2017. január 31., kedd

A valódi tudomány

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Bár Patandzsalí listája a Jóga-szútra harmadik fejezetét majdnem egészében kitölti, a fent említett három utolsó diszciplina lesz érdekes számunkra, mivel Patandzsalí ezekkel kapcsolatban alkotott további műveket. A Csaraka szamhitát azután állította össze, hogy a köldökcsakrán meditált, a Mahábhásját (Pánini szanszkrit nyelvtanának magyarázatát) azután, hogy a torokcsakrán meditált, a Jóga-szútrát pedig azután, hogy megkapta a szívcsakrában kódolt tudást. Figyeljük meg, hogy milyen szerepet játszanak itt a csakrák a jógában és a jógikus tudásban. A test a köldökcsakrán; az elme a szívcsakrán; a nyelv, hang és az univerzum különböző rezgései pedig a torokcsakrán keresztül vetülnek ki.

Miután a jógi elért egy bizonyos szintet (melyet pragjának, vagyis a tárgyak teljes ismeretének neveznek), választhat, hogy tudós lesz (akiket a régi időkben risinek vagy sziddhának neveztek), és a tudományos ismeretek létrehozásával járulhat hozzá az emberi tárasadalom értékeihez (A tudomány szót itt az ősi tudomány értelmében használom, nem a nyugati tudományra vonatkozólag. A scientia (tudás) latin kifejezés szanszkrit eredetije a csinta (gondolat) és a csitta (elme). A mély tudásra (tudományra) akkor tehetünk szert, ha az elme kristályát sikerült megtisztítani és felcsiszolni.) Azonban ajánlott, hogy a jógi először érjen el magas lelki szintet, mivel hogyha még mindig a feltételekhez kötöttsége hatása alatt áll, akkor annak torzító hatása beszennyezi a tudományos ismeretet. Például materialista, fasiszta, kapitalista, kommunista, szexista, vallási fundamentalista, parlamentarista vagy bármilyen más hangsúlyt helyezhet arra, ami egyébiránt objektív, vagyis tárgyakra vonatkozó tudás lenne. Ez a hangsúly pedig befolyásolni fogja a tudományos bizonyítékok interpretációját, és tudat alatt törli vagy átszervezi azt. Mielőtt elérnénk a jóga állapotát, hajlamosak vagyunk törölni vagy átértelmezni az olyan bizonyítékokat, melyek egyébként összeütközésben lennének részrehajló valóságunkkal. Mondani sem kell, hogy ha ezt tesszük, akkor a végeredmény sohasem lesz valódi tudomány. Csak az lehet valódi tudós, aki megtisztította a szívét minden részrehajlástól és előítélettől.

Mielőtt tehát nekiállunk, hogy meghódítsuk a világot, befelé kell fordulnunk és a szívünkben kell megtalálnunk a szabadságunkat. Csak akkor vállalhatjuk fel annak a felelősségét, hogy objektív kijelentéseket teszünk a minket körülvevő világról, ha megtaláltuk a spirituális szabadságot a szívünkben.'

2017. január 30., hétfő

Szokásaink hatalma

Nemrég olvashattunk róla Gregor Maehle Meditáció-könyvében, hogy a szokásainknak milyen hatalmuk van felettünk, és mennyire az elménk, illetve a múltbéli mentális lenyomataink (szamszkáráink) rabszolgájává tehetnek bennünket. Ráadásul mindez javarészt öntudatlanul jön létre. Ezért mondják azt a szánkhja filozófusok, hogy a tudatos önvaló valójában nem cselekszik, csupán jelen van. Mindazok a belső és külső változások, melyek a testünkben is az elménkben zajlanak, csupán a kötőerők (gunák) változásainak automatikus következményei.

Ez a megfogalmazás azonban némi félreértésre is adhat okot, ugyanis akkor hol jön be a képbe a szabad akaratunk és a döntéseinkért hozott felelősség? Nos, Patandzsalí rendszere, melyben a szamszkárák (mentális lenyomatok), vászanák (feltételekhez kötött természet) és a karmásaja (karmikus tárház) rendszerét ismerteti, a legjobb magyarázattal szolgál a szabad akarat és a karma párhuzamos jelenlétére.

Az élőlény feltételekhez kötöttsége időtlen idők óta tart, mondhatnánk azt is, hogy kezdet nélküli. Ez gyakorlati szempontból annyit jelent, hogy lehetetlen kinyomozni az első szamszkárát, amely az elménket beszennyezte, és amely elindította azt a feltételekhez kötött folyamatot, melynek eredményeit a jelenben tapasztaljuk. Minden esetre ez az eredeti dóntés a szabad akaratunk eredménye, mely4et még nem befolyásoltak jelentősen a szamszkárák. Onnan kezdve, minél több interakcióba lépünk az érzékszerveinken keresztül az anyagi világgal, annál több szamszkára jön létre az elménkben. 

Ahogy Gregor Maehle is írta, az azonos jellegű és gyakran ismétlődő szamszkárákegyre jobban mélyülő "barázdákat hoznak létre az elménkben, és ezt már vászanának (feltételekhez kötött természetnek) nevezzük. Ha egy bizonyos helyzetben tízszer ugyanúgy viselkedtünk vagy reagáltunk, akkor tizenegyedik alkalommal már szinte gondolkodás nélkül öntudatlanul ugyanúgy reagálunk, vagyis engedjük, hogy a feltételekhez kötött természetünk döntsön az önvalónk helyett.

A szamszkárák, a vászanák és a karmásaja egyaránt az elme tudatalatti vagy tudattalan tartományában munkálkodnak, és észrevételnül bár, mégis erőteljesen befolyásolják az életünk szinte minden pillanatát. Ezeket a tudatalatti folyamatokat csupán a tudás művelése, a tudatosságunk (figyelmünk) fejlesztése és a meditáció gyakorlása által tudjuk először tudatosítani, majd lassan uralunk alá hajtani, így kiszabadulva az elme rabszolgasága alól. Ugyanis vagy az önvaló irányítja az elmét, vagy pedig az elme fogja irányítani a tudatunkat, és a két állapot közötti átmenet lassú, nehézkes és fáradságos folyamat. 

Az első lépés viszont abban rejlik, hogy felismerjük a kialakult szokásainkat, és igyekszünk lehetőleg minél tárgyilagosabban kianalizálni, hogy ezek a szokások mennyire segítik elő a személyiségfejlődésünket. A szokások biztonságérzetet adnak, egy látszólag saját magunk által meghatározott szabályrendszert, melynek keretei között a megszokott, ismert világunkban vagyunk, és a megszokott, "hétköznapi" életünket éljük. Éppen ezért szokták azt mondani, hogy a személysiégfejlődéshez néha ki kell lépnünk a komfortzónánkból, olyan kalandokba bocsátkozni, melyek kívül állnak a hétköznapi szokásainkon. 

Ha találunk egy visszahúzó szokást az életünkben, akkor az egyik módja, hogy megszabaduljunk tőle az, ha kialakítunk egy újabb szokást, és azt már tudatosan választjuk meg. Ez vonatkozhat mindenre, kezdve a táplálkozásunktól, a testmozgáson, a munkánkon, a kapcsolatainkon és az általunk befogadott érzékszervi impulzusokon keresztül egészen a kommunikációnkig. A változtatás újítást is jelent, és egy új szokást még könnyebben tudunk módosítani, mint egy régi beidegződést. Az elme mindig száz százalékig tele van benyomásokkal, így az új, konstruktív, akár spirituális benyomások átvehetik a régi, a tudatunkat az anyaghoz kötő szamszkárák helyét. 

2017. január 29., vasárnap

Marícsjászana E és F

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Marícsjászana E, F, G, H (Marícsi bölcs póza, E, F, G, H változat)
Dristi: Nászágrai (orrhegyre – E, G), Pársva (oldalra – F, H)

A marícsjászana első négy változata (A, B, C, D) az Ashtanga vinyásza jóga rendszer első sorozatában szerepel (jóga-csikitszá). A negyedik sorozat első nagy blokkját alkotó csípőnyitó pózok és az átvezető hátrahajlítás (pádángustha-dhanurászana) után következik a marícsjászana sorozat. A nyolc marícsjászana póz közös jellemzője az, hogy az egyik láb mindig behajlítva van, vagyis a talp az azonos oldali ülőcsont közelében, a térd pedig a levegőben. Ez a tengely, amely körül a karokkal kulcsoljuk a felsőtestet. A pózokban páronként eltérő a kulcsolási irány (egyszer egyenesen előrehajolva, bentről kifelé kulcsolunk, egyszer pedig kifordítjuk a törzset, és kintről befelé kulcsolunk. Az A és C változatban a másik láb egyenes, a B és D változatban a másik láb féllótuszban van. Az E és F változatban a másik láb vírászana pozícióban van, míg G és H változatban a tarkónk mögött (ékapáda-sírsászanában).

Vