2021. április 5., hétfő

Az Erő visszahívása - a tolték módszer

Az Erő visszaszerzése a kapcsolatainkból

A gyakorlatnak ez a változata arra szolgál, hogy visszahozzuk az energiáinkat azokból a kapcsolatokból, melyek másoktól felénk irányulnak; hogy felszabadítsuk magunkat olyan ígéretek, fogadalmak, kötelezettségek alól, melyek megkötnek minket, de már nem tartjuk előrevivőnek őket a fejlődésünk szempontjából; hogy felszabaduljunk a saját érzelmi, gondolkodási és viselkedési mintáink alól, melyeket transzgenerációsan vagy az életünk során megélt traumák során alakítottunk ki, kaptunk meg; vagy pedig hogy elengedjük a saját ragaszkodásunkat élő vagy meghalt személyek, élethelyzetek, hitrendszerek iránt.

  1. Vegyünk fel egy stabil ülő- vagy állóhelyzetet. Kezdjünk el a következőképpen lélegezni (az orrunkon keresztül): nézzünk egyenes nyakkal előre, és lélegezzünk be, miközben vizualizáljuk az eseményt, személyt, kapcsolatot stb. Majd fordítsuk balra a fejünket, miközben visszatartjuk a légzést, és a figyelmünket továbbra is rögzítjük az eseményre. Fordítsuk át a fejünket teljesen jobbra, miközben kilélegzünk, és elengedjük az eseményt.

  2. Fogadjuk be a visszahozott energiát azáltal, hogy előrehajolunk, és a hasunkat szorosan a combunkhoz nyomjuk. Nyúljunk a térdünk alá, és húzzuk oda a combjainkat szorosan a hasunkhoz! Lélegezzünk be a szánkon keresztül, majd lélegezzünk ki az orrunkon keresztül szakaszosan, mindegyik kilégzésnél megfeszítve a hasizmokat. Eleinte ezt csak négy légzéscikluson keresztül ismételjük. Utána egyenesedjünk vissza, lélegezzünk be lassan az orrlyukakon keresztül, majd lassan, hangot keltve fújjuk ki a levegőt a szánkon keresztül. Ekkor a könnyedség, jó közérzet, feltöltöttség érzése fogja átjárni a poqpo-nkat, mivel szétárad benne az eseményből, kapcsolatból visszaszerzett energia.

  3. Fogadjuk el és erősítsük meg az új valóságunkat verbálisan is, azaz szavakkal fejezzük ki azt, hogy visszakaptuk az energiánkat az eseményből, kapcsolatból stb., és ezáltal újjászülettünk. Mentálisan vizualizáljuk azt, hogy milyen valóságot fogunk megnyilvánítani ezzel az új energiával, majd fizikai cselekvéssel is dolgozzunk ennek az új valóságnak a megnyilvánításán, megélésén.

Az Erő visszahívása – egyszerűsített tolték módszer

  1. Nézzünk egyenesen előre és végezzünk egy teljes kilégzést.

  2. Vizualizáljuk a személyt vagy eseményt, amelyből szeretnénk visszahívni az energiánkat, vagy amivel szeretnénk megszakítani a kapcsolatunkat.

  3. Lélegezzünk be mélyen, miközben vizuálisan visszahúzzuk a saját energiánkat (nem a másikét) saját magunkba, és bent tartjuk.

  4. Vizuálisan vagy szimbolikusan vágjuk el a megmaradó energiaszálat az adott helyzet vagy személy és önmagunk között egy képzeletbeli késsel vagy ollóval (a közép-amerikai varázslók és a tibeti lámák is használtak erre a célra egy szertartás-tőrt, vagy egy kristályt).

  5. Lélegezzünk ki, miközben tartsuk meg az energiánkat és engedjünk el minden gondolatot, ítélkezést, sérelmet stb. ami a tudatunkban az adott személyhez vagy helyzethez kapcsolódik.

Ezt a gyors és egyszerű technikát használhatjuk önvédelmi céllal, pszichikai vagy fizikai értelemben vett veszély esetén is, mivel helyes és megfelelő helyzetben történő alkalmazás esetén, erős szándékkal párosítva nagyon hatékony tud lenni. A fenti ismertetett tolték módszer sokkal időigényesebb, mint az inka megközelítés, mivel egyenként kell a traumáinkon és a kapcsolatainkon dolgozni, és ehhez még egy nagy fadobozt is szoktak ácsolni, melyben ülve a gyakorlatot végezni kell. Amikor az erő-visszahívás gyakorlatát teljességgel elvégeztük, akkor ezt a fadobozt szertartásosan el kell égetni, mintha a régi életünk és énünk koporsóját hamvasztanánk el. Ezáltal válik teljessé az újjászületési rítus. A gyakorlat végzése közben az erővel együtt lélekrészek is visszatérhetnek, de ez nem mindig történik meg, ezért érdemes egy abban járatos sámánhoz fordulni a leszakadt lélekrészek visszahívása érdekében.

2021. április 4., vasárnap

Az Erő visszahívása a múltbeli traumákból

Az Erő visszahívása – a tolték módszer

Victor Sanchez, Carlos Castaneda tanítványa az alábbi módszert javasolja a traumák során elveszített erő visszaszerzésére, mely egyben a trauma gyógyítását is szolgálja:

Az Erő visszaszerzése egy traumából:

  1. Vegyünk fel egy stabil ülő- vagy állóhelyzetet. Kezdjünk el a következőképpen lélegezni (az orrunkon keresztül): nézzünk egyenes nyakkal előre, és lélegezzünk ki teljesen. Fordítsuk a fejünket teljesen jobbra, majd miközben átfordítjuk balra, végezzünk egy teljes belégzést. Tartsuk vissza a levegőt, miközben visszahozzuk a fejünket a középső pozícióba. Lélegezzünk ki ismét előrenéző fejjel (A szemeinket tarthatjuk végig csukva légzés közben). A légzés legyen lassú, mély és tudatos. Ismételjük mindaddig, amíg úgy érezzük, hogy készen állunk a kezdéshez.

  2. Idézzünk fel egy múltbeli traumatikus eseményt, melyből szeretnénk visszahozni az energiánkat! (előzetesen készíthetünk egy listát, és eldönthetjük, hogy az adott alkalommal melyikkel szeretnénk dolgozni, tehát ne most keresgéljünk az emlékeink között)! Idézzük fel a velünk megtörtént eseményt annak teljességében, de mint külső megfigyelő!

  3. Most éljük végig az eseményt újra, mintha velünk történne, átélve az érzelmeket, érzéseket, benyomásokat! Közben függesszük fel az analizálást, az ítélkezést és a gondolkodást, csak legyünk jelen és éljük meg az eseményt! Ebben az esetben az a célunk, hogy emlékezzünk vissza azokra az érzésekre és testi reakciókra, melyeket akkor megéltünk, anélkül, hogy analizálnánk a helyzetet. Ezekbe a reakciókba ugyanis akkor nagyon sok energiát helyeztünk bele a túlélés érdekében, még az is lehet, hogy lélekrészeket is elveszítettünk.

  4. Most éljük át az esemény még egyszer egy külső megfigyelő szemszögéből! Eközben ismételjük végig az első pontban ismertetett légzőgyakorlatot, miközben vizualizáljuk, ahogyan visszahívjuk az összes energiánkat az eseményből (A 2. és 3. rész során lélegezzünk normálisan, fejforgatás nélkül).

  5. Fogadjuk be a visszahozott energiát azáltal, hogy előrehajolunk, és a hasunkat szorosan a combunkhoz nyomjuk. Nyúljunk a térdünk alá, és húzzuk oda a combjainkat szorosan a hasunkhoz! Lélegezzünk be a szánkon keresztül, majd lélegezzünk ki az orrunkon keresztül szakaszosan, mindegyik kilégzésnél megfeszítve a hasizmokat (aki ismeri az uddíjána bandhát a jógából, az ne azt végezze, hanem a hasprést, vagyis a hosszanti hasizmok megfeszítését). Eleinte ezt csak négy légzéscikluson keresztül ismételjük. Utána egyenesedjünk vissza, lélegezzünk be lassan az orrlyukakon keresztül, majd lassan, hangot keltve fújjuk ki a levegőt a szánkon keresztül. Ekkor a könnyedség, jó közérzet, feltöltöttség érzése fogja átjárni a poqpo-nkat, mivel szétárad benne a traumatizáló eseményből visszaszerzett energia.

  6. Fogadjuk el és erősítsük meg az új valóságunkat verbálisan is, azaz szavakkal fejezzük ki azt, hogy visszakaptuk az energiánkat a traumából, és ezáltal újjászülettünk. Mentálisan vizualizáljuk azt, hogy milyen valóságot fogunk megnyilvánítani ezzel az új energiával, majd fizikai cselekvéssel is dolgozzunk ennek az új valóságnak a megnyilvánításán, megélésén.

2021. április 3., szombat

Az Önvaló megpillantása

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

2.13. pasjanti munajó juktáh szvátmánam paramárthatah
vikára-hínam nirduhkham ánandátmánam avjajam

A jógában mélyen elmerült bölcsek a legmagasabb igazság szerint látják saját Önvalójukat, mely változatlan, mentes a szenvedéstől, gyönyörtermészetű és elpusztíthatatlan.”

Ebben a versben az Úr Siva bebizonyítja azt, hogy az Önvaló nem tisztátalan (amala), nem átmeneti (avjajam) és nem változékony (vikára-hínam) (lásd az előző verset, 2.12), sőt, nincs alávetve a szenvedésnek sem (nirduhkham), mivel gyönyörtermészettel rendelkezik (ánandátmánam). Az Önvaló természetéről a jógában mélyen elmerült bölcsek (jukta-munik) saját tapasztalatot is szerezhetnek a misztikus érzékelés (jógí-pratjaksa) folyamatán keresztül. Mivel az Önvalót nem tapasztalhatjuk meg a hétköznapi érzékelés segítségével (2.8), a jógában mélyen elmerült állapotot kell elérnünk az Önvaló, azaz saját belső természetünk közvetlen megtapasztalásához:

jógas csitta-vritti niródhah (Jóga-szútra 1.2)

„A jóga az elme hullámzásának megszüntetése.”

tadá drastuh szvarúpé 'vaszthánam (Jóga-szútra 1.3)

„Akkor a látó megállapodik önnön természetében.”

Az Ísvara-gítá fenti versében azt olvassuk, hogy a jógik látják (pasjanti) saját önvalójukat ebben a misztikus tudatállapotban, mely a szamádhi legmagasabb fokozata (nirbídzsa vagy aszampragjáta szamádhi), ugyanakkor ne feledjük, hogy ebben az állapotban a látó (drastri, a tudat) és a látott (drisja, a teremtett valóság) közötti kapcsolat megszűnik, így a látó megállapodik önmagában, és eléri az egység (egyedüliség - kaivalja) állapotát. A látó nem láthatja önmagát, azaz saját önvalóját kívülről, mivel nem lehet egyszerre látó és látott is.
tad-abhávát szamjógábhávó hánam taddriséh kiavaljam (Jóga-szútra 2.25)
„A tudatlanság hiánya által a látó és a látott egyesülése megszűnik. Ezt az állapotot felszabadulásnak (kaivalja) nevezik, vagyis a látottól való függetlenségnek.”

2021. április 2., péntek

Az energetikai újjászületés gyakorlata

11. Gyakorlat - Kuticsi szertartás - az Erő visszahívása

A kuticsi szertartást vagy gyakorlatot általában évente egyszer szokták elvégezni az andoki paqo-k. A szertartás célja az, hogy „visszahívjuk” az energiánkat, mely a qosqo-nkból kiinduló energiaszálakon keresztül minden hellyel, személlyel, élménnyel, szellemi esszenciával összeköt, melyekkel valaha kapcsolatban voltunk, vagy melyekre gondolni szoktunk. Minél inkább részt veszünk, jelen vagyunk mások életében (a családunk, rokonaink, munkatársaink, hozzánk segítségért forduló személyek, különböző intézmények és társadalmi körök életében), annál inkább hatással van ránk az ő hucsájuk, tudatuk, történéseik, és mindez befolyásolja, színezi is az önmagunkról alkotott képünket. Ezért időnként jó, ha minden ilyen energiaszálat visszavonunk, és visszahívjuk személyes erőnket, melyet később újra használhatunk e kapcsolatok kialakítására, ha úgy döntünk.

A gyakorlat lányege ugyanaz, amiről Carlos Castaneda beszél a „Sas ajándéka” című könyvében, ezért most először az andoki megközelítést fogom ismertetni, majd a következő részben Carlos Castaneda, illetve tanítványa, Victor Sanchez leírását.

  1. Vonuljunk el egy olyan helyszínre, ahol zavartalanul tudunk belső munkát végezni, meditálni, és ahol egyedül vagyunk. Üljünk le, és nyissuk meg a szakrális teret magunk körül. A kapcsolatok visszavonása csak a középső világbeli kapcsolatainkra vonatkozik, mert ha az Alsó és Felső Világba vezető energiaszálakat is visszavonnánk akkor úgy éreznénk magunkat egy darabig, mint egy gyökértelen és lombjától megfosztott fa.

  2. Üljünk le vagy feküdjünk le, és lélegezzünk mélyen, de erőlködés nélkül. Lazítsuk el a testünket, és iktassuk ki a tudatunkból a hétköznapi valósággal kapcsolatos történéseket. Légzés közben hangolódjunk rá a poqpo-nkra, és nyissuk meg a qosqo-nkat. Térképezzük fel, tapogassuk le a qosqo-ból kiinduló energiaszálakat, melyek összekötnek a Középső Világ különböző (jelen, múlt vagy jövőbeli) személyeivel, helyszíneivel, történéseivel, a különböző szerepköreinkkel, melyek pusztán a Középső Világbeli egónk kiterjedései.

  3. Amint sikerült azonosítani egy seqe-t, vagyis energiaszálat, vonjuk vissza a kapcsolatot és az energiánkat, amit abba a kapcsolatba belefektettünk, megbocsátva magunknak és a másiknak. Ha a folyamat közben ragaszkodást, bűntudatot, szégyent, irigységet, ellenszenvet stb érzünk, akkor is folytassuk a folyamatot, és igyekezzünk elengedni ezeket az érzéseket, mert csak azután fog sikerülni visszavonni az energiaszálat. Ha úgy érezzük, hogy valamelyik kapcsolatunkban karmikus adósságokkal rendelkezünk, akkor később visszatérhetünk az adósság rendezésére valamilyen való életbeli folyamat, szertartás stb. által.

  4. Haladjunk kapcsolatról kapcsolatra, egymás után visszavonva az energiaszálakat és a személyes energiánkat (az energia természetesen nem a miénk, de az Univerzum nekünk osztotta ki, hogy fejlődni tudjunk, ezért vissza kell hívnunk). Némelyik kapcsolat visszavonása esetleg annyira megviselhet, hogy nem tudjuk végigcsinálni a gyakorlatot. Ekkor következő nap vagy egy következő alkalommal folytathatjuk a gyakorlatot, amíg nem érezzük azt, hogy sikerült visszavonnunk minden energiaszálat. Kellő gyakorlással egy alkalom alatt el tudjuk majd végezni a gyakorlatot.

  5. Amikor úgy érezzük, hogy nincsenek már további energiaszálak, melyek a Középső Világhoz kapcsolnak, akkor lebegjünk boldogan és gondtalanul a poqpo-nkban, élvezve az energia szabad áramlását. A poqpo ilyenkor kifényesedik, megduzzad, és egy energetikai újjászületés-élményben lehet részünk. Elvégezhetjük ilyenkor a szamincsakuj és szaivacsakuj gyakorlatokat is, tehát engedjük beáramolni a számít a korona- és gyökércsakránkon keresztül.

A gyakorlatot évente egyszer érdemes elvégezni, a születésnapunk környékén, vagy egy olyan csillagászati vagy egyéb dátum alkalmával (napfordulók, teliholdak, hold- vagy napfogyatkozások, szakrális ünnepnapok stb), mely számunkra nagy jelentőséggel bír. Az év többi részében a megújult energiaszálakon keresztül dolgozunk a kapcsolatainkon, hiszen mindannyian össze vagyunk kötve, és egy energiaburokban élni mindenkitől elszigetelve nem lenne természetes és egészséges a számunkra hosszú távon. Ez elsődlegesen egy érzelmi-energetikai detoxifikációs, újjászületési gyakorlat. Ha egy évnél hamarabb akarjuk megismételni, akkor olyan időpontban érdemes, amikor befejeztünk valamilyen nagy projektet, vagy lezártuk az életünk egy fejezetét, és szeretnénk visszahívni az energiát a kapcsolatainkból. Ha úgy döntünk, hogy egy kapcsolat visszavonása után nem akarunk újabb energiát fektetni bele, akkor megtehetjük, hogy azt az energiaszálat nem újítjuk meg, csak azokat, melyeket tudatosan fenn akarunk tartani. Ez a gyakorlat tehát nem csak a múltbeli traumák kezelésében, de bizonyos manipulatív, abúzív kapcsolatok lezárásához is nagyon nagy segítség lehet.

2021. április 1., csütörtök

A halhatatlan lélek

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

2.12. jadj átmá malinó ‘szvaszthó vikárí szját szvabhávatah
na hi taszja bhavén muktir dzsanmántara-satair api

Ha az Önvaló tisztátalan (malina), nem szilárd (aszvasztha) és változékony (vikárí) lenne természetében, nem válhatna felszabadulttá még az újjászületések százai után sem.”

Az Önvaló tehát szeplőtlen (amala), szilárd (szavasztha) és állandó (avikárí), vagyis természetét tekintve örökkévaló. Ha az Önvaló az anyagi jelenségvilág teremtett dolgaihoz, tárgyaihoz, testeihez stb. hasonlóan mulandó és átmeneti lenne, azaz lenne a létrejöttének egy kezdeti pontja és egy olyan időpont, amikor létezése megszűnik, akkor nem lenne értelme arról beszélni, hogy elérheti a felszabadult állapotot (muktit). Ez ugyanis az időn és az átmenetiségen túli, transzcendens állapot. Krisna, Sivához hasonlóan elmagyarázza Ardzsunának a halhatatlan lélek tudományát a Bhagavad-gítában (2.12-25):

Nem volt oly idő, amikor Én, te, vagy ezek a királyok nem léteztek. Miként most létezünk, léteztünk már a múltban is, és létezünk majd a jövőben, mert létünk végtelen.
Miként a megtestesült lélek fokozatosan végigjárja a test állapotait, a gyermekkortól az ifjúkoron át az öregkorig, ugyanúgy jut a halál pillanatában is egy másik testbe. A tanult embert azonban nem téveszti meg az ilyen átalakulás.
Ó Kuntí fia, csupán az érzékek érzéktárgyakkal való kapcsolata idézi elő a hideg és meleg, a gyönyör és fájdalom érzékelését. Ám ezek a hatások mind mulandóak, – megjelennek, majd ismét tovatűnnek. Ezért, ó Bharata, el kell viselned őket!
Ó emberek legnemesebbike, a határozott értelmű személy, aki kiegyensúlyozott gyönyörben és fájdalomban egyaránt, s akit nem háborít az érzéki tapasztalás, az kétségtelenül méltó a felszabadulásra.
A mulandóból, – mint amilyen az anyagi test - nem származhat örökkévaló, s az örökkévaló lélekből változás vagy pusztulás. Az igazság látnokai e kettő elemzésével különböztették meg az örök valóság, s a mulandó illúzió természetét.
Tudd meg, hogy a lélek, aki áthatja az egész testet, elpusztíthatatlan, változatlan és örökkévaló, ezért senki sem képes megsemmisíteni őt!
Az örök, elpusztíthatatlan és megmérhetetlen léleknek csupán anyagi testei alárendeltek a pusztulásnak. Ezért harcolj hát, ó Bharata, s ne add fel a vallás természetednek megfelelő alapelveit!
Aki az élőlényt gyilkosnak vagy meggyilkolhatónak hiszi, az tudatlan a lélek igazi természetét illetően, hiszen a lélek nem gyilkol és nem is gyilkolható meg.
A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Nem a múltban keletkezett, nem most jön létre és nem is a jövőben fog újra létrejönni. Születetlen, halhatatlan és kimeríthetetlen. Örökké ifjú, mégis ősi, s bár a test születés és halál igázottja, a lélek mégsem pusztul el soha.
Ó Partha, hogyan lehetne képes bárkit is megölni, vagy hogyan kényszeríthetne bárkit is az ölésre az, aki a lelket állandónak, elpusztíthatatlannak, születetlennek és kimeríthetetlennek ismeri?
Miként valaki új ruhát fölöltve, elveti a viseltes régit, akként a lélek is föladja elnyűtt, öreg testeit, ismét újakat fogadva el helyükbe.
A lelket fegyver át nem döfheti, tűz nem égetheti, víz nem nedvesítheti és szél sem száríthatja.
Miként a megtestesült lélek fokozatosan végigjárja a test állapotait, a gyermekkortól az ifjúkoron át az öregkorig, ugyanúgy jut a halál pillanatában is egy másik testbe. A tanult embert azonban nem téveszti meg az ilyen átalakulás.
Ó Kuntí fia, csupán az érzékek érzéktárgyakkal való kapcsolata idézi elő a hideg és meleg, a gyönyör és fájdalom érzékelését. Ám ezek a hatások mind mulandóak, – megjelennek, majd ismét tovatűnnek. Ezért, ó Bharata, el kell viselned őket!
Ó emberek legnemesebbike, a határozott értelmű személy, aki kiegyensúlyozott gyönyörben és fájdalomban egyaránt, s akit nem háborít az érzéki tapasztalás, az kétségtelenül méltó a felszabadulásra.
A mulandóból, – mint amilyen az anyagi test - nem származhat örökkévaló, s az örökkévaló lélekből változás vagy pusztulás. Az igazság látnokai e kettő elemzésével különböztették meg az örök valóság, s a mulandó illúzió természetét.
Tudd meg, hogy a lélek, aki áthatja az egész testet, elpusztíthatatlan, változatlan és örökkévaló, ezért senki sem képes megsemmisíteni őt!
Az örök, elpusztíthatatlan és megmérhetetlen léleknek csupán anyagi testei alárendeltek a pusztulásnak. Ezért harcolj hát, ó Bharata, s ne add fel a vallás természetednek megfelelő alapelveit!
Aki az élőlényt gyilkosnak vagy meggyilkolhatónak hiszi, az tudatlan a lélek igazi természetét illetően, hiszen a lélek nem gyilkol és nem is gyilkolható meg.
A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Nem a múltban keletkezett, nem most jön létre és nem is a jövőben fog újra létrejönni. Születetlen, halhatatlan és kimeríthetetlen. Örökké ifjú, mégis ősi, s bár a test születés és halál igázottja, a lélek mégsem pusztul el soha.
Ó Partha, hogyan lehetne képes bárkit is megölni, vagy hogyan kényszeríthetne bárkit is az ölésre az, aki a lelket állandónak, elpusztíthatatlannak, születetlennek és kimeríthetetlennek ismeri?
Miként valaki új ruhát fölöltve, elveti a viseltes régit, akként a lélek is föladja elnyűtt, öreg testeit, ismét újakat fogadva el helyükbe.
A lelket fegyver át nem döfheti, tűz nem égetheti, víz nem nedvesítheti és szél sem száríthatja.
A lélek oszthatatlan és lehetetlen megégetni, benedvesíteni vagy kiszárítani. Örökkévaló, állandó, elmozdíthatatlan, mindig létező és semmi sem állhatja útját. E lélek túl van az érzékelhetőn, felfoghatatlan és nem hat rá a hatféle változás. Ezért ilyennek megismerve a lelket, nem bánkódhatsz tovább!” 

2021. március 31., szerda

Mások energiatestének tisztítása

10. Gyakorlat: Hucsa mikhuj alkalmazása másokon

A hucsa mikhuj gyakorlatot nem csak a saját poqpo-nk tisztítása, gyógyítása céljából használhatjuk, hanem mások energiamezejét is tisztíthatjuk vele, illetve bizonyos helyeken, kapcsolatokban, élethelyzetekben felgyülemlett hucsát is tisztíthatjuk vele. A hucsa mikhujjal kapcsolatban fontos tudni, hogy egy alkalom alatt általában nem tudjuk megszüntetni az összes hucsa jelenlétét és hatását, de folyamatos munkával egyre javuló eredményeket lehet elérni a legmakacsabb hucsa esetében is. Puma szerint a hucsa mikhuj elvégzéséhez igazából nem kell engedélyt kérni az illetőtől, akinek segíteni szeretnénk, és az sem kell feltétlenül hozzá, hogy ő kérje. Persze, ha valaki segítségért fordul hozzánk, az két dolgot jelenthet, ami támogatja a gyógyulását: 1) A hitrendszerébe belefér az, hogy sámáni és energetikai módszerektől is remélhet javulást; 2) Hajlandóság mutatkozik benne, hogy elengedje a hucsát, amit ő vagy valaki más létrehozott az energiamezőjében.

Az andoki sámánok azt mondják, hogy a nyugati vagy amerikai, globalizált, városi civilizációban élő emberek poqpo-jában nagyon sok hucsa van. Amikor ilyen emberek keresik fel őket, akár csoportosan is, akkor ők azonnal elkezdik a hucsa mikhuj végzését, hogy megkönnyebbülést hozzanak vendégeiknek. Volt olyan sámán, aki, miután egy órát beszélgetett egy amerikai turista-csoporttal, elment hányni, hogy kiöklendezze magából azt a hucsát, amit nem tudott ott helyben megemészteni a qosqo-ja segítségével. Fontos tehát, hogy amikor elkezdjük gyakorolni a hucsa mikhujt másokon, akkor olyan eseteket válasszunk, melyek nem túl nehezek (például ne pszichiátriai kezelés alatt álló emberrel kezdjünk, hanem egy enyhe depresszióssal, stb.), és fokozatosan haladjunk, nehogy túlterheljük és megbetegítsük saját magunkat. A szamincsakuj, önmagunk tisztítása és feltöltése tehát nagyon fontos, ha mások hucsájával is foglalkozunk.

  1. A kezelendő személy elhelyezkedhet állva, ülve vagy fekve is. Akkor is el tudjuk végezni a hucsa mikhuj-t, ha a kezelendő személy távol van, de ez már haladóbb képességeket igényel. A helyszín, kapcsolat stb. tisztításánál szintén könyebb és hatékonyabb a folyamat, ha személyes jelenlétben történik, de mindig dolgozhatunk a téridőn kívül, ami azt is jelenti, hogy a jövőbe előre, vagy a múltba vissza is „küldhetjük” a hucsa mikhujt, nem csak a háromdimenziós tér bármelyik pontjára. A kezelő is elhelyezkedhet ülve, állva vagy akár fekve is, ahogyan a legjobban össze tud kapcsolódni a kezelendő személy poqpo-jával. Közben szólhat zene, sámándob, csörgő, vagy ha a kezelő már megszokta azt, hogy egyszerre révül és játszik a hangszerén, akkor kísérheti is magát. Az andoki paqo-k nem nagyon szoktak hangszert használni, legfeljebb csengőt ráznak, vagy kagylókürtöt fújnak a szertartás elején és végén.

  2. Hangolódjunk rá a poqpo-nkra, és nyissuk meg a qosqo-nkat. A qosqo-ból kiinduló energiaszál segítségével kapcsolódjunk össze a kezelendő személy poqpo-jával, és „fésüljük végig” az energiatestét, megállapítva, hogy hol gyűlt össze a hucsa (ezeken a helyeken elakadásokat, blokkokat, forró vagy nehéz, esetleg hidegebb területeket érezhetünk vagy sötétebb energiafoltokat láthatunk a ragyogó szivárványszínek helyett). A szándékunkkal küldjük ezt a hucsát a kezelt személy poqpo-jából a saját qosqo-nkba, majd kezdjük el körkörösen forgatni.

  3. Az energiaáram ekkor kettéválik, és a számívá visszaalakított hucsa felfelé kezd áramlani a koronacsakra és a nyolcadik csakra felé, míg a fennmaradó hucsa lefelé áramlik a gyökércsakrán keresztül Pacsamamába, aki a kristályon keresztül már a megtisztított, visszaalakított energiát fogja megkapni.

  4. A hucsa mikhuj gyakorlat közben vigyázni kell, nehogy „kiszippantsuk” az energiát a kezelt személy testéből, és vákuumot hagyjunk hátra, amit ő fáradtságként fog érzékelni. Miközben „átszívjuk” és tisztítjuk a hucsáját, vizualizáljuk azt, hogy a koronacsakráján és a talpain, gátcsakráján keresztül feltöltődik számíval és békés, boldog, elégedett állapotba kerül. A tudatos, koncentrált légzéssel segíthetjük a folyamatot: belégzés közben a „szívásra”, vagyis a qosqo-ba befelé irányuló áramlásra koncentrálunk, míg kilégzésnél a kettéoszló (számí felfelé, hucsa lefelé), kifelé haladó áramlásra, valamint arra, hogy a kezelt személy poqpo-ja feltöltődjön számíval.

  5. Amikor úgy érezzük, hogy a hucsa átalakításának folyamata befejeződött, vagy fáradtnak érezzük magunkat, állítsuk meg a qosqo forgását, valamint a befelé és kifelé áramló energiákat. Mondjunk köszönetet Pacsamamának. Egy kis felajánlást is tehetünk neki.

2021. március 30., kedd

A fény és az árnyék

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

2.10. jathá prakása-tamaszóh szambandhó nópapadjaté
tadvad aikjam na szambandhah prapancsa-paramátmanóh

A fény és a sötétség között lehetetlen a kapcsolat. Hasonlóképpen, nincs azonosság a legmagasabb Önvaló és a teremtés között.”

2.11. cshájátapau jathá lóké paraszpara-vilaksanau
tadvat prapancsa-purusau vibhinnau paramárthatah

Itt a földön az árnyék és a napfény eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. Hasonlóképpen különbözik a legmagasabb igazságban a szellem (purusa) és a teremtett világ (prapancsa).”

A fény és a sötétség vagy árnyék példája a “tökéletes” (átman vagy purusa) és a „tökéletlen” (prapancsa, azaz teremtett világ) közötti különbség érzékeltetésére szolgál, ám a hasonlatnak van egy másik, rejtett párhuzama is: fény nélkül nincs árnyék, illetve a sötétség nem más, mint a fény hiánya. Tehát ok-okozati összefüggésben áll egymással a kettő. A teremtés nem létezhetne a Teremtő, vagyis a purusa nélkül, és bár tökéletlennek tűnik, mégsem független a Teremtőtől. A fenti két versben megjelenő dualista tanítást Sankara advaita védánta filozófiája úgy igyekszik feloldani, ahogy a Buddha is tette: a teremtett világot illúziónak, vagy álomképnek, az elme képzelődésének tekinti, így feloldja azt az ellentmondást, hogy a tökéletes brahmanból hogyan származhatna a tökéletlen világ. Ha a világ valóságosságát kétségbe vonjuk, akkor elméletben kijelenthetjük, hogy csakis a brahman létezik. Ez persze önmagában nem ad magyarázatot az illúzió, vagyis a teremtés keletkezésére. A példa azonban nem támasztja alá azt a következtetést sem, hogy a teremtés illúzió, mivel a földön, vagyis a mi világunkban a fényt és a sötétséget is ugyanolyan valóságosnak érzékeljük. 

2021. március 29., hétfő

A hucsa átalakítása számívá

9. Gyakorlat – Hucsa mikhuj – a hucsa átalakítása számívá

Az alábbi gyakorlat már egy haladóbb technika, mely egyrészt igényli azt, hogy megtanuljuk megfelelően érzékelni és áramoltatni a számít, valamint megkülönböztetni a hucsától, másrészt az, hogy megfelelően tudjuk irányítani az energia áramlását a qosqo-ban. A szamincsakuj gyakorlattal leginkább a poqpo felszíni membránjára tapadt szennyeződéseket tudjuk letisztítani, viszont a hucsa mikhuj technika abban is segítségünkre van, hogy a magunk vagy mások energiamezőjének mélyén megtapadt, makacs hucsát, mely régi traumákból és érzelmi sérülésekből, fájdalomélményekből származik, szintén le tudjuk tisztítani, illetve át tudjuk alakítani számívá.

Bár az andoki kozmovízióban nem szerepel a karma és a reinkarnáció elmélete, mégis azt mondhatjuk, hogy a hucsa mikhuj rendszeres végzésével még a karmikusan berögzült gondolkodási, viselkedési minták és hitrendszerek is „fellazíthatók”, vagyis a hucsa transzformációja által az egyes lelki eredetű betegségek, elakadások oki szintű kezelése, megváltoztatása is könnyebbé válik. Bár a hucsa mikhuj nem helyettesíti teljes mértékben az önismereti és spirituális munkát, mégis azt mondhatjuk, hogy a trauma felismerése és feloldása után is hasznos, ha eltávolítjuk, áttranszformáljuk a poqpo-ban összegyűlt hucsát.

A hucsa mikhuj gyakorlat lényege az, hogy a hucsát behúzzuk a qosqo-nkba, és ott, mint egy centrifugával, körkörös mozdulattal elkezdjük forgatni. Ennek hatására a hucsa egy része átalakul számívá, míg a másik része, mely átalakíthatatlan (legalábbis még nem vagyunk képesek rá fejlődésünk adott állomásán), „kicsapódik”, mint ahogyan a centrifuga forgató ereje kipréseli a vizet a benne lévő ruhából. Így az energia három irányban halad: Befelé szívjuk a hucsát a qosqo-nkba (magunk vagy mások energiamezejéből), forgatjuk, majd az energiaáram két irányba válik szét: felfelé áramlik a keletkező számí, és lefelé áramlik a fennmaradó hucsa.

Nagyon fontos, hogy e gyakorlatok közben is képzeljük magunkat egy nagy kristályba, mert a fennmaradó hucsát így nem fogjuk közvetlenül leengedni Pacsamamába, hanem az is átalakul számívá a kristályrácsnak köszönhetően. Amikor más hucsáját szívjuk be a poqpo-nkba, akkor a kristály megvéd attól, hogy olyan hucsát vegyünk magunkra, aminek a megtisztítására még nem vagyunk képesek, így veszélybe sodorhatnánk vele magunkat.

  1. Üljünk vagy álljunk a szabadban, vagy egy helyiségben, talpakkal a talajon. Képzeljük magunkat egy ragyogó kristály közepébe.

  2. Hangolódjunk rá a poqpo-nkra, és nyissuk meg a qosqo-nkat. A qosqo-ból kiinduló energiaszálakkal „fésüljük végig” az energiatestünket, és állapítsuk meg, hogy hol gyűlt össze a hucsa (ezeken a helyeken elakadásokat, blokkokat, forró vagy nehéz, esetleg hidegebb területeket érezhetünk vagy sötétebb energiafoltokat láthatunk a ragyogó szivárványszínek helyett). A szándékunkkal küldjük ezt a hucsát a qosqo-nkba, majd kezdjük el körkörösen forgatni (általában az óramutató járásával megegyező irányba szokott forogni a qosqo, bár ez hátulról éppen fordított iránynak látszik).

