Változatosság és monotonitás az Ashtanga gyakorlásban

A fix sorozatok vs szabadság támakörében kifejtett múlt heti elmélkedésem folytatása következik, ezúttal az Ashtanga vinyásza jóga gyakorlásának szemszögéből vizsgálva.

Tudjuk azt, hogy az Ashtanga-jóga rendszere, legalábbis ahogyan Pattabhi Jois megalkotta, és ahogyan ránk maradt, egy meglehetősen kötött rendszer, melyben elvileg mindenkinek ugyanazokon a fejlődési stációkon kell keresztülmennie. A rendszer nem sok lehetőséget hagy az improvizációra, melyre viszont, ahogy az előző sikkemben kifejtettem, egyrészt az embernek mentálisan is szüksége lehet, másrészt a fizikai inger is sokoldalúbb, ha némi változatosságot csempészünk a dologba. 

Az általános gyakorló ugye nekiáll az első sorozatnak, és azután sok esetben meg is reked annál évekre, vagy akár egész életére (amennyiben egyáltalán fenntartja addig a gyakorlását). Ez, amellett, hogy monoton, ráadásul egyoldalú ingert is jelent a szervezet számára, mert sok az előrehajlítás, és nincs hátrahajlítás. Éppen ezért Manju Jois azt szokta mondani, hogy érdemes minél előbb (akár egy év gyakorlás után) hozzátenni a második sorozatot, vagy legalább annak egy részét, még akkor is, ha nem megy még az összes póz tökéletesen. Ez már teljes körűbb ingert ad, bár még így is monotonná válhat, ha a tradíció szerint, heti ötször gyakoroljuk a második sorozatot, és egyszer az elsőt.

Ha sikerül továbblépni, és a harmadik sorozat is bekerül a gyakorlásunkba, akkor már egészen változatos a kép. Bár én személy szerint a rotáló gyakorlás híve vagyok (1-2-1-2-1-2 vagy 1-2-3-1-2-3), ami szembemegy a tradícióval. Volt is idő, amikor mindhárom sorozatot rendszeresen gyakoroltam, mostanság viszont csak az első és második fér bele, és az ízületeim kisebb mértékű visszaszűkülése miatt még ez a kettő is tartogat kihívásokat. Ha az ember sportol és jógázik is, akkor valamivel nehezebb a haladó sorozatokra rátérni, mintha csak jógázna. 

Vegyünk most egy eszményi gyakorlót, aki négy, öt vagy akár hat sorozatot gyakorol. Az ő esetében ez már elég változatosnak tűnik, hiszen majdnem minden nap más ászanákat végez, ugyanakkor még mindig egy kötött rendszert követ, vagyis meg van kötve a keze, hogy melyik nap mit csinálhat. De valljuk be, az ilyen gyakorló ritka, mint a fehér holló, Magyarországon talán egy kezünk néhány ujja is elegendő volna hozzá, hogy összeszámoljuk.

Még egy adalék azonban a "strict" Ashtanga hívők számára, akik azért freestyle-ozni is szeretnének. Kino MacGregor már az ötödik sorozatnál tart, és minden nap rendszeresen gyakorol. De délután még szokott tartani egy technikai gyakorlást, amiben olyan pózokat fejleszt, ami az Ashtanga sorozatban nem annyira részletesen jelennek meg, például a kézenállást és a különböző kiemeléseket. Így, ha valakinek van rá energiája és ideje, akkor a "tradicionális" gyakorlás is összeegyeztethető az improvizáció iránti igényünkkel. 

Összegzésképpen azt szeretném elmondani, amit minden Ashtanga-gyakorlónak el szoktam mondani, hogy ez a rendszer értünk van,. és nem fordítva. Ki kell próbálni, meg kell nézni, hogy mit ad neked ez a gyakorlási rendszer. Elképzelhető, hogy tökéletesen meg fog felelni az igényeidnek, de az is megtörténhet, hogy hiányát fogod érezni ennek-annak, vagy csak egy átmeneti fázis lesz a fejlődésedben. Mindenki más, mindenkinek azt kell megtalálnia, amitől ő teljesnek érzi magát, és nem azt, amiről valaki valaha kijelentette, hogy ez a legtökéletesebb gyakorlási rendszer.

A víz és a tűz mantrája

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Azt javasoltam, hogy az uddzsájí közben az Óm mantrát vagy az ísta-mantránkat (az imádott istenségünk mantráját, például Siva esetében Óm Namah Sivája) ismételjük az óra vagy metronóm minden egyes ütemére. A nádí suddhi esetében azonban ez más. Itt a hold-ciklus közben a Vam szótagot (a víz mantráját) mondjuk, míg a nap-ciklus közben a Ram szótagot (a tűz mantráját). A hold-ciklus a bal orrlyukon keresztül történő belégzésből, valamint a jobb orrlyukon keresztül történő kilégzésből áll. Ezalatt a Vam bídzsáksarát (mag-szótagot) ejtsük ki. A nap-ciklus a jobb orrlyukon keresztül történő belégzésből és a bal orrlyukon keresztül történő kilégzésből áll. Ezalatt a Ram bídzsáksarát ejtsük ki.

Az is fontos, hogy hová mondjuk a mantrát. A víz mantráját a koponya közepébe irányítsuk, a harmadik agylebeny területére. A jóga-terminológia a „Hold”-nak nevezi ezt a területet, mivel a prána lunáris, életet adó, anabolikus, tápláló gyűjtőhelyét jelzi, melyet amritának is neveznek. Miközben kiejtjük a Vam-ot ezen a területen, a telihold korongját vizualizáljuk benne, mely a folyékony ezüst óceánjaként tündököl, és a nektárhoz hasonló, hűsítő minőséggel rendelkezik.

A nap-ciklus közben a Ram-ot ejtjük ki a tűz körében, vagyis a manipúra csakrában. A manipúrát azért nevezik a tűz körének, mert ez az agni, a tűz elem székhelye. Minden egyes csakra egy bizonyos elemet képvisel, és magában hordozza azt. A manipúra (köldökcsakra) a tűz elemet képviseli, melyet a testben leginkább az emésztési tűz formájában vehetünk észre. Minden csakrának ugyancsak van egy mag-szótagja (bídzsáksara), ami szintén ugyanazt az elemet képviseli. A köldökcsakra bídzsa mantrája a tűz szótagja, amit a köldökben, vagyis pontosabban a köldök mögötti területen vizualizálunk, ahol a köldökből kiinduló egyenes a gerincet metszi. Ez a manipúra csakra helye.

A nádík megtisztításának ez a leghatásosabb módszere a váltott orrlyukas légzést a csakra-vizualizációval és a mantrával kombinálja. Ez a módszer annyira erőteljes, hogy a Darsana Upanisad kijelenti, ha ezt a módszert a természetben elvonulva gyakoroljuk, akkor három-négy nap alatt megtisztítja a nádíkat, persze erre nem mernék fogadni (5.10). mint ahogyan korábban is említettük, a sásztrák néha a sztuti (túlzó dicsőítés) eszközével élnek annak érdekében, hogy a gyakorlók meggyőződéssel gyakorolják a technikákat."

Bizalmi kapcsolatok

A hosszú távú emberi kapcsolatok alapja a bizalom. Sajnos a mai világban egyre felszínesebbek a kapcsolatok, legyen szó akár partnerkapcsolatról, akár baráti vagy üzleti viszonyról. Azt is megfigyeltem, hogy sok esetben az érdek sokkal erősebben szerepet játszik egy kapcsolatban, mint a személyes szimpátia, és az elköteleződés. Amikor az emberek azért tartanak fenn egy kapcsolatot, mert úgy gondolják, hogy az az érdeküket szolgálja, az sokkal önzőbb és feltételesebb dolog, mint amikor azért vonzódnak egy másik személyhez, mert ez elősegíti a fejlődésüket, a kiteljesedésüket.

