Bármit elérhetsz!

Akik ismernek, azok tudják, hogy nem szeretem a jól hangzó, de légből kapott ezoterikus szállóigéket szajkózni, így a címben szereplő kijelentést egy kicsit meg kell magyaráznom. Fogalmazzuk meg így: "Bármit elérhetsz, ha szilárdan hiszel benne, és hajlandó vagy keményen dolgozni érte." 

Tehát nem arról van szó, hogy leülünk meditálgatni és kényelmesen elképzeljük a bankszámlánkon hízó összegeket vagy az egyéb vagyontárgyakat. Egyáltalában, ha valaki komolyan akar foglalkozni a jógával, akkor az anyagi céloktról fokozatosan át kell majd irányítania a figyelmét a spirituális célokra. Térjünk azonban vissza arra, hogy miért nem vagyunk képesek megvalósítani a vágyainkat, céljainkat, legyenek azok anyagiak vagy lelkiek. 

Az első akadály pontosan az önkorlátozó hiedelmekben rejlik. Ha valakinek gyerekkorától kezdve azt mondták, hogy neked ez úgysem sikerülhet, és a szülei is mindig a kudarcaira koncentráltak, a sikerei helyett, akkor a gyerek felnőttként sem fog bízni magában, folyamatosan kételkedni fog abban, hogy akár a legkisebb dolog is sikerülhet neki. Ezt a gondolati mintát aztán a "barátaink" tovább mélyíthetik, akik tudat alatt valamilyen okból irigyek ránk, és inkább elveszik az önbizalmunkat, és kételyeket ébresztenek bennünk, ahelyett, hogy szívből tudnának örülni a sikereinknek, és bíztatnának, hogy még többet is el tudunk érni. Az irigység sajnos egy nagyon mélyen ülő emberi tulajdonság, és csak egy spirituálisan fejlett személyiség tud teljesen megszabadulni tőle. 

Ha az önbizalmunk már gyerekkorunk és korai felnőttkorunk alatt alaposan alá lett ásva, akkor arra is hajlamosak leszünk, hogy egy partnerkapcsolatban még inkább aláássuk egymás önbizalmát ó, ahelyett, hogy bíztatnánk, támogatnánk egymást, és a lelket öntenénk a másikba. Az ember hajlamos a frusztrációját is a hozzá legközelebb eső emberen kitölteni, még akkor is, ha az nem vétett ellene semmit. A frusztráció pedig sok esetben a hibakereső kommunikációban, mások vélt vagy valós hibáinak felnagyításában nyilvánul meg, ahelyett, hogy a pozitív dolgokat erősítenénk a másikban. Vagy pedig az áldozat szerepében sajnáltatjuk magunkat, így kivívva a másik figyelmét, sajnálatát, és a saját hibáinkon, kudarcainkon kesergünk, anélkül, hogy a másik segítségét valóban arra akarnánk használni, hogy kikecmeregjünk a gödörből. Az áldozat- vagy mártírszerep pontosan a negatív gondolatokból táplálkozik, vagyis az illető nem akarja megoldani a problémáit, mert attól fél, hogy akkor elveszíti mások figyelmét és törődését. 

A félelemalapú kommunikáció és kapcsolatok szintén azt eredményezik, hogy a partnerünk vagy akár a főnökünk a munkahelyen inkább elveszik az önbizalmunkat, és szüntelenül a hibáinkra, kudarcainkra hívják fel a figyelmünket, mert ezáltal függő helyzetben tudnak tartani bennünket. Csak az szeretné a másik felet félelemalapon manipulálni, aki saját maga is fél. Aki már nem fél, azt nem lehet manipulálni, és ezért félelmetes erejűvé válik azok szemében, akik még nem szabadultak meg a félelemtől.

Tehát mindez a csomag már az első ponton meghiúsítja az álmaink megvalósítását, hiszen a gondolati energián folyamatosan folyik el a kétségeink lyukain keresztül. Így sohasem leszünk képesek annyi akaraterőt és eltökéltséget összeszedni magunkban, hogy tegyünk is a céljaink eléréséért. De ha sikerült feloldani ezeket a blokkokat, és valóban tántoríthatatlanul hiszünk célunk elérésében, akkor is hátra van még a következő lépés: cselekedni kell. Méghozzá tervszerűen, folyamatosan, céltudatosan és türelemmel. Minden kudarc a végső siker pillére, feltéve, ha nem adjuk fel, hanem tanulunk belőle, korrigáljuk a további erőfeszítéseinket, és töretlenül haladunk a célunk felé.

A cél megálmodása és elérése között egy érési, személyiség-fejlődési folyamat következik be. Mert ha nem következik be, akkor igazából nem sok értelme van küzdeni. Viszont ez a folyamat időt vesz igénybe. Néha nem tudjuk előre, hogy mennyi idő és erőfeszítés szükséges a cél eléréséhez. Van, hogy évek, vagy akár életek is kellenek hozzá.

megtörténhet, hogy a folyamat közben a cél már elveszíti a jelentőségét a számunkra. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy valóban nincs-e értelme tovább küzdeni az adott dolog iránt, és többet fejlődünk, ha az elengedést gyakoroljuk, vagy pedig csupán az eltökéltségünket tépázták meg az utunkba kerülő nehézségek. Ha valaki minden célról könnyedén lemond, az sohasem lesz boldog, mert benne marad a kihagyott lehetőség miatti frusztráció. Mélyen kell szántani, és fel kell ismerni azokat a helyzeteket, amikor valóban át kell értékelnünk az álmainkat, céljainkat, és újakat kell kijelölni. De a legjobb, ha egy fejezetet lezárunk, és utána kezdünk bele egy következőbe. A fejezetet fel lehet osztani közbülső lépcsőfokokra, és örülni lehet a részeredményeknek, hiszen csak lépésről lépésre tudjuk megközelíteni a céljainkat, hacsak nem történik valamilyen isteni beavatkozás, vagy az előző karmánk egyik gyümölcse be nem érik és váratlanul megsegíti kijelölt céljaink elérését. "Ember, küzdj, és bízva bízzál,", ahogy Madách is mondta.

Az intelligencia tüze

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Az emésztési tűzön kívül, az agni az intelligencia tüzeként is megnyilvánul bennünk. A nap tüze létrehozza a fényt, ami által minden tisztán láthatóvá és megkülönböztethetővé válik. A nap fénye a szattva-guna megnyilvánulása. A szattva fényt vagy intelligenciát jelent. Ahogy a napfény vagy az elektromos fény megvilágítja a külvilágot, ugyanúgy világítja meg az intelligencia az elmében lévő tárgyakat. Az intelligencia az elektromosság egy formája az agyban, amely egy számítógéphez hasonlít.

Az intelligencia olyan lehet, mint a villanykörte fénye: szétszóródó és tükröződő. Ebben az esetben csak a felszínt világítja meg, és sok mindent rejtve hagy. Ha megtisztítjuk és finomítjuk az intelligenciát, akkor a lézerfényhez válik hasonlatossá – nagyon koncentrált és sűrű fény lesz, mely át tud vágni a külsőn, precízen és gyorsan tudja továbbítani az információt nagy távokra is, és hologram formájában reprodukálni képes a világot és a tárgyakat úgy, ahogy vannak. Az intelligenciánknak a tűz ezen formáját, a lézer magasan koncentrált formáját kell felvennie, ha sikeresek akarunk lenni a spirituális úton és Isten elérésében. Patandzsalí ékágrának, vagyis koncentráltnak nevezi az intelligencia e formáját, mely kifejezés szorosan köti a lézer tulajdonságaihoz (Jóga-szútra 3.12).

