Végre az első!

A hét közbeni hosszas video-vágogatás után végre sikerült összehoznom az első sorozat bemutatójának feltöltését a Youtube-ra. Íme! Hiába, nem vagyok még profi video-vágó, de úgy látom, hogy manapság mindent kénytelen megtanulni az ember saját maga, ha gyorsan akar végezni vele. Tegnap este Szabiék hitetlenkedtek az 1 év - 1 sorozat fogadalmamon, de én rajta leszek, az biztos! Sőt, akik hozzám járnak, azokat is nyüstölni fogom, amíg meg nem tanulnak rendesen mindent.

Az 1. sorozat persze örök téma, mivel a vinyászákat rendkívül magas szintre lehet fejleszteni (már ha törekszik rá valaki). Az a lényeg, hogy ne fásuljunk bele a gyakorlásba, érezzünk valami előrehaladást. Ha nem megy valami, akkor végezzünk rávezető gyakorlatokat, vagy kérjünk ötletet a tanártól! Mindenre van megoldás. Én most azt próbálom gyakorolni, hogy a kézenállás szépen menjen, illetve le tudjak belőle szépen ereszkedni. Innen jön az, hogy a hátra-vinyászánál nem csapod bele a lábadat a talajba, hanem hangtalanul érkezel le a földre. Mondjuk a vállam még fáj egy kicsit, de már sokkal jobb.

Jó nézést, jó gyakorlást, és ha láttok valami hibát, szóljatok!

Kamal Singh - első Astanga-mesterem

2008 nyarán Rishikeshben jógatáboroztunk, amikor felfedeztük Kamal Singh-et és Tattvaa Yogashaláját. Reggel 7-kor kezdődött az Astanga-óra, mindannyian akkor kóstoltunk bele először. A jógasála közvetlenül a Gangesz partján volt, kb. akkora, mint az Atma Pest terme. Egy kis táblára volt kiírva, hogy "Ashtanga yoga 7 a.m." Három nap után már csak ennyi maradt a táblán: "...tanga yoga 7 a.m."

Szóval jó hangulatban jógáztunk Kamallal egy hetet. Első napokban az egész magyar társulat, aztán kiritkultunk 2-3 főre. István is ott szerette meg az Astangát. Én nagyon sokat tanultam Kamaltól, mind az igazításokban, mind a vinyászák végrehajtásában. Itt találtok néhány klipet inspirációképpen. Remélem, hamarosan én is ilyen szépen fogom tudni ezeket az ászanákat is. És ha valaki Rishikeshbe készül éppenséggel, akkor ajánlom, hogy látogassa meg: tattvaayoga.com

Ukrán jóga

Nem csak mi bemutatóztunk a Krisna-völgy búcsún, hanem ukrán testvéreink is, illetve egymás testvérei, mivel ikrek. Egész jóga-fesztivál hangulata lett a búcsúnak, napi 3-4 jógabemutatóval a színpadon. A nevük: Vraja-sakha és Lal-Krisna. A lengyel turné-csapattal szoktak utazni, itthon most szerepeltek először. Keményen nyomják már vagy tíz éve, az egyikük tanít is.

Gondolom ezeken kívül is még tudnak egy csomó ászanát, és amit bemutattak, azt nagyon szépen csinálják. Jó a testalkatuk is hozzá, szép nagy ágyugolyó vállaik vannak. Ezek közül egy párra még rá kell gyakorolnom, hogy ilyen szépen tudjam én is.

Jó inspiráció volt nézni a szépen kidolgozott koreográfiájukat, és azt is megtanultam belőle, hogy a bemutató tartás egy külön művészeti ág. Itt az a lényeg, hogy minél látványosabb legyen az egész, minél kacifántosabb ászanákkal.

A közönség elámul és azonnal jönni akarnak hozzád jógát tanulni, mert úgy gondolják, hogy szakértő vagy. Ha csak egyszerű ászanákat mutogatsz, az nem annyira látványos, nem köti le az emberek figyelmét, mivel szórakozni akarnak. Úgyhogy jó szórakozást ezekhez a videókhoz.

1 év - 1 sorozat!

Szeretnék egy felhívást, illetve kihívást intézni minden Astanga-gyakorlóhoz. Tudom, hogy az Astanga-jógában a teljesítmény és az előrehaladás nem az elsődleges cél, és vannak, akik egészen életük végéig az 1. sorozatnál maradnak. Illetve vannak? Az emberi pszichológiának van egy olyan aspektusa, hogy ha nem érzed azt, hogy fejlődsz valamiben, akkor elveszíted a lelkesedésedet, az érdeklődésedet a dolog iránt.

Következésképpen én azt hiszem, hogy ha valaki nem képes továbblépni az 1. sorozatnál, akkor nem valószínű, hogy egész életében lelkesen fogja csinálni. Talán 1-2 évig, és utána leáll, vagy már csak ímmel-ámmal gyakorol. Azt megfigyeltem, hogy az Astanga órákat inkább a fiatalabb korosztály látogatja, míg a lasúbb Agni-órákon vegyes a közönség életkor és fizikai felkészültség szempontjából.

A klasszikus rendszer szerint rendszeres napi gyakorlás (illetve heti 6 alkalom) esetén két évig kell egy sorozatot gyakorolni ahhoz, hogy továbbléphess a következőre, és akkor is ászanánként kell hozzáadni, és megállni annál, amelyiket nem tudod végrehajtani. Én akkor még a szúpta-kúrmászanánál lennék, mert bár segítséggel meg tudtam csinálni már egy éve is, egyedül még nem megy. Én azt gondolom, hogy átlagos hajlékonyságú ember esetén, mint amilyen én vagyok, és pár év előzetes jógagyakorlattal egy év elegendő egy sorozat begyakorlásához. Én egy kicsit több, mint egy éve gyakorlom az 1. sorozatot, és már majdnem a 2. is megvan. Jövő nyárra az 1. és 2. menni fog. A 3.-ból még nem minden, de sok minden megy már. 3 év alatt szeretném a hármat elsajátítani.

A következő szisztémát ajánlom a gyakorlásra: Kezdd el az 1. sorozatot az elejétől a végéig. He nem megy egyszerre, akkor minél hamarabb érd el azt, hogy végig tudd csinálni. Ha már legalább egy előre-hátra vinyászát végig tudsz csinálni anélkül, hogy a lábad leérne, és megjegyezted az 1. sorozat gyakorlatait, akkor heti egyszer elkezdheted a 2. sorozatot gyakorolni. Ha 80-90%-ban mennek az ászanák, akkor el lehet kezdeni heti 2x a 2. sorozatot. A második évben felváltva végzed az 1., 2. sorozatot, heti 3x. A 3. évben elkezded a 3. sorozatot, és év közbenre heti 2x csinálod mindegyiket.

Fontos, hogy minden nap meglegyen a gyakorlás, és addig, amíg az előző nem megy elfogadhatóan, ne helyezd a hangsúlyt a következő sorozatra. A 4-5-6. sorozatról még nincs tapasztalatom, de mivel azok is a szthira-bhága kategóriába tartoznak, gondolom, hasonló igénybevételt jelentenek fizikailag, mint a 3. sorozat. Az 1., 2. és 3. között jelentős szintbeli különbségek vannak abban, hogy milyen fizikai állóképességet igényelnek. Elvileg, ha 3 év alatt megvan az első 3, akkor még 3 év alatt meglesz a 4-5-6 is.

Ki tudja meddig élünk? Nekem azt mondta egy jós, hogy csak 2012-ig fogok. Akkor bele kell húzni! Persze nem cél az, hogy feltétlenül tudd a 6 sorozatot, mielőtt meghalsz, de egy szép, teljes gyakorlás. Ha mégis úgy érzed, hogy túl gyors ez a tempó, akkor hagyj két évet minden sorozatra. Elképzelhető, hogy a meleg segít, mert én mindig melegben gyakorlok, talán csak vasárnap nem, ha itthon vagyok.

Szeptembertől lesznek vezetett haladó órák, 2. és 3. sorozat, illetve vinyásza óra is alkalmanként. Azt is tapasztaltam, hogy sokan 2-3 év gyakorlás után sem álltak rá még a megfelelő vinyászára. Ez is gyakorlás kérdése. Szóval jó előrehaladást mindenkinek! Bónuszként itt van a hétvégi jógabemutatók hanganyaga, nemsokára videó is lesz.

Krisna-völgyi búcsú beszámoló

Jóga a változó világban - talán ez a mottó felelne meg legjobban a hét végén Krisna-völgyben átélt kalandjainkhoz. Péntek hajnalban indultunk el Budapestről Fecóval egy kölcsönkapott teherautóban, mivel le kellett juttatni az Atma Center shopos áruját. Közben Betti és Ancsa is lekeveredtek valahogyan a farmra, ugyanis 11.10-re voltunk beírva az első jógabemutatóra. Útközben kiderült, hogy még nyugtatömböket is kell venni, illetve István felhívott, hogy jött reggeli órát tartani, de nem tud bemenni, mert Betti elfelejtette odaadni neki a kulcsot.

Végre megérkeztünk a farmra, kipakoltuk az árut a kocsiból. Mintegy fél óránk jutott a bemelegítésre, szerencsére a 39 fok segített. Tulajdonképpen mi nyitottuk a műsort, közben kezdtek beszállingózni az emberek. Egész jól sikerült végigcsinálni, fel is vettük. A hang és a videó nemsokára elérhető lesz, csak meg kell vágni egy kicsit. Én az egyes sorozatból csináltam egy tíz perces bemutatót, a Bettiék egy páros koreográfiát adtak elő. Utána jött az esküvő, el kellett szaladnom fürödni.

Az esküvő közben érkezett meg Indradyumna Swami és fesztiválcsapata a lengyel turnéról. Van közöttük két jógás, Vraja-sakha és Lal-Krisna, ukrán ikertestvérek. Nagyon keményen nyomják. Ők is tartottak bemutatót napközben, egy csomó kartámaszos ászanával meg egyéb nyalánksággal. Azt is felvettük videóra, meg egy pár fénykép is készült. Voltak még táncosok, indiaiak meg oroszok is, és egy harcművész srác, aki két kardot pörgetett össze-vissza. Az egész felsőtestén nem volt szőr, gondoltam hátha azért, mert a sok kardpörgetés közepette (volt, amikor a testén húzta végig), már leborotválta az összeset. Aztán kiderült, hogy nem is élesek a kardok :-( Nem baj, azért látványos volt a bemutató.