Ebből pedig továbbköthetjük azt a gondolatot is, hogy ha egy személyben valódi értékeket fedezünk fel, ami által mi magunk is gazdagabbak, értékesebbek leszünk, akkor megtanuljuk tisztelni azt a személyt. A tisztelet pedig nem csak a szeretetnek az alapja, hanem a bizalomé is. Ha én tisztelek valakit, akkor azt szeretném, hogy bízzon bennem, hogy minden körülmények között számíthasson rám. Ismert az a mondás. hogy a bizalmat nagyon nehéz kiérdemelni, de nagyon könnyű elveszíteni. 

Egy érdekalapú kapcsolatban nem tud megfelelően kifejlődni a bizalom, mert csak akkor számít, ha az az érdekünkkel megegyezik. Ha pedig az érdek éppen úgy kívánja, akkor bármikor hátbatámadhatjuk az illetőt, vagy a háta mögött teljesen más véleményt alkotunk róla, mint szemtől szemben. Ez viszont aláássa a bizalmat.

A bizalom kifejlődésének két alapja van. Az egyik a nyílt és őszinte kommunikáció, a másik pedig a számonkérhetőség. Vegyük először az elsőt. Ha a kommunikációnkban azt közvetítjük, amit valójában gondolunk, és nem azt, amit az érdekünk megkíván, akkor mások könnyebben tudnak bízni bennünk. Miért? Mert nem fogjuk az ellenkezőjét mondani róluk a hátuk mögött, mint amit nekik mondunk szemtől szemben. A kommunikációnkat nem a pillanatnyi érdekeink fogják vezérelni, hanem az a letisztult értékrend, amit a magunkénak vallunk. Ebben az esetben egy viszonyban nem fogunk hízelegni, hanem őszintén, segítő szándékkal és a másikat tisztelve, de elmondjuk a véleményünket, esetleg ki is javítjuk, ha úgy gondoljuk, hogy tévúton jár. 

A számonkérhetőség vagy "elszámoltathatóság" sok esetben a megbízhatóság szinonímája. Ez azt jelenti, hogy ha valamit megígérünk, vagy valamiben megállapodunk a másik féllel, akkor ahhoz tartjuk magunkat, akkor is, ha nem várt körülmények jönnek közbe, vagy úgy látszik, hogy a pillanatnyi érdekünk mást diktálna. Aki nem vállal felelősséget a saját ígéreteire, abban nagyon nehézt bízni. Ez az a tulajdonság, ami szinte bármilyen komoly kapcsolat kifejlődését lehetetlenné teszi. Az ilyen emberről előbb-utóbb mindenki azt a véleményt fogja alkotni, hogy megbízhatatlan, és ennek megfelelően fog viszonyulni hozzá, vagyis nem veszi komolyan. 

Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Ez egy kicsit retrósan hangzik, de felettébb igaz. Abban az emberben, aki különböző külső körülményekre hivatkozva folyamatosan megszegi az ígéreteit, senki nem fog megbízni. A jellemünk integritása múlik azon, hogy hűek vagyunk-e az ígéreteinkhez, vagy sem. Persze nem várható el senkitől sem, hogy tökéletes legyen. De ha nem fejlesztjük a jellemünket ebben az irányban, akkor ne csodálkozzunk, hogy az életünkből kivesznek a bizalmi kapcsolatok, és csak a sivárság marad, mert mindenkinek csalódást okozunk. 

Pársva-upavista-kónászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

24. Pársva-upavista-kónászana (oldalsó előrehajlítás ülve, tekintet a lábujjakon)

Az előző gyakorlat befejezése után belégzésre egyenesedjünk fel, és a karokat is emeljük a magasba. Fordítsuk ki a teljes törzset a jobb láb fölé, nyújtózkodjunk fölfelé, majd döntsük előre a törzset, és mindkét kezünkkel fogjuk meg a jobb lábfejünket. Minden előrehajlító póz esetében fontos, hogy megnyújtózzunk a törzzsel fölfelé, mielőtt előrehajolunk, mert így egyenesebb és hosszabb lesz a gerinc, amit a végső pózban már nehezebb elérni. Itt ugyancsak fontos a derékból történő maximális ráfordulás a jobb lábra, mert az előrehajlításban már nehéz oldalra kivinni a törzset.

Ideális esetben a köldök a jobb comb fölé kerül, a szegycsont a jobb térd fölé, az állunk pedig a jobb sípcsonthoz ér. A két váll egyforma távolságban van a jobb térdtől. Mind minden előrehajlítás esetében, itt is zárjuk a lapockákat és távolítsuk a vállunkat a füleinktől, a szegycsontot pedig toljuk előre. Ez a húzódzkodáshoz vagy evezéshez hasonló aktivitás, amit a vállövvel kifejtünk, elősegíti az egyenes törzzsel történő előrehajlítást.

Hajtsunk végre tíz légzést a pózban, majd emeljük meg a fejünket, fújjuk ki a levegőt a tüdőből, és hajtsuk végre a kumbhakát a három bandhával. Ne feledjük, hogy a dzsálándhára bandha végrehajtásához az állunkat közvetlenül a szegycsonthoz kell nyomni. Ha nem ér oda, akkor nyújtsuk a csuklyásizmot és a nyakunkat a szarvángászana (gyertyapóz) és halászana (ekepóz) segítségével. Végezzük el a pózt a bal lábra hajolva is. Ügyeljünk rá, hogy előrehajlás közben a másik láb ne forduljon be és az ülőcsont ne emelkedjen meg.

A gyakorlat hatásai:

Ugyanazok, mint az upavista kónászana esetében, de intenzívebben nyújtja a combhajlító izmokat, illetve ha elég mélyre hajolunk, akkor a combunkkal nyomást tudunk gyakorolni a hasfalra, amit a törzsfordítás intenzívebbé tesz.

Ellenjavallatok: Alsó háti sérülések, a csípők, illetve a combhajlító izmok sérülései.

Upavista-kónászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

23. Upavista-kónászana (előrehajlítás ülve, terpeszben, tekintet az orrhegyen)

Belégzésre bontsuk az előző pózt, majd nyissuk a lábakat nagyon széles terpeszbe, ülő helyzetben. Oldalra is fordulhatunk a matracon, így a sarkaink a matracon maradnak, és nem nyomódnak a földbe. Egyenesítsük a térdeinket, pipáltassuk a lábfejeket. A lábfejek és a térdkalácsok felfelé mutatnak. Belégzésre emeljük a karokat a magasba, nyújtózkodjunk meg az egész törzzsel, majd kilégzésre döntsük előre a törzset, és nyújtózkodjunk a karokkal is előre a két láb között. Az lesz a cél, hogy az állunkat, mellkasunkat és a hasunkat is lesimítsuk a földre, miközben a lábakat csípőből forgatjuk kifelé, és a két sarkunkat eltoljuk egymástól. A terpesznek legalább 120 fokosnak kell lennie. Ha inkább a 90 fokhoz közelít a két láb által bezárt szög, akkor fordítsunk több figyelmet a combhajlító és combközelítő izmok nyújtására, például a békapóz vagy az álló terpeszben végzett angolspárga-nyújtás (szamakónászana) segítségével.

Végezzünk el tíz légzést a pózban, belégzésre a karokkal és a törzzsel nyújtózkodva előre, kilégzésre pedig az ülőcsontokat tolva hátra és a combokat kifelé forgatva. Utána emeljük meg a fejünket, majd ürítsük ki a tüdőt, és hajtsuk végre a kumbhakát a három bandhával.

A gyakorlat hatásai:

Nyitja a csípőízületet

Nyújtja a test hátulsó oldalát – a hátat, lábakat és a karokat;

Nyújtja a combközelítő izmokat;

Stimulálja a hasi szerveket;

Erősíti a gerincet;

Lazítja a lágyékot;

Nyugtatja az elmét;

Méregteleníti a veséket;

Sokízületi gyulladás és ülőideg-gyulladás esetén is hasznos lehet.

Ellenjavallatok: A combhajlító izmok gyulladása, deréktáji panaszok, porckorong-sérv. Ha a combhajlító izmok túlzottan feszesek, akkor óvatosan eresszük előre a felsőtestet, mert már ez az erőhatás is húzódást vagy izomszakadást okozhat bizonyos esetekben.

Hogyan használjuk a légzést jóga és egyéb sportok közben?

A légzéssel kapcsolatban számos információ kering. A jógában nagyon tudatosan foglalkozunk vele, hiszen az ászana-gyakorlás közben végzett tudatos légzés lesz az alapja annak, hogy leülve pránájáma-légzőgyakorlatokat is tudjunk végezni. A légzés alapvetően egy mozgással járó folyamat, hiszen a tüdőt tágítani és üríteni kell, ebben pedig számos izom részt vesz. Számos másik sportban is ki szokták használni a légzéssel járó izommunkát arra, hogy az adott sport mozdulataival összhangba hozzák, és így még eredményesebb legyen a mozgás (dobás, ugrás, lökés, nyomás stb.). 

Erről a témáról szeretnék leírni néhány részletet. A jóga-ászanák végzése közben általában uddzsájí légzést végzünk, ami egy lassú, kontrollált, teljes tüdős légzést jelent, melyet egy jellegzetes susogó hang kísér, amit a gégefő enyhe zárásával hozunk létre. Tehát szűkítjük a légzést, és oxigéndeficitet hozunk létre. A ki- és a belégzés mindig az orron keresztül történik, egyenletesen, egyforma időtartamban, minél nyugodtabban és erőfeszítés-mentesebben. A jógában a hosszú távú cél a légzés lelassítása, még a viszonylag több erőfeszítést igénylő pózok felvétele vagy statikus megtartása közben is, ahol a természetes tendencia az, hogy az izmok több vért és oxigént igényelnek, a pulzus felszökik, és elkezdjük kapkodni a levegőt. Ezt persze nehéz kontrollálni, de erre kell törekedni. 

Ennek a légzésnek kétféle eredménye is jelentkezik: az egyik az, hogy a nehezebb ászanák végrehajtása is könnyedebbé, erőlködésmentessé válik egy idő múlva. Vagyis a prána erejét, a belső erőt igyekszünk kihasználni, és nem az izmok maximális megfeszítésével, az izomerő fejlesztésével igyekszünk végrehajtani a pózokat. Ez a tudatos pránájáma és meditációs gyakorlatok végzésének előszobája. 

Az ilyen, oxigéndeficites légzés begyakorlásának másik eredménye pedig a paraszimpatikus idegrendszer aktiválása, ami ellazult, relaxált tudatállapotot eredményez. Ez szintén a meditáció és a légzésvisszatartás előfeltétele lesz. Hiszen nem csak a vérkeringést és oxigéncserét szeretnénk lelassítani, hanem az elme csapongását is.

A többi sportban általában a jógapózokohoz viszonyítva nagyobb izomerő kifejtésére van szükség, sőt, a versenysportokban a fizikai teljesítmény maximálása a cél. Sok versenyző azonban tudja, hogy a jó versenyzéshez is az ellazult elmeállapot a legkedvezőbb. Ha elkezdünk pánikolni, stresszelni, kapkodni, akkor általában leromlik az eredményünk. Persze minden sport más, de maradjunk most annál, amit jobban ismerek, a girja-sportnál.

Ebben a sportban a versenyeken ciklikus gyakorlatokat kell végrehajtani (szakítás, lökés, hosszú ciklus), amelyek ballisztikusak és dinamikusak is egyben. Emellett jó erő-állóképességre van szükség hozzájuk, mert tíz percig kell dolgozni egyfolytában, pihenő nélkül két 16, 24 vagy 32 kg súlyú golyóval. Ehhez pedig nem csak anaerob, hanem aerob energiafelhasználásra is szükség van, vagyis a gyakorlat közben óhatatlanul fel fog emelkedni a pulzus, és a légzés-gyakoriság. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy miképpen vesszük a levegőt, és hogyan hangoljuk össze a mozgással. Nem fogom most végigelemezni a gyakorlatokat, elég annyit megjegyezni, hogy a golyó lendítését egy rövid kifújás előzi meg, majd a fej fölötti pozícióban rögzítésnél ismét kifújjuk a levegőt. A golyó mozgásának végpontjain tehát kilégzések vannak, míg a mozgás közben belégzések, mivel itt már lendületben van a golyó, és közben van időnk elvégezni a belégzést, ami többlet izommunkával jár. A légzés általában szájon keresztül történik, és viszonylag felszínes, hiszen folyamatos, gyors mozgásokat végzünk, nincs idő hosszú, mély belégzésekre. Legfeljebb a pihenőpozícióban (állvány-pozíció, golyók a mellkason) van idő arra, hogy hosszabb levegőket vegyünk, visszalassítsuk a pulzusunkat. Légzésvisszatartás itt ugyanúgy nincs, mint a jógapózok közben, folyamatosan lélegzünk.

A girja-versenyző mindig az állóképességének megfelelő ütemben dolgozik, hogy egyenletesen végig tudja dolgozni a tíz percet. Ha az elején nagyon begyorsít, és elszalad a pulzusa, akkor a légszomj miatt nem fogja tudni folytatni a szettet. Nem cél az, hogy a vitálkapacitás maximumát elérjük, legfeljebb az utolsó percben, a hajrában. Tehát itt a légzés, bár szimpatikus idegrendszeri túlsúlyt idéz elő, ami kedvező az intenzív igénybevételhez, mégis rendelkezik azzal a szereppel, mint a jógában, itt is kordában akarjuk tartani a pulzust és az izmok energiaellátását. Más sportágakban valószínűleg némiképpen máshogy alkalmazzák a légzést, de elképzelhető, hogy a legtöbb sportoló hasznát venné a jóga-légzés gyakorlásának és a légzés tudatosításának.  

A nádí suddhi végrehajtása

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Belégzés a bal orrnyíláson keresztül

A nádí suddhit és haladóbb változatát, a nádi sódhanát mindig a bal orrlyukon keresztül végzett belégzéssel kezdjük, és ugyancsak a balon keresztüli kilégzéssel fejezzük be. Ezt a nézetet az összes jóga-sásztra (szentírás) alátámasztja. Ezennel eltekintek több tucat sásztra idézésétől, és csak egyet idézek. A Hatha Tatva Kaumudí kijelenti, hogy a gyakorlónak mindig az ídán (bal orrlyuk) keresztül kell kezdenie a gyakorlást, mert az amritát (nektárt) termel (44.47). Ugyanez a sásztra azt is kijelenti, hogy a pránájáma haszontalan, ha a jobb orrnyíláson keresztül kezdik, mivel a jobb orrlyuk (a szúrja) meleget és méreganyagokat termel (37.4). Korábban, a „Szvára és a nádík egyensúlya” című fejezetben táplálónak és anabolikusnak (szövetépítőnek) írtam le a bal orrlyukat, míg a jobb orrlyukat lebontónak és katabolikusnak (szövet-lebontónak). Természetesen szükség van a kettő közötti egyensúlyra, de a nádí suddhit a bal orrlyukkal kell kezdeni, hogy táplálja a fiatal gyakorlót.

A módszer

Mint ahogy az összes lassú lélegzetvételű pránájámában, ebben is a háromrészes dupla felfelé hullámot fogjuk alkalmazni a teljes jóga-légzéscikluson belül. A Vaszistha szamhitá kijelenti, hogy a nádí suddhi a kumbhaka nélküli váltott orrlyukas légzés. Ahogy korábban is javasoltam, a pránájáma előtt érdemes elvégezni az ászana-gyakorlást, utána pedig a kapálabhátit. Mivel az egyik orrlyukunk nyitottabb lesz, mint a másik, azt ajánlom, hogy felezzük el a számolást, amit az előző fejezetben leírt uddzsájí légzésben használtunk.

Ismét az 1:1 arányú légzéssel fogunk kezdeni, hacsak a tanár nem rendelkezett másképpen. Általában véve, biztonsági előírásként minden új pránájáma-módszert szama-vritti (egyenletes) módszerrel kezdjünk. Ez azt jelenti, hogy a légzés összes alkotóeleme egyforma hosszú. Csak ezután térjünk át a visama (egyenetlen) módszerre, melyben a különböző alkotóelemek eltérő hosszúságúak lesznek. Ez csak egy általános szabály. A tanár felülbírálhatja, ha van rá oka. Például tegyük fel, hogy előzetesen a 30:30 vagy a 20:40 számolással gyakoroltuk az uddzsájít. Ha ezt elfelezzük, akkor a nádí suddhi számolás 15:15 lesz. Most befogjuk a jobb orrnyílásunkat a jobb ujjunkkal, és egy 15 másodperces belégzést végzünk a balon keresztül. Most pedig, szünet nélkül, megnyitjuk a jobb orrnyílást és befogjuk a balt a jobb kéz gyűrűs- és kisujjával. Most lélegezzünk ki 15 másodpercig a jobb orrnyíláson keresztül. Ezután fordítsuk meg, és lélegezzünk be a jobb orrnyíláson keresztül 15 másodpercig. Fogjuk be a jobb orrnyílást a hüvelykujjunkkal és nyissuk meg a balt úgy, hogy felemeljük róla a gyűrűs- és kisujjat. Most lélegezzünk ki a bal orrlyukon keresztül 15 másodpercig. Ez egy teljes kör. Azonnal, szünet nélkül folytassuk a második körrel, újra 15 másodpercig belélegezve, és így tovább."

Az irigység legyőzése három lépésben

A védikus tanítás szerint a boldogságnak és a békének hat ellensége van: a káma (kéjvágy), kródha (düh), lóbha (mohóság), móha (illúzió), mada (arrogancia) és mátszarja (irigység). Az előző szamszkárák (benyomások) következtében mindenki különböző mértékben küzd ezekkel az ellenségekkel. Az irigység különösen alattomos ellenség, ami megmérgezi az életünket, gyakran úgy, hogy észre sem vesszük. 

Ha valaki más sikeresebb, mint mi, vagy jobban megy a sora, több anyagi vagyonnal, lehetőséggel rendelkezik, népszerűbb, szebb, okosabb vagy bármi, akkor szinte automatikusan rosszul érezzük magunkat emiatt. Sok esetben a versengés, a másokkal való összehasonlítgatás alapja is az irigység. Van, amikor nem tudjuk elviselni, hogy más valamiben jobb nálunk, és inkább keresünk valami hibát benne, ami visszaadja az önbecsülésünket, és ami alapján magunkat jobb színben tudjuk feltüntetni, mint a másikat. Az elmének ez az önigazoló funkciója is szinte észrevétlenül, automatikusan működik, és eltorzítja a valóságról alkotott képünket. 

1. Ahhoz, hogy megszabaduljunk az irigységen alapuló hibakereséstől, először is le kell szoknunk arról, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat, vagy másokhoz mérjük a sikereinket. Teljesen különböző anyagi és társadalmi helyzetben lévő emberek is ugyanolyan mértékben boldognak érezhetik magukat, és ugyanolyan előrelépéseket tehetnek a spirituális fejlődésükben, mert ezek a dolgok nem függenek az anyagi lehetőségektől és a karmától. 

A céljainkat saját meggyőződésünkből kell kitűzni, és nem másokat kell másolni. A sikereinket pedig a saját erőfeszítéseinkhez kell mérni. Kudarc igazából nincs, amíg nem adod fel a próbálkozást. Addig csak siker van, vagy tapasztalás. Mindenki tud tanulni, és ebben nincsenek szerencsésebb és szerencsétlen emberek. Mindenki annak a mértékében tud tanulni a hibáiból, amennyire tudatos. 

2. A második lépés az irigységtől való megszabadulásban az, hogy megtanuljuk másokban értékelni a pozitív tulajdonságokat, és örülni a sikereiknek. Ez már nem olyan könnyű feladat, de gyakorolni kell. Amíg nem megy, addig biztosak lehetünk abban, hogy még nem győztük le az irigységet. Az irigység abból a mentalitásból táplálkozik, amit "ínség-mentalitásnak" nevezünk. Ez a gondolati minta azt sugallja, hogy nekünk azért jut kevesebb valamiből, mert a sikeres embereknek több van, és elhappolták előlünk a pénzt, a kaját, a társadalmi befolyást, a követőket stb. 

Ha ezt a mentalitást sikerül felváltania a "bőség-mentalitásnak", amikor bízunk abban, hog az univerzum végtelen erőforrásokkal rendelkezik, és nekünk nem lesz attól kevesebb, ha másnak több van, akkor eleve kevésbé fogunk aggódni, és jobban tudjuk értékelni azokat a lehetőségeket, amikhez minket juttat a karmánk. 

3. A harmadik lépés a mások szenvedése iránti közöny, vagy káröröm leküzdése. Az irigység nem csak azt okozza, hogy szenvedünk mások sikerei miatt, hanem azt is, hogy örülünk mások szenvedésének. Ezt úgy lehet megfordítani, ha megtanulunk együttérezni, és segítséget nyújtunk a rászorulóknak, a szenvedőknek. Az önzetlen segítségadás, mások szenvedésének enyhítése sokkal boldogabbá teszi az embert, mint az, ha saját maga különböző anyagi lehetőségekhez jut. Ugyanakkor ezzel egyensúlyban tartjuk a karma áramlását is, hiszen nem csak elveszünk, hanem adunk is. Aki annyira fösvény, hogy csak kapni szeret, és közömbös mások szenvedése iránt, az sohasem lesz boldog, mert mindig úgy érzi, hogy nem kapott eleget. 

Mindennek nem az a célja, hogy valami űberjótékony és önzetlen embernek tűnjünk mások szemében, nem ezzel kell foglalkozni. A cél az önvaló megismerése, és az irigységet is csak azáltal tudjuk leküzdeni, ha minél több tudásra teszünk szert az önvalóról. 

Az ujjak szimbolizmusa

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Ahogy már elmagyaráztuk az „Ashtanga-jóga: gyakorlat és filozófia” című könyvben, az ujjak szimbolizmusa a következő:

Hüvelykujj Brahman (a határtalan Tudat)

Mutatóujj Átman (egyéni önvaló)

Középső ujj Buddhi (értelem)

Gyűrűsujj Manasz (elme)

Kisujj Kája (test)

A sankha múdrát egy aktív tisztító folyamat közben használjuk. Az egyéni önvaló és az intellektus már eleve összhangban van a határtalan tudattal, és az engedelmesség gesztusában leborulnak a Brahman előtt. A testet és az elmét azonban meg kell tisztítani ahhoz, hogy elérhessük a Brahmant. Éppen ezért itt a hüvelykujjal együtt használjuk, mely a Brahmant képviseli. Egyes iskolák egy alternatív változatot tanítanak, melyben a mutató- és a középső ujj a harmadik szemen nyugszik.

A sankha múdrá használata közben csak annyira érintsük az ujjakat az orrunkhoz, amennyire szükséges az orrnyílás bezárásához, ne erősebben. Ne nyomjuk annyira az orrsövényt, hogy félrenyomódjon oldalra. Finoman érintsük meg. a váltott orrlyukas légzés közben, valamint a sankha múdrá használata közben ne képezzünk uddzsájí hangot, a torok legyen teljesen nyitott. Ellenőrizzük a gerinc és a fej függőleges helyzetét. Ne fordítsuk balra a fejünket, amikor a jobb hüvelykujjal a jobb orrlyukat nyomjuk. A jobb vállunkat se emeljük fel (feltéve, hogy a jobb kezünkkel fogjuk be az orrnyílásainkat). Alkalmanként gyakoroljunk a tükör előtt (ne túl gyakran, mert tükör a felszínre vonzza a pránát, aminek az ellentétét akarjuk elérni), vagy vegyük fel magunkat videóra, hogy biztosítsuk a fej, vállak és a gerinc megfelelő helyzetét. Emellett ellenőrizzük azt is, hogy mindkét kulcscsont ugyanabban a magasságban van-e, és a jobb nincs-e magasabban. Általánosságban véve, a pránájáma első napjaiban könnyebb, ha engedjük lógni a karunkat, és a könyök a bordáinkhoz ér, különben hamar elfáradunk, és feszültség keletkezik a karunkban. Később, ha már hozzászoktunk, kivihetjük a könyökünket oldalra.

Egyértelmű, hogy a többi pránájámához hasonlóan, tradicionális meditációs ászanában szeretnénk ülni, mely a következő feltételeknek tesz eleget:

• a fej, a nyak és a gerinc egy egyenes vonalon van;
• a térdek szilárdan a talajon vannak, és nem a levegőben;
• Mindkét talp és tenyér felfelé van fordítva, befogadó helyzetben.

Ha kétségeink vannak, olvassuk át az ászanákkal kapcsolatos fejezetet."

Rendszer vs improvizáció

Porffy Csaba barátom blogja alapján kedvet kaptam én is, hogy megosszak veletek pár gondolatot a kötött sorozatok vs szabad improvizáció témáját illetően az ászana-gyakorlásban. Először talán pár gondolatot a saját gyakorlásomról. Annak idején, mint sokan a "régiek" közül, és is a Sivananda-sorozattal kezdtem, az első jógaóráimon ezeket tanította az oktató Indiában, ami ismerkedésnek jó is volt. Utána áttértem az Agni sorozatra, ami tulajdonképpen egy kiegészített Bikram-sorozat. Tetszett benne, hogy fel van építve, és nem kell gondolkodni, hogy mi után mi jön, mégis egy viszonylag teljes körű gyakorlást adott. Természetesen ezekben a pózokban is lehet fejlődni, hiszen az ismétlés a tudás anyja. Például az egylábas álló íjpóz nyújott lábbal vagy a rendes sáskapóz nem tudom, hogy mikor lesz meg. 

Utána jött az Ashtanga-szerelem, ami még most is tart. Jelenleg a gyakorlásom jelentős részben az első és második sorozatból áll, amiket minden héten megcsinálok. Emellett kisebb tematikus gyakorlósok szoktak lenni, meg egy általános funkcionális nyújtógyaorlatokból összeállított ászana-sor, amit kettlebell-edzés után mindig meg szoktam csinálni. A vastagabb comb, nagyobb váll nem igazán előny bizonyos pózoknál, sőt, a csípőm és a vállaim mozgástartománya is némileg beszűkült a fent említett okok miatt, így extra figyelmet igényel a nyitásuk.

A második szempont, amiről írni szeretnék, az az oktatás. Egy fix sorozatot oktatni, bármi is legyen az, mindig könnyebb, mint minden órán improvizálni vagy akár előre előkészíteni egy sorozatot. Én jelenleg négyféle órát tartok az Atmában: Hot Ashtanga, Agni-óga, Detox-jóga és Hot Vinyásza. Ezek közül az első három fix sorozat, és csak a negyedik az improvizatív óra. Viszont a fix sorozat oktatásának a tanár szempontjából is lehet az a hátránya, hogy montonná válik a dolog, és "kiég" a tanár, elveszíti a motivációját. Ez nem mindenkinél következik be, de akinél igen, annak ezt fel kell ismernie, és tennie kell ellene valamit. Változtatni kell, új dolgokat kell kipróbálni. Ha úgy érzed, hogy elakadtál, és egy helyben toporogsz, akár az oktatásodban, akár a gyakorlásodban, akkor valamit változtatni kell, különben tartósan úgy maradsz.

Az improvizatív órákra is szükség van, legalábbis nekem van igényem rá, hogy új dolgokat próbáljak ki az oktatásomban. Ez egyébként az edzésekben is érvényesül. Bár a saját edzéseim viszonylag monotonak és strukturáltak, a vendégek igénylik a változatosságot, még ha az kevésbé hatékony is a végeredmény szempontjából. Így az edzések tervezésében kiélhetem a változatosság iránti igényemet.

Mielőtt továbbmennénk, érdemes rávilágítani, hogy mi az oka annak, hogy kétféle típusú ember van: az egyik jól tűri a monotonitást (például minden nap lefutja ugyanazt a szigetkört vagy megcsinálja ugyanazt a sorozatot), míg másoknak állandó változatosságra van igényük, illetve van, aki oszcillál a kettő között. Az ok az elmét befolyásoló kötőerőkben (minőségekben) keresendő. Akinek sikerül némi szattvikus színezetet adnia az elméjének, az nem fogja megunni ugyanannak a szigorú rendszernek az ismétlődő alkalmazását (például ha valaki az 1-2-3. sorozatot gyakorolja minden héten, az már változatosabb dolog, de még mindig egy kötött rendszer, és eléggé komoly elkötelezettséget követel). A rendszeresség eleve egy szattvikus tulajdonság, és csak az tudja fenntartani, aki rendelkezik szattvával. Aki a folyamatos változatosságot keresi, akár a jógában, akár a sportban, annak az elméjében jobban dominál a radzsasz, vagyis a szenvedély. Ő minden nap olyan ászanát gyakorolna, ami éppen az aktuális hangulatával van összhangban. Ez sem baj, de ebbe is be kell vezetni valamilyen rendszert, hogy eredményes legyen, bármit is tekintünk például a jóga-gyakorlás elérendő céljának. 

A kettő kombinációjával is el lehet lenni, és a legtöbben a két pólus közé fognak esni. Ejtsünk még szót a harmadik befolyásról, a tamaszról is. Ha ez uralja az elménket, akkor meg fog hiúsítani minden rendszerességre és céltudatosságra irányuló törekvést. Vagyis ők az abbahagyók és újrakezdők. Néha ráveszik magukat, hogy elmenjenek jógaórára, néha pedig hetekre kimarad a gyakorlás. Ebben az esetben mindegy, hogy fix sorozatot vagy improvizációt próbál gyakorolni az illető, mert mindkettő előrelépést jelent az ingadozó motivációval végzett próbálkozásokhoz képest. Később még lehet, hogy írok erről a témáról az Ashtanga-gyakorlás szempontjából is, ahogyan én látom.

Baddhakónászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

22. Baddhakónászana (cipészpóz, tekintet az orrhegyen)

Bontsuk az előző pózt, majd fordítsuk egymás felé a talpainkat, és húzzuk őket be a gáthoz, miközben a térdeinket kiengedjük két oldalra. A farizmok megfeszítése és a combközelítő izmok ellazítása által közelítsük a térdeket a talajhoz. Közben ügyeljünk arra, hogy a térdízületben ne keletkezzen feszültség. Ha feszültséget érzékelünk benne, és a térdeink még nem érnek a talajhoz, akkor támasszuk alá a combokat jógablokkal vagy hajtogassunk alá egy-egy plédet.

Emeljük magasba a karjainkat, nyújtózkodjunk a törzzsel fölfelé, majd kilégzésre engedjük előre az egész törzset a lábakra, és nyújtózkodjunk a karokkal a talajon előre. Ha elég hajlékony a csípőnk, akkor egyrészt a térdek külső oldala a talajon lesz, másrészt az állunkat vagy a homlokunkat a talajhoz tudjuk érinteni, miközben a mellkasunkat leengedjük a talpakra. Próbáljuk ki, hogyan tudjuk jobban nyitni a csípőt: ha a talpak teljesen egymáshoz nyomódnak, vagy ha némileg felfelé néznek, mint egy nyitott könyv.

Töltsünk el tíz légzésnyi időt a pózban, majd belégzésre emeljük a törzset, és fogjuk meg a lábfejeinket két kézzel. Kilégzésre domborítsuk a hátunkat, és próbáljuk meg a fejtetőnket a talpakra helyezni, miközben minden levegőt kiürítünk a tüdőnkből. Vegyük fal a három bandhát, majd tartsuk ki a kumbhakát, ameddig tudjuk.

A gyakorlat hatásai:

Erősíti a belső combokat, a lágyékot és a térdeket, és fejleszti a hajlékonyságukat.

Előkészíti a térdeket a meditációs ülőpózokhoz, melyekhez a csípő nyitottsága szükséges.

A lótuszpóz előkészítő gyakorlata.

Csökkenti a menstruációs és emésztési panaszokat

Stimulálja a hasi szerveket, javítja a petefészek, prosztata, vesék és hólyag egészségét.

Csökkenti a fáradtságot (a klasszikus jógaszövegek szerint)

Segíti a deréktáji gerinc megnyílását és csökkenti az ülőideg-fájdalmakat.

Energetikai szinten nyitja a lágyékot és ezáltal elősegíti a szexuális gátlások és bűntudat oldását.

Parighászana

Újabb részlet a Detox-jóga könyvből:

21. Parighászana (reteszpóz, tekintet fölfelé)

Belégzésre bontsuk az előző pózt, majd egyenesedjünk fel ülő helyzetben. Helyezzük a jobb lábunkat vírászana pozícióba, de vigyük ki a térdet oldalra úgy, hogy a két comb 90%-os szöget zárjon be egymással. A jobb lábfej hátul spiccel, a sarkunk a fenekünkhöz ér. A két csípő viszont maradjon merőleges a kinyújtott bal lábra, ne vigyük hátra a jobb csípőt. Helyezzük a bal tenyerünket a talajra a két comb között, jó messzire kinyúlva, majd döntsük a törzset a bal lábra, miközben a jobb kezünkkel átnyúlunk a fejünk fölött, és megfogjuk a bal lábfejünk külső oldalát.

Bal kezünkkel fogjuk meg a bal láb belső oldalát, kifelé forgatva a karunkat. Szélesítsük a vállunkat, távolítsuk a könyökeinket a fülünktől, és forgassuk bele a törzset a pózba a karok segítségével. A bal térdhajlat maradjon egyenes, a jobb térd és ülőcsont pedig maradjon a talajon. Nézzünk fölfelé a két kar között. Ha sikerül, akkor a tarkónkat érintsük a térdünkhöz. Ha nem érjük el a kezeinkkel a bal lábfejünket, akkor húzzunk át egy jógahevedert a talpunk alatt, és fogjuk meg két kézzel, minél rövidebbre hagyva a távolságot az öv és a talpunk között. Ugyanúgy forgassuk bele a törzset a csavaró pozícióban, ahogy fentebb leírtuk.

A gerinccsavarás és előrehajlítás kombinációja erőteljes nyomást gyakorol a hasüregre, így intenzíven méregteleníti a belső szerveket. Ügyeljünk arra, hogy a jobb csípő ne forduljon ki hátrafelé, hanem maradjon merőleges a bal lábra, mert különben a csavaró hatás kevésbé érvényesül. Egyúttal arra is ügyeljünk, hogy a jobb ülőcsont, valamint a bal térdhajlat maradjon lent a talajon.

Tíz légzés után forgassuk vissza a fejünket semleges helyzetbe (miközben maradunk a pózban), ürítsük ki a levegőt a tüdőből, amennyire lehet, és vegyük fel a kumbhakát a három bandhával. A kumbhaka végeztével lélegezzünk be, majd bontsuk a pózt. Hajtsuk végre ugyanígy a másik oldalra is (jobb láb nyújtva, bal láb hátul vírászanában).

A gyakorlat hatásai:

oldalirányban nyújtja a medencét és a törzset;

masszírozza a hasi szerveket;

megőrzi a hasfal bőrének feszességét;

mélyíti a légzést, és jó hatással van minden tüdőbetegségre.


Ellenjavallatok: porckorong-sérv esetén nem ajánlott végezni.

Petrezselyem - a zöld superfood

Egyik kedvenc leveles növényem a petrezselyemzöld. Nem csak finom, de számos gyógyhatással is rendelkezik. 

A petrezselyem népies neve: petruska, petrezselem, petrezsirom
A petrezselyem őshazája Spanyolország. Sokoldalú felhasználhatósága folytán előkelő helyet foglal el a konyhai zöldfűszerek között. Egészségügyi értéke nemcsak a magas C-vitamin és karotin tartalmában rejlik, mely értékeket egyedül csak a paprika közelíti meg a zöldségnövények között, hanem igen magas ásványi anyagtartalmában is. 1000 mg/100 g közeli káliumtartalma a legmagasabb a zöldségnövények között, ennek tulajdonítható a kiválasztó szervekre gyakorolt kedvező hatása.

A petrezselyem számos fajtája ismert a világban. A legismertebb két különböző fajtája, az egyszerű levelű, és a bodor levelű. Számunkra a különbség csak az lehet, hogy a bodor levelű vaskosabb, lédúsabb, így azok, akik centrifugázzák, a zöld levelet hamarább megtelik a poharuk. Ha gyökerét is felhasználjuk, jobb a helyzet. A petrezselyem az a növényünk, amely szinte minden nap az asztalra kerül valamelyik ételünkben. Ha ezt betartjuk, nincs gondunk a vastartalommal, amire a testünknek szüksége van.

Hatóanyagai:

A gyökér (radix) droganyaga apiol, miristicin taralmú illóolajat tartalmaz 0,7-1 %-ban. Apiin, cukor és nyálkatartalma magas. 100 gramm gyökérben 29 kcal energia, B1, B2 vitamin, természetes vastartalma meghaladhatja a 2,2 mg-t, szénhidrát tartalma közel 6 gramm.
Levele (folium) illóolajat, flavon-glikozidát, káliumot, A-, C-, és E- vitamint tartalmaz.
Termése (fructus) 4-8 % illóolajat, apiin glikozidát és sajátos zsírosolajat tartalmaz.

Energia 40 kcal / 150 kJ
Szénhidrátok 6,3 g
cukrok 0,9 g
rost 3,3 g

Zsír 0,8 g
Fehérje 3 g
Tiamin (B1-vitamin) 0,1 mg
Riboflavin (B2-vitamin) 0,2 mg
Niacin (B3-vitamin) 1,3 mg
Pantoténsav (B5-vitamin) 0,4 mg
B6-vitamin 0,1 mg
Folsav (B9-vitamin) 152 mikrogramm
C-vitamin 133 mg
Kalcium 138 mg
Vas 8 mg
Magnézium 50 mg
Foszfor 58 mg
Kálium 554 mg
Cink 1,1 mg

Felhasználható részei:

petrezselyemgyökér
petrezselyemlevél
petrezselyemmag

Felhasználás módjai:

ételként (gyökér, levél)
szépségápolás

petrezselyemmag-olaj (hidegen sajtolt) naponta 2×1 mokkáskanál étkezés előtt vagy közben

tea: Leforrázunk 3 dl vízzel 2 teáskanálnyi összeaprított petrezselyemlevelet vagy gyökeret, majd negyedóra elteltével szűrjük le. Fogyasztása étkezés előtt ajánlott.

petrezselyembor: 1 liter jó minőségű fehérborhoz 6-10 szál felaprított petrezselyemlevelet adunk, zárható üvegbe töltjük, 3 napig minden nap felrázzuk, majd további 7 napot hűvös, napfénytől védett helyen tároljuk, majd leszűrjük és naponta maximum kétszer 3 cl-t fogyasztunk belőle.

