2020. december 19., szombat

A Jógászanagalu további pózai

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

További pózok az 1972-es kiadásból, melyeket Krishnamacharya 84 éves korában mutatott be a fotókon: dzsánusírsászana A, B, marícsjászana A, B, baddha padmászana, baddhakónászana A, B, C, D, padmászana előrehajlítással, padmászana gerinccsavarral, padmászana felfelé néző kutyában, padmászana púrvóttánászanában, utthita padmászana, padmászana kumbhakával, szimhászana keresztezett lábbal és lólászanában, gaumukhászana, tálászana, ardhacsandrászana állva, oldalra és hátrahajlítással, csavarással, vírabhadrászana A, B, praszárita pádóttánászana A, B, C, utkatászana, parivritta trikónászana, pársvóttánászana, túladandászana, trikónászana, ardha-uttánászana, utthita pársvakónászana, uttánászana A, B, savászana A, B, guhászana A, B, ákapáda-guhászana A, B, szúptadandászana A, B, szúpta-praszárita- pádóttánászana, szúpta-pádángusthászana A, B, ákarna-dhanurászana, ékapáda-kapótászana A, B, C, ardhabaddha-szúpta-dandászana, bhudzsangászana, ékapáda-csaturanga-dandászana, ékapáda-salabhászana A, B, c, csaturanga-dandászana, szúpta-pársvaszahita, ékapáda-dhanurászana, szúpta-parivritta-pánádgusthászana, dzsathatra-parivartanászana A, B, upavista kónászana A, B, C, D, tírjangmukha-ékapáda-pascsimóttánászana A, B, praszíritapáda-púrvóttánászana, ékapáda-púrvóttánászana A, B, C, D, Bharadvádzsászana A, B, krauncsászana, vírászana A, B, C, szúpta-vírászana, praszáritapáda-szarvángászana, baddhakóna-szarvángászana, ékapáda-szarvángászana A, B, C, D, halászana, szúpta-pádángusthászana, úrdhva-padmászana, karnapídászana, pársva-szarvángászana, pársva-halászana, pindászana, szétubandhászana, parivritta-ékapáda-szarvángászana, ékapáda-szarvángászana, nirálamba-szarvángászana, ardhapadma-szétubandhászana, ékapáda-szétubandhászana, praszáritapáda-nirálamba-szarvángászana, praszáritapáda-sírsászana, pársva-praszáritapáda-sírsászana, parivritta-sírsászana, baddhakóna-sírsászana, praszáritapáda-sírsászana A, B, C, padma-sírsászana A, B, víra-sírsászana.

Mivel Krishnamacharya nem részletezte e pózok végrehajtásának módját és hatását, én sem fogom szaporítani a szót ezzel kapcsolatban, viszont az 1976-ok kiadásban közölt képeket beleveszem ebbe a blogbejegyzésbe. Ez alapján rekonstruálható a gyakorlatok rendszere, melyet Krishnamacharya gyakorolt és tanított.









2020. december 18., péntek

A második tudatosság gyakorlata

A második tudatosság gyakorlata

Ez a gyakorlat is Alberto Villoldo "Shaman, Healer, Sage" című könyvében található, és érdemes gyakorolni a Látnokok rítusának megkapása után.

Amikor a belső látás és az ujjainkkal, tenyereinkkel történő érzékelés képességét már jobban sikerült kifejleszteni, akkor tovább haladhatunk a gyakorlással. Fontos, hogy a látás és a "tapintásérzet" is kifejlődjön. A következő feladatunk az lesz, hogy a harmadik szemmel és a szívközponttal egyszerre tanuljunk meg érzékelni. Így nem csak a csakrák és a poqpo (energiamező) vagy LEF (Luminous Energy Field) állapotával kapcsolatos információkat tudjuk befogadni, hanem a hozzá kapcsolódó érzelmi traumákat, energiákat is érzékelni tudjuk. A harmadik szem önmagában rideg és tárgyilagos, ezért kell megtanulni a szívvel, együttérzéssel is érzékelni. Így egész történeteket és szimbolikus jelentéseket is kinyerhetünk a saját csakráink és energiamezőnk tanulmányozása közben, majd ugyanezt másokkal kapcsolatban is kipróbálhatjuk. A képesség kifejlesztéséhez hónapokra van szükség. 

A Látnokok rítusának gyakorlásához, illetve az előző bejegyzésben említett Belső látás-gyakorlathoz most hozzávehetjük azt is, hogy megtanuljuk a tenyereinkkel érzékelni a fejünkön és a nyakunkon lüktető fénysávokat, illetve a belső látásunkkal is érzékeljük. Az akarást félre kell tenni, mert csak akadályozni fogja az élménybe történő megérkezést. 

Hogyan gyakoroljuk a belső látást másokkal kapcsolatban:

1. Hozzuk a kezeinket imatartásba. Lélegezzünk mélyeket.

2. Érzékeljük az energiaszálakat az ujjaink között, majd a tenyereket eltávolítva "tapogassuk le" a másik személy csakráit és energiatestét, és belső látással is hangolódjunk rá, "hallgassunk bele" a történeteibe. 

3. Tanuljuk meg érzékelni a növények és állatok energiamezejét!

4. Figyeljük meg, ahogy az állatot és a gazdáját, vagy a növényeinket és a Természetet energiaszálak kapcsolják egymáshoz! Két ember között is húzódhatnak energiaszálak, jellemzően a köldökből kiindulva, de a többi csakrájuk is összekapcsolódhat. Így a kapcsolatok, kölcsönhatások energetikai dinamikájáról is sok mindent megtudhatunk. 

5. Csak engedéllyel "kutakodjunk" a kliens energiatestében! Ha nem kért segítséget, akkor foglalkozzunk a saját energiatestünk fejlesztésével. A belső "látás" és "tapintás" kifejlesztését kísérheti a belső "hallás", "szaglás", "ízlelés" és "érzés" kifejlődése is, amikor már érzelmi energiák jelenlétét is megtanuljuk felfogni különböző szimbólum-rendszereken keresztül. 