Az első napos kánikula után éjszaka jött a vihar és a lehűlés, így szombaton 18 fokos borús időjárásban kellett bemutatózni. Ráadásul áttették a bemutatónkat reggelre a délután 5 helyett. Gondoltam, ha már ilyen hideg van, alaposan be kell melegíteni. Végigcsináltam az egész második sorozatot a sátor mögötti téren. Melegítő-felsőben egészen beizzadtam, de ha levettem, rám fagyott az izzadság. Közben a munkások a sátrat szerelték felettem.

10.40-re voltunk beírva, Betti és Ancsa előtte 10 perccel futott be. Akkor már az ukrán jógások is ott voltak, panaszkodtam nekik, hogy nem hajlok a hidegben. Ők meg azt mondták, hogy nekik tegnap volt túl meleg. Felmentünk, elkezdtük (volna), de az Ipod-om valamiért nem játszotta le a zenét. Végül a Bettiék zenéjére elkezdtem a 2. sorozat-bemutatót. Az elmém így is szétszórt volt, most meg pláne nem tudtam koncentrálni. Minden ászana előtt gondolkoznom kellet, hogy mi jön. Végül egész jól sikerült, attól eltekintve, hogy a hídból nem tudtam felállni. Az ukránok felvették amit csináltunk, gondolom meg is nézték a nap folyamán.

Utána ismét egy kaotikus eskövő, amiről késtek a menyasszonyok, így a végét le kellett rövidíteni egy kicsit. Istvánék délutánra ígérkeztek a farmra, miközben én a gyerekkel jöttem-mentem. Végül estefelé találkoztunk, amikor az üres nagysátorban töltögettem fel a fotókat a Facebook-ra. Kiderült, hogy ötkor is volt egy jógabemutató, az egyik ukrán srác tartotta. Átemelt egy pár elemet a miénkből, egész jókat csinált. István fotózott egy csomót. Andi és Anna jöttek még vele Budapestről. Voltak a templomban, megnéztek mindent. Azt hiszem, tetszett nekik a farm.

Mindkét nap nem tudtam elaludni éjfélig, és vasárnap reggelre a derekam is beállt a puha matractól, amin aludtam. A vasárnapi jógabemutatónk 15.40-re van ütemezve, remélem, túlélem valahogy. Reggel már melegebb volt, mint szombaton, de azért az erős szél zavaró volt. 11-kor odamentem a sátorhoz, elkezdtem készülődni az esküvőre. Az előkészületek egész jól zajlottak, közben azért bejött 1-2 gikszer. Ranjit Rae, az indiai nagykövet is ott volt, köszöntő beszédet mondott. Kedves ember, azt szokta mondogatni, hogy túl sokat jógázom és már lassan elfogyok.

Esküvő után a Shankhya bombayi tánccsoport táncolt egy üdítő botos táncot, egyszóval színes volt a műsor. Én elmentem átöltözni, hogy egy kicsit gyakoroljak a bemutató előtt. Ahhoz képest, hogy a 3. sorozatból akartam bemutatózni, eléggé a mélyponton éreztem magamat. A sátor mögött Vraja-sakha gyakorolt, az egyik ukrán srác. Kiderült, hogy a tesója, Lal Krisna kifordította a hüvelykujját, és ezért ma egyedül kell bemutatóznia. Adtam nekik Mahanarayan olajat, hogy kenegessék. Azért egyedül se volt semmi, háromszor is volt a színpadon. Egész jógafesztivál-jellege lett az idei búcsúnak. Remélem, egy páran elkezdenek jógázni a hétvégi vendégek közül.

Szóval elkezdtem hátul a sátor mögött gyakorolni, miközben mindenki jött-ment, nézegetett minket. Közben a lelki tanítómesterem, Sivarama Maharaja is arra jött a nagykövettel, lefotózkodtak az indiai tánccsoporttal. A derekam tök merev, nem tudom mi lesz. Mindenesetre elpróbáltam a sorozatomat, reméltem, hogy ne felejtem el. Csináltam egy jó pár hátrahajlítást is, hátha belejövök. Közben Betti és Ancsa is megjelent. Betti is melegített vagy 3/4 órát, Ancsa az esküvői ebédről jött. Mondtam neki, hogy jó hányást a színpadon, de ő nem aggódott. Betti egészen belelovalta magát, már a jövő évi koreográfiát kezdte kidolgozni, hirtelen felindultságában még a pádángustha-dhanurászanát is simán megcsinálta.

Végül felmentünk, teli sátor. Ma volt a legnagyobb a nézettségünk, azt hiszem. A zene is indult, szerencsére. Gyakorlás közben hallottam ugyanis, hogy Vraja-sakha zenéje is leállt félúton, mikor fent volt a színpadon, pedig biztosan még folytatta volna a bemutatót. Lenyomtam a sorozatot, meglepő módon minden sikerült. Még a híd is. A végén befeküdtem Krisnászanába, ezt közben találtuk ki. A Bettiéknek is most sikerült a legjobban, csak pechünkre Gyurika nem vette fel videóra, mert azt mondta, hogy már úgyis megvan. Szóval az ő bemutatójukból az kerül fel a Youtube-ra, ami van, és a héten még az enyémek, az ukránoké meg egy pár másik video-anyag is felkerül, amint megvágtam. Egyelőre fotóalbum van, és a jógabemutatók hangfelvétele.

Bemutató után már lassan készülődtünk a búcsú befejezésére. Végül 8 óra lett, mire az Atmás sátrat is összepakoltuk, és Fecóval elindultunk Pestre a teherautóval. Éjfélre ágyba is kerültem. Mondjuk már megszoktam ezt az elmúlt három nap alatt. Legalább kipihenten kezdhetem a jövő hetet. Izgalmas hétvége volt, sok mindenkinek mutathattunk egy kis ízelítőt a jógából. Remélem, kedvet kapnak hozzá.

Úrdhva-Kukkutászana

Az Úrdhva-Kukkutászana (felemelt kakaspóz) a 3. sorozatban van. Nekem az egyik kedvenc gyakorlatom, persze kell hozzá a lótusz, meg némi felsőtest-erő. Az 1. sorozatos Kukkutászana már jó belépő, illetőleg az Utpluthi megfelelő gyakorlása a végén szintén hasznos lehet. Ez a gyakorlat jó előkészítő a Pungu-kukkutászanához, vagyis amikor ugyanezt csinálod, de mindkét térded ugyanazon karod külső oldalán van, tehát beleteszel egy csavart. De ne szaladjunk előre.

Úrdhva-Kukkutászana A: Fejenállás, tenyerek a földön vállszélességben. Be kell tenned a lábaidat lótuszba a levegőben. Ha nem megy, akkor tedd be a földön, és próbálj fölmenni a fejenállásba. Ez sem könnyű. Ha megvagy, akkor lassan ereszd le a térdedet a hónaljadhoz, és utána kezdd emelni a fejedet, miközben a térdeket nem engeded lecsúszni. A végén megpróbálhatod a könyöködet is majdnem teljesen kinyújtani, és előrenézni. Öt légzés után menj vissza fejenállásba, nyújtsd ki a lábaidat, majd dőlj bele lassan a csaturangába.

Úrdhva-Kukkutászana B: Ugorj előre dandászanába, majd tedd a lábaidat lótuszba. A gizdák úgy csinálják, hogy utthita-dandászanába ugranak, vagyis a lábuk nem éri a talajt, és a levegőben (kéz segítsége nélkül) beteszik lótuszba. Lásd a Krisnamácsárja-videón. Én ezt modern embertől csak David Williams-től láttam. Szóval lótuszban vagy, feltámaszkodsz utpluthiba, es lólászana, vagyis belégzésre előrelendülsz, majd kilégzésre hátraviszed a lótuszban levő lábaidat a kezeid között, méghozzá úgy, hogy az egyik térdedet beakasztod az alkarodba. Utána a másikat, és elkezdesz a térdeiddel felváltva menni fölfelé, mint egy lépcsőn, míg a felkarokon nem támaszkodsz. Lélegezz. Kifelé vinyászának felmehetsz kézenállásba (padma-vriksászana), ha tudsz, majd kinyújtod a lábadat, és csaturanga.

Úrdhva-kukkutászana C: Megint dandászana, és lótusz. Most a tenyereidet a térdeid előtt teszed le (ujjak előrefelé), és belégzésre egy lendületre próbálod felhúzni magadat az úrdhva-kukkutászana pózba. Ha síkos a kezed az izzadtságtól, az előny ebben az esetben, mert kevesebb súrlódási erőt kell legyőznöd. A bandhák helyes végrehajtása itt nagyon fontos. Még egy kézenállás kifelé, és meg is vagy.

Maricsjászana E, F, G és H

Gondolom a Maricsjászana A, B, C és D már mindenkinek szépen megy. A további négy a 4. sorozatban található. Ebből az első kettő nem is olyan szörnyű, ha a térded nem sérült, valószínűleg meg tudod csinálni.

Maricsjászana E: Előreérkezel, bal lábszár a talajon, mint a tírjang-mukhában, a jobb talp az ülőcsontnál, a térd e levegőben. Kilégzésre előrehajolsz, kulcsolsz. A bal belső térdszalagodat érzed megnyúlni. Utána váltasz. Áginak jól a hátára tehénkedtem ezen a videón.

Maricsjászana F: Ugyanez, csak csavarod a gerincedet, és bal kézzel kulcsolsz kintről befelé. Itt a tanár alkalmazhatja a Mysore-i csavart, Még mindig könnyebb szerintem, mint a púrna-matszéndrászana. Másik oldal.

Maricsjászana G: Előreugrasz, bal lábat a tarkó mögé, jobb térdet behajlítod. Kilégzésre előrehajolsz, jobb kézzel kucsolod a jobb lábadat. A fejedet hátra kell feszíteni, ha nem akarod, hogy kiugorjon a lábad. Váltasz. Itt már az ember mindkát lába körül kulcsol, hosszú kéz az előnyös.

Maricsjászana H: Ez a legtrükkösebb. Bal lábat a tarkó mögé, jobb térdet behajlítani. Utána kifordulni jobbra, és a bal kezeddel kulcsolni. Egyszerűnek hangzik, de a tény az, hogy jó nyitott csípő kell ahhoz, hogy a lábad ne ugorjon ki a tarkód mögül. A másik dolog pedig az, hogy a kezeiddel mindkét lábadat át kell kulcsolnod, és ha rövidek, akkor nehezen fognak összeérni. Ha mindez megvan, már csak azon kell izgulnod, hogy ne dőlj el valamerre, és világbajnok vagy!