Annak érdekében, hogy a szuperkoncentrált intelligencia e formáját elérjük, a testünk alsóbbrendű tüzét, melyet általában pittának nevezünk, tiszta, elemi tűzzé kell alakítani, melyet általában agninak nevezünk (bár az agni egy általános kifejezés, mely a tűz minden megjelenési formájára vonatkozik, beleértve a pittát is). A pitta a megzavart tűz. Az ájurvéda három dósája, a váta, pitta és kapha egyike. (A vátát, pittát és kaphát gyakran szélnek, epének és nyálkának fordítják, de ezek a kifejezések annyira felszínesek, hogy akik ezeket a kifejezéseket használják, általában nem értik e terminológia összetettségét és finomságát. Mint a legtöbb szanszkrit kifejezés esetében, itt is érdemesebb az eredetit használni, és lassan gyűjteni a hozzá kapcsolódó jelentéstartalmakat, mint egyből megpróbálni lefordítani.) Az ájurvéda az orvostudomány és a hosszú élet ősi indiai tudománya. Azt állítja, hogy az egészséget a három dósa egyensúlya által érhetjük el. Például, ha a pitta túlzottan erős, akkor gyulladásokhoz vezet a testben, ami arra a tényre utal, hogy a tűz irányíthatatlanná vált. A dósa kifejezés akadályt vagy hibát jelent, és míg az ájurvéda elsősorban a három dósa közti egyensúly visszaállítására törekszik, hogy ne engedjék túlfokozódni egymást, a jóga arra törekszik, hogy teljességgel kivezesse őket a testből, hogy létrehozhassuk azt, amit Patandzsalí gyémánt-testnek nevez (Jóga-szútra 3.46)."

Egészséges vagy?

Mostanában egyre több embernek teszem fel a kérdést: "Hogy vagy?" és meglepően őszinte válaszokat kapok rá. Persze a legtöbb ember meglepődik, mert nem is számít rá, hogy valakit valóban érdekel az, hogy hogy van. És ahhoz is el kell jutni az őszinteség egy bizonyos fokára, hogy ne egy sablonos, védekező választ adjunk rá, hanem tényleg elmondjuk, hogy mit érzünk éppen. Az érzelmi állapotunk, ha úgy tetszik, érzelmi egészségünk jelentős hatással lesz a fizikai egészségünkre is. Mivel én olyan tevékenységgel foglalkozom, edzőként és jógaoktatóként is, ami a vendégek közérzetét hivatott javítani, nyilván érdekel is, hogy ki hogy van, és mennyire sikeresen birkózik meg a különböző problémákkal, nehézségekkel az életében.

Nehézségei ugyanis mindenkinek vannak, és egy csomó olyan frusztráló körülmény van az életükben, amitől nem lesz automatikusan jókedvünk, és nem fogjuk tőle jobban érezni magunkat a bőrünkben. A következtetés tehát az, hogy a mentális, érzelmi, fizikai, spirituális egészségünk érdekében tudatosan tennünk kell. Ha nem teszünk érte, esetleg szándékosan rongáljuk, akkor a jó közérzet és a harmónia hamar el fog illanni az életünkből. Senki sem szokta jól érezni magát, ha beteg. Éppen ezért, bár a prevenció nem annyira látványos, mint például valamilyen csodamódszerrel kigyógyulni egy súlyos betegségből, mégis ez a legtöbb, amit megtehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt. És sokkal hatékonyabb is, mint megvárni, amíg kialakul, majd utólag próbálni helyreállítani az egészségünket.

Maradjunk egy másik közkedvelt példánál: a fogyókúránál. Mindegy, hogy milyen módszert alkalmazott valaki, ha végre sikerült ledobnia a fölösleges kilókat, akkor sokkal jobban jár, ha utána már odafigyel a testsúlyára és az életmódjára (mozgás, evés stb). Ugyanis a leadott kilók nem csak úgy véletlenszerűen, egyik napól a másikra virradóra szoktak visszakúszni a bőrünk alá. Aki egyszer már beletette az erőfeszítést abba, hogy lefogyjon, az pontosan tudatában van annak, hogy mit tesz magával minden egyes átlustálkodott, átzabált vagy átstresszelt nappal. Aztán ezek a napok szépen fokozatosan (mondhatnánk, hogy észrevétlenül, de ez önbecsapás lenne) összeadódnak, és ismét ott van a plusz húsz, harminc stb. kiló. 

Az egészségünk fenntartása tehát folyamatos kontrollt és erőfeszítést igényel. Olvastam egy mondást, miszerint a célunk az, hogy fiatalon haljunk meg - minél később. Az öregedés önmagában nem betegség, mondhatjuk azt is, hogy egy természetes folyamat. Azonban lehet siettetni és lehet lassítani is. A fiatalosság megőrzése nem csak hobbi, hanem a mai megemelkedett átlagéletkor mellett egy lehetőség arra, hogy ötven éves korunk felett is aktívak, kiegyensúlyozottak, egészségesek maradjunk, és egy sokkal jobb életminőségben éljük le életünk utolsó felét-harmadát, mintha nem törődnénk az egészségünkkel. 

Tudom, hogy van olyan betegség, hogy ortorexia, meg testképzavar, de azért szerintem ezek nem vezető helyezettek a halálokok listájában. Nyilván az egészséges életmódot is túlzásba lehet vinni, ha például valaki minden idejét és pénzét erre költi, és mániákusan fél az "egészségtelen" ételektől, vagy bűntudata van, ha nem edzett aznap kétszer, illetve pánikrohamot kap, amikor felfedez egy szarkalábat a tükörben a szeme sarkában. Az emberi test átmeneti, megszületett és egyszer meg is fog halni. Mégis, amíg benne élünk, én úgy gondolom, hogy kötelességünk rendben tartani, mint ahogyan a házunkat is, amiben lakunk.

Kezdjük el tehát ma számba venni, hogy mik azok a tényezők az életünkben, amik rongálják az egészségünket. Legyen az szokás, étel, függőség, kapcsolat vagy bármi más. Készítsünk tervet arra, hogyan fogjuk megváltoztatni, kiküszöbölni ezeket a tényezőket, Illetve kezdjünk el dolgozni az egészségünk helyreállításán, megőrzésén. Bontakoztassuk ki azt a potenciált, ami bennünk, minden egyes emberben rejlik, mert egészségesen magabiztosabbak és sikeresebbek is leszünk, és minden más célunkat is könnyebben el tudjuk érni. 

Kezdjünk el tudatosan étkezni, kísérletezzük ki a számunkra ideális étrendet! Kezdjünk el mozogni, jógázni! Az ember mozgásra lett teremtve, ha rendszeresen edzünk, akkor egyre jobb lesz az egészségünk. Pihenjünk, töltődjünk fel a természetben, és fejezzük ki a szeretetünket azok iránt, akik közel állnak hozzánk! A magány motiválatlanná tesz, a motiválatlan embert pedig nem élteti semmi. Kezeljük a stresszt megfelelő módszerekkel! Ebben a meditáció és a pszichoterápia sokat segíthet. Az életünk célja az, hogy teljes értékű emberekké váljunk, és megismerjük, fejlesszük önmagunkat. Egészség nélkül nem lehet teljes életet élni, és a spiritualitásban is nehezen érhetünk el sikereket. 

Múla bandha és a nők

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

"A múla bandha növeli a vitalitást. Éppen ezért nagyon hasznos számos olyan szexuális probléma esetében, melyek elfojtással kapcsolatosak, például az impotencia, a szexualitáshoz kötődő szégyenérzet, a gyenge szexuális energia stb. Ezekben az esetekben a múla bandha sikeres gyakorlása elősegíti a normális, egészséges szexuális kapcsolat helyreállítását, ezáltal javítva vagy visszaállítva a házastársi kapcsolat harmóniáját.

A múla bandha a szexuális megtartó erőt is növeli. Ennek alkalmazása szintén növeli a partnerkapcsolat helyreállításának esélyét, amit az egyik vagy mindkét fél szexuális elégedetlensége fenyeget. A szexuális energia megtartásának fokozódásával a szexuális kapcsolat nagyobb elégedettséget okoz. Ha további tantrikus gyakorlatokat is alkalmazunk tudatossággal, légzéskontrollal, és a partnerben lakozó Istenség spirituális értékelésével párosítva, még tovább fejleszthetjük a szexuális aktust. A múla bandha gyakorlása által a szexuális kapcsolatok általában élvezetesek és több spirituális tartalomra tesznek szert. Ugyanis a múládhárában lakozó ősenergia valódi természetének megvalósítása által a szexuális partnerünk olyanná válik, mint az istenek egyike, a szexuális aktus pedig Siva (férfi őselv, tudat) és Sakti (női őselv, energia) egyesülésének szimbolikus kifejeződésévé válik.

Mind a családos ember, mind a szerzetes erre a misztikus egyesülésre vágyik, de míg a családos ember a házasság keretein belül éri el az egyesülést, a lemondott szerzetes a belső egyesülés elérése érdekében szublimálja a külső szexuális kifejeződést. Az utak eltérnek, mert nem mindenki követi ugyanazt az életmódot. A cél azonban ugyanaz: a tudat és az energia transzcendens egyesülése.

Gyógyászati alkalmazások

Nők esetében: A múla bandhát alkalmazhatjuk fájdalmas menstruáció esetében, viszont ha a menstruáció elmarad, akkor kerüljük a múla bandha alkalmazását, amíg nem konzultáltunk egy orvossal és hozzáértő jógaoktatóval, aki fel tudja mérni a helyzetet.

A múla bandha gyerekszülésnél is hasznosnak bizonyult. A terhes nők folytathatják a múla bandha gyakorlását bizonyos egyéb jóga-gyakorlatokkal együtt egészen a vajúdás idejéig, hogy megtartsák a hüvely izmainak rugalmasságát, ami elősegíti a fájdalommentes szülést. Azt is javasolják, hogy a nők a gyermek szülése után azonnal alkalmazzák a múla bandhát, valamint az asviní és vadzsrólí múdrákat, illetve egyéb jóga-gyakorlatokat, mivel ez elősegíti a terhelés során megnyúlt izmok összehúzódását. A múla bandha a méh előreesése, fehérfolyás és inkontinencia esetén is kiváló."

Múla bandha és szexuális energia

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

"Fizikai szinten közvetlen hatással van az olyan betegségekre, mint az aranyér, székrekedés, végbéltályog, fekélyek, prosztata-gyulladás, a prosztata-megnagyobbodás bizonyos esetei, valamint a krónikus kismedencei gyulladások. Mivel felszabadítja az energiát, más betegségek, például egyes pszichoszomatikus és degeneratív betegségek esetében is hatásos. A múla bandha hatása az egész testre kiterjed az agyon és az endokrin rendszeren keresztül, például olyan betegségekre is előnyös hatást gyakorolva, mint az asztma, tüdőgyulladás, ízületi gyulladások, stb. Mindezeket a problémákat egy tapasztalt tanár, guru, vagy gyógyító irányítása alatt kell kezelni, aki más gyakorlatokkal fogja kombinálni a múla bandhát, például ászanákkal, pránájámával, Kundaliní krijákkal, bandhákkal, múdrákkal, stb. A gyakorlás mértéke nyilvánvalóan esetről esetre változik, és megfelelő étrenddel, valamint pozitív hozzáállással kell párosítani, illetve fel kel számolni bizonyos viselkedésmintákat, melyek közvetlen kapcsolatban állhatnak a panasz okával.

Tapasztalataink szerint a múla bandha a szexuális és pszichológiai betegségek kezelése esetében a leghatékonyabb.

Szexuális aspektusok

A múla bandha a szexuális kontroll, vagyis a brahmacsarja eszköze, valamint számos szexuális probléma megoldásában is segítséget adhat. Ez a látszólagosan ellentmondásos kijelentés sok vitára, aggodalomra és zavarra adott okot, egyes gyakorlókban azt a félelmet keltve, hogy a múla bandha gyakorlása által impotens lesz vagy elveszíti a szexuális érdeklődését. Azonban mind tudományos, mind spirituális szemszögből kijelenthetjük, hogy a múla bandha nem okozza a szexuális erő csökkenését, ellenben lehetővé teszi a szexuális energia felfelé fordítását a spirituális fejlődés érdekében, vagy éppenséggel lefelé fordítását az anyagi kapcsolatok fejlesztése céljából. Ilyen módon megszabadulunk a bűntudattól, frusztrációtól, és a szexuális energia elnyomásától, mely az életenergia félreirányításának köszönhető, és pszichológiai betegségeket, neurózist és pszichoszomatikus degenerációt okoz.

A test pránikus energiája különböző módokon nyilvánulhat meg, beleértve a spirituális és a szexuális kifejeződést is. Az energia kifejezésének fogalma a jóga, különösen a Kundaliní jóga alaptanítása.

Dr Jack Lee Rosenberg, a „Total Orgasm” című könyv szerzője szavaival: „A spiritualitás és az orgazmus ugyanannak az életerőnek a különböző megnyilvánulásai. Nagy a hasonóság egy intenzív vallásos élmény és a totális orgazmus között. Mindkettőt gyakran „csúcsélménynek” nevezik, (...) olyan érzésnek, amikor az ember egy pillanatra eggyé válik az univerzummal. Az orgazmus során nem ritka az élmény, hogy megszabadulunk az egóval vagy az elmével történő azonosítástól. A másik iránti szeretetteljes odaadás, totális meghódolás, a kettősségeken történő túllépés és az eggyé válás a vallásos élmény és a szexuális egyesülés leírására egyaránt igaz.”

Jógatábor 2016 - záróakkord

Csütörtökre teljesen elállt a szél, és visszatért az a fojtogató meleg, ami fogadott bennünket, amikor megérkeztünk. Engem ez persze nem szokott zavarni, délelőtt a tűző napon futottam a tengerparton, délután pedig szintén a napon végeztem el a kettlebell-edzésemet az apartmanház taraszán, a jóga előtt. Csak a víz hűlt le kicsit a hétfői vihar miatt, így huzamosabb ideig úszni nem volt kellemes benne, mert a fülem lefagyott kissé. Szerdán megérkeztek a nagyobbik lányomék is Angliából, így csütörtökön már ő is velünk strandolt. Rá is fért, mert ugye Angliában nem sok napfény éri az ember lányát. Ki is jelentette, hogy ő bizony le akar barnulni, de a fehér bőrét harmincas faktorral kellett kenegetni, és így is leégett egy kicsit ott, ahol elfelejtettük bekenni. 

Csütörtök reggel a teljes első sorozatot gyakoroltuk, bér a három nehezebb pózt kihagytam a návászana után. Viszont foglalkoztunk egy kicsit a vállnyitással és a hátrahajlítással, dropbackkel a sorozat végén, a hajlékonyabbak meg is próbáltak hátramenni hídba és felállni belőle, persze segítséggel. Napközben a szokásos menetrend: strand, futás, délutáni pihi, edzés, este pedig hátrahajlító óra volt Andival. Utána vacsora, majd tartottunk egy kis beszélgetős estét. Közben egy másik tábor is elkezdődött szedán, a Viva Natura TV kb 40 fős csapatával. Ők is aszon a teraszon tartották az előadásaikat esténként, ahol mi laktunk. Így a terasz egyik végén ők ültek este, a másik végén mi, középen pedig a gyerekek rohangáltak és játszadoztak. Sok érdekes kérdés elhangzott, én meg egyébként is a végelenbe nyúlóan tudok beszélni a jógáról.  Tíz felé már elálmosodott a közönség, így véget vetettünk a beszélgetésnek.

Péntek reggel elkezdtük gyakorolni a második sorozatot, persze egyszerűsítve a bonyolult ászanákat, és nem is mentünk egészen a végéig. Így is kitikkadtak a résztvevők a sok új információtól és póztól. El kell mondani, hogy az eddigi jógatáborokhoz, elvonulásokhoz képest a mostani csapat, bár sokan kezdők voltak, nagyon lelkiismeretesen és rendszeresen végigjógázták a hetet. Péntek délután vállnyitás és a felső gerincszakasz volt a középpontban a gyakorlásban. Esténként lesétáltunk a városba, ahol volt egy kis játszótér, meg persze az elengedhetetlen fagyizási lehetőséget is minden nap kihasználták a gyerekek. Amit észrevettem Horvátországban, hogy nincsenek még annyira elől az egészséges ételek forgalmazásában, mint itthon a nagyobb áruházláncok. Itthon már elég könnyen talál az ember vegán, gluténmentes, laktózmentes termékeket, míg ott csak a szokásos ételek vannak a boltok polcain, legalábbis ami az üdülőhelyeket illeti. 

Szombat volt az utolsó teljes napunk, így reggel végigcsináltuk a második sorozatot, majd páran elruccantunk a homokos partra, ahol már szélcsendben kellemesen lehetett strandolni, homokozni, labdázni a vízben. Délután Andi Agni-jóga órát tartott búcsúzónak, majd mindenki kihasználta az esti korzózási lehetőségeket. Mi kb négy óra alvás után vágtunk neki a hazaútnak, a kompról végignézve a napfelkeltét. A hazaút viszonylag hamar eltelt, sikerült elkerülnünk a nagyobb dugókat. Itthon persze jó lett volna még kipihenni a nyaralást, de persze kezdődik a szeptember, bele kell állni a munkába teljes gőzzel. Ha idén lemaradtatok a táborról, jövőre semmiképpen ne hagyjátok ki!

A tűz és a tapasz

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A kozmosz egyik alaptörvénye az „Amint fent, úgy lent”, melynek első megfogalmazása Hermész Triszmegisztosz Smaragdtábláján található (2. vers). Később ezt kiegészítették még egy állítással: „Amint bent, úgy kint.” Más szavakkal, ugyanazok a struktúrák, melyek a makrokozmoszt, vagyis a külvilágot alkotják, megismétlődnek a mikrokozmoszban, vagyis a bensőnkben, és fordítva. Az a tűz, amit a Napban vagy a Föld belsejében találunk, illetve az összes többi megjelenési formájában tapasztalunk magunk körül, az emberi szervezetben is ott rejtőzik. A tűz (agni) alsóbb megnyilvánulása a metabolikus vagy emésztési tűz, míg a magasabb megnyilvánulása az értelem, vagy megkülönböztető képesség tüze (Hatha-tatva Kaumudí, 36.55). Ahhoz hasonlóan, ahogy az ételt megfőzzük a tűzün ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmassá váljon, a testünk is az emésztési tűz segítségével bontja le az ételt az összetevőire ahhoz, hogy fel tudja használni. Amikor az emberiség képessé vált a tűz uralására, számos étel, melyek előzőleg emészthetetlenek voltak, alapvető táplálékká vált. Ez annak volt köszönhető, hogy képessé váltunk több külső tűz hozzáadására az olyan ételekhez, amelyekhez a saját emésztési tüzünk nem volt elég erős. Alapvetően úgy határozhatjuk meg, hogy egy ételt meg kell-e főzni, vagy nyersen is fogyasztható, hogy felmérjük a benne található tűz mennyiségét. Ezt az étel színe alapján állapíthatjuk meg. Ha erős színe van, például a pritamin paprikának, a salátának, vagy számos gyümölcsnek, azt nyersen is meg lehet enni. Ha nagyon sápadt, mint a burgonya vagy a gabonafélék, akkor általában szükség van arra, hogy tüzet adjunk hozzá főzés formájában ahhoz, hogy emészthetővé váljon.

Megjegyzés: Én ezt az elvet nem tartom túlzottan alkalmazhatónak, mert például a fehérretek kiválóan emészthető nyersen, ellentétben mondjuk a vörös húsokkal, melyek bár élénk színűek, mégis meg kell főzni őket, hogy fogyaszthatóvá tegyük. Az étel nyersen történő emészthetőségét inkább ételkategóriák szerint határoznám meg: a gyümölcsök és a zöldségek többsége nyersen emészthető, az olajos magvak szintén, de a gabonafélék és egyéb magvak már igényelhetik a hőkezelést. Ugyanakkor szinte mindegyik csíra nyersen fogyasztható, de például a hüvelyesek leginkább főve, előáztatással fogyaszthatók, színtől függetlenül. Az állati fehérjék többsége hőkezeléssel fogyasztható, bár a tejtermékek esetében egyéb eljárásokat is szoktak alkalmazni. Ugyanakkor a hőkezelés fajtája sem mindegy az emészthetőség szempontjából. A főzés vagy párolás tűnik a legalkalmasabbnak az emészthetőség elősegítésére, míg a sült, grillezett, és főleg az olajban sült ételek általában nehezebben emészthetők.

A főzés szanszkrit szótöve a tap, melyből a tapasz kifejezés is származik, ami fontos szerephez jut a jógában. Nem csak az ételt főzzük meg azért, hogy meg tudjuk enni, hanem a lelki gyakorlók saját magukat is melegítik és megfőzik, amíg teljesen el nem készülnek. A jógában e tekintetben egy agyagedényhez hasonlítjuk a testet, mely ha nincs teljesen kiégetve, feloldódik, ha vízbe áztatjuk. Hasonlóképpen olvasztják meg az ércet is, hogy elválasszák a tiszta fémtartalmát az egyéb anyagoktól, így a tapasz folyamata is megéget bennünket és kiégeti a szennyeződéseket. A tapasz az a lelkesedés, melyet a gyakorlásunk során kifejtünk, és amely lézer gyanánt átégeti az utunkba kerülő akadályokat.

Jógatábor - középidő

Kedd reggel már nem csak a návászanáig vettük az Ashtanga sorozatot, hanem a nehezebb pózokat is hozzátettük, de a végéről még lemaradt egy pár póz. Igyekeztem fokozatosan adagolni a terhelést, mivel a legtöbb táborozó meg nem ashtangázott előtte. Ugyancsak keddre volt betervezve egy kirándulás a Blaca kolostorba, ami még a rónai korban lett alapítva, és izgalmas könyvtára van. Illetve a Vidova Gorára, a sziget legmagasabb csúcsárai is kirándult a csoport. A gyerekesek nem tudtak becsatlakozni, mert a terep azért babakocsival nem volt járható. Legközelebb remélem én is meg tudom nézni a kolostort, a hegytetőre már felfutottam egyszer. Gyönyörű a kilátás onnan!

Mi pedig, a gyerekesek, elmentünk egy 21 kilométerre lévő homokos partszakaszhoz. A szél még ma is nagy volt, így a gyerekek nem tudták annyira élvezni a homokozást, a vízbe meg rajtam kívül nem is ment be senki. Elkértem Szabó Andi felfújható SUP-ját, és azon igyekeztem megküzdeni a hullámokkal. A napszemüvegemet az első leesésnél elnyelte a tenger, mivel egyszerre kellett a deszka és az evező után kapnom, és még vissza is kapaszkodnom a SUP-ra. Mindig, amikor éppen megszáradtam a SUP-on állva, egy újabb hullám beborított a vízbe, így töltöttem el vagy két órát. Egyszer, amikor éppen a vízben voltam, a szél a SUP alá kapott, és jól a fejemhez vágta, de végül kisebb horzsolásokkal megúsztam a kalandot. 

Andi délután Jin-jógát tartott, ami nekem is jól jött a sup-ozás után, meg a többieknek is a kirándulás után. Szerdán már teljes első sorozatot nyomtunk reggel, és a szél is éppen hogy csak fújdogált. Este csípőnyitó óra volt, ha jól emlékszem. Az étkezést naponta háromszor Dóri és csapata biztosította, akik nagyon jártasak a vegetáriánus és vegán főzés rejtelmeiben. Az ételek mindig kész voltak időre, és mindig volt vegán, illetve gluténmentes opció is. Reggelente volt némi friss gyümölcs és zöldség is, de egészében véve nekem hiányzott azért a zöld saláta, amit itthon minden vacsorához szoktam enni. Gabonafélét sem eszem ennyit, a sült ételekről nem is beszélve. Szerdától már inkább nem is ettem meg az ebédet, csak este, mert másképp nem tudtam rendesen edzeni délután. Itthon én naponta egyszer, este szoktam főtt ételt enni, és az is sokszor leves valamilyen hüvelyesből, vagy zöldségétel. A táborban örültem volna a több fehérjeforrásnak és zöldségnek, de azok a zöldségételek, amik voltak, nagyon ízlettek. A többiek is nagyjából elégedettek voltak a kajával, mert persze mindenkinek az ízlését nem lehet eltalálni. 

Sutivan a klasszikus üdülővárosok elrendezését mutatja: a parttól fölfelé vannak az apartmanok, a parton van egy kikötő és egy pici óvárosi rész, a többi partszakasz pedig strandolós. Mindenhol vannak zuhanyzók és öltözők, mibilwc-k a parton, így kényelmesen lehet strandolni. A fentebb említett homokos öblön kívül mindenhol sziklás vagy köves a part, de viszont remekül lehet úszni benne, Amikor éppen nem voltak nagy hullámok, én is úsztam minden nap egyet, illetve futottam a tengerparti sétányon is. 

A tűz éltető ereje

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"3. Fejezet

3. törvény: A Kundaliní második meghajtója a metabolikus tűz (pitta) átalakításából áll az értelem tüzébe (agni)

Az agni (tűz) a négy (vagy öt, ha az űrt (étert) is beleszámítjuk) őselem egyike. Érdemes észrevenni azt is, hogy az angol „ignite” (meggyújt) szó is a szanszkrit agni szóból ered. A világ nem létezhetne tűz nélkül. A Nap életadó tüze nélkül nem lenne fény és nem is látnánk. A bolygónk felszíne a föld alatti tűz és vulkáni tevékenység által jött létre. Hasonlóképpen, a növények fotoszintézise sem lehetséges a napfény tüze nélkül, és a nyugati tudomány szerint ez a fotoszintézis hozta létre az állatfajok létezésének körülményeit a földön. A tűz birtoklása az emberi élet evolúciójának első fontos lépése volt, és ez a folyamat mindmáig folytatódik, mivel a gőzgépek, a dízelmotorok, a gáz és az elektromos fény, a nukleáris energia, a napelemek és még az olyan elektronikus szerkezetek is, mint a mobiltelefonok és számítógépek is ugyanazt az erőt, a tüzet használják fel."

Megjegyzés: Bár a védikus tudomány, illetve világszemlélet nem tagadja a fizika és a természettudományok által felfedezett természeti törvényeket, így a föld ökoszférájában részt vevő organizmusok közötti kölcsönhatásokat sem, mágis inkább egy magasabb intelligencia által történő intelligens tervezés és teremtés eredményének tekinti az általunk tapasztalt status quo-t, és nem a véletlenszerű kölcsönhatások sorozatának, melyre a Darwin-féle evolúciós elmélet épül. A védikus szemlélet szerint tehát a Földön nagyjából azonos időben jeletek meg a növények, az állatok és a fejlett intelligenciával rendelkező emberek, nem pedig lineáris sorrendben. Ettől eltekintve a tűz elem szerepe a növények, állatok és emberek életében valóban elengedhetetlen. Az egyetlen kivételnek talán az ipari és technológiai evolúciót tekinthetjük, mely valóban az elmúlt pér száz, illetve pár ezer év hozománya. A régmúlt bölcsei és jógijai nem a technikai megoldások segítségével uralták az elemeket, hanem spirituális vagy misztikus erejük által.

Braci jógatábor - érkezés

Nagyon jól sikerült jógatábor után vagyunk, de sajnos egész héten nem volt időm blogot írni, így ismét utólag igyekszem összefoglalni, hogy mi is történt velünk. Mi pénteken keltünk útnak Sutivanba, ami a Brac szigeten található, nem messze Supetartól, a komp-kikötőtől. Miután már három jógatábort szerveztünk Bracra, de mindegyiket a "legmenőbb" turistaközpontba, Bolba, így tartottam tőle egy kicsit, hogy a szigetnek ez a része nem annyira izgalmas, mint Bol. Azonban a szállások szépek voltak, tengerparti kilátásban tudtunk jógázni az apartman nagy teraszán. Egy kissé meredek lejtőn kellett lesétálni a partra mintegy 200 métert, ami főleg felfelé érdekes babakocsival, illetve 6 hónapos babával a pocakban (persze nem az enyémben, hanem Orsiéban :-D). De a part szép volt, szombaton egy kb egy kilométerre lévő öbölbe mentünk strandolni. A part kavicsos, de ha bemegy az ember pár métert a vízbe, ott már homokos a tenger feneke. 

Szombaton még magunk voltunk, így be tudtam hozni az előző heti elmaradt blogjaimat, és felkészültünk a vendégek fogadására vasárnap. A szállást és az étkezést Fábián Dóri szervezte, akit a vegatabor.hu oldalon tudtok elérni. Már több turnus lement előttünk, ájurvéda- és vegetáriánus főzőtáborok, de kifejezetten Ashtanga-jógatábor a miénk volt először. Vasárnap délután felé megérkeztek a vendégek, és este már vacsora is volt. Illetve előtte öttől tartottam egy Welcome jógát, hogy át tudják mozgatni a kocsiban üléstől meggémberedett tagjaikat. Este még röviden bemutatkoztunk egymásnak, majd elvonultunk pihenni, mivel másnap reggel fél hétkor kezdődött az első Ashtanga óra. 

Hajnali négy felé erőteljes szálre éábredtem, és behoztam a ruhaszárító állványt az erkélyről, majd láttam, hogy az eső is rázendített. "hogy lesz ebből jóga az udvaron fél 7-kor?" - vakargattam a fejemet. De szerencsére pontban 6.20-kor elállt az eső, és tíz perc alatt valamennyire fel is száradt az udvar a szélben. Fel kellett húzni egy hosszú felsőt, az igaz, de azért jól sikerült az első jégtörő jóga. Az első sorozat feléig jutottunk, utána rátértünk a befejező gyakorlatokra, mert az előző napi jógán detektáltam, hogy elég sok a kezdő a csoportban. 

Utána reggeli volt, majd strandolás. Aki akart, az feljött ebédelni is egykor, de erről én egy pár nap után leszoktam, mert nem annyira könnyen viselte a szervezetem a napi háromszori főtt kaját, mikor itthon csak egyszer és este szoktam ilyet enni. Délután pránájámával kezdtünk, majd Andi tartott egy szintén nem túl gyenge vinyásza Flow órát. Én majdnem minden nap edzettem óra előtt a kettlebellekkel, csak vasárnap nem, mert akkor pihenőnapom volt. Így utána pont jól estek a nyújtások. Aznap még erősen fójt a szél, de végülis nem volt annyira hideg, hiszen közben sütött a nap. Este még vacsora is volt. Utána mindenki kidőlt, bár aki még bírta, lement a városba sétálgatni meg kikötőt nézni.

A múla bandha hatásai

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

„A múla bandha fontossága

Ne becsüljük alá a múla bandha jelentőségét, mert a tökéletesítése spontán módon a fizikai, mentális és pszichés test harmonizálásához vezet. A gát fizikai összehúzása a következő kedvező hatásokkal bír: a hormonális egyensúly fenntartása, valamint a gáttájékot beidegző idegek stimulációja és szabályozása, ami a belső szervek működésére is hatással van. A múla bandha tehát az alhasi szervek fizikai betegségének fontos eszköze, pl. emésztési vagy húgyivarszervi megbetegedések esetén. Mivel a test és az elme elválaszthatatlanul összefonódik, az egyikre gyakorolt hatás a másikban is érződik. Ennek megfelelően, a múla bandha azonnali módon előidézi a mentális relaxáció mély állapotát, és ezáltal a legtöbb mentális és pszichoszomatikus panaszt is oldja, amik közvetve vagy közvetlenül a stressznek, feszültségnek és aggodalmaknak köszönhetőek.

Az elmére gyakorolt relaxáló hatása miatt a múla bandha nagyon hasznos az olyan mentális zavarok kezelésében, mint a depresszió, neurózis bizonyos fóbiák, a hisztéria és a mánia. Kevés a kísérleti bizonyíték, mely a múla bandha pszichózisra gyakorolt hatását alátámasztaná. De az agyra gyakorolt hatása miatt, valamint azért, mert hatékonyan kezeli a mániát és a depressziót is, hasznosnak bizonyult a mániákus-depressziós pszichózissal járó szélsőséges hangulatok kezelésében, és a skizofrénia egyes eseteinek kezelésében, főleg a korai stádiumban.

A múla bandha hatása a pránikus szinten kifejezettebb, mint a fizikai vagy mentális szinten. Finom, mégis erőteljes hatása van a pránikus testre, mely által elősegíti a múládhára csakra és a Kundaliní felébresztését. Ezenközben a múla bandha a brahma granthi (a múládhára csakránál elhelyezkedő pszichés csomó) feloldását is elősegíti, ezáltal lehetővé téve a prána felemelkedését a szusumnában. Ez azt jelenti, hogy a múla bandha felkészít bennünket a valódi spirituális ébredésre. A spirituális gyakorlónak a lelki gyakorlata részeként kell tekintenie a múla bandhára. Bár a tökéletesítése időt igényel, a gyakorló az álmait és az elvárásait messze meghaladó fizikai, mentális és spirituális haszonra fog szert tenni általa.”

„Múla-terápia

A múla bandha kettős szereppel bír a betegségek kezelésében: terápiás és preventív gyakorlatként is funkcionál. Terápiás szempontból elősegíti az egészség visszaállítását a fizikai, mentális és érzelmi szinteken, míg preventív szempontból lehetővé teszi, hogy fenntartsuk az egészségünket és a normális, stabil funkcióinkat kiterjesszük a kozmikus szintre, ahol sokkal többet tudunk tenni és élvezni. Ez a finom, mégis erőteljes gyakorlat uralmat ad nekünk számos olyan idegrendszeri, pránikus és pszichés képesség fölött, melyeket eddig nem voltunk képesek tudatosan kiaknázni, mivel nem volt tudomásunk a létezésükről.

A múla bandha egy energiafeltöltő gyakorlat, mely számos mentális és pránikus eredetű betegség esetén különösen hatékony, amikor csökkent fizikai energia, illetve a pránikus vagy mentális test egyensúlyzavara áll fenn. Nem szabad azonban terápiásan használni a fizikai test magas energiaszintjével járó betegségek, például a magas vérnyomás, szédülés, magas koponyaűri nyomás, vagy menstruációs görcsök esetén."

A múla bandha jelentősége

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Múlabandhászana

A múla bandha jelentősége

Mielőtt a múlabandhászana végrehajtásának technikai részleteibe belebocsátkoznánk, érdemes megismerni a múla bandha jelentőségét a jóga gyakorlásában. A hatha- és tantra-jógával foglalkozó írások is foglalkoznak a múla bandha jelentőségével. Ez alkalommal a téma egyik legjelesebb szakértőjétől, Swami Buddhanandától fogunk idézni néhány passzust. Swami Bhuddhananda a Bihar Yoga School tagja, és a „Mula Bandha – the Master Key” című könyvében összefoglalt minden részletes információt, a múla bandha fizikai hatásaitól kezdve a spirituális jelentőségéig bezárólag.