  3. Az energiaáram ekkor kettéválik, és a számívá visszaalakított hucsa felfelé kezd áramlani a koronacsakra és a nyolcadik csakra felé, míg a fennmaradó hucsa lefelé áramlik a gyökércsakrán keresztül Pacsamamába, aki a kristályon keresztül már a megtisztított, visszaalakított energiát fogja megkapni.

  4. A hucsa mikhuj gyakorlat közben nem kell külső forrásból „visszatölteni” a számít, ezt végezzük külön a szamincsakuj gyakorlatainak különböző változatai segítségével. Ilyenkor a saját vagy mások hucsájára koncentrálunk, és azt alakítjuk át számívá. A tudatos, koncentrált légzéssel segíthetjük a folyamatot: belégzés közben a qosqo-ba befelé irányuló áramlásra koncentrálunk, míg kilégzésnél a kettéoszló (számí felfelé, hucsa lefelé), kifelé haladó áramlásra.

  5. Amikor úgy érezzük, hogy a hucsa átalakításának folyamata befejeződött, vagy fáradtnak érezzük magunkat, állítsuk meg a qosqo forgását, valamint a befelé és kifelé áramló energiákat. Mondjunk köszönetet Pacsamamának. Egy kis felajánlást is tehetünk neki.

A fenti gyakorlatot mások hucsájával is elvégezhetjük, de nagyon fontos, hogy a saját hucsánkkal is dolgozzunk, és tisztítsuk, „fényesítsük” a poqpo-nkat. A gyakorlatot mindig abba kell hagyni, ha szédülést, fejfájást, nyomást érzünk a fejünkben. Ezt a túl sok keletkező számí miatt érezhetjük.

2021. március 28., vasárnap

Megszabadulás a hucsától

8. Gyakorlat – a
hucsa kitisztítása (szamincsakuj)

  1. Üljünk vagy álljunk a szabadban, vagy egy helyiségben, talpakkal a talajon. Képzeljük magunkat egy ragyogó kristály közepébe.
  2. Hangolódjunk rá a poqpo-nkra, és nyissuk meg a qosqo-nkat. A qosqo-ból kiinduló energiaszálakkal „fésüljük végig” az energiatestünket, és állapítsuk meg, hogy hol gyűlt össze a hucsa (ezeken a helyeken elakadásokat, blokkokat, forró vagy nehéz, esetleg hidegebb területeket érezhetünk vagy sötétebb energiafoltokat láthatunk a ragyogó szivárványszínek helyett). A szándékunkkal küldjük ezt a hucsát lefelé a gyökércsakrán keresztül Pacsamamába, aki a kristályon keresztül már a megtisztított, visszaalakított energiát fogja megkapni.
  3. Közben nyissuk meg a koronacsakránkat, és hívjuk be a számít a kozmoszból, a hanak pacsából a fejtetőn és a gerincoszlopon keresztül. A nehéz hucsa természeténél fogva lefelé fog mozogni, míg a talpainkon keresztül is „húzhatjuk” fel a számít Pacsamamából. Belégzésre szívjuk be a számít, kilégzésre engedjük ki a hucsát.
  4. Amikor úgy érezzük, hogy a hucsa kiürítése és a számí feltöltése befejeződött, zárjuk vissza a qosqo-nkat, és mondjunk köszönetet Pacsamamának. Egy kis felajánlást is tehetünk neki.
Juan Nunez del Prado szerint, ha valaki hatvan napon keresztül minden nap elvégzi a szamincsakuj szertartást, az a kawak, vagyis a belső látás képességét is elérheti, ami által fizikai szemmel is láthatja mások poqpo-ját. Don Benito Qoriwaman szerint, ha éveken keresztül végezzük rendszeresen, akkor akár a hatodik tudatszintet is elérhetjük, amikor is éber tudatállapotban is szabadon tudunk közlekedni a három világ között, illetve mindig szertartásban leszünk, mindig tudunk kapcsolódni a Szellemvilághoz.

Az Andokban úgy tartják, hogy a nagy erejű sámánok, varázslók, orvosságos emberek vagy szent tanítók a számí komoly, szinte végtelen forrásai, csakúgy, mint a szent helyek, templomok, oltárak, istenszobrok, erőtárgyak is. Ezért teljesen etikus és elfogadott dolog az, ha egy nagy sámán vagy tanító körében ülsz a szertartáson, tanításon, és a qosqon keresztül a fényszálak segítségével összekapcsolódsz az ő poqpo-jával, és onnan számít hívsz le a saját poqpo-dba, erre még külön engedélyt sem kell kérni. Ha szeretné megállítani az „energianyerést”, akkor úgyis meg tudja. Közönséges, vagy beteg, legyengült emberekkel szemben azonban ugyanez a folyamat már az „energiavámpírizmus” kategóriájába esne, bár az energiavámpírok sem szoktak általában engedélyt kérni az energia lecsapolására. Viszont a paqo elsősorban adni és segíteni akar, ezért nem él vissza a tudásával mások kárára.

2021. március 27., szombat

A legmagasabb cél

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

    2.9. na páni-pádau nó pájur

    na csópasztham dvidzsóttamáh

    na kartá na csa bhoktá vá

    na csa prakriti-púrusau

    na májá naiva csa pránas

    csaitanjam paramárthatah

Kétszer születettek legkiválóbbjai, nem a kezek, lábak, és nem a végbél vagy a nemi szervek, sem a cselekvő vagy az élvező, sem az anyag, sem a tudat, sem a mágikus erő, sem a légzés. A legmagasabb cél maga a tudat.”

Ebben a versben a számkhja filozófia két alapvető elve van felsorolva: a prakriti (anyag, vagy inkább teremtés, Természet, immanens Isten) és a purusa (tudat, irányító, élvező, transzcendens ISTEN). A számkhja filozófia dualisztikus megközelítésében ez a két végső és örök elv, melyek nem származnak semmiből, de örök kapcsolatban állnak egymással. A számkhja egyes teisztikus irányzataiban a prakritit és a purusát is Isten aspektusainak vagy kiterjedéseinek tekintik, az Ísvara-gítá viszont azt mondja, hogy az átman mindkettőtől különbözik.

Siva itt folytatja a cselekvő érzékszervek felsorolását- A kezek, lábak, végbél és a nemi szervek, az előző versben említett beszéddel együtt a karmendriják (cselekvő érzékszervek) kategóriáját alkotják. Az öt érzékszerv szintén a prakriti részét alkotja. Végül a vers kimondja, hogy a legmagasabb igazság maga a tudatosság (csaitanjam), az az erő, mely áthatja a testet és minden élőt, és lehetővé teszi az egyéni tudatosság élményét. Az igazság két kategóriája a paramárhta-szatjam („abszolút igazság”) és a vyávahárika-szatjam (konvencionális igazság”)

Siva azt is mondja, hogy az Önvaló nem azonos a májával (mágikus erővel) sem. Ez a kifejezés a 2.6 versben is megjelent, mint a májin (mágus) energiája. A májin maga Siva, vagy az Önvaló, „az, aki varázserővel rendelkezik”. Ezt a jelzőt sokszor használja Sivára az Ísvara-gítá: 2.6, 2.27, 2.45, 3.22, 4.18, 5.27). A májá kifejezést gyakran illúziónak fordítják. A szanszkrit szövegekben azonban egy másik magyarázatot is találunk: Istennek vagy a brahmannak az az ereje, hogy létrehozza ezt a káprázat-világot, melyet a tudatlan személy a legmagasabb valóságnak hisz.

2021. március 26., péntek

A lefelé és felfelé mozgó számí energia


szamincsakuj és a szaivacsakuj folyamata

A hucsa tisztítása és a számíval való feltöltődés során kétféle energiaáramot használhatunk: A szamincsakuj a lefelé irányuló energiaáramot jelenti, olyan, mint a zuhany. Ez nagyon természetesen be tud következni, amikor a Napból, Holdból, csillagokból stb. behívjuk a számít a koronacsakránkon keresztül, majd az egész poqpo-nkat átitatva vele, fokozatosan „kitoljuk” a nehezebb hucsát lefelé, a Földanya felé. Ezt tudatos légzéssel még inkább meg tudjuk segíteni. Puma azonban, a többi paqo-tól eltérően úgy tanítja, hogy tiszteletlen dolog a Földanya felé tolni azt a hucsát, ami az ember kaotikus tevékenysége során jön létre, még akkor is, ha Pacsamamának nagy ereje van, hogy megtisztítsa azt, és visszaalakítsa számívá. Ez olyan, mint amikor műanyagot vagy radioaktív hulladékot ásunk el a földbe vagy temetünk a tenger fenekére – bár Pacsamama képes arra, hogy hatástalanítsa annak mérgező erejét, de van, amikor ehhez évszázadokra vagy évezredekre van szüksége. Ha mérget küldünk Földanya felé, akkor az ayni (viszonzás) törvénye alapján mi sem számíthatunk túlzottan kellemes ajándékokra a Természettől. Még két elem szokott lenni, ahová a szokásnak megfelelően kiengedik a hucsát: a tűz és a folyók vize. Mindkettő esetében alkalmazhatjuk azonban a kristály-vizualizációt.

Puma tehát minden szamincsakuj és hucsa mikhuj technika alkalmazása előtt azt szokta javasolni, hogy képzeljük magunkat egy hatalmas kristályba, mely minden kiáramló hucsát eleve átalakít számívá, és úgy engedi tovább Pacsamama felé. A kristály szintén Pacsamama, de a kristályrács magas rezgése nem engedi, hogy bármilyen rendezetlen energia továbbhaladjon rajta keresztül. A szamincsakuj során tehát alkalmazzuk a kristály-vizualizációt: a számi belép felülről, a hucsa (illetve átalakított hucsa) pedig távozik lefelé a talpainkon keresztül. A másik energia-irány a felfelé irányuló energia, melyet szaivacsakujnak neveznek: a talpainkon keresztül szívjuk fel a számít Földanyából, mint a gyökereken keresztül, majd a gerincoszlopon keresztül felfelé küldjük, és a koronacsakrán keresztül kilépve egy fényoszloppá válik, mely összeköti a három világot. A két energia-áramot egyszerre is alkalmazhatjuk a hucsa tisztítása során. 

2021. március 25., csütörtök

Az átman nem ez, nem az

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

2.8. na pránó na manó ‘vjaktam na sabdah szparsa éva csa
na rúpa-rasza-gandhás csa náham kartá na vág api

Nem a légzés, nem az elme, nem a megnyilvánulatlan, nem a hang vagy a tapintás, nem a forma, az íz, vagy az illat, nem az “én”, nem a cselekvő, és nem is a beszéd.”

A 2.7-9. versekben Siva a negálás módszerével tanít a legmagasabb Önvaló természetéről, ahogy a híres upanisadikus aforizma mondja: “nem ez, nem az” (neti neti). Az előző versben már felsorolta a számkhja-jóga kategóriái közül az öt durva fizikai elemet (föld, víz, tűz, levegő, éter), itt pedig az öt finom fizikai elemet, vagyis érzéktárgyat veszi sorra: hang (sabda), tapintható forma (szparsa), látható forma (rúpa), íz (rasza) és illat (gandha). A számkhja szerint a prakriti megnyilvánulásai közé tartozik még a tíz érzékszerv, valamint az elme (manasz), az intelligencia (buddhi) és az egó (ahamkára), melyek közül az elme szintén szerepel a versben, illetve az egó két részre bontva: aham („Én”) és kartá („cselekvő”). A tíz érzékszervre a prána és a vák szavak utalnak: a prána (életerő) a tudásszerző érzékszerveket (fül, bőr, szem, nyelv, orr) képviseli, mivel az érzékszerv és az érzéktárgy összekapcsolódásából származó benyomást a prána juttatja el az elmébe, hogy ott lenyomatot képezzen. A vák (beszéd) szó az öt cselekvő érzékszervre utal: száj (beszéd), kéz (munkavégzés), láb (helyváltoztatás), nemi szerv (szaporodás) és végbél (emésztés, ürítés).

Az öt érzéktárgy és a két versben felsorolt többi elem tulajdonképpen az összes általunk érzékelt tárgyat felöleli, és amikor Siva kijelenti, hogy a végső valóság nem azonos egyikkel sem, azzal azt állítja, hogy az Önvalót nem lehet érzékelni. Az „Önvaló nem a prána” kijelentés ellentmondani látszik a 2.5 vers felsorolásának, ám a kommentátorok úgy szokták megkerülni ezt az ellentmondást, hogy a prána szó különböző jelentéstartalmait alkalmazzák. A prána ugyanis nem csak a légzést és az érzékszerveket (indrijákat) jelenti (mint ebben a versben), hanem a brahmanra is vonatkozik.

2021. március 24., szerda

A hucsa tisztítása

Hogyan szabaduljunk meg a hucsától?

Az eddig felsorolt természet-esszenciákhoz kapcsolódva automatikusan fel tudtuk tölteni a poqpo-nkat harmonikus számí energiával. Az ember a saját gondolkodása és tevékenysége által azonban hajlamos hucsát (kaotikus, rendezetlen energiát) is létrehozni. Ezért fontos, hogy megtanuljuk megállapítani a hucsa jelenlétét, és megtisztítani magunkat vagy másokat tőle.

Amikor egy energiagyógyász a páciens csakráit vagy energiatestét szeretné gyógyítani, az első dolga az szokott lenni, hogy kitisztítja belőle a hucsát (szennyező energiát). Amikor én régebben a színes prána-gyógyítás technikáit alkalmaztam, a kezeimmel „fésültem ki” a betegség-energiákat az egyes csakrákból vagy az aura rétegeiből, és egy égő gyertya lángjába helyeztem ezt az energiát, hogy az átalakítsa fénnyé (azaz számivá). Van, amikor a szennyezett energiát „kiszívják” a beteg emberből, és egy vízzel teli edénybe ürítik. Most megismerkedünk azzal a módszerrel, amit az Andok sámánjai használnak a hucsa kitisztítására a saját és mások aurájából, illetve a hucsa átalakításának módszerét is ismertetni fogom.