Hanumánászana -spárga

Igazán egyszerű gyakorlat, csak nyitott csípő és hamstring-lazaság kell hozzá. A gizdák megint csak kézenállásból indítják, a levegőben szétnyitják a lábukat spárgába, és úgy érkeznek le, hogy az egyik lábukat nyújtva előrehozzák. Én még itt nem tartok. Először arra kell koncentrálni, hogy mindkét csípőd lent legyen. Ha akarod, egy kicsit hátralendítheted a jobb lábadat, mielőtt előrehozod a spárgába.

Belégzésre leteszed a jobb ülőcsontot, és a bal csípő elülső oldalát is próbálod lenyomni a földre. Arra kell vigyázni, hogy a bal csípő lehetőleg ne legyen hátrébb, mint a jobb. A törzs keresztbe van fordítva, és ha jól csináltad, akkor tudsz egyensúlyozni a pózban, miközben a jobb combod hátsó része és a bal combod elülső része végig felfekszik a földre. Az A pózban a kezeket üdvözlőtartásban tartod öt légzésig.

Utána a B póz jön, kinyújtod a kezedet fölfelé, és a két hüvelykujj közé nézel. Az A pózban a csípők földelésére kell figyelni, a B pózban a felsőtestet is nyújtjuk, és kihasználjuk az ellentétes erőket a medence és a karok között. A C pózban a kinyújtott testünket előrehajtjuk a jobb lábra. Ha ez már megy, akkor megpróbálhatod behajlítani a hátsó lábadat, és megfogni egy vagy két kézzel, mint a rádzsakapótászanában. Ha ez is OK, akkor nyújtsd ki a bal lábadat, és hajolj hátra rá. Válakhíljászana.

Páros jóga Balin

Nóri webnaplójának utolsó része következik. Amúgy épen és egészben megérkezett, tegnap már órán is volt. Péntek reggel ismét tart Mysore órát.



Balinéz jóga ezúttal egy kicsit másképp – PÁRBAN

Bali szigete nemcsak paradicsomi szépségéről és csúcskategóriájú hoteljeiről híres, hanem a kiemelkedő színvonalon igénybe vehető spa szolgáltatásairól is. Nincs ez másként a mi szállodánkban sem, csak úgy vettem észre, hogy a luxuskezelések a vendégek körében nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint a kora reggeli jóga a tengerparton. Bizonyítékul szolgáljon, hogy amikor múlt kedden elhatároztam, hogy részt veszek a mindössze heti egy alkalommal rendelkezésre álló jógaórán, én voltam az egyedüli jelentkező. Igaz, előző héten mi is inkább a Kintamani nevű szigettúrát választottuk, s már kora reggel elindultunk szállásunkról, hogy ellátogassunk az 1717 m magas Batur vulkánhoz és a kráterben fekvő Batur-tóhoz. A helyiek szerint a vulkán Dewi Danu, a vulkánisten otthona, ezért a krátertó környékét szent helyként tisztelik.

Ezen a héten azonban kérdés sem fér hozzá: a jóga győzött. Az oktató egy Wayan Prapta Wiana névre hallgató balinéz fiú volt. Aki esetleg olvasta az előző bejegyzésem, az már tudja, hogy a név Wayan része azt jelenti: a család első gyermeke. Kicsit visszaesett a hőmérséklet, és a szél is egyre inkább feltámadt, úgyhogy az óra a tengerpart helyett, ezúttal a trópusi kertben zajlott. Az elején egy kicsit beszélgettünk, kinek milyen jógás múltja van. Kiderült, hogy Prapta nem Nusa Dua-n lakik, hanem Sanurban, ahol egy ottani hotelben tanít jogát, pilatest, thai chit, aqua aerobicot és egyébként még egyetemre jár.

A DNy-on fekvő Sanurról annyit érdemes tudni, hogy tengerpartján egyetlen toronyház magasodik, ez pedig a Grand Bali Beach. A csúnya, tízemeletes, modern építmény elkészülte után született meg a határozat, hogy Balin az épületek nem lehetnek magasabbak, mint a pálmafák. Az egykori kis halászfaluban nagy hagyománya van a fekete mágiának. Sok nyugati művész megfordult már itt: Walter Spies a Balin alkotó, de nem balinéz származású híres festőművész; itt telepedett le Margaret Mead a világhírű antropológus és a belga festő, Le Mayeur is.

Az oktatóra, Praptara visszatérve, azt is elmesélte, egy indiai hölgy a mestere, s terve, hogy a közeljövőben ő is kimegy egy időre Indiába, hogy fejlessze jógatudását. Én ezt igazából örömmel hallottam, mert bár itt létünk alatt sok helyi emberrel beszélgettem, furcsa mód eddig egyikük sem akarta elhagyni Balit. Sőt azt tapasztaltam, hogy az „I LOVE BALI” feliratú póló is inkább a helyiek körében menő, mintsem a turisták veszik.

Ennyi előzmény után, hogy végre az óráról is írjak, Prapta megkérdezte tőlem, nem lenne-e ellenemre, ha Couple Yoga-t tartanánk. Mivel még korábban soha nem vettem részt páros gyakorolásban természetesen belementem. Először az itteni szokás szerint meditációval kezdtük az órát. Megtudtam, hogy a balinéz filozófia szerint a Napüdvözletek előtt a ráhangoló, stresszt oldó feladatok elengedhetetlenek.

A Szúrja Namaszkár számomra ezúttal is nagyon érdekes volt- akárcsak múltkor Miss Andy óráján -, egy csomó elemből épült fel, s csak kétszer végeztük el mindkét lábra. Majd az állógyakorlatok következtek, amik igazából szinte azonosak voltak az Astanga sorozat elején elvégzendő ászanákkal, azzal a kivétellel, hogy itt nemcsak magamra, hanem egy másik emberre is kellett koncentrálnom. Amennyire érzékeltem, a páros jóga gyakorlatai viszonylag egyszerűek, a kivitelezés nehézsége a figyelemmegosztásban rejlik. Fokozatosan tértünk át a talajgyakorlatokra, melyek keretében cipészpózban, féllótuszban, terpeszben és lótuszban is végrehajtottunk előre- és hátrahajlítást valamint gerinccsavarást.

A gyakorlást egy számomra ismeretlen mantra többszöri eléneklésével, majd az órakeret szerint meditációval zártuk. Szorgalmas Atma Centeres tanítványhoz méltóan megszereztem a mantra szövegét, hátha megdicsérnek otthon. Anyukám pedig fényképesen is dokumentálta az órát, ha valaki kíváncsi rá, a Facebookon elérhető néhány fotó.

A mantra:
Om, om, om
Burbwuan swan tatsawito
Warong nian baogo dewase
Dimahi Dioyona praco dayat

Szabó Nóra, Nusa Dua, Bali, 2009-07-16

Krisna-völgy Búcsú júni 24-26

Idén is lesz Krisna-völgy Búcsú, és idén először, mindhárom nap jógabemutató is! Pénteken 11.30-tól, szombaton 17 órától, vasárnap pedig 15.40-től tartunk egy-egy fél órás bemutatót. Én Az Astanga sorozatokból állítottam össze egy-egy 10 perces sort, Betti és Ancsa pedig egy szép páros koreográfiát gyakoroltak be, amit érdemes lesz élőben is megnézni.

Lesz még: védikus esküvő minden nap délben (ebben is én vagyok a pap, ahogyan a mellékelt fényképen is látható), egész napos színpadi műsor, ami a jógabemutatókon túl is tartogat meglepetéseket, vegetáriánus ételek minden mennyiségben, és főzőbemutató is! Lesz egy csomó sátorban program, kirakodóvásár, valóságshow, a tehenészetben öko-bio kiállítás, idegenvezetés és egyéb látnivalók. Ha nem voltál még Krisna-völgyben, akkor a legjobb alkalom, hogy megnézd! Ha már volták, akkor visszavárunk most is!

Hárman lent leszünk az oktatók közül, így ne lepődjetek meg, a péntek-szombaton mások tartják az órákat! További infó: www.krisnavolgy.hu

Old School Vinyásza

Mér egy ideje gyakorolgatom a kézenállást, illetve annak beleszövését a vinyászába, és egy következtetésre jutottam: practice and all is coming! Ha nem gyakorlod a kézenállást, akkor soha nem fog sikerülni, az garantált. A mellékelt ábrán a legújabb felfedezésem látható, a terpeszben végzett kézenállás! A praszárita pádóttánászana A-ból feljövet lehet beilleszteni. egyesek szerint régen itt volt egy fejenállás, de az is lehet, hogy kézenállás!

Több nyomra is bukkantam azzal kapcsolatban, hogy a kézenállás szerves részét képezte az előre- és hátra-vinyászának. Én például a napüdvözlet közben szoktam gyakorolni, ahogyan a következő videómon is látható. A Vírabhadrászanából fellendülést majd hátraereszkedést vcsaturangába John Scott videóján láttam. Így egy szúrja-namaszkár B alatt négy kézenállást is be tudsz tenni, jó alapos bemelegítés! Amikor hátravinyászázol, akkor próbáld meg a kézenállásból lassan leereszteni magad vízszintes helyzetbe, hogy a lábad ne csapódjon a földhöz. Ez nekem még nem megy, de jár hozzánk egy artista srác, Benjámin, az már nagyon szépen csinálja (mondjuk gyakorolta egy pár évig).



Az előrevinyászánál a lefelé néző kutyából kell megpróbálni egyszerre páros lábbal fellendülni, lehetőleg minél kevésbé használva a lendületet. Erő és súlypont-áthelyezés a lényeg. Itt persze megint jól belecsapódtan a földbe, holott fent kellett volna tartanom a csípőmet, és szép lassan leereszteni a lábamat. Pont miután feltöltöttem ezt a videót a Youtube-ra, találtam egy másikat, ahol a srácok majdnem pont ugyanígy csinálják, csak a Vírabhardászanából nem mennek föl. Szóval jó nyomon járok, de még asszem kell gyakorolnom, hogy ilyen szépen tudjam csinálni, mint ezek a jedi-lovagok. Réges-régen, egy messzi galaxisban ...