„A múla bandha (a gát behúzása) egyaránt stimulálja a mozgató-érzékelő és az autonóm idegrendszert a gát területén. A múla bandha végrehajtása során a gát stimulációja aktiválja a kismedencei idegdúcból eredő paraszimpatikus idegszálakat. A paraszimpatikus idegszálak csak a nyaki területről lépnek ki, míg a szimpatikus idegszálak a gerinc felső háti és az ágyéki szakaszából lépnek ki. Kísérletileg kimutatták, hogy a bandhák alkalmazása felerősíti a test összes paraszimpatikus reakcióját, ezáltal csökkenti a pulzusszámot, a légzésszámot, és a vérnyomást (csak normális vérnyomású személyek esetében), és megteremti a pihenés és relaxáció érzését. A múla bandha esetében a szimpatikus idegrendszer stimulációja is bekövetkezik, de csökkentett mértékben. A paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer stimulációjának összhatására a test idegrendszerének e két fő komponense egyensúlyba kerül. Ez erőteljes hatással van a hipotalamuszra (mely a teljes endokrin rendszer vezérlőegysége), amely pedig a limbikus (érzelmi) rendszernek, valamint az agykéregnek adja tovább az információit.”

„A bandhák fizikai hatásai

A bandhák és a pránájáma együttes végzése a következő hatásokat eredményezi az egész testre nézve:

• Harmonizálja a teljes endokrin rendszert: a dzsálándhára bandha közvetlenül stimulálja az agyalapi mirigyet, a tobozmirigyet, a pajzsmirigyet, a mellékpajzsmirigyet és a csecsemőmirigyet; az uddíjána bandha közvetlenül befolyásolja a mellékveséket és a hasnyálmirigyet; a múla bandha pedig közvetlen hatással van a nemi mirigyekre, valamint a gátra és a méhnyakra, melyeket szintén csökevényes belső elválasztású mirigyeknek tekintenek. Mindhárom bandha közvetett hatással van az agyalapi mirigyre, a tobozmirigyre és az agyra.
• A belső elválasztású mirigyekre gyakorolt közvetlen hatásuk miatt a test bioritmikus ciklusait is szabályozzák. Például a múla bandha és az uddíjána bandha is nagyon hasznos a menstruációs ciklus szabályozásához.
• Helyes végzés esetén mindhárom bandha lassítja a légzést, és ezzel nyugalmat és relaxációs állapotot idéz elő.
• Csökken a vérnyomás és a pulzus.
• Megnövekszik az alfa-agyhullámok aktivitása, ami a mély relaxációt és az idegi tevékenység lelassulását jelzi.
• Csökken a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, ami szintén a relaxációt jelzi.
• Az agyban lévő zavart vagy keresztezett neuronkapcsolatok újrarendeződnek, és így az agy „át lesz képezve”.
• A belső szervekre nehezedő nyomás által a bandhák tonizálják, masszírozzák és vitalizálják az emésztőszerveket.
• Az idegrendszerre gyakorolt reflex-hatásnak köszönhetően a bandhák harmonizálják a húgyivarszervek működését.”

A Védelmező

Múlt héten a Görbetükör című írásomban említést tettem a Védelmezőről, vagyis arról a védekezési mechanizmustól, melyet elménk kialakít az őt ért traumák eredményeképpen, azzal a célzattal, hogy megvédjen bennünket a további fájdalmas élményektől. Menis Yousry ezt írja:

„A Védelmezőn azáltal óv minket, hogy állandóan változtatja az általunk viselt maszkokat – így alkalmazkodunk a fenyegető helyzetekhez.”

A félelmeink tehát javarészt olyan kondicionált reakciók, melyek a veszélytől hivatottak megvédeni bennünket, de sok esetben pontosan a szándékunk, vágyaink, álmaink, terveink megvalósításában gördítenek akadályokat elénk. Aki mer, az nyer – szokták mondani, vagyis a személyiségfejlődésünk érdekében sokszor le kell győznünk a félelmeinket, és ki kel kapcsolni a Védelmező önkéntelen reakcióit.

Ha szeretnénk megismerni önmagunkat, akkor le kell vetkőznünk önmagunkról az álarcokat, melyeket a Védelmező oly ügyesen ránk akasztgat, a ránk váró helyzeteknek megfelelően. Viszont amíg nem tudatosítjuk ezt az automatikus mechanizmust, addig nem is fogunk tudni különbséget tenni a maszkok és önmagunk között.

Számtalan olyan helyzet van az életünkben, amikor a tudatosságunk nem száz százalékosan a jelen pillanatra és az abban megvalósuló viselkedésmintánkra koncentrál. A múltba révedés, vagy éppenséggel a jövőn történő merengés közben az elménk úgymond robotpilótára kapcsol, és automatikusan átadjuk az irányítást a Védelmezőnek. Ő pedig a múltbeli rejtett vagy nem rejtett emlékekre adott reakcióinkat ismétli az újonnan bekövetkező helyzetekben is.

Bár ez egy hosszabb téma, érdemes mégis összefoglalni néhány pontban azt, hogy miképpen vehetjük vissza az irányítást a Védelmező kezeiből.

Először is meg kell ismernünk a félelmeinket, és fel kell derítenünk azokat a múltbeli, gyakran kisgyermekkorban bekövetkezett eseményeket, melyek ezeket a félelem-reakciókat belénk kódolták.

Az ilyen feldolgozatlan, befejezetlen tapasztalatokat újra fel kell idézni és már felnőtt fejjel analizálni, értelmezni kell. Ehhez sok esetben hasznos lehet egy pszichoterapeuta segítsége.

Fel kell ismernünk a bennünk zajló háborút, belső konfliktusokat, és meg kell tanulnunk másként, ítélkezés nélkül szemlélni az elménkben zajló folyamatokat és mások viszonyulását hozzánk. Ha felülkerekedünk ezeken a belső háborúkon, és nem hagyjuk, hogy a Védelmezőnk automatikusan kivetítsen bizonyos előítéleteket másokra, akkor a kapcsolatainkban is őszintébbek, kevésbé bántók vagy védekezők tudunk majd lenni.

E folyamatban sokat segíthet a jóga és a meditáció gyakorlása. A kulcs, mint mindig, itt is a tanulás, önmagunk megismerése, és a mentális folyamataink tudatosítása, kontrollálása, majd később kioltása. Patandzsali a belső konfliktuskezelések teljes módszertanát elénk tárja Jóga-szútrájában, bár a mai kor embere ezt sok esetben képtelen csak a saját erőfeszítéséből megvalósítani. Ezért lehet hasznos a pszichoterápiás segítség, mely természetesen nem helyettesíti, csupán elősegíti a saját magunk fölötti munkát.