Honnan tudjuk, hogy hucsa halmozódott fel a poqpo-nkban? Az első jel az lehet, ha a testünk bármelyik részén feszültséget, diszkomfortot vagy betegséget, fájdalmat érzékelünk. A hucsa ugyanis a fizikai szövetekbe is beleivódik, és megbetegíti azokat, gátolva az éltető energia áramlását. A másik módja annak, hogy felfedezzük a hucsát az életünkben, az, hogy ha megvizsgáljuk a kapcsolatrendszerünket. A q'erók szerint a személyes vagy energetikai kapcsolatoknak két fajtája létezik: janantin és maszintin. Az első az eltérő, vagy ellentétes, egymást kiegészítő kapcsolatokat jelenti, míg a második a hasonló kapcsolatokra utal. Mindkét fajta kapcsolat működhet kiegyensúlyozottan, de kibillent módon is, ilyenkor a kapcsolatban hucsa termelődik, mely potenciálisan mindkét fél poqpo-jában megjelenik. A hucsa tisztítását tehát elvégezhetjük egy kapcsolatra (élethelyzetre, munkahelyre, helyszínre, tevékenységre stb.) vonatkozóan is. A múltbeli traumák, félelmek szintén hucsát hoznak létre az energiatestünkben. Nagyon fontos, hogy a hucsa kitisztításával egyidejűleg töltsük fel a saját vagy a kezelt személy poqpo-ját számival, vagyis könnyű, harmonikus, gyógyító energiával.

2021. március 23., kedd

A mindentől független Önvaló

Újabb részlet az Ísvara-gítából:

2.7. na csápj ajam szamszarati na csa szamszárajét prabhuh
nájam prithví na szalilam na tédzsah pavanó nabhah

Ez az úr nem születik újjá, és mások újjászületésének sem az oka. Nem ez a föld, nem a víz, nem az energia, nem a szél, sem az ég.”

A dualista filozófiai iskolák különbséget tesznek a dzsívátmá (egyéni lélek) és a paramátmá (felsőlélek) helyzete között, míg a pasupata-jóga egyként tekint a kettőre. Így az Önvaló, mint prabhu (vagyis úr, főnök) egyszerre a test ura egyéni lélekként, valamint az univerzum ura is, mint határtalan átman. Ugyanakkor a vers arra is felhívja a figyelmet, hogy az átman teljes mértékben független a megnyilvánult univerzumtól, még ha annak ura is: nincs alávetve a szamszára (ismétlődő halál és újjászületés) körforgásának és a karma törvényének, de ugyanakkor mások (vagyis az egyéni lelkek) újjászületésének sem az oka, mivel a karmát, mint erőt a prakriti (természet, megnyilvánult brahman) attribútumának tekinthetjük. Valójában a karma és a reinkarnációs ciklus nincs hatással az átmanra még egyéni formájában sem, mivel nem képes megváltoztatni azt, csupán téves azonosságokat hoz létre a különböző testek és életutak formájában. A versben Siva azt is kijelenti, hogy az átman nem azonos a prakritit alkotó különböző őselemekkel: a földdel (prithví), vízzel (szalilam), tűzzel (tédzsah), széllel (pavanah) és az éggel, vagyis az éterrel (nabhah) sem.

2021. március 22., hétfő

Kapcsolódás az Alsó Világ energiáihoz

7. Gyakorlat – Ukhu Pacha – kapcsolódás az Alsó Világ energiáihoz

A q'ero sámánok nagyon ritkán dolgoznak kifejezetten az Alsó Világgal, mivel ők az összes természeti szellemet a Középső Világ részének tekintik. Hosszabb gyakorlás után azonban mi is felismerhetjük, hogy ugyanúgy, ahogy a Nap, Hold és a csillagok esszenciái messze a magasabb dimenziókhoz kapcsolnak bennünket, az Alsó Világ is egy olyan szellemi dimenzió, melyben a Természet szellemeinek archetipikus ős-formái élnek és működnek. Például a négy őselem (Föld, Víz, Tűz, Levegő) istenségei, melyek nem csak a Földön, hanem az univerzum számos bolygóján megnyilvánulnak a Középső Világban, eredeti archetipikus formájukban az Alsó Világban érhetők el. A Növények Népe, Állatok Népe és a Kövek Népe szintén az Alsó Világban lakik. Például összekapcsolódhatunk egy bizonyos állat számijával, amely a Középső Világban lakik, mondjuk egy pumával, akit látunk az erdőben. De Ha a puma faj Felsőlelkét hívjuk az Alsó Világból, mely minden földi pumában megnyilvánul, akkor sokkal erősebb szellemi lényhez tudunk kapcsolódni. Az erőállat tehát egy faj Felsőlelke, közös szelleme, és az Alsó Világban lakik. Ugyanezt a helyzet a növény-fajokkal vagy a különböző kőzetekkel. Az Ősök szellemei is részint az Alsó, részint a Felső Világban érhetők el, a minőségüknek vagy szerepüknek megfelelően, amit betöltenek. Ha még bizonytalanok vagyunk az Alsó Világot illetően, akkor ne gyakoroljuk a szamincsakujnak ezt a formáját. De ha szeretnénk elkezdeni a gyakorlást, akkor ajánlott a Földanyával (Pacsamamával) kezdeni, és utána utazni lefelé, a különböző szellemekhez:

1. Menjünk ki a Természetbe, és ha lehet, akkor mezítláb kapcsolódjunk a Földanyához.

2. Csendesítsük el, ürítsük ki az elménket, majd kezdjünk el gyökereket növeszteni a Földanyába, minél lejjebb, egészen Földanya szívéig és az Alsó Világig! Fogadjuk be a számít a talpainkon keresztül, és hangolódjunk rá a minőségére! Kérjünk gyógyítást és tanítást is Pacsamamától!

3. Legalább 20 percig végezzük a gyakorlatot csukott szemekkel, és figyeljük meg, milyen energiával tölti fel a poqpo-nkat? A gyakorlatot addig ismételhetjük, amíg nem érezzük azt, hogy megerősödött a kapcsolatunk az adott szellemi erővel, és hatékonyan tudunk „dolgozni” vele, vagyis például mások gyógyításakor hívni. Az Alsó Világhoz tehát nem a qosqo-n, hanem a talp- és gátcsakránkon keresztül kapcsolódunk. A Munay Ki fekete öve a gát és a medence körül pontosan ehhez az Alsó Világbeli, fekete teremtőerőhöz kapcsol, melyet könnyű összetéveszteni az emberek által létrehozott hucsával, mégis inkább a számí jellegével bír, annak ellenére, hogy sűrű és nehéz.

Ha szeretnénk tovább dolgozni az Alsó Világ szellemeivel, akiket esetleg érzékelünk e gyakorlat során, akkor válasszuk az „Utazás az Alsó Világba” gyakorlatot. A q'ero sámánok általában nem végeznek lélekutazást, hanem a fényszálakon keresztül kapcsolódnak az adott energiához, vagy „hívják be” a poqpo-jukba. Ez is magyarázhatja azt, hogy miért inkább a Középső Világon keresztül kapcsolódnak a természeti megnyilvánulásokhoz és a Felső Világ esszenciáihoz.