A petrezselyem gyógyhatásai betegségcsoportok szerint:

Allergia:

A petrezselyem egyik legerősebb, legtartalmasabb zöldségfélénk. Rendkívül jó hatással van a vér tisztítására (lúgosító hatása van a savas vérre), és ezzel az allergia elleni küzdelem egyik leghatásosabb gyógyszere. Hat a hörgők tisztítására, valamint csökkenti a rájuk ható ingereket. Nagyon hatásos az allergiás tüsszögés ellen.

Vízhólyag és vesetisztító:

Erős vízhajtó és vizelethajtó, ezért a terhes nőknek nagy mennyiségben fogyasztani nem szabad! Tisztítja a vízhólyagot és a veséket, valamint serkentőleg hat a vesék működésére. Ezt elsősorban nagymennyiségű káliumtartalmának köszönhetjük. Serkenti a természetes nemi hormonok képződését a szervezetben és ezzel elősegíti a normális menstruációs ciklust, valamint csökkenti a menstruációs fájdalmakat és normalizálja a hüvelyfolyást. Ezt vastartalma biztosítja, amire különösen akkor van szükség, amikor erős a vérzés. Vesekőnél a nyers gyökeret ajánlják rágcsálni.

Látás- és optikai idegek:

Vitamin és ásványi összetétele folytán pozitívan hat a látás és a látással kapcsolatos idegekre. A benne lévő nagymennyiségű A- vitaminnak köszönhetjük, hogy csökkenti a szürkületi vakságot, hatásosan támogatja a szem működését.

Emésztőrendszer:

Szintén kálium tartalmának köszönhetjük, hogy a petrezselyem tisztítja az emésztő rendszert, valamint serkenti a máj munkáját. Mint tudjuk, a májnak nagyon sok feladata van, köztük az egyik a szervezetbe jutó mérgek azonnali tárolása. De ha a máj már túl van terhelve, a szervezetbe jutó mérgek elterjedése ellen nem történik semmi. A petrezselyem segít a szervezet tisztításában, különösen higanyszennyezés esetén ajánlatos a kúraszerű fogyasztása.

Cukorbetegség:

Azoknak, akiknek megemelkedett a cukorszintjük, ajánlatos egy időre kúraszerűen fogyasztani a petrezselymet. Olyan anyagokat tartalmaz, amelyek segítik megszüntetni az inzulin érzékenységet, illetve késlelteti a cukorbaj kialakulását. Ezt egyébként a kalcium felvétellel is elérjük, mert segíti a sejtek mozgásának szabályozását. A kalcium megtalálható a többi sötétzöld színű zöldségekben is. Természetesen a cukorbaj megelőzéséhez a táplálékozásunkkal is be kell segíteni azzal, hogy kerüljük a fehér cukor használatát, hogy segítsünk a szervezetben visszaállítani a rendet. Emberi szervezetben a vanádium egyes kutatások szerint csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatást képes kifejteni, így csökken a szükséges inzulinmennyiség. Növeli a az úgynevezett glutation szintet, amely a szervezet egyes méregtelenítő mechanizmusában nélkülözhetetlen.

Petrezselyem és a vanádium

A vanádium egyike a szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelemnek. Az 1980-as években került a figyelem középpontjába, amikor az első állatkísérletek során fény derült inzulinutánzó (és koleszterincsökkentő) hatására. Vanádium egyébként előfordul különféle olajos magvakban, gabonafélékben, borokban, gyümölcslevekben, gombákban, petrezselyemben, rákokban, és más tengeri élőlények húsában is.

Nyersanyagok vanádium tartalma 100 g-ra vonatkoztatva:
Petrezselyem 80 mikrogramm
Szójabab 70 mikrogramm
Napraforgóolaj 41 mikrogramm
Zab 35 mikrogramm
Olívaolaj 30 mikrogramm
Sárgarépa 10 mikrogram

Immunrendszer:

Azoknál, aki kénytelenek huzamosabb időn keresztül gyógyszert szedni, számos mellékhatás alakulhat ki, ami az immunrendszer munkáját gátolja. Ha az immunrendszer meggyengül, a körülöttünk levő baktériumok munkája testünkben megkezdődik. Számos jele van az immunrendszer hanyatlásának, amit főleg táplálékunkkal segíthetünk visszaállítani. A petrezselyem az egyik legnagyobb tára a vitaminoknak és ásványoknak. Kúraszerű fogyasztással fokozzuk a test ellenálló lépességét, bármely betegséggel szemben.

Étvágygerjesztő:

A petrezselyem nemcsak kitűnő étvágygerjesztő a gyerekek számára, de nagyon tápláló is.
Vérszaporító:

A petrezselyemben sok a vas, 10 dkg petrezselyem 8 mg vasat tartalmaz. A szervezetünknek nagy szüksége van vasra a vérképződéshez, valamint az oxigén felszívódáshoz. A petrezselyem továbbá olyan agyagot tartalmaz, amely elősegíti a vérkötődést.

A petrezselyem, mint gyógynövény szinergistái (más gyógynövényekkel való hatékony alkalmazása):

kapor (Anethum graveolens L.)
zeller (Apium graveolens)
torma (Armoracia rusticana)
medvehagyma (Allium ursinum)
csalán (Urtica dioica)

Érdekességek:

– A friss növényt szúnyogcsípés ellen használják úgy, hogy a szabadon maradt testrészeket egyszerűen bedörzsölik vele.
– Az ókori háziasszonyok nem a konyhában tartották a petrezselymet, inkább gyógyító erejéért tisztelték, és fájdalomcsillapításra használták.
– Fogfájás enyhítésére az apróra vágott friss petrezselyemlevelet keverje össze ugyanennyi 60°-os orvosi alkohollal, tegye az italt légmentesen zárható üvegbe és hagyja állni. A folyadékból tegyen egy keveset a mutatóujjára és dörzsölje be a fájós fog körüli részt. Az állkapocs vonalát követve kenje végig az arcát is. A műveletet ismételje naponta kétszer!

Házilagos kozmetika:

Nem kell feltétlenül szakemberhez fordulni, otthon is frissíthető, tisztítható és rózsássá varázsolható a bőr – viszonylag egyszerűen. A petrezselymes pakoláshoz 4 evőkanál tehéntúrót keverjünk el maroknyi, apróra vágott petrezselyemmel és vigyük fel az arcra, a dekoltázsra. Borítsunk rá nedves, meleg kendőt és 30 percig hagyjuk hatni. A pakolásnak még erőteljesebb a hatása, ha fürdés közben, gőzben alkalmazzuk.

A hideg káros hatásaként vörös hajszálerek keletkeznek az arcon és az orron.

Megoldás: három evőkanál aprított petrezselymet forrázzunk le 1 dl forró vízzel, majd szűrjük le, és adjunk hozzá ugyanannyi tejet! Az elkészült keverékkel itassunk át vattalapokat, és helyezzük azokat az érintett bőrterületre! Tíz perc múlva langyos vízzel mossuk le!

Hölgyek részére a szépségük megőrzése érdekében érdemes petrezselymet használni, egy kanál összezúzott petrezselyem levélhez egy kanál tejszínt, kevés mézet adunk és kenjük fel arcbőrünkre. Hagyjuk fent 10 percig, majd langyos vízzel mossuk le. Nyáron a túlzott napozás fájdalmainak enyhítésére friss petrezselyem pépet alkalmazhatunk az érzékeny bőrfelületen.

A petrezselyem gyógyászati alkalmazásáról kérdezze meg orvosát, a pontos diagnózis felállítása szakképzett orvos feladata!