A jógikus étrend

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Az állatok magasan vannak a táplálékláncban, ami azt jelenti, hogy más élőlényeket esznek, és felhalmozódnak bennük azok méreganyagai, amiket az ember is elfogyaszt. A gyümölcsök és zöldségek kevesebb méreganyagot tartalmaznak, mint az állatok. A gyümölcs és zöldség a jógik ideális étele, és jó részét nyersen kell fogyasztani. Együnk ezekből, amennyit tudunk, mielőtt másféle ételeket ennénk. Igyekezzünk minden nap megenni egy nagy tányér gyümölcsöt, egy nagy edény salátát friss, összevágott salátazöldségekből, és egy tányér párolt zöldséget. Az ilyen fajta ételeket könnyű megemészteni, hidratálják és lúgosítják a testet, és nem ingerlik az apánát.

A gyümölcsökben és zöldségekben nagy mennyiségű tápanyag van. Ha sokat eszünk belőlük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy csökken a vágyunk a keményítőtartalmú ételek, például a krumpli, gabonafélék, kenyér, pizza, tészta, sütemények stb. iránt. A keményítő sok energiát biztosít a test számára, de savasítja és a glikémiás indexe is magas. Ugyancsak nehéz megemészteni a keményítőtartalmú ételeket, vagyis ingerlik az apánát, főleg, ha fehérjével együtt fogyasztjuk. Az olyan kombinációk, mint a hal és a chips, a marhaburger, a krumpli és hús, vagy a csirke rizzsel sokáig maradnak a tápcsatornában és sok órára megakadályozzák a meditációs állapot elérését. Sokkal jobb, ha nem eszünk egy étkezésnél keményítőt és fehérjét, hanem külön esszük őket és mindkettőt zöldségekkel kombináljuk. Így az apána kevésbé ingerlődik és könnyebb elérni a meditációs állapotot. Akiket érdekelnek a vegetáriánus étrend előnyei, azoknak ajánlom Dr Joel Fuhrman „Eat to Live” című könyvét. (Itt csak azt írtam le, ahogyan az étkezés a spirituális állapotok elérésére hat, és nem annak táplálkozástudományi aspektusait. Mielőtt hosszú távú változásokat eszközölnénk az étrendünkben, tanulmányozzunk át további forrásműveket, amelyek részletesen foglalkoznak az olyan tápanyagokkal, mint a zsírok és a fehérjék.)

Ha nem vagyunk képesek követni a fenti ajánlásokat, mert a testünk nem képes elegendő táplálékhoz jutni a vegetáriánus ételekből, az nem jelenti azt, hogy nem lehetünk sikeresek a jógában. Ez csupán azt jelenti, hogy a jóga más területeit még nagyobb lendülettel kell művelnünk."

Yogasthenics

Talán olyan tizenöt éve kezdtem el rendszeresen és tudatosan foglalkozni a mozgással, amiből a jóga már több, mint tíz éve az életem része, és remélem, hogy végig fog kísérni. Közben a saját testsúlyos edzéssel is foglalkoztam egy ideig, és mivel mind a jógában, mind a calisthenicsben a saját testsúlyunkat használjuk a gyakorlatok kivitelezésére, könnyen adódik a kapcsolat a kettő között. Az erő és a hajlékonyság kettősségéről és szerves kapcsolatáról már sokat cikkeztem, és mint tudjuk, a jógapózokban főként a hajlékonyság, az ízületi mozgástartomány növelése kerül előtérbe. Persze vannak olyan jógapózok, amelyekhez az erő, főleg a statikus erő fejlesztése szükséges, de összességében java részt statikus pózokról van szó.

A jógát sokan és sokféleképpen interpretálták és alkalmazták azóta, amióta Krishnamcharya és tanítványai jóvoltából a nyugati világ is megismerkedett az ászana-gyakorlással. Természetesen a jógának vannak további ágai is, amelyek talán még fontosabbak, mint a testgyakorlás, de a legtöbb nyugati ember elsősorban a fizikai mozgáshoz tud viszonyulni, és a jógát egy mozgásrendszernek tekinti, mint amilyen a Pilates vagy a gimnasztika.

Egyes, jógatörténettel foglalkozó kutatók szerint a modern ászana-gyakorlásunk nagyon sokat merített az Európában, majd az angol gyarmatosítás idején Indiában is elterjedt svéd gimnasztikából. Nos, lehet érveket felsorakoztatni mellette és ellene is, de maradjunk annyiban, hogy a test különböző mozgási funkcióinak fejlesztése, kihasználása területén természetes lesz az átfedés a különböző irányzatok között, legyen az a jóga vagy a gimnasztika.

Beszéljünk most egy kicsit a saját testsúylos edzésről, melyet újabban calisthenics névvel aposztrofálnak. Először volt ugye a Fegyencedzés, ami talán nem is annyira az amerikai börtönökből, mint a nagyvárosi gettók játszótereiről indult. Voltak srácok, akik edzeni akartak, de nem volt pénzük edzőbérletre, így elkezdtek húzódzkodni és tolódzkodni a játszóterek különböző mászókáin. Persze amit Paul Wade leírt a „Fegyencedzés” című könyvben, az azért nem mindenhol fedi a valóságot, hiszen mindenki tudja, hogy csak a fekvőtámasztól, húzódzkodástól, lábemeléstől és egylábas guggolástól senki sem lesz akkora, mint egy hegyomlás. De az általános, sportos testalkat és a funkcionális erőnlét kifejlesztéséhez valóban nagyon hasznosak a saját testsúlyos gyakorlatok.

Az utcai edzés, vagy Street Workout egy pár éve elkanyarodott a versenyzés irányába, ahol is a versenyzők a szertornából ismert dinamikus freestyle akrobatikus elemeket mutatnak be a rudakon. Ennek következtében, mivel súlycsoportok nincsenek, a kisebb, könnyebb súlyú versenyzők szokták nyerni ezeket a versenyeket. A statikus erőelemek, mint például a függő- és támaszmérlegek, zászlók természetesen nagyon jó erőnlétet adnak, de ezek kifejlesztésébe bizony sok mindenkinek beletörik a bicskája, és helyette inkább csak „pörögnek a rúdon”.

A calisthenicsben is vannak tehát különböző irányzatok, de ha a funkcionális erő fejlesztése a célunk, akkor például egy bordásfal vagy egy pár gyűrű szinte végtelen lehetőségeket rejthet. A calisthenics gyakorlatok szintén kevésbé okoznak ízületi kötöttséget, mint például a súlyzós edzés. Így a jógát és a calisthenicset jól össze is lehetne kötni, bár ha jól tudom, ilyen rendszert még nem hozott létre senki.

Én már valószínűleg nem is fogom, mert a jóga mellett a kettlebell sportnál kötöttem ki, és az ehhez szükséges képességek kifejlesztése is jó pár évet fog igénybe venni a részemről. Viszont van egy ismerősöm, Balatincz Miklós, aki mind a jóga, mind a calisthenics területén kiemelkedő eredményeket ért már el, és jó úton halad afelé, hogy a kettőből létrehozzon egy összefüggő rendszert (a képen is ő látható). Talán Yogasthenics lesz a rendszer neve, nem tudom. Én legalábbis izgalommal várom, hogy mit alkot, mert bár nincs új a nap alatt, mégis mindig fel lehet fedezni új összefüggéseket, és új módon interpretálni ugyanazokat az atletikus képességeket. A joga természetesen több puszta testgyakorlásnál, de a gyémántkeménységű test az alap, melyre a sikeres pránájáma- és meditációs gyakorlatot ráépíthetjük.