A Látnokok rítusának alkalmazása

A Látnokok rítusa során megkapott, és a fenti gyakorlatokkal kifejlesztett belső érzékelési képességet sokféle módon alkalmazhatjuk. megvizsgálhatjuk vele a kezelendő személy csakráit, energiamezejét, kérdéseket tehetünk fel a tudatalattijának, például bizonyos eseményekre, traumákra stb. vonatkozóan, de akár elveszett személyek, tárgyak, háziállatok megkeresésére is használhatjuk ezt a képességünket. 

2020. december 17., csütörtök

Siva imádata

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

1.2. tatrésvarésvaró dévó varnibhir dharma-tat-paraih
gjána-jóga-ratair nitjam árádhjah kathitasz tvajá

Azt mondod, hogy az önmegtartóztatást gyakorló tanulóknak, akik követik a dharmát, és folyamatos odaadással fordulnak a tudás jógája felé, imádniuk kell Istent, az Urak Urát.”

A védikus társadalom tagjai általában négy lelki renden (ásramán) haladnak keresztül az életkoruknak megfelelően: öt és huszonöt éves koruk között tanulóéveiket töltik a guru felügyelete alatt (brahmacsárin vagy varnin). Ezalatt a tanuló nőtlenségi fogadalmat vesz, és a mag visszatartásából származó erőt is a brahman, vagyis a Legfelsőbb Igazság megismerése felé fordítja. A másik három ásrama a grihasztha (családos, 25-50 év között), vánaprasztha (visszavonult, „erdőlakó”, 50-75 év között) és a szannjászin (lemondott remete, 75 év fölött). A brahman tanulmányozásában, vagyis a gjána-jógában (a tudás jógájában) elmerülő, valamint a vallásos előírásokat (dharmát) követő tanulók életének legfontosabb feladata Isten imádata kell, hogy legyen. Az Ísvara-gítá legfelsőbb Istene (ísvarésvara, az „Urak Ura”) Siva. Siva imádata nélkül a gjána-jógí nem érheti el a sikert. 

2020. december 16., szerda

A belső látás fejlesztése

A második figyelem gyakorlata

Ez a gyakorlat Alberto Villoldo "Shaman, Healer, Sage" című könyvében található, és érdemes gyakorolni a Látnokok rítusának megkapása után. 

A "második figyelem" kifejezés a hétköznapi látásunk számára "nem látható" valóság megfigyelésének állapotára utal. A gyakorlat első része tulajdonképpen egy szemtornából áll, melynek segítségével harminc másodperc alatt "ki tudjuk kapcsolni" a hétköznapi érzékelés állapotát, ami normál esetben elvonja a figyelmünket a belső látással érzékelhető dolgokról. A gyakorlatban a belső érzékelés, vagyis tapintásérzet által kapott információkat fogjuk összekapcsolni az extraszenzórikus vizuális érzékeléssel. 

1. Hunyjuk le a szemeinket, majd a fejünk mozgatása nélkül mozgassuk őket balról jobbra, jobbról balra, fentről lefelé, lentről felfelé és mindkét átlóban legalább háromszor. 

2. Forgassuk meg a szemeinket nagy körben balról jobbra és jobbról balra is háromszor,

3. Ismételjük meg ugyanezt, de kisebb köröben, a szemhéjak végig lehunyva.

4. Hozzuk egymáshoz a kezeinket imatartásba. Mivel a tíz fő meridián az ujjbegyeken végződik, az imatartás során az ujjvégeken keresztül áramló energiák kienyegnítődnek a jobb és bal testfélben. Csak az ujjvégek érjenek össze, a tenyerek és az ujjak között legyen némi távolság. A kezeink pihenjenek a mellkason.

3. Vegyünk néhány mély levegőt, a kezeinket mág mindig imatartásban tartva, majd válasszuk szét őket, és lendületesen rázzuk kétoldalt harmic másodpercig. Lazítsuk el a kezeinket, lefelé lógatva őket.

4. Ismét hozzuk egymáshoz a kezeinket imatartásba a mellkasunk előtt. Majd fokozatosan válasszuk szét a tenyereinket, de az ujjak maradjanak összeérintve. Figyeljük meg, hogy mit érzünk a két tenyér közötti térben. 

5. Lassan távolítsuk el a két tenyerünket egymástól, az ujjak vége között is fokozatosan növelve a rést. Figyeljük meg, hogy mit érzünk az ujjbegyek között?

6. Figyeljük meg, hogy milyen messze tudjuk eltávolítani az ujjakat a másik tenyér ujjaitól, amikor a bizsergető érzés, vonzás vagy hőérzet még érzékelhető az ujjak között, mintha vékony fényszálak kötnék össze őket. Gyakoroljuk a közelítést és a távolítást, és érzékeljük, hogy mi történik közben!

7. Próbáljuk megfigyelni először behunyt szemhéjakkal, hogy látjuk-e a fényszálakat, majd nyitott szemekkel is. Addig gyakoroljunk, amíg 40-50 cm távolságban is látjuk és érezzük a fényhidakat az ujjbegyek között. Azt is figyeljük meg, hogy melyik tenyérben erősebbek az érzetek. Ezáltal tudjuk majd eldönteni, hogy melyik kezünkkel tudjuk jobban adni a számit, vagy fogadni az impulzosokat, érzékelni a csakrákat és az energiamezőt.

2020. december 15., kedd

Az Ísvara-gítá versei

 Ísvara-gítá

Az Úr Siva dala

Első fejezet: Az istenek érkezése

risaja úcsuh

1.1. bhavatá kathitah szamjak szargah szvájambhuvasz tatah
brahmándaszjászja visztáró manvantara-viniscsajah

A bölcsek így szóltak:

Ó Szúta! Helyesen szóltál az első ember (Szvájambhuva Manu) teremtéséről, a kozmosz kiterjedéséről és a világkorszakok (manvantarák) sorrendjéről.”

Az Ísvara-gítá elbeszélése azzal kezdődik, hogy a Naimisáranjánál összegyűlt bölcsek megszólítják az elbeszélőt, Szútát (akinek a neve nem szerepel a versben). Miután a Kúrma Purána előző fejezeteiben Lomaharsana Szúta ismertette az első emberős teremtését, az univerzum benépesítését és a világkorszakok váltakozását, most új témába kezd. A legelső világkorszakot benépesítő első embert Szvájambhuva Manunak nevezik a Puránákban, és Brahmá, a teremtő istenség közvetlen fiának tekintik. Brahmá egyik neve az, hogy Szvájam-bhú, vagyis „önmagától született”, mivel neki nem volt apja és anyja, hanem az Úr Visnu köldökéből sarjadó lótuszból született. A manvantarák olyan világkorszakokat jelölnek, melyek végén a Földet árvíz árasztja el, és az új manvantara elején egy újabb ősnemző (Manu) népesíti be a Földet. Egy manvantara 306,720,000 napév hosszúságú, és Szvájambhuva Manu korszaka volt az első Brahmá jelenlegi napjának elején. Pillanatnyilag a hetedik manvantara korszakban járunk, Vaivaszvata Manu uralkodása alatt. Brahmá egy napja 4.32 milliárd év hosszú, ennek a közepén járunk. Brahmá napjának végén az univerzum bolygói víz alá kerülnek, és Brahmá ugyanilyen hosszú éjszakája alatt nincs rajtuk élet. Brahmá egy napja alatt tehát tizennégy manvantara váltja egymást, melyek során különböző nevű Manuk uralkodnak:

1. Szvájambhúva Manu
2. Szvárócsisa Manu
3. Uttama Manu
4. Tápasza/Támasza Manu
5. Raivata Manu
6. Csáksusa Manu
7. Vaivaszvata Manu (jelenlegi)
8. Szávarni Manu
9. Daksa Szávarni Manu
10. Brahma Szávarni Manu
11. Dharma Szávarni Manu
12. Rudra Szávarni Manu
13. Raucsja vagy Déva Szávarni Manu
14. Indra Szávarni Manu

2020. december 14., hétfő

A látnokok rítusa - gyakorlás

A Látnokok rítusa a Munay-Ki harmadik rítusa, bár vannak, akik negyedikként adják át. Véleményem szerint azonban a belső látás fejlettebb érzékenysége már jól jön, amikor a negyedik rítusban, a Harmónia Rítusában beavatjuk aaz archetípusok, vagyis az erőállatok és az isteni minőségek magjait az egyes csakrákba. A látnokok rítusának beavatásánál az ábrán látható arany csatornákat hozzuk létre a látókéreg és a harmadik szem, illetve a látókéreg és a szív között. 

Munka a Látnokok rítusával

1. Közvetlenül a rítus átadása után kérjük meg a beavatottakat, hogy nézzenek körül, nézzék meg egymást ellazult szemekkel, vagy akár becsukott szemmel. Ha van rá lehetőség, menjenek ki a szabadba, a Természetbe és nézelődjenek. A "szívvel látás" gyakorlatának az a lényege, hogy nézzünk, de ne akarjunk erőnek erejével látni. Befelé kell figyelni, a szívünkre és az intuíciónkra. Ha zavartalanul figyelünk, akkor a tudatunkban megjelennek mindazok a holografikus információk, melyek a környezetünk szellemi dimenzióit rejtik, legyen az egy nővény, egy állat, egy kőszikla vagy egy ember. Ezt a látásmódot is gyakorolni kell, és gyakorlással fejlődni fog. Szarvas-nézésnek is szoktuk nevezni. Meg kell tanulni becsukott és nyitott szemekkel is ráhangolódni arra a látásmódra, mely által képesek leszünk érzékelni a fizikai megnyilvánulások mögötti energetikai tartalmat. 

2. A gyakorlás második módja az, hogy az ujjainkkal végigkopogtatjuk először a harmadik szem, majd a látókéreg területét, majd az öt csatornát, vagy fény-hidat, mely összeköti a kettőt. Tegyük meg ugyanezt a szívcsakra területével (szegycsont) és azt a látókéreggel összekötő két csatornával, melyek nyaklánc-szerűen futnak a nyakunk két oldalán.

3. A látás fejlesztése révülés közben (ezt csak akkor gyakoroljuk, ha biztonsággal tudunk utazni és visszatérni): Alsó Világbeli utazás során kérjük meg az erőállatainkat, hogy lélegezzenek fényt a harmadik szemünkbe és a szívcsakránkba. Felső Világbeli utazásunk során megkérhetjük a szellemi tanítónkat, vagy az előző utazásban látott cetféle szellemét, hogy lélegezzen fényt a harmadik szembe és a szívcsakránkba, ezzel fénybe borítva a látókéreghez futó csatornákat is. Miközben a csatornák felizzanak, kérjük, hogy legyenek feltöltve tiszta számival (fény-energiával). A második és a harmadik gyakorlat együttesen is végezhető. 

2020. december 13., vasárnap

Adhama matszjéndrászana

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

"Adhama matszjéndrászana

Ezt a pózt gyakorolni kell egy ideig, mielőtt belekezdünk a többi matszjéndrászana gyakorlásába. Akik szeretnék gyakorolni a matszjéndrászanát és a baddha padmászanát, azoknak könnyedén kell étkezniük. Máskülönben nehéz lesz e pózok végrehajtása. Most abba fogom hagyni a pózok részleteinek leírását, mert attól tartok, hogy ez a kézirat túlzottan terjedelmes lesz. Bízom benne, hogy akit érdekel a gyakorlásuk, az megtanulja őket egy képesített jógaoktatótól.

(Megjegyzés: Az ardha- és púrna-matszjéndrászana végrehajtását négy, progresszív módon nehezedő változatban ajánlom:

Ardha-matszjéndrászana A: A képen látható módon hajlítsuk be a bal lábunkat a jobb alá, majd a jobb lábat talpra húzva, hozzuk ki a jobb talpunkat a bal comb külső oldalára. Fordítsuk ki a törzset jobbra, és a bal kezünkkel fogjuk meg a jobb lábfejünk belső oldalát, miközben a felkar a jobb comb külső odlalának támaszkodik. A jobb kezünket vigyük át a hátunk mögött, és tenyerünket helyezzük a bal combra.

Ardha-matszjéndrászana B: Kövessük az A vátozat végrehajtására vonatkozó instrukciókat, de a bal kezünket forgassuk befelé, és a jobb térdhajlat alatt átdugva kulcsoljuk össze a jobb kezünk ujjaival.

Púrna-matszjéndrászana A: helyezzük féllótusz pozícióba a bal lábunkat, majd a továbbiakban kövessük az ardha-matszjéndrászana A végrehajtásának instrukcióit.

Púrna-matszjéndrászana B: hajtsuk végre a púrna-matszjéndrászana A változatot, majd kulcsoljuk a karjainkat a jobb térd alatt vagy a jobb comb és lábszár körül.

Mindegyik változatot ugyanilyen módon gyakorolhatjuk a másik oldalra, a lábainkat megcserélve.

2020. december 12., szombat

Matszjéndrászana

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

Matszjéndrászana (halkirály-póz)

Ezt a pózt három részre oszthatjuk: uttama (haladó), madhjama (közepes) és adhama (kezdő) szintekre. Ha valaki megfelelően tudja gyakorolni az adhama matszjéndrászanát, akkor alkalmassá válik a madhjamára, és amikor már abban is járatos, akkor a teljes matszjéndrászanát is tudja gyakorolni. Máskülönben mindenféle sérülések érhetik.

Nem szerencsés dolog anélkül gyakorolni a jógát, hogy ismernénk ezt a titkot. A túlsúlyos testalkatúaknak jártasságot kell szerezniük az ardha baddha pascsimóttánászana két részében, mielőtt belekezdenek a matszjéndrászanába. Bizonyos emberek gyermekkoruk óta túlsúlyosak. Manapság a fiú- és lánygyerekek 70 százaléka túlsúlyos testalkatú. Ez veszélyezteti az egészséges életet és az asztmás megbetegedések kifejlődésének forrása lehet. Ezeket a gyerekeket rá kell venni a jógábhjásza tanulására és gyakorlására.

(Megjegyzés: A póz Matszjéndranátháról, a híres jógiról kapta a nevét. Tulajdonképpen minden pózt feloszthatunk a kivitelezés módja szerint könnyített, középhaladó és haladó változatra, de sok esetben csak a könnyített és a teljes változatot gyakorolják. Mindenképpen fontos a testalkatnak és fizikai állapotnak megfelelő könnyített, rávezető változatok gyakorlása a sérülések megelőzése érdekében. A matszjéndrászana, vagyis gerinccsavaró póz esetében Krishnamacharya az adhama, vagyis kezdő végrehajtást negyed-végrehajtásnak nevezik, míg a madhjamát fél végrehajtásnak. A teljes pózt, melyben az egyik láb lótuszban van, a másik pedig talpra van húzva, púrna-matszjéndrászanának is nevezik. Krishnamacharya szerint a túlsúlyos testalkatú embereknek először az előző két féllótuszos póz végrehajtását kell gyakorolniuk. Krishnamacharya azon a véleményen volt, hogy már az ő idejében is (vagyis 50 éve) a gyermekek döntő többsége túlsúlyra való hajlammal küszködött. Ennek megelőzésére Krishnamacharya mindenkinek ajánlotta a jóga gyakorlását, már gyerekkortól, valamint az elfogyasztott ételmennyiség kontroll alatt tartását. A teljes matszjéndrászanát a képen Lino Miele hajttja végre.)

2020. december 11., péntek

A tolték csakra-rendszer

Az alábbi leírást a Quetzalkoatl-légzéshez ajánlom kiegészítésképpen. Az információ Sergio Magana Ocelocoyotl "Az Erő Barlangjai" című könyvéből származik. Két különböző hagyományról beszél: az egyik a csicsimeka, tolték és mexika területekről (Mexikó északi és középső részeiről) származik, ebben a csakrákat totonalkajónak ("hőtermelő helynek") nevezik. A második sokkal jobban hasonlít a keleti csakra-rendszerre, ebben a hét csakra helyét  a kuekuejó ("görbülő") szóval jelölik. Magana szerint az első rendszer autentikusabb, míg a második, mely Mexikó déli területeiről, a maják vidékéről származik, de ő nem tekinti maja eredetűnek. 

Az első rendszer - totonalkajó

1. Colotl, "Skorpió" - a farokcsontnál helyezkedik el, színe fekete. Az ősök energiáját, előző életeink lenyomatait tartalmazza, a karma tárházának is tekinthetjük. Hátrafelé sugárzik.

2. ihuitl, "madártoll" - a nemi szerveknél helyezkedik el, színei: vörös és fehér. A szexuális energia, a tiszteletre méltó kígyó lakhelye, melynek olyan könnyűnek kell lennie, mint a tollpihe, hogy az életünk és a vágyaink betejlesítése könnyűek legyenek.

3. Pantli, "zászló" - a köldöknél helyezkedik el, színe fehér. A köldök energiája az életünkre jellemző tonalli (naptár-jel) formájában nyilvánul meg. Ezt ki kell egyensúlyozni.

4. Xochitl, "virág" - A mellkasnál helyzekedik el, színe vörös. Ez a központ a múlt és jövő közötti egység, az értékes tudás és a megújulás, az ég kreatív energiájának és az alsó világ súlyos energiájának metszéspontja. A virág kivirágzására és az egyensúly felállítására kell törekednünk. 

5. Topilli, "jogar" - a torokban helyezkedik el, színe kék. Ezt az energiaközpontot személyes hatalmunk helyreállítására használhatjuk, a teremtés mágikus erejének központja.

6. Chalchiuhuitl, "jáde" - a homlokon helyezkedik el, színe zöld. Érzelmeink a jáde-csakrában találhatóak, és ez az a hely, ahol a tonal és a nahual, az ébrenléti és az alvó állapot, a tudatosság ás az álmodás találkozik. 

7. Tecpatl, "kovakő" - a fejtetőn helyezkedik el, színe vörös és fekete. A visszatükrözést és az igazságot reprezentálja. Ennek a központnak a sgeítségével megváltoztathatuk a sorsunkat, a szenvedés helyett a béke, vagy akár a megvilágosodás lehet az osztályrészünk. 

A második rendszer - kuekuejó

1. Tlalli, "talaj" - a gáton helyezkedik el, színe fekete és vörös. Ez a központ a Földanyához és a Kozmikus Anyához kapcsol.

2. Tleltl, "tűz" - a nemi szervek környékén, tűz-színű. A szexuális energiát és az általa teremtett dolgokat szabályozza.

3. Quiahiztli, "eső" - napfonat. A víz az érzelmekkel áll kapcsolatban.

4. Ehecatl, "szél" - a szívben helyezkedik el, a négy szélhez kapcsolódik, az első megáld, a második megtisztít, a harmadik elfújja a töviseket, a negyedik átkokat hoz. 

5. Nacatl tlaxtequi, "húsbavágó dolog" - a torokban helyezkedik el, a szavak pozítív és negatív erejével kapcsolatos.

6. Ixquihta nahuatoton, "a szem az égen" - a harmadik szem helyén található, a tisztánlátás, álmodás, intuíció képességét hordozza.

7. Xochiyotl, "a virág lényege" - fejtető. A kinyílásunkat és a megvilágosodásunkat aktiválja. 







2020. december 10., csütörtök

Az Ísvara-gítá fordítása

Az Ísvara-gítá bevezetőjének befejező része következik:

"Próbáltam következetes maradni a szanszkrit filozófiai és vallási terminusok lefordításával, anélkül, hogy túl mechanikusan csinálnám. Bizonyos szanszkrit szavak azonban, például a dharma vagy a jóga, túl bonyolultak és és sokjelentésűek ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes fordításukat. Ezeket a szavakat meghagytam a szanszkrit formájukban, általában egy megjegyzéssel a kommentárban, mely segíti a kifejezés értelmezését az adott kontextusban. A pasupata szekta számára a jóga legfontosabb jelentése az önvaló „egyesülése” az Úr Sivával. Mindazonáltal az Ísvara-gítá sok más értelemben is használja a jóga szót. Például négy különböző jógát (spirituális ösvényt) sorol fel: bhakti-jóga (az odaadás jógája), karma-jóga (a cselekvés jógája), gjána-jóga (a bölcsesség jógája), és dhjána-jóga (a mentális koncentráció jógája). Azt a döntést hoztam, hogy nem fogok végig következetesen semleges nemet használni ebben a fordításban. Néhány kivétellel a premodern India szanszkrit szövegeit férfiak írták, és főként a szemük és fülük számára íródtak. Alapvetően a jóga gyakorlói a Kr. u. 8. században férfiak voltak, viszont a Pasupata-szútrákkal ellentétben az Ísvara-gítá sehol sem tiltja meg kifejezetten a nőknek a jóga gyakorlását.

Az Ísvara-gítá verseinek fordításai után ebben a könyvben megtaláljuk a kommentárokat, melyek sok vers fogalmait és nyelvezetét magyarázzál; majd megtaláljuk az Ísvara-gítá szanszkrit szövegeinek átírását, az egybeesések listáját, mely a párhuzamos verseket mutatja meg a Bhagavad-gítából és az Upanisadokból; valamint a szanszkrit kifejezések és szabályos igék listáját is. A szanszkrit szöveg-változat az All-India Kashiraj Trust által kiadott kritikai kiadáson alapul, kisebb módosításokkal. Bármi is legyen az olvasó motivációja azzal kapcsolatban, hogy a kezébe vegye ezt a könyvet, legyen akár az inspiráció, akár a spirituális megvilágosodás, akár az intellektuális kíváncsiság, vagy valami teljesen más, remélem, hogy mindenki megtalálja az Ísvara-gítában, az Úr Siva dalában azt, amit keres."

Itt ér véget Andrew J Nicholson bevezetője az Ísvara-gítához. A továbbiakban is az ő angol fordításából és jegyzeteiből fogok kiindulni az egyes szanszkrit versek átültetésénél magyar nyelvre. Viszont a kommentárokban a saját megközelítésemből, a sámáni világképből merítve fogom interpretálni az egyes versek és az Ísvara-gítá filozófiájának alkalmazhatóságát a modern spirituális kontextusban. Nicholson először a teljes mű összes versének fordítását közli, majd a kommentárokat, végül pedig a szanszkrit eredetiket. Én először a szanszkrit verset fogom közölni, fonetikus átírással, majd a fordítást, és végül a hozzá fűzött magyarázataimat, minden egyes vers után.


2020. december 9., szerda

Quetzalkoatl-légzés

Az alábbi blogbejegyzésben két olyan légzőgyakorlatot szeretnénk bemutatni nektek, melyek könnyen gyakorlohatók, és erőteljes tudati transzformáckat képesek előidézni, ha rendszeresen végezzük őket. Természetesen mindenhez türelem kell, és egy-egy gyakorlástól nem várhatjuk el ugyanazt a mélyreható eredményt, mint ha sokszor megismételjük. A légzőgyakorlatoknak nem csak olyan erejük van, hogy képesek megváltoztatni, harmonizálni mentális berügzüléseinket és gondolkodási szokásainkat, ezáltal jellem- és személyiségfromáló hatást kifejtve, hanem arra is képessé válunk a rendszeres légzőgyakorlatok végzésével, hogy a múltból hozott karmikus terheinket elégessük, csökkentsük, és akár a DNS-ünkben is váltouzásokat idézzünk elő. Megbánni tehát semmiképpen nem fogjuk. 

1. Fénygömb-légzés

Üljünk le a földre, lehetőleg olyan jógapózban, hogy a térdeink és a két ülőcsöntunk a talajon legyen, és a gerincünk ne támaszkodjon neki semminek. Kezdjünk el természetesen lélegezni az orrunkon keresztül. A belégzésnél és a kilégzésnél is alulról felfelé töltsük meg, illetve ürítsük ki a tüdőnket. Most képzeljünk el egy meleg fénnyel ragyogó fénygömböt a gerincünk aljánál, a farokcsontnál, majd belégzés közben vizualizáljuk, ahogy a fénygömb a hátunk mentén felemelkedik a fejünk tetejéig. Tartsuk bent a levegőt, ameddig kényelmes, és vizualizáljuk, ahogy a fénygömb fokozatosan növekszik a fejünk tetején. Lassan lélegezzük ki a levegőt, és engedjük, hogy a fénygömb lefelé gördüljön a testünk elülső oldalán, a fejtetőtől a gátig. Utána ismét kezdjük a belégzéssel. A légzésszünetek közben vizualizáljuk, ahogy a fejünk tetején lévő fénygömb egyre nagyobbra növekszik, és fokozatosan beburkolja az egész testünket, egy biztonságot nyújtó, meleg fényburokká válva, mely az egész auránkat körülveszi. Ez a légzőgyakorlat megnyugtat, oldja az agressziót, félelmet, és relaxálja az idegrendszert.

2. Quetzalkoatl-légzés

Ez a légzőgyakorlat Sergio Magana Ocelocoyotl tanÍtásából származik. Quetzalkoatl a Tollaskígyó, a maják és toltékok egyik fő istensége, és archetípusa nagyon sokban hasonlít az indiai Kundaliníhez. A légzés során pontosan ugyanaz történik, mint a Kundaliní felemelésénél, légzés közben vizualizáljuk Quetzalkoatlt, a Tollaskígyót, amint fényes energiaként felemelkedik a hét csakrán (totonalkajón) keresztül. A légzögyakorlatot a következő módon hajtsuk végre: 

Üljünk le a földre, lehetőleg olyan jógapózban, hogy a térdeink és a két ülőcsöntunk a talajon legyen, és a gerincünk ne támaszkodjon neki semminek. Kezdjük el a belégzést az orron keresztül, majd amikor sikerült alulról felfelé megtölteni a tüdőnket, tartsuk vissza a levegőt, és vizualizáljuk, ahogy Quetzalkoatl felemelkedik a gáttól a fejünk tetejéig. Utána fújjuk ki a levegőt a szánkon keresztül. A légzésből 8x13, azaz összesen 104 kört kell elvégezni, ami nagyjából egy órát vesz igénybe. Persze kezdhetjük 1x13, majd 2x13 körrel, stb. A légzés teljes hatásának megtapasztalásához 104 egymás után következő napon kellene elvégezni a 104 Quetzalkoatl légzést. Az első 13 légzés alatt a gyökércsakra blokkjaira koncentráljunk (miközben végigvezetjük a kígyót a fejtetőig), utána a második csakrára, stb. végül az utolsó 13 légzés során koncentráljunk a fejünk fölötti területre, mely a 13 Felső Világba vezető kapu, bár a tolték rendszerben nem beszélnek külön nyolcadik csakráról. A légzőgyakorlat képes mélyről ható gyógyulást, trauma-oldást és transzformációt elindítani az energetikai rendszerünkben. A totlték csakra-rendszert a következő posztban fogom bemutatni.

2020. december 8., kedd

Az Ísvara-gítá nyelvezete

Újabb részlet az Ísvara-gítá előszavából:

"Megjegyzések a fordítással kapcsolatban

A szanszkrit nyelv különleges kihívásokat tartogat a fordító számára. A göröghöz és a latinhoz hasonlóan, a szanszkrit is ragozó nyelv, így a szavak sorrendje sokkal kevésbé fontos a mondat értelme szempontjából, mint például az angolban. A mondatvégződésekre sincs szabály a szanszkritban. Ennek következtében egy-egy mondat akár oldalakon keresztül is tarthat, és a szanszkrit fordítónak gyakran nem nagyon marad más választása, mint hogy egy mondatot többre bontson a fordításban. Egy másik probléma az is, hogy számos szanszkrit szónak egyszerűen nincs egyszavas megfelelője angolul, ugyanúgy, mint ahogy nincs egyetlen szó, mellyel lefordíthatnánk a Schadenfreunde („boldogság mások kára által”, káröröm) szót. A szanszkrit is tele van összetett szavakkal, melyek esetében bármilyen egyszavas angolra való fordítási kísérlet kudarcot vall. Igyekeztem legjobb tudásom szerint a középutat választani a szakemberek által kedvelt, szélsőségesen szó szerinti fordítás, mely az idegen ajkú olvasó számára gyakran érthetetlen; valamint az olyan fordítás között, mely az angol ajkú olvasó számára annyira olvasmányossá akarja tenni a szöveget, hogy az eredeti szöveg jelentése a felismerhetetlenségig torzul.

Az Ísvara-gítá és sok hasonló mű, például a Bhagavad-gítá és a Svétásvatara Upanisad formátuma eleinte annyira idegennek tűnhet, hogy nehezen tudjuk beletuszkolni az általunk „filozófiai szövegnek” nevezett kategóriába. Ez furcsának tűnhet a nyugati olvasó számára, de a premodern Indiában nem igazán volt alapvető különbség a filozófusok és a költők között. Ehelyett az olyan nagyszabású filozófusok, mint Sankara vagy Rámánudzsa a költészetük miatt is ünnepeltek voltak.

Az Ísvara-gítá egy filozófia költemény, mely két különböző versmértékből áll. A leggyakoribb a nyolc szótagból és négy sorból álló versmérték, versszakonként harminckét szótaggal. Ez a versmérték, melyet anustubhnak neveznek, a leggyakoribb a klasszikus szanszkritban. Az Ísvara-gítában használt másik versmérték a hosszabb tristubh, melyet tizenegy szótag alkot négy negyedben, azaz összesen negyvennégy szótag. A tristubhot néha arra használják, hogy az intenzitás növekedésének érzését keltsék. A Bhagavad-gítában a csúcspontot jelentő tizenegyedik fejezetben használják, ahol Krisna megmutatja Ardzsunának abszolút formáját, valamint az Ísvara-gítá ötödik fejezetében, mely Siva kozmikus teremtő és pusztító táncát írja le. Úgy döntöttem, hogy betartok néhány versmértékre vonatkozó szabályt a fordításban. Az anustubh részeket négysoros versszakokban fordítom, soronként négy-tizenkettő szótaggal. Az Ísvara-gítá tistubh verseit nyolc sorban fordítom, soronként nem több, mint kilenc szótaggal. Remélem, hogy ez a váltogatás a négy- és nyolcsoros versszakok között valamennyire visszaadja az olvasó számára az eredeti szanszkrit versmértéket, anélkül, hogy fölöslegesen elvonná a figyelmet."

2020. december 7., hétfő

A szent hegyek szellemei

Az Andoki sámánizmusban, és igazából mindenhol, ahol nagy hegyek vannak, a hegyek szellemeit nagy erejű, isteni minőségként tisztelik. Amit a síkságon, erdős területeket az Életfa-szimbólum képvisel, a hegyes vidékeken ugyanazt képviseli a Világhegy: a hegy lankái a Középső Világot alkotják (kaj pacsa), a hegyben lévő barlangok a lejáratok az Alsó Világba (ukhu pacsa), a hegy havas csúcsa pedig a Felső Világot (hanak pacsa) képviseli. A múltkori tanításon Puma azt a feladatot adta nekünk, hogy a négy irány felé fordulva hívjuk meg négy hegy szellemét, és kapcsolódjunk hozzájuk, hívjuk meg őket, hogy segítsenek a szellemi gyakorlatainkban. Egy-egy követ is kellett választani mindegyik irányhoz, amit majd összekapcsolunk az Apuk szellemével. 

Amint elkezdtem dobolni és hívni az Apukat, a hegyek szellemeit, először az Apu Ausangatét (6384 m) láttam, mely az Andok egyik híres szent hegye. Ő már az egyik korábbi utazásomkor is jelentkezett, itt írtam róla. Volt egy lapis lazuli kristálykoponyám, mely a Virakócsa nevet viseli, és ösztönösen úgy éreztem, hogy ő megfelelő lesz Apu Ausangate szellemének. Utána észak felé fordítottam a figyelmemet, és ott Norvégia egyik legmagasabb hegyét láttam magam előtt, mely a Jotunheimen hegységben van. A neve Galdhopiggen (2469 m). Ehhez a hegyhez a hegyikristályt kapcsoltam, mivel a jeges gleccserek hangulatával, a déróriásokkal és Odinnal kapcsolódik össze bennem. Kelet felé a Kailash hegy jelent meg (a második képen), mely Tibetben van, és a hinduk, buddhisták, és dzsainek is szent hegynek tekintik. A Kailash hegy annyira szent, hogy bár 6638 méter magas, még egyetlen hegymászó sem indult neki, hogy meghódítsa a csúcsát. Egy Siva-lingam jelent meg, melyet a Kaliash hegy szelleméhez kapcsoltam. A fenti képen látható kis orsó alakú kövecske egy úgynevezett Narmada-linga, Indiában a Narmada folyóban találják ezeket a köveket, és szentnek tekintik őket. A déli irány volt a legérdekesebb, mert ott Atlantisz jelent meg, méghozzá nem az Atlanti-óceánban, ahogyan sokan feltételezik, hanem az Indiai-óceánban, Madagaszkár és Ausztrália között. Egyes oceanográfus kutatók szerint valóban vannak elsüllyedt földterületek, platók ezeken a területeken, egyesek még Sri Lankától délre is feltételeznek ilyen tenger alatti fennsíkokat. Tehát Atlantisz volt a negyedik Apu, és egy larimar követ kellett beszereznem hozzá. A kő és az atlantiszi kultúra is szoros kapcsolatban van a delfinekkel, tehát ők lettek a negyedik irány őrzői. Végül a fenti oltár úgy állt össze, hogy beszereztem a larimar követ és a Siva-lingamot, a kristály és a koponya már megvoltak. 

Az andoki hagyományban a mesa az orovosságos ember erőtárgyait tartalmazó oltárkendő, melyet széthajtogatva ráhelyezi az erőtárgyakat, majd amikor összecsomagolja, akkor az összes erőtárgyat beleteszi a mesába. Ez a szokás még a spanyol gyarmatosítás idejéből maradt, amikor titokban kellett tartani az erőtárgyakat és titokban végezték a szertartásokat. De mivel az összehajtogatott mesa ugyanúgy közvetíti az Apuk erejét, a kezelendő személy csakráihoz, például a szívéhez vagy a feje tetejéhez szokták érinteni, hogy meggyógyuljon. 

A szertartásokat mindig kelt felé kell végezni, így a keleti irányt uraló Siva-lingam van a mesa felső oldalán. A többi követ is ott láthatjátok a négy irányba. A nagy füstkvarcor a Pachamama energiájára avattam be a téli napfordulón, ez is az egyik feladat volt. A Pachamama-követ lehetne középre tenni, de én inkább egy kis szobrot tettem középre, melyek az Andok három fő erőálatát ábrázolja: a Kígyó az Alsó Világ őre, a Puma a Középső Világ őre, a Kondorkeselyű pedig a Felső Világ őre. A negyedik erőállat a kolibri, és a lelket képviseli, amely mindhárom világban képes közlekedni. Mivel ő nagyon picike a másik három erőállathoz képest, így nem is látható a szoborkompozícióban. Így a Pachamama-követ inkább oldalra tettem, egyébként a nagy oltáron szokott lenni Siva Nataraja mellett. Jövő szombaton lesz egy workshop, ahol az erőtárgyakról és az oltár összeállításáról fogunk beszélgetni. Ha van kedvetek csatlakozni, akkor itt tudjátok megtenni: 

Facebook esemény Jelentkezés

2020. december 6., vasárnap

Ardha baddha padma pascsimóttánászana B

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

"Ardha baddha padma pascsimóttánászana, 2. rész

Miközben az első részhez hasonló pózban ülünk, ha a bal lábunk van nyújtva, akkor fordítsuk ki a bal tenyerünket, és fogjuk meg bal lábunkat a nagylábujj alatt. Forgassuk a nyakunkat a bal vállunk felé és nézzünk hátra! Ne változtassunk a jobb kéz pozícióján!

Amikor a jobb lábunk van nyújtva, akkor fordítsuk ki a jobb tenyerünket és fogjuk meg a jobb lábunkat a nagylábujj alatt. Fordítsuk a nyakunkat a bal vállunk felé és nézzünk hátra.

Ennek a póznak olyan sok hasznos hatása van, hogy lehetetlenség lenne mindet felsorolni. Sok olyan problémát megszüntet, melynek gyökere a derékban, nyakban, gyomorban, karokban vagy a látásban keresendők. Ne végezzük a pózt azonnal evés után, vagy olyan nőknek sem ajánlott, akik már 5 hónapos terhesek.

(Megjegyzés: Krishnamacharya a leírásában nem ragaszkodik ahhoz, hogy jobb vagy bal oldalra kezdjük a póz végrehajtását. Ha mindent a jobb oldallal kezdünk, ahogy az Ashtanga vinyásza rendszerben ajánlva van), akkor szoláris túlsúly alakulhat ki. A terhesség alatt végzendő jóga-gyakorlással kapcsolatban Krishnamacsarja úgy tűnik, mintha az első öt hónapig (amíg a terhesség látható jelei nem mutatkoznak) semmiféle megkötést nem hangsúlyozna. Holott a modern kutatások szerint az első három hónap sok esetben kritikus lehet, hiszen a magzat ekkor még nem tapadt meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az egyik lábunkat betesszük féllótuszba, akkor a talpunkkal pontosan az anyaméh és a köldök területre gyakorolunk nyomást előrehajlásnál, ami növeli a még meg nem tapadt magzat sérülésének esélyeit.)

2020. december 5., szombat

Ardha baddha padma pascsimóttánászana

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

" Ardha baddha padma pascsimóttánászana, 1. rész

Végrehajtás menete: Mint ahogyan a pascsimóttánászanában, nyújtsuk ki előre a bal lábunkat és hajlítsuk be a jobbat, majd helyezzük a bal combra, felfelé néző talppal. Ahogy a fényképen látható, nyúljunk át hátulról és fogjuk meg a jobb kezünkkel a jobb nagylábujjat, lefelé néző tenyérrel. Bal kezünket nyújtsuk ki, miközben előrehajolunk, és szorosan fogjuk meg a bal lábunk nagylábujját a mutató- és középső ujjunkkal, vagy ha lehet, akkor az összes ujjunkkal. Tartsuk egyenesen a hátunkat, nyomjuk az állunkat a mellkashoz, és végezzünk el nem kevesebb, mint három récsakát és púrakát. A negyedik récsaka közben teljesen egyenesítsük ki a testünk középső részét, engedjük előre a fejünket és helyezzük a homlokunkat a térdünkre. Most ismételjük meg ugyanezt a pózt úgy, hogy a jobb lábunk van kiegyenesítve. Ebben a pózban az egyik lábunk olyan, mintha pascsimóttánászanában lenne, míg a másik baddha padmászanában van. Ezért ardha baddha padma pascsimóttánászanának nevezik.

Amikor a túlsúlyos vagy túl sovány emberek lelkesen elkezdik a jóga és a pránájáma gyakorlását, akkor természetes, hogy valamennyi fájdalmat éreznek a csontokban, ízületekben és az izmokban. Mivel nincs olyan gyakorlat, mely nem idéz elő hasonló fájdalmat, nem szabad haboznunk. Ha néhány napig el tudjuk viselni és folytatni tudjuk a gyakorlást, akkor nagy haszna lesz. Gyakorlás nélkül senki sem érheti el a fotókon látható ideális testhelyzetet. A napi gyakorlás fokozatos növelésével elérhetjük a tökéletes pózt. Nem szabad túlerőltetni.

(Megjegyzés: A modern Ashtanga vinyásza jóga rendszerben az ehhez hasonló, jobb és bal oldalra is végrehajtandó pózok között is alkalmaznak egy vinyászát (hátraugrás csaturangába, felfelé, lefelé néző kutyapóz, majd előreugrás), de úgy látszik, hogy Krishnamacharya klasszikusan inkább megcsináltatta a póz mindkét oldalát, és csak utána alkalmazta a vinyászát.)