Fő hatóanyaga a benne lévő illóolaj, amely a gyökerében 0,1 , a levelében 1 és a termésében 2-7%-ban van. Az illóolaj összetevője az apiol, amely a gyökérben olyan kis mennyiségben van, hogy nem árthat. A miriszticinről viszont elmondhatjuk, hogy a gyökérben kevés fordul elő. A petrezselyem erős vizelethajtó, antiszeptikum (fertőzés elleni szer), antiprotozoicum (egysejtűek által okozott fertőzéseket gyógyító szer), görcsoldó, szélgörcsoldó, étvágyjavító, frissítő, immunrendszert serkentő, nőgyógyászati panaszokat enyhítő, allergia elleni és rákellenes szer, továbbá afrodiaziakum.

Erős vizelethajtó tulajdonsága van, a magas vérnyomást csökkentő teakeverékek alkotóeleme. Vizelethajtó hatása miatt a lábduzzanatokat csillapító teakeveréknek és a reuma elleni teáknak fontos összetevője.

Annak a teakeveréknek is alkotórésze, amelyből 1 litert kell meginni 15-20 perc alatt, ha a vesekövet akarjuk kihajtani vele. Ez az úgynevezett lökéskúra, amely során nagy mennyiségű erős vizelethajtó teát fogyaszt el rövid idő alatt a beteg. Előtte feltétlenül szükséges egy hétig olyan teát is inni, amely tágítja a húgyutakat. Ez a tea köményből, édesköményből és néha vérehulló fecskefűből áll.

Mint ismeretes a toxo-plazmózis, vagyis egysejtűekkel való fertőzés a háziállatokról terjed az emberre. A terhes nők elvetélhetnek, vagy a baba testi fogyatékosan születhet. Ha a kisgyermek megbetegszik, ő még nem kaphat szintetikus gyógyszert a toxoplazmózisra. Itt segíthet a petrezselyem, amelynek hatóanyagai megsemmisítik a toxoplazmózis kórokozóit. Ha fokozni akarjuk a gyógyhatást, kakukkfűteával kombinálhatjuk. A petrezselyem gyökere, ha csak a levesben van, javítja az étvágyat, mert elősegíti az emésztőnedvek képződését. Gátolja a hisztamin túlzott kiválasztását és ezért csökkenti az allergiás tünetek intenzitását. A petrezselyem enyhén tonizálja a szívizmot. A nyers gyökér stimulálja a mellékvesék működését és a pajzsmirigy munkáját. Ez abban nyilvánul meg, hogy a mellékvese több hormont termel, és ezzel javul a szervezet alkalmazkodó képessége. A homeopátia is alkalmazza a petrezselymet: húgyúti betegségek, gyomorbántalmak, meghűlés és prosztatabántalmak ellen. A petrezselyem a nőkre úgy hat, mint a férfiakra a zellergyökér, de fel lehet használni a rendszertelen menstruációs ciklus szabályozására is. Összezúzott nyers levele enyhíti a fülfájást.

Ha valakinek karikás a szeme, éhgyomorra néhány karika petrezselyemgyökeret kell elfogyasztani. Még érdekesebb a szeplők elleni hatása: néhány nyers petrezselyemlevél szárát 2 dl vízzel leforrázunk, 15 percig hagyjuk ázni, majd leszűrjük. Gézt mártunk a lébe, s ezzel mosogatjuk naponta 15-20 percig a szeplős bőrt.

Figyelmeztetés

A petrezselyem nem javasolt a vese nem bakteriális gyulladása esetén, továbbá az áldott állapotban lévő nőknek és a szoptatós anyáknak. Nagyobb adagban rongálhatja a májat és a vesét, ezért nem ajánlatos a petrezselyem magjait alkalmazni, mert ezekben tízszer több a hatóanyag, mint a gyökérben és a levelekben. A nagyobb adag mag vagy az ebből nyert illóolaj hallucinációt és olyan görcsöket okozhat, amely hasonlít az epilepsziás görcsökhöz. Szakszerű alkalmazása a biztosíték arra, hogy nem okoz veszélyt!

Elkészítése és adagolása
Ha egyedül alkalmazzuk, akkor a következőképpen járunk el:

levél: a felaprított, szárított vagy zöld levélből 1 evőkanálnyi mennyiséget 2-2,5 dl vízzel leforrázunk, 15 percig hagyjuk lúgozódni. Leszűrjük és naponta kétszer 2,5 dl-t vagy négyszer 1 dl-t fogyasztunk.

gyökér: 1 evőkanálnyi felaprított gyökeret, legyen az szárított vagy nyers, 5-10 percig főzzük 3 dl vízben, majd a szűrletből 3-4 naponta 12 evőkanálnyi mennyiséget iszunk.

Sankha múdrá

Újabb részlet Gregor Maehle Pránájáma-könyvéből:

"Vaszistha Risi

Ezt a technikát Rish Vaszistháról neveztem el, mivel ő az, aki leírja a Vaszistha szamhitában (2.61-67). Bár ez nem az egyetlen írás, mely ezt a technikát ismerteti, elképzelhető, hogy ez az eredeti. A nádí suddhi a Jóga jágjavalkjában (5.17-20) és a Darsana Upanisadban (5.5-10) is említve van. Mindezek a szövegek nagyon fontosak a védikus jóga témájában.

Vaszistha az első a szaptarisi (hét védikus bölcs) között, és az Úr Brahmá elméjéből született. Vaszistha volt Dasaratha király udvari papja (aki a Rámájánában van említve), de már akkor is nagyon idős volt. Legfontosabb műve a Jóga-vaszistha, mely egy 30 ezer versszakból álló mű, melyben az ifjú Ráma herceget, Visnu hatodik inkarnációját tanítja a legfelsőbb Valóságról. A puránák (mitológiai szövegek) számos helyen utalnak Vaszisthára. Ő az indiai kultúra egyik letéteményese.

Az orrlyukak megnyitása

A váltott orrlyukas légzés gyakorlásánál sokan azt tapasztalják eleinte, hogy az egyik orrnyílásuk el van záródva. Ennek leküzdésére az első számú gyakorlat a dzsala neti, melyet a krijákról szóló fejezet ismertet. Ha minden nap gyakoroljuk a dzsala netit, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy viszonylag rövid időn belül megoldódik a probléma. Gyermekkoromban ért egy baleset, melyben betört az orrom. Ezek után a bal orrlyukam majdnem mindig el volt dugulva. A netivel azonban hat hónap alatt megoldódott ez a probléma. Emlékezzünk rá, hogy az eldugult orrnyílások egyensúlyzavart jeleznek, annak káros egészségügyi hatásaival együtt. Ezért alkalmazzuk lelkiismeretesen a netit.

Az is elképzelhető, hogy meg kell tanulnunk a szvára (orrnyílás-dominancia) váltásának módszereit, amivel meg tudjuk nyitni az eldugult orrnyílást, amikor kezdődik a gyakorlás. A szvára megfordításának módszereit a „Szvára és a nádík egyensúlya” című fejezetben ismertettem.

Sankha múdrá

Az adott orrnyílások megnyitására és lezárására a sankha múdrá nevű haszta múdrát (kézmozdulatot) használjuk.Tradicionálisan csak a jobb kezet használják ennek a múdrának a végzéséhez. A bal kezet Indiában a végbél tisztítására használják. Éppen ezért tisztátalannak tekintik, és nem használják evés közben, vagy nem érintik az archoz. Még mások megérintése bal kézzel is sértésnek számíthat. Ez lehet az oka, hogy ezt a múdrát csak jobb kézzel végzik. Ha a vállainkban egyenlőtlenség alakul ki a jobb kéz túlzott használata miatt, akkor érdemesnek találhatjuk váltogatni.

A Sankha múdrát azért nevezik így, mert az ujjak egy kagylókürtre emlékeztető formát vesznek fel benne. A mutató- és középső ujjat be kell hajtani, és a hüvelykujj dombjára kell helyezni. A gyűrűs- és kisujjat össze kell érinteni, és szembe kell fordítani a hüvelykujjal."