Ez mit jelent?"

"A vinyásza légzőrendszert jelent. Ne végezz ászanát vinyásza nélkül. Amikor a vinyásza tökéletes, uralni tudjuk az elmét. Ez a fő dolog, az elme kontrollja. Ez az a módszer, amit Patandzsali leírt. Az írások azt mondják, hogy egyenlővé kell tenni a pránát és az apánát a belégzés és kilégzés egyenlő arányának megtartásával, és követve a légzést az orrnyílásokban az elme segítségével. ha így gyakorolsz, akkor fokozatosan uralni tudod az elmédet."

"Ülő pózban végzett pránájámát is tanítasz?"

"Igen. Amikor a padmászana (lótuszülés) tökéletes, akkor kontrollálod a végbeledet a múla bandhával, és az állzárat, a dzsálándhára bandhát is használod. Sokféle pránájáma létezik, de a legfontosabb a kévala kumbhaka, amikor a légzés vlátozásai, vagyis a belégzés és a kilégzés - kontrollálva vannak és automatikusan megállnak. Ehhez gyakorolni kell. Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni. ha gyakorolsz, akkor új gondolkodási minták, új gondolatok jönnek az elmédbe. Az előadások jól hangzanak, ha tartasz egy jó előadást, akkor mindenki azt mondja, hogy milyen jó vagy, de az előadások 99 és fél százalékban nem gyakorlatiasak. Sok évig kell gyakorolni az ászanát és a pránájámát. Az írások azt mondják: "Hosszú ideig kell gyakorolni, tisztelettel és megszakítás nélkül, hogy elérjük a tökéletességet." Egy évig, két évig, tíz évig... egész életedben gyakorolni kell.

Miután az ászana és a pránájáma tökéletes, a pratjáhára, az érzékek visszavonása (az Ashtanga jóga ötödik ága) következik. Az első négy ág a külső gyakorlatok: jama, nijama, ászana, pránájáma. A második négy a belső gyakorlatok, és automatikusan következnek, ha az első négyet elsajátítottuk. A pratjáhára azt jelenti, hogy bárhová nézel, istent látod. A jó elmekontroll adja ezt a képességet, hogy ha bármire ránézel, akkor az Átmant (a belül lévő Istent) fogod látni. Így a számodra a világot Isten színezi meg. Bármit is látsz, az Átmannal azonosítod. Az írások azt mondják, hogy az igazi jógi elméje annyira elmerül isten lótusz lábaiban, hogy semmi sem vonhatja el a figyelmét, bármi is tőrténjék a külső világban." 

"Mi a tanácsod búcsúzóul azok számára, aki szeretnék elkezdeni a jóga útját?"

"A jóga mindenki számára lehetséges, aki igazából akarja. A jóga univerzális. A jóga nem az enyém. De ne közelítsük meg a jógát üzleti szellemben, világi haszonra vágyva. Ha Isten mellett akarunk lenni, akkor az elménket Isten felé kell fordítani, és gyakorolni kell a jógát. Ahogy az írások mondják: "A jóga gyakorlása nélkül, hogyan adhat móksát (felszabadulást) a jóga?"