Szóval ne féljünk a fejenállástól, nem harap! Ha hátrafelé eldőlünk, akkor vagy gömbölyödjünk össze, vagy homorítsunk egy jót, és érkezzünk hídba! A legfájdalmasabb, ha a gerincünkre huppanunk, de az sem halálos. Úgyhogy Old School Vinyásza hajrá! Nagyon sok helyen be lehet tenni a sorozatba, igazából minden hátra-vinyászánál föl lehetne menni kézenállásba. Ülő helyzetből persze nehezebb, de meg lehet csinálni. Különösen a következő gyakorlatok után: Utkatászana, Vírabhadrászana B, Návászana. Amikor a Bhudzsapídászanából, illetve a Szúpta-kúrmászanából megyünk hátra, akkor a vinyásza először Tittibhászana, majd Bakászana, és ha innen fel tudsz menni kézenállásba, az nagyon szép. Az Upavista-kónászanából is fel lehet, szétnyitott lábakkal. Ha mindez már megy, mint a karikacsapás, akkor az előreugrásba is be lehet tenni a kézenállást, és onnan leereszkedni az ülő pózokba. Látványos, mi? Az előre- és hátra-vinyászát amúgy is a nagymenők nyújtott lábbal csinálják, pl. Lino vagy Scott. Na jó gyakorlást!

Mr. Jois - hogy látja a világ?

MEGHALT PATTABHI JOIS JÓGAOKTATÓ MÁJUS 18-ÁN, 93 ÉVES KORÁBAN

The Economist, 2009. június 4.

Az egyik biztos jele annak, hogy a jóga behatolt a nyugati társadalom ütőerébe, vagy legalábbis a városi emberekébe, az, hogy a gyakorlói különböző, néha egymással rivalizáló törzsekbe verődtek. A fürdőkben, hotelekben és stúdiókban Byron Bay-től Big Sur-ig bezárólag, vagy bárhol máshol, ahol arra számítanál, hogy Priusokkal furikáznak és bio-karalábét falatoznak, már nem az a kérdés, hogy „Jógázol?”, hanem, hogy „Ashtanga vagy Iyengar?”

Ha a válasz Ashtanga, akkor annak sok köze van Pattabhi Jois – hoz – „Guruji”-hoz, ahogyan a tanítványai nevezik. Az Ashtanga szó – „nyolc tag”, eredetileg a nyolc szintet jelentette, amelyen a jógiknak keresztül kell haladniuk a megvilágosodás eléréséhez. Ezek közül csak az egyik dolog, az ászana, vagyis a jógapózok, amiről a nyugatiak a jógára asszociálnak. De Mr. Jois módján használva, ahogyan a legtöbb nyugati manapság érti, az Ashtanga nyújtást, egyensúlyozást és lengést jelent a kérlelhetetlen ütemre, amit egy kicsi, mosolygós, pókhasú ember diktál egy atléta-trikóban és Calvin Klein gatyában, ezt kiáltva: „Ekam, inhale! Dve, exhale! Trini, inhale! Catvari, exhale!”, mígnem az óra minden résztvevője úgy lélegzik, mint Darth Vader és patakokban folyik róluk az izzadság.

Mr. Jois épp így szerette. Az erőteljes belső hő, amit az ő jógája létrehoz, a testet hivatott megtisztítani a méreganyagoktól. Számára a jóga „99% gyakorlat és 1% elmélet” volt, mint ahogy éles, pajkos hangján szerette mondani. Bér egy bráhmana pap fia volt, és ismerte a tanításokat, bárki, aki mélyebb filozófiáról kérdezte, egy mosolyt kapott válaszul, vagy egy-két mondatot híresen tört angolján. Például miért erősködött, hogy a lótuszülésben a jobb lábunkat kell először behajlítani? „Gyakorolj, és minden jönni fog” – szokta mondani, és annyiban hagyta.

Elutasította a pózok kifinomult és tökéletességre törekvő igazítását, amit néhány riválisa gyakorolt a hűvös jógastúdiókban. Kinevette Iyengart, a művészet körültekintő és orvosi precizitású alkalmazásáért, amely, mint az övé is, az 1960-as években érkezett nyugatra, és aahol középkorú hölgyek agy örökkévalóságot töltöttek avval, hogy megfelelően kinyújtsák a lábujjaikat állás közben, mielőtt rátérnek a bonyolultabb pózokra az övek, téglák és székek segítségével. Az ő astangíjai fiatalabbak és fittebbek voltak, gyakrabban voltak Óm tetkóik és fodrozódó vállizmaik, miközben gyakorlás előtt Guruji mantráját énekelték egy róla készült arcképnek a falon.

Az ő jógapózai sorozatokban voltak, amelyek sohasem változtak. Mr. Jois abban hitt, hogy ha újra és újra megcsinálod a sorozatokat, akkor a test egy idő múlva megadja magát. A pózok nem változtak akkor sem, amikor a lánya fiát tanította, akit a tradíció örökösének akart kinevezni, miután az egyik fia meghalt, és a másik eltávolodott tőle. Nem változtatta meg a pózokat sem a Mysore-i iskolájába érkező új, sápadt, merev aspiránsok, sem a hollywood-i celebek, Madonna, Sting, vagy Gwyneth Paltrow kedvéért sem, aki elzarándokoltak, hogy elkapják Gurujit világ körüli turnéi egyikén.

Csak az változott, hogy a hat sorozatból (elméletben a hét minden napjára egy) mennyit volt képes megcsinálni a tanítvány, vagy mennyit engedtek neki. Mindegyik sorozatnak megvan a témája, és egyre nehezebbek. Az elsőben sok az előrehajlítás, ami tisztít és nyugtat; a másodikban sok a hátrahajlítás, ami stimulál, stb. A későbbiek nem evilági kicsavart pózokat tartalmaznak. Azt mondják, hogy csak egy maroknyi ember tudja mind a hatot megcsinálni.

A napüdvözlet

Mr. Jois először az 1920-as években látta ezeket a pózokat egy sorozatban, amikor 12 éves volt. Thirumalai Krishnamacharya bemutatóját nézte, egy karizmatikus guruét, aki később az összes, a jógát nyugatra hozó alapvető jógi guruja lett. Megdelejezve, másnaptól Krishnamacharya tanítványa lett. A tanára hajnalban kezdette vele a gyakorlást, kelet felé végrehajtott napüdvözletekkel, amíg fel nem melegedett és meg nem izzadt. Utána következtek a pózok, a vállállás, a fejenállás, a mély légzés a lótusz pózban, és a meditatív pihenés. Mivel erős, hajlékony és nyughatatlan volt, a fiú rátalált egy rendszerre, ami kihívást jelentett.

Miután két rúpiával a zsebében elindult a falujából, Mr. Joisnak végül sikerült Mysore-ban tanulnia, és utána elkezdte továbbadni azt, amit tanult. Először ismeretlenségben tanított, egy kopott szőnyeggel borított kis szobában, és csak más bráhmana férfiaknak. Dea az 1960-as évek végétől, ahogy a füstölő-pálcikák illata átjárta a nyugati civilizációt, a jóga is felkapott lett. Egy hippi rajongója elhozta Californiába 1975-ben, és így elterjedt a hírneve.

Mr. Jois követőit kultusz-szerű odaadásra ihlette. Mindazonáltal a tanítványai nem voltak tudatlanok tanáruk ellentmondásos megnyilvánulásairól. Mi történt például az ahimsza, vagyis erőszakmentesség jógikus elvével? Mr. Jois tanítványai közül nem kevesen folyamatosan sérült térddel vagy háttal sántikáltak, az „igazításainak” köszönhetően, amikor beleerőltette őket a lótuszba, a spárgába vagy a hátrahajlításba. És mi van a brahmacsárja, vagyis szexuális önmegtartóztatás elvével? Azt mondják, hogy a női tanítványok teljesen más igazításokat kaptak, mint a férfiak. És a legrejtélyesebb dolog, hogy miért hagyta abba a gyakorlást Mr. Jois maga évtizedekkel ezelőtt? Lehet, hogy ez a keleti bölcsesség megnyilvánulásának újabb esete?

Forrás: http://www.economist.com/displayStory.cfm?story_id=13776890

Megjegyzés: a cikk nem feltétlenül tükrözi az én véleményemet. Lehet egyetérteni vagy nem, és érdemes az eredeti oldalt is megnézni, voltak ott is paprikás kommentek szép számmal!

Ájurvéda - az élet tudománya

Szombatra még becsúszott egy előadás a templomban, a Bhakti-jóga hétvégén az ájurvédáról. Mellesleg kiderítettem, hogy a Patandzsalinak tulajdonított, ájurvédáról szóló mű címe: Csarakapratiszanszkrita. Nos, hallgassátok meg az előadást, itt a hanganyag. Én úgy gondolom, hogy a jógával foglalkozóknak nem árt tisztában lenniük az ájurvéda alapjaival, például, hogy tudatosan tudjanak táplálkozni. Emellett a Hatha-jóga-pradípikában emlegetett satkriják, vagyis tisztító eljárások meglehetősen összecsengenek az Ájurvéda pancsakarmájával, vagyis ötféle méregtelenítő eljárásával.

Az ájurvéda arról beszél, hogy a testünk (és elménk) működését háromféle biológiai erő befolyásolja: váta, pitta és kapha. A váta alkatúak viszonylag könnyen elsajátítják az Astanga-jógát, mert gyorsak, könnyűek és mozgékonyak. A pitta alkatúak az erőt és ügyességet igénylő ászanákat fogják kedvelni, míg a kapha alkatúaknak nem olyan könnyű út ez. Ők nehezek, lomhák, nagyok a csontjaik. De azért, ha nem adják fel, és mélyen lélegeznek, még bármi is lehet belőlük. Múlt héten kezdett egy új srác járni, otthon csinálta eddig könyvből az Iyengart. Jó nagy a válla, keze, lába, igazi kapha. Tetszett neki, ha szorgalmas lesz, belejön szerintem.

Arra is figyelni kell, hogy a váta alkatúak gyorsabban fognak lélegezni. A 6 másodperces belégzés, 6 másodperces kilégzés nem biztos, hogy menni fog nekik. Pittánál is nehéz ennyire lelassítani, viszont a kapha még hosszabban is bír lélegezni.

A jóga gyakorlásával kapcsolatban a következő két bölcsességet találjuk a Bhagavad-gítában:

"Óh, Ardzsúna, nem lehet jógí az, aki túl sokat vagy túl keveset eszik vagy alszik." (BhG. 6.16.)
"Akinek evése, alvása, pihenése és munkája szabályozott, az a jóga gyakorlásával minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni." (BhG. 6.17.)

