10. Gyakorlat: Hucsa mikhuj alkalmazása másokon
A hucsa mikhuj gyakorlatot nem csak a saját poqpo-nk tisztítása, gyógyítása céljából használhatjuk, hanem mások energiamezejét is tisztíthatjuk vele, illetve bizonyos helyeken, kapcsolatokban, élethelyzetekben felgyülemlett hucsát is tisztíthatjuk vele. A hucsa mikhujjal kapcsolatban fontos tudni, hogy egy alkalom alatt általában nem tudjuk megszüntetni az összes hucsa jelenlétét és hatását, de folyamatos munkával egyre javuló eredményeket lehet elérni a legmakacsabb hucsa esetében is. Puma szerint a hucsa mikhuj elvégzéséhez igazából nem kell engedélyt kérni az illetőtől, akinek segíteni szeretnénk, és az sem kell feltétlenül hozzá, hogy ő kérje. Persze, ha valaki segítségért fordul hozzánk, az két dolgot jelenthet, ami támogatja a gyógyulását: 1) A hitrendszerébe belefér az, hogy sámáni és energetikai módszerektől is remélhet javulást; 2) Hajlandóság mutatkozik benne, hogy elengedje a hucsát, amit ő vagy valaki más létrehozott az energiamezőjében.
Az andoki sámánok azt mondják, hogy a nyugati vagy amerikai, globalizált, városi civilizációban élő emberek poqpo-jában nagyon sok hucsa van. Amikor ilyen emberek keresik fel őket, akár csoportosan is, akkor ők azonnal elkezdik a hucsa mikhuj végzését, hogy megkönnyebbülést hozzanak vendégeiknek. Volt olyan sámán, aki, miután egy órát beszélgetett egy amerikai turista-csoporttal, elment hányni, hogy kiöklendezze magából azt a hucsát, amit nem tudott ott helyben megemészteni a qosqo-ja segítségével. Fontos tehát, hogy amikor elkezdjük gyakorolni a hucsa mikhujt másokon, akkor olyan eseteket válasszunk, melyek nem túl nehezek (például ne pszichiátriai kezelés alatt álló emberrel kezdjünk, hanem egy enyhe depresszióssal, stb.), és fokozatosan haladjunk, nehogy túlterheljük és megbetegítsük saját magunkat. A szamincsakuj, önmagunk tisztítása és feltöltése tehát nagyon fontos, ha mások hucsájával is foglalkozunk.
A kezelendő személy elhelyezkedhet állva, ülve vagy fekve is. Akkor is el tudjuk végezni a hucsa mikhuj-t, ha a kezelendő személy távol van, de ez már haladóbb képességeket igényel. A helyszín, kapcsolat stb. tisztításánál szintén könyebb és hatékonyabb a folyamat, ha személyes jelenlétben történik, de mindig dolgozhatunk a téridőn kívül, ami azt is jelenti, hogy a jövőbe előre, vagy a múltba vissza is „küldhetjük” a hucsa mikhujt, nem csak a háromdimenziós tér bármelyik pontjára. A kezelő is elhelyezkedhet ülve, állva vagy akár fekve is, ahogyan a legjobban össze tud kapcsolódni a kezelendő személy poqpo-jával. Közben szólhat zene, sámándob, csörgő, vagy ha a kezelő már megszokta azt, hogy egyszerre révül és játszik a hangszerén, akkor kísérheti is magát. Az andoki paqo-k nem nagyon szoktak hangszert használni, legfeljebb csengőt ráznak, vagy kagylókürtöt fújnak a szertartás elején és végén.
Hangolódjunk rá a poqpo-nkra, és nyissuk meg a qosqo-nkat. A qosqo-ból kiinduló energiaszál segítségével kapcsolódjunk össze a kezelendő személy poqpo-jával, és „fésüljük végig” az energiatestét, megállapítva, hogy hol gyűlt össze a hucsa (ezeken a helyeken elakadásokat, blokkokat, forró vagy nehéz, esetleg hidegebb területeket érezhetünk vagy sötétebb energiafoltokat láthatunk a ragyogó szivárványszínek helyett). A szándékunkkal küldjük ezt a hucsát a kezelt személy poqpo-jából a saját qosqo-nkba, majd kezdjük el körkörösen forgatni.
Az energiaáram ekkor kettéválik, és a számívá visszaalakított hucsa felfelé kezd áramlani a koronacsakra és a nyolcadik csakra felé, míg a fennmaradó hucsa lefelé áramlik a gyökércsakrán keresztül Pacsamamába, aki a kristályon keresztül már a megtisztított, visszaalakított energiát fogja megkapni.
A hucsa mikhuj gyakorlat közben vigyázni kell, nehogy „kiszippantsuk” az energiát a kezelt személy testéből, és vákuumot hagyjunk hátra, amit ő fáradtságként fog érzékelni. Miközben „átszívjuk” és tisztítjuk a hucsáját, vizualizáljuk azt, hogy a koronacsakráján és a talpain, gátcsakráján keresztül feltöltődik számíval és békés, boldog, elégedett állapotba kerül. A tudatos, koncentrált légzéssel segíthetjük a folyamatot: belégzés közben a „szívásra”, vagyis a qosqo-ba befelé irányuló áramlásra koncentrálunk, míg kilégzésnél a kettéoszló (számí felfelé, hucsa lefelé), kifelé haladó áramlásra, valamint arra, hogy a kezelt személy poqpo-ja feltöltődjön számíval.
Amikor úgy érezzük, hogy a hucsa átalakításának folyamata befejeződött, vagy fáradtnak érezzük magunkat, állítsuk meg a qosqo forgását, valamint a befelé és kifelé áramló energiákat. Mondjunk köszönetet Pacsamamának. Egy kis felajánlást is tehetünk neki.