Még további idézeteket is összegyűjtöttem a klasszikus jóga-írásokból, ebbe is érdemes beletekinteni.

Jóga-szútra - bevezető előadás

Tegnap este elkezdtük a Jóga-szútra sorozatot. Patandzsali életéről beszéltem, illetve áttekintettük a Jóga-szútra szerkezetét, témáját. Feltöltöttem a hanganyagot is, illetve a PowerPoint prezentációt pdf-ben azok számára, akik nem tudtak ott lenni. Persse ez nem bátorítás akar arra lenni, hogy máskor se gyertek, inkább csak háttéranyag a további tanulmányozáshoz. Nem feltétlenül akarok csak a négy falnak beszélni, ha lehet. A következő előadás augusztus 21-én lesz, utána pedig 28-án, közvetlenül a tábor előtt pránájáma- és mantra-óra.

Még néhány pótlólagos információ a Jóga-szútráról, ami kimaradt az előadásból. A Jóga-szútrához több magyarázat is született:

Vjásza: Jóga-bhásja,
Vacsaszpati Misra: Tattva-visáradí (9. sz.)
Bhódzsarádzsa: Bhódzsavritti (11. sz.)
Vigjána Bhiksu: Jóga-vartika (14. sz.)
Szvámí Vivékánanda: Rádzsa-jóga (19. sz.)

A 20. században számos fordítás és magyarázat született, néhány magyar nyelvű fordítás is a rendelkezésünkre áll. Patandzsali jógáját általában Astanga-jógának nevezzük. A különböző jóga-ösvények közül a Bhagavad-gítában négyet említ Krisna: karma-jóga (a tettek jógája), gjána-jóga (a tudás jógája), bhakti-jóga (az odaadás jógája) és dhjána-jóga (a meditáció jógája). Ez utóbbi ösvény gyakorlatilag megegyezik Patandzsali Astanga-jógájával. Mások az Astangát a rádzsa-jóga (királyi jóga) kategóriájába sorolják. Ez a kategória több jógaformát is tartalmaz: laja-jóga, vagy Kudaliní-jóga, mantra-jóga, illetve hatha-jóga. Ez utóbbi főleg a jóga első fokozatainak gyakorlására koncentrál.

Az astanga-jóga 8 fokozatát két kategóriára oszthatjuk: bahiránga-szádhana (külső gyakorlatok) és antaránga-szádhana (belső gyakorlatok). Az elsőbe tartozik értelemszerűen a jáma, nijáma, ászana és a pránájáma. Egyesek a pratjáhárát is ide sorolják, bár az érzékek visszavonása legfeljebb annyiban nyilvánul meg a külső szemlélődő számára, hogy a jógi nem végez bizonyos érzékszervi tevékenységeket. A belső gyakorlatok a dháraná, dhjána és a szamádhi.

Az első öt szint a tudat funkcióinak lecsendesítésére vagy korlátozására törekszik, míg az utolsó három szint a tudat kiterjesztését célozza. A magasabb szintek csak az alsóbb szintek megfelelő elsajátítása után gyakorolhatók sikeresen. A pratjáháráig bezárólag a figyelmet eltérítő külső tényezők eltávolításával foglalkozunk, míg a dháranától kezdve arra törekszünk, hogy megszabadítsuk az elmét a zavaró gondolatoktól és pszichés funkcióktól. Az ídát (belső világot) harmóniába hozzuk a pingalával (külső világ) annak érdekében, hogy a szamádhi állapotában a szusumná elkezdjen működni.

A jóga nyolc szintje fokozatosan megtisztítja az ember öt kósáját: annamaja (fizikai), pránamaja (pránikus, éteri), manómaja (mentális), vigjánamaja (intuitív), és ánandamaja (gyönyör) testeket. A végső cél a tudat (csitta) megszabadítása ettől az öt fedőrétegtől.

Az öt jáma célja a társadalmi kapcsolataink harmonizálása, míg az öt nijáma gyakorlásával pedig
a belső érzelmeinket harmonizáljuk. Ezek a szabályok arra szolgálnak, hogy lecsökkentsék a konfliktust a külső cselekedeteink és a belső törekvéseink között. Az elme és a külső tevékenységek oda-vissza hatnak. Az egyik stimulálja a másikat. Ha a külső tevékenységeket nem kontrolláljuk, akkor az elme nyugtalan lesz. Ha pedig nem kultiváljuk az elmét, az diszharmonikus tettekhez fog vezetni. A tíz jáma és nijáma gyakorlása nem könnyű feladat, de még ha csak részlegesen sikerül is, az már nagyban hozzájárul a mentális békéhez. A szabályok tökéletes alkalmazása a szamádhi szintjén lehetséges.

Az ászanának Patandzsali szerint szilárdnak (stabilnak) és kényelmesnek kell lennie. A magasabb szintek szempontjából az ülőpozíciók szerepe a lényeges, de ezek megfelelő elsajátításához és huzamosabb időn keresztül tartó kényelmes kivitelezéséhez a többi (álló, fekvő stb.) ászana kivitelezése által készülhetünk fel. Nem csak a jáma és a nijáma, hanem az ászana is kihat a lényünk összes szintjére. Amellett, hogy megtisztítja a szöveteket és a nádíkat (energiavezetékeket), kiegyensúlyozza az idegi impulzusokat, a hideg-meleg és egyéb kettősségekből fakadó érzeteket, valamint a csakrák működését.

Hardcore hét búcsú előtt

Hétfőn egy angol nyelvű Astanga-órával kezdtük a hetet. Voltunk vagy 15-en, két külföldi srác és a többiek a szokásos csapat. Az egyik fickót Kleytonnak hívják, brazil származású. Múlt héten jött először órára, és már a telefonba azt magyarázta, hogy ő ki akar menni Indiába és oktató akar lenni. Ehhez képest, mintha életében először lett volna jógaórán, hajtogatni kellet keményen. Mire ebből az embereből elfogadható oktató lesz, az legalább 1-2 év kemény napi szintű gyakorlás. Egyelőre heti 1 órát vállalt be, de októberben már Mysore-ba készül. Tőlem, ha kibírja Ajay gyengéd érintését, akkor mehet.

Másik érdekes emberünk Gabriel, a svéd gördeszka-bajnok. Egy hetes turnén van Budapesten. Ő jógázott már, látszott rajta, de a sorozatot még nem tudta. Tetszettek neki az ászanák, főleg az akorobatikus elemek (bhudzsapídászana, stb.) Ilyenkor mindig elismerően tapsolt. Szóval jó hangulatú óra volt, fel is vettem a diktafonommal, ha valaki agnol Astanga-nyelvleckét akar, akkor innen letöltheti. Amúgy a blogoldal jobb alsó sarkában elhelyeztem egy boxot, ott lesznek a letölthető anyagok linkjei, nézzetek oda időnként videó, mp3 meg képanyagokért.

Úgy döntöttem, hogy a héten keményen gyakorlok, mert jövő hét végén lesz a Krisna-völgyi búcsú, amire mindenkit szeretettel várunk (júli 24-25-26) . Mindhárom nap tartunk jógabemutatót (elvileg), most kavarják a programot. Betti és Ancsa összerakott egy szép páros koreográfiát, én pedig az 1., 2. és 3. sorozatból akarok egy-egy 10 perces bemutatót tartani. Így aztán bőszen gyakorlom mindhármat, több-kevesebb sikerrel.

Kedden a 2. sorozatot gyakorolgattam, íme néhány kép. A nagy meleg valahogy elbágyaszt engem is, nem tudom annyira kipihenni magamat. Ennek ellenére szerdán Istvánnal gyakoroltunk 3-tól, jól megizzadtunk ketten a teremben. Én a 3. sorozatot próbáltam végigcsinálni, de minden ászana után kellet pihennem egy kicsit. Nagyon gyilkos! Nem hiába hívják szthira-bhágának. Ide már kell erő, meg állóképesség. Jelenleg azt mondom, hogy az 1-2-est még úgy-ahogy kibírja az emberfia, de a 3-ast már csak a természetfeletti képességekkel rendelkezők! Persze lehet, hogy 1-2 év alatt ebbe is beleszokok, és közönyös könnyedséggel lököm majd, mint ahogyan Sharath szokta. Egyelőre még komoly kihívás.

Utána jöttek az órák, estére be akartam tenni egy vinyásza órát, de mivel már amúgy is jól lefáradtam, inkább maradtam a 2. sorozatnál. Remélem, nem bánták, akik ott voltak. Azt mondták, máskor szóljak előre, ha nem az 1. sorozat van. Dehogy szólok! Mennyből az angyal! Egy Astangásnak mindenre készen kell állnia. Ha azt mondom, hogy egy lélegzetvétellel ússza át a Dunát, miközben a lába lótuszban van, akkor arra is!

Nem szeretem, ha lekorlátozzuk magunkat. A jó oktatónak az a dolga, hogy nyomja a tanítványt előre. Persze ésszel, de nem feltétlenül abban a tempóban, amit a tanítvány kényelmesnek talál. Krisnamácsárja egy hónap alatt tanított meg egy sorozatot, és Pattabhi is a kezdetekben két hónap alatt két sorozatot megtanított. Aztán jött a tömeg, a hírnév, kevesebb idő jutott az egyes emberekre, és le is lassult a folyamat. Ugyanakkor az óratartás felgyorsult, van ahol már csak 3-3 napüdvözletet csinálnak. Másfél óra után ki is tessékelnek, a befejező gyakorlatsort csináld meg ahol akarod.

Szóval a héten még nyomom a 3. sorozatot, hátha felgyúrom magamat. Aztán jövő héten mindhármat, és irány a búcsú! Ott találkozunk!

Astanga-jóga 1938-ból

Az alábbi videókat a Youtube-on találtam. Remek felvételek, és aki ismeri a 2., 3. sorozatot is az sok ismerős elemet fog felfedezni. A fehér nadrágos, őszes borostájú úriember, a homolokén fehér függőleges festéssel Thirumalai Krishnamacharya, aki akkor mvolt 50 éves. A fekete hajú snájdig fiatalember BKS Iyengar (!) 20 évesen. Egyik korábbi blogomban írtam már róla, hogyan "szivatta" Krisnamácsárja a bemutatók alkalmával, de azt hiszem, jót tett neki. Kente-vágta az ászanákat meg a vinyászákat, gond nélkül, mosolyogva.

A felvételeken szerepel még Namagiriamma, Krisnamácsárja felesége (hát miért ne jógázott volna ő is), egyben Iyengar nővére. A két kislány szerintem a lányaik, 6-8 évesnek saccolom őket. Pinci lányommal néztük a videókat, kikerekedett a szeme. Múlt pénteken volt első jógaóráján Andinál az Atma Budában. Jut eszembe, a gyerekes szülők hozhatják a fiúkat-lányokat péntekenként 4-től! Miközben Andi eljógázgat velük, Ági a másik termben gyűri a felnőtteket. Remek családi program. Szóval remélem Gauranga-lila is (ez a lányom hivatalos neve, a Pinci csak házi használatra) nem sokára tudni fogja a szép akrobatikus elemeket. 3 évesen még talán időben kezdi, nem 30 évesen, mint én! Nézzétek a videókat, művelődjetek, és gyakoroljatok!

Jóga balinéz módra

A cím egy kicsit sántít, mert bár Bali szigetén vettem részt vezetett órán, de az oktató Jáva szigetéről származott és Ausztráliában tanulta a jógatanítást. Miss Andynek hívták, de lehet, hogy csak a külföldi vendégek kedvéért egyszerűsítette a nevét. Az előző bejegyzésben a balinéz nevekről nem tettem említést, pedig európai szemmel elég érdekes. Azt vettem észre, hogy kb. 25 % esélyem van arra, hogy eltaláljam az illető rendes nevét, mert a balinéz szülők többnyire csak négy nevet adnak gyermekeik részére – függetlenül attól, hogy fiúról vagy lányról van szó. Ezek a nevek a születési sorrendet hivatottak kifejezni: Wayan, Made, Nyoman és Ketut – vagyis Első, Második, Harmadik és Negyedik. Az ötödik gyerek esetében a kör újra kezdődik. Természetesen az előkelőbb rétegek más neveket használnak.

Miss Andy Iyengar és Hatha jóga elemeiből építette fel a reggel 8:00-9:30-ig tartó órát, amit a mellettünk lévő tengerparti hotelben találtam. Rajtam kívül egy orosz, egy holland, egy japán meg egy ausztrál vett részt a gyakorláson – teljes nemzetközi porond. A csoport felkészültsége nagyon különböző volt, melyet az oktató igyekezett figyelembe venni.

A felkelő Nap árnyékában rövid meditációval kezdtük az órát, kezdő mantra ezúttal nem hangzott el. Gondolom ez némi nehézségbe ütközött volna, tekintve a különböző szokásokat. Ezt követően továbbra is a talajon maradtunk, s ülőgyakorlatokat végeztünk, többek között néhány csípőnyitást, pascsimóttánászanát, dzsánusirsászana A-t és maricsjászanát. Aztán a gerinc hajlékonyságát fokozó ászanákra tértünk át, illetve külön-külön megtanította a kobrapózt, a lefelélé néző és a felfelé néző kutyát. A virabhadrászanákból is szépen lassan építkezett, míg végre a társaság minden tagja készen állt arra, hogy elkezdjük a napüdvözleteket. Ez nem volt azonos sem az otthoni Szúrja-namaszkár A-val, sem a B-vel. Plusz egy székpózt tartalmazott, s a lefelé néző kutyát nem csaturanga és felfelénéző kutya követte, hanem bálászana, kobrapóz és mindkét lábbal ismételtette a harcospózokat – mindent megcsináltunk egyszer jobb, majd bal lábbal kezdve.

Mindezek után állógyakorlatokkal folytattuk, mint például vírászana, trikónászana és pársvakónászana. Engem kicsit meglepett ez a sorrend, az Atma Center Astanga óráin ezeket mindig még az óra első felében végezzük. Majd ismét visszaültünk a talajra, hogy a csónakpóz többszöri ismétlése és az én egyik kedvencem, a gerinccsavar se maradjon el. Mire a sírsászanához értünk, már negyed tíz után járhatott, körbe néztem, s a többiek már igen fáradtnak tűntek. Nincs mindenki hozzászokva a jógakiképzéshez, pláne a nyaralás alatt csak kevesen „vetemednek” rendszeres gyakorlásra. Meg is kérdeztem a hölgyet, mennyi szokott lenni a résztvevők száma, s 4-5 főt említett. Az óra végeztével még egy kis közös eszmecserét tartottunk, megköszöntem a foglalkozást, majd elindultam Anyukámmal, hogy a trópusi gyümölcsös reggeli se árválkodjon magában. Még több kép>

Szabó Nóra, Nusa Dua, Bali, 2009-07-11

Szekérfesztivál és jógabemutató

Vasárnap nem pihentünk, beindult a pörgés. Feleségem már hajnalban kiment a Vörösmarty térre, hogy az Atma Center sátrában kipakolja az árut. Valakinek pénzt is kell csinálnia! Így én keltem a gyerekkel, nagy sokára elkészültünk, és elindultuk a szekérfesztivál induló helyszínére, a Hősök terére. Amikor elindultunk, észrevettem, hogy otthon hagytam a japámat, (mantraláncomat), és amikor visszamentem érte, kiderült, hogy az ajtót is tárva-nyitva hagytam.

Végre kiértünk a térre (kocsival vittek). Akkor meg a kalapomat felejtettem a kocsiban. Végül mindent megoldottunk, el is indult a menet. Fotózgattam, közben Pincit tolták hátul. Fél egy körül el kellett indulnom kisföldalattival előre, mert 1-től volt a jógabemutató a Vörösmarty téri színpadon, ahová a szekér is beérkezett. Előtte meg kellett keresnem a gyereket a babakocsival, akit Syámiék toltak, mert ott volt a jógamatracom. Persze pont ekkor álltak meg enni, de végülis időben átértem.

Mivel én magam is csak tegnap értesültem a bemutató tényéről, már nem tudtam egykönnyen beszervezni a többi tanárt. Betti először bevállalta, majd lemondta, végül mégis ott termett, amikor kezdtem, és feljött a színpadra ászanázni. Ézt én még akkor nem tudtam, és elkezdtem bemelegíteni. Dobtam egy pár napüdvözletet a keverőpultnál, meglepően lazán ment minden. Hát igen, az adrenalin ... Felmentem, elkezdtem beszélni a jógáról. Közben befutott Betti, és felhívtam a színpadra, hogy ászanázzon. Én csak löktem a sódert, ő meg csak nyomta az ászanákat egymás után. Szerencsére Bogyót megkértem, hogy fotózzon minket, és bekapcsoltam a diktafonomat is. A közönség is begyűlt, felfedeztem közöttük jó pár ismerős jógás arcot is.

Betti kb 20 perc után elfáradt, és upavista kónászanában elterült, hogy hallgassa a mondókámat. Próbáltam még egy fejenállást vagy valami hasonlót kicsiholni belőle, de már nem volt hajlandó. Akkor megkértem egy önként jelentkezőt a közönség soraiból, hogy jöjjön fel egy kicsit jógázni. Móninak hívták a hölgyet, ránézésre kiköpott astangás testalkat. Be is vallotta, hogy évek óta jógázik. Mondjuk izgalmasabb lett volna egy totál laikust megjógáztatni a színpadon, de be kellett érni Mónival.

Nagyon ügyesnek bizonyult, vírabhadrászanával kezdtük, közben a mikrofonba meguddzsájíztattam, egész jól megtanulta a "hörgést". Utána túladandászana volt, majd előrehajlítás ülve, amiben majdnem elérte a fejével a lábujját (!), és a sarka példásan a levegőben volt, vagyis a térdét tényleg totál kinyújtotta. Csináltunk még ékapáda-rádzsakapótászanát, azt is példásan kente. Orsi meg Szabi szeme is elkerekedett a közönség soraiban. Utána egy hidat, amiből még fel is emeltem. Közben beérkezett a szekér, és be is fejeztük a kb negyven perces bemutatót. Itt a hanganyag.

Utána jutott némi időm fotózgatni, körbementem egy párszor. Orsiék megjegyezték, hogy tetszett a bemutató, csak a csontok reccsenését hiányolták. Ötkör még volt egy esküvő, amihez egy pár kellék hiányzott. Ez talán kevésbé zavart volna, ha nem én lettem volna a pap, de valahogy megoldottuk. A tűz égett, nyomtuk a mantrákat, dobáltuk a gabonát, végülis a pár boldog volt, és a rokonok is. Utána már kifáradtam, a gyereket is haza kellett vinni. Nem volt egy pihentető vasárnap, de szerintem színes élményt jelentett mindenkinek, aki ott volt.

Még több fotó: 1. rész 2. rész

Pránájáma és mantra óra

Múlt pénteken megtartottuk az első pránájáma- és mantra-órát az Atma Center Pest-ben este 6-tól. Nem mondom, hogy tolongtunk, mert rajtam kívül három jógás lány volt, de ők nagyon élvezték. Az elején elénekeltünk néhány mantrát együtt, miközben mindegyiknek elmagyaráztam a jelentését. Az invokációs és a befejező mantrát rendszeresen szoktuk használni az óra elején és végén. A középső három mantra Patandzsalihoz szólt, szerintem érdemes velük is megismerkedni. Utána pránajámát gyakoroltunk, a hasi, középső és kulcscsonti légzést, illetve a teljes Uddzsájí pránájámát. Felvettem a hanganyagot, innen le is tölthetitek. Persze még jobb, ha legközelebb személyesen is eljöttök, mert nagyon kellemes élmény együtt mantrázni és pránájámázni. Otthon is lehet gyakorolni, persze nem kötelező a vízesésben üldögélve, mint a képen látható jógi. Most pénteken Patandzsali életéről és a jóga-szútrákról lesz egy bevezető előadás, és ezen túl havonta egy pránájáma, illetve egy jóga-szútra előadás várható péntekenként. Aki el tud jönni, azt szeretettel várjuk. Itt pedig a mantrákat olvashatjátok.

Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu
Szaha vírjan karavávahaih
Tédzsaszvinávadhítamasztu má vidvisávahaih
Óm sánti sánti sánti

„Óm Hari! Bárcsak az Úr megvédene minket, bárcsak táplálna minket! Bárcsak erővel tudnánk együtt tevékenykedni! Bárcsak a tanulmányaink töretlenek és sikeresek lennének! Bárcsak elkerülnénk a gyűlölködést! Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak! „

jógéna csittaszja padéna vácsám
málám saríraszja csa vaidjakéna
jópákaróttam pravaram munínám
patandzsali prándzsaliránató’szmi

Az elme megtisztítása érdekében adta Patandzsali a jóga tudományát. A beszéd megtisztítása érdekében adta a nyelvtanhoz fűzött magyarázatot. A test szennyeződéseinek eltávolítása érdekében adta az orvostudományt. Hadd közelítsem meg azt, aki ezeket a dolgokat adta nekünk, hadd hajtsam meg a fejemet összetett kézzel Patandzsali előtt!

dzsívamani bradzsatpháná szahaszra vidruth visvambhara
mandalája anantája nágarádzsája namaha

Az egyéni lélek smaragdként ragyog Ananta kígyó fején, akinek ezer feje van, és három és fél végtelen körben tekeredik a farka. Óh, kígyók fejedelme, tiszteletemet ajánlom Neked!

ábáhu purusákáram sankha csakrászi dhárinam
szahaszra siraszam svétam pranamámi patandzsalím

Felajánlom a hódolatomat Patandzsalinak, Ádisésa inkarnációjának, aki fehér és ezer fejével ragyog (mint az isteni kígyó, Ananta), nyaktól lefelé emberi testtel rendelkezik; egy kagylókürtöt (az isteni hangot), a csakrát, vagyis a végtelen időt képviselő tűzkereket, valamint a megkülönböztetés kardját tartja a kezében.

Óm púrnam adah púrnam idam Púrnát púrnam udacsjaté
Púrnaszja púrnam ádája Púrnam evávasisjaté
Óm sánti sánti sánti

„Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes, és mivel maradéktalanul tökéletes, mindabban, ami Belőle kiárad — s így ebben a mulandó világban is —, minden megvan ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. Bármit hozzon létre a Teljes Egész, az önmagában is teljes. Ő a Teljes Egész, ezért bár számtalan hiánytalan egység árad ki Belőle, megmarad teljes egésznek. Óm, legyen béke bennem, legyen béke körülöttem, és legyen béke az erőkben, melyek rám hatnak! „

Jógásaink mondták 3. rész

Vélemény-folyam - utolsó rész (ha az olvasóknak is van, írjátok meg!)

1. Hogyan ismerkedtél meg a jógával, s azóta mit jelent a Te életedben a jóga? 2. Milyen testi-lelki fejlődést vettél észre Magadon, mióta jógázol?
10. Dudás Kata

Kb. 7 éve egy olyan élményben volt részem, ami az univerzummal való egység és az egyetemleges tudás bizonyosságát hozta el az életembe. Nevezetesen részt vettem egy speciális jóga workshopon és azt tapasztaltam, hogy a tanár, vagy mester vagy guru vagy nevezzük bárhogy is azt az emberi lényt aki velem szemben ült, egy Buddha magabiztos harmóniáját árasztó mosolyával, pont azokat a dolgokat és pont úgy mondta el, amiket mindig is éreztem és tudtam, de soha-soha sehol senkitől nem hallottam róluk így és ilyen összefüggésben, és ezért csak megfogalmazatlan homályos vibrációként szunnyadtak bennem. Amiről pedig beszélt, nem volt más, mint azok a több ezer éves empirikus úton leírt természeti törvényszerűségek, melyek az emberre és az emberi test működésére is kihatnak. Azóta a jóga számos irányzatával ismerkedtem meg (addig elutasítottam minden ilyesmit, mint a "keleti vallás különböző hóbortjait"...) és csodálatosnak tartom, hogy ennyi oldalról ilyen változatossággal és mégis szervesen tud a jóga beépülni és segíteni bárki életét, aki hagyja és igénye van a fejlődésre. Ugyanakkor, ha ez az első élményem nem ilyen jellegű lett volna, és nem pont ezt az irányzatot tapasztaltam volna meg, akkor biztos, hogy a mostanában hozzáférhető jóga tanfolyamok, jóga órák legtöbbje érthetetlen és használhatatlan maradt volna számomra. Mondjuk így is van egy-két olyan dolog, amitől a szőr feláll a hátamon és egyszerűen a jóga lábbal tiprásának tartom, de hát ezt hívja a jóga a természet rezonanciájának. :-) Akkor és azt kapjuk, amire és amikor a legnagyobb szükségünk van. Aztán néha ennek örülünk, néha meg nem...

Mivel most többfajta irányzattal ismerkedem, így ebből a szempontból nagyon érdekes felfedezői szakaszban vagyok. Amikor közel 2 éve az agni jógát megtaláltam, az például olyan hatással volt a testem formálódására és működésére, mint még soha semmi. Pedig táplálkozás terapeuta vagyok, tapasztaltam már néhány dolgot, de azóta vegyes tapasztalataim vannak, amik nem a különböző jóga irányzatokról, hanem önmagamról szólnak. A jóga egy út és egyben egy életforma - nem egyszerűen arra a heti néhány órára korlátozódik az életemben, amikor konkrétan asanakat gyakorolok- , valamint az integráció folyamata, ami számomra most a legfontosabb és ami néha nem könnyű, de nem adom fel…

11. Baran Kata

1: Talán a tv-ben láttam és gondoltam, jó lehet, ezt ki kellene próbálni. A jóga nagyon sokat jelent nekem, az élet minden területén segít az akadályok leküzdésében.

2: Energiaszintem, főleg a jógázás utáni napon megnövekedett, jobb a kedvem, szebb színben látom az egész világot. Lazábbak az izmaim, ízületeim és egészségesebb vagyok.
12. Horeczky Mária

Tavaly júliusban hallottam először a 36 fokos környezetben végzett jógáról. Nem igazán vágytam kipróbálni, aztán egyszer csak azon vettem észre magam, hogy egy Ashtanga órán vagyok. És valami olyasmit tapasztaltam meg ezen az órán, hogy akkor eldöntöttem, ez kell nekem. Lehetőséget ad arra, hogy kizárjam a külvilágot, a napi problémákat és csakis önmagammal, a testemmel és a lelkemmel töltsem az időt; hogy megtaláljam azt, amiről sokan rohanó világunkban megfeledkeznek: belső kincseinket, önmagunkat.

A folyamatos gyakorlás megtanított arra, hogyan tudsz uralkodni a testeden, a fájdalmon, a lelkeden. Önuralomra, fegyelemre és belső koncentrációra nevelt. Soha nem gondoltam volna, hogy a rendszeres jógázás vezethet el olyan megtapasztalásokhoz, amelyek sokszor az élet problémáira mutatnak párhuzamos megoldásokat, nekünk egyszerűen át kell őket ültetni a mindennapi életünkbe.
A lelki fejlődésen túl hajlékonyabbá váltam, átalakult a testem, eltűntek a felesleges zsírpárnák úgy, hogy én nem szoktam fogyókúrázni. A bőröm selymessé vált és órák után még néhány nap elteltével is fénnyel teli, ragyogó a bőröm. Sokat fejlődött az egyensúlyérzékem; az állóképességem tovább erősödött.

13. Erdős Ildikó

Több, mint 10 éve találkoztam a Hatha jógával. Az életem egy
fordulóponthoz érkezett, s úgy éreztem, hogy a jóga sokat tud segíteni,
mivel a testmozgáson keresztül az egész szervezetre kedvező hatással van
minden szinten, fizikai, szellemi, lelki... Azóta több-kevesebb
rendszerességgel gyakoroltam, leginkább egyedül, könyvek segítségével.
Évekkel később, alig fél éve ismerkedtem meg az Agni jógával és az
Ashtanga irányzattal. Azonnal megragadott mindkettő, különösen az Ashtanga.

A jóga által jobban megismertem a csend szépségét. Az Ashtanga áttörést
hozott, s gyors fejlődést. Többek között úgy érzem, csinosabb lettem,
sokat fejlődött a hajlékonyságom, a légzéstechnikám, az állóképességem, s
mindezeken túl nyugodtabb lettem, javult a stressztűrő-képességem, jobban
tudok koncentrálni, s talán kedvesebb, vidámabb lettem a hétköznapokban,
de Ashtanga óra után mindenképp. Ráadásul különleges emberekkel
találkoztam, s barátságokat is kötöttem.

Nóri-jóga Balin

Az Atma Center Benjáminja (legfiatalabb oktatója), Szabó Nóri, Balin tölti évi rendes szabadságát anyukájával. Onnan küldött pár képet és egy beszámolót a bolgomba.

"Tudom, ez egy kicsit eltérő blogbejegyzés, mint a Gauranga által írt eddigiek. Nem tudományosan filozófiai, nem is egy konkrét jógaóráról szól, hanem az általam Balin átélt jógás élményeket és gondolatokat gyűjtöttem egy csokorba. Sajnos a hotelban ígért vezetett órára a mai napig még nem került sor (mint ideérkezésünkkor kiderült Nusa Dua sportos hoteljében heti egyszer zajlik egy egyórás jógaoktatás), így csak az önálló gyakorlás tapasztalataira hivatkozhatom.

Be kell valljam, hogy az első napi esti próbálkozásom némi kudarcba fulladt, mert bár a szándék megvolt, de a 6 órás időeltolódás és a magas páratartalom miatti fáradtság erősebbnek bizonyult az igyekezetemnél. Amikor az Astanga kezdő Napüdvözletei után áttértem az állógyakorlatokra, és Parivritta Trikónászanában minden előzmény nélkül eldőltem, rá kellett, hogy jöjjek, lehet, hogy szerencsésebb lenne inkább a fejemet „alvójógára” hajtani. A kisebb kudarc azonban mély nyomot hagyott bennem, s lehet, hogy nem példamutató magatartásra vall, de másnap a jóga helyett inkább a futást és a hasizomgyakorlatokat választottam.

A harmadik naptól kezdve reggelente rendszeresen gyakorlok, s az igazat megvallva sokkal jobban érzem magam. A szállodai takarítószemélyzetet megelőzve fél héttől már kint vagyok a parton, s így látom a 6:35-ös napfelkeltét is. A fákon mókusok ugrándoznak, a háttérben a tenger morajlása hallatszik – igazi idilli környezet. A reggeli hőmérséklet általában 26-27 fok, a páratartalom 70-75%, bár egyik nap a monszuneső miatt 89%-ig felszökött.

Igyekszem kihasználni a környezet adta kivételes adottságokat, s nagy gondot fordítok a meditációra. Megpróbáltam magamnak választ adni arra a kérdésre, hogy miért gyakoroljuk a jógát. Azért, hogy pillanatnyilag hajlékonyabbak legyünk vagy van valami magasabb célja is a gyakorlásnak? Véleményem szerint a jóga gyakorlása közben az a feladatunk, hogy ráébredjünk a test és tudat egységére, felfedezzük ember és Isten egységét.

A jógagyakorlatok némelyike hindu eredetűnek tűnhet, de meggyőződésem, hogy a jóga nem kapcsolható össze egyetlen vallással. Szerintem az igazi jóga segítséget nyújt abban, hogy közelebb kerüljünk Krisnához, Jézushoz, Mohamedhez, Buddhához vagy Jahvéhoz, s nem verseng semmilyen vallással. Fontos leírnom, hogy Bali szigete egyedülálló Indonéziában – az indonéz szigetvilág 90%-a muszlim hitet gyakorolja, de az itteniek a hinduizmusnak egy sajátságos – az indiaitól némileg eltérő- változatát követik. Az eltérés abban is megmutatkozik, hogy a Balinéz hindu társadalomnak csak szűk rétege ismeri és gyakorolja a jógát. Érdekesség még, hogy a Balinézek a közvetlen, transzcendentális istenélményt taksunak hívják.

Személyes tapasztalataim során arra is rájöttem, hogy szép-szép az önmegvalósítás, de a jóga gyakorlásához szükségem van egy tanítómesterre. Sajnos nem tartozom azok közé a szerencsések közé, akiknek önmegvalósítása már születésük pillanatában megtörténik, azt hiszem a megvilágosodást csak segítséggel érhetem el. Egy szóval gyönyörű helyen vagyok, de hiányoztok. Hiányzik az Atma Center, a közösség, az órák. Azt hiszem ahhoz, hogy valaki saját maga önnön mesterévé váljon hosszú idő és sok erőfeszítés kell.

Néhány érdekesség Baliról - avagy minden, amitől a sziget különleges

1. Balin nem kell ahhoz vizsgát tenni, hogy valaki jogosítványhoz jusson, a hatóság csak pénzt kér, s a vezetés elsajátítása már csak az illetőn múlik. A közlekedés alapszabálya, hogy az erősebb jármű győz, a duda pedig jelzőeszköz. Ha éppen téged előznek, ez nem kell, hogy megakadályozzon téged abban, hogy te is megelőzd az előtted lévőt.

2. Az Új év napja, amely nem feltétlenül esik egybe január elsejével /mivel az év a helybeli időszámítás szerint 280 nap/ „Nyeti” napja. Ezen a napon minden tevékenység tiltott, legyen szó főzésről, munkáról, áldozat bemutatásáról. Tilos az utcára kilépni, a legjobb, ha az ember otthon meditál, mivel még a villanyt sem lehet felkapcsolni. A rendre a hindu közösség fiatal fiú tagjai vigyáznak, akik olyan hatalommal rendelkeznek, hogy a rendbontót akár erre a napra börtönbe is zárhatják.

3. Bár az indonéz szigetvilág lakosságának kilencven százaléka a muszlim vallást követi, addig Bali kivétel, ahol a hinduizmus sajátos változatának követői vannak döntő többségben. A sziget helyzete azért is különleges, mert bár a hindu isten háromságot ők is tisztelik, de rendszeresen áldoznak a természeti isteneknek is. Ruházatukban is elkülönítik a földi-, és az égi világot, melyet a színes öv jelez. Itt nem szárit hordanak, mint Indiában. Hanem a nők és férfiak viselete is egyaránt a szarong. Az ünnepek alkalmával a férfiak viselete a hosszú ujjú fehér ing, derekuk köré csavart színes szarong, melyre széles öv kerül szintén színes anyagból, fejükön pedig fehér csavart pánt, egyes esetekben kötényt is viselnek. A nők a szaronghoz legtöbbször fehér csipkeblúzt hordanak.

4. A nők 1978 óta élhetnek választójogukkal, de általános vélemény, hogy nem érdekli őket a politika.

5. A fiúgyermek kívánatos a háznál, mert házasságkötéskor a lány a férje családjához költözik, s a szülőről a fiú és az ő családja gondoskodik.

6. Az Egyenlítő közelsége miatt a lefolyóba a víz az általunk megszokott iránnyal ellentétesen folyik le.

7. Az égbolt olyan tiszta, hogy néha a Tejutat is lehet látni.

8. A fehér és a barna rizs mellett vörös rizs is terem Balin."

Szabó Nóra
Bali, Nusa Dua 2009-07-10

További képek: Jóga Balin

Szekérkarnevál vasárnap - lesz jóga is!

Most vasárnap, azaz július 12-én lesz az ez évi Ratha Yatra szekérkarnevál Budapesten. Utolsó pillanatban kaptuk a meghívást a színpadi programba, 1-től 2-ig fogok előadást tartani, illetve jóga performance-ot. Betti és Ancsa is bemutatják páros koreográfiájukat, amit megéri megnézni, főleg ha két hét múlva nem tudtok eljönni a Krisna-völgybe. Szóval várunk szeretettel minden jógást és érdeklődőt. A program egyébként:

A szekér vasárnap 11:00 órakor indul útjára a Hősök teréről, majd a Vörösmarty térre érkezik, ahol egészen estig változatos színpadi műsor, egzotikus ételkóstoló és kirakodóvásár várja a vendégeket.

A szekér útvonala a következő lesz: Hősök tere - Andrássy út – Oktogon - Deak tér – Attila út – Apáczai Csere János út – Dorottya út – Vörösmarty tér.

Ha tudtok, gyertek 11-re a Hősök terére. Azt tartja a hagyomány, hogy aki húzza a szekeret, az megszabadul a rossz karmájától. Ha nem értek oda, akkor 1-kor találkozunk a Vörösmarty téren a színpad előtt.

A fesztivál végső helyszínén színes színpadi műsorok, ősi indiai zenei- és táncbemutató, tradicionális, indiai esküvő és érdekfeszítő filozófiai előadások fogják szórakoztatni a vendégeket.

A finom indai vegetáriánus ételkóstoló mellett, izgalmas kézműves kirakodóvásár várja az érdeklődőket. A fesztivált Ranjit Rae, India magyarországi nagykövete nyitja meg.

Ja igen, el is felejtettem, hogy 5-kor lesz egy kedves krisnás pár esküvője, szintén a színpadon, és én fogom vezetni a szertartást. Azt is érdemes megnézni, tűz, mantrák, miegymás. Szeretettel várunk mindenkit.

Jógásaink mondták 2. rész

Vélemények - folytatás ...

1. Hogyan ismerkedtél meg a jógával, s azóta mit jelent a Te életedben a jóga? 2. Milyen testi-lelki fejlődést vettél észre Magadon, mióta jógázol?
5. Horváth Orsi (3 éve jógázik)

Először egy könyvben találtam képeket ashtanga jógikról és annyira megtetszett az, ahogy kinéztek, eldöntöttem, hogy én is ilyen testre szeretnék szert tenni. Semmilyen spirituális háttere nem volt a dolognak, egyszerűen jobban akartam kinézni. Dögös srácokkal szerettem volna megismerkedni. Elkezdtem jógázni és egy idő után rá kellett, hogy jöjjek, hogy ez nem csak a mozgásról szól, hanem egyfajta lelki fejlődés is társul a gyakorláshoz. Értékrendem átrendeződött, elindultam a megvilágosodás útján.

Jóga előtt korábban hónapokig tartó derékfájdalom gyötört, ami ma már kevésbé intenzív, mára jelentősen javult.
Lelkileg kiegyensúlyozottabb lettem és ami a legjobb , hogy a jóga révén rengeteg, tök jó fej emberrel ismerkedtem meg és az egyikkel megyek Indiába. És arra kellett rájönnöm, hogy az asthanga jóga segít más fókuszba helyezni a mindennapok történéseit. A 36 fokban űzött Asthanga jógához képest az élet minden problémája triviálisnak tűnik és jelentéktelen szintre süllyed.

6. Szentes Szabolcs (3 éve jógázik)

A véletlen kapcsán kerültem kapcsolatba az Asthangával, mert a Google kereső programja ezt dobta ki először Thaiföldön, amikor a mozgás és jóga címszóra kerestem rá. Ennyi erővel kiköthettem volna a bikram vagy hatha irányzatnál is, de szerencsémre mondom, hogy már kezdeni is az Asthangával kezdtem. Azóta kipróbáltam más jógafajtákat is, de ez jött be a legjobban. A változás nálam kettős: mióta jógázom a térdem fejlettségi szintje erősen lefelé tendál, de reméljük lesz ebből majd másik irány is. Pozitív tényező, hogy a koncentrációm nagyon sokat javult, ami a munkám során is segítségül szolgál.

7. Wiesner Edina (10 éve jógázik)

2007 januárjában találkoztam először az Agni jógával, ami azonnal megtetszett. Egyrészt a gyakorlatok, másrészt a méregtelenítés, a belső megtisztulás folyamata miatt.
A rendszeres gyakorlás során örömmel figyeltem testem fejlődését, az izmok megerősödését, azt, ahogy a gyakorlatokat egyre több légzésszámig tudtam kitartani, hiszen az elején az ember örül, hogy egyáltalán magát az ászanát meg tudja csinálni, nem hogy 21 lélegzetvételig benne is maradjon a pózban. Az Agni ösztönzött arra, hogy elmenjek egy jóga alaptanfolyamra majd később a haladóra.
A gyakorlás révén kiteljesedett a belső békém, a stressztűrő képességem kiváló, sokkal jobban bírom a napi munkám során jelentkező nyomást.


8. Snir Péter

Sokféle jógairányzatot kipróbáltam már, az Agni jógát jóval fárasztóbbnak találom, mint a normál verziókat. A gyakorlás révén hajlékonyabbá váltam, egyenesebb lett a testtartásom. Ráadásul olyan izmokkal, izomcsoportokkal kerültem kapcsolatba, amelyeket kevésbé használtam, de még csak a létezésükről sem tudtam.

9. É Nagy Zsófia

A barátnőm egy hónapig unszolt, hogy jöjjek el vele és próbáljam ki az Ashtangát. Aerobic oktatóként nem igazán tudnak nekem újat mutatni - a fizikai kihívásokat könnyedén veszem -, de itt aztán sikerült. Az első óra nagyszerű élményt jelentett számomra, és itt igazából a lelki oldalát nézem a dolognak. Közelebb kerültem önmagamhoz, találkoztam önmagammal. A második óra kevésbé volt katartikus, sima kommandós kiképzésnek éreztem, amely után egyszerűen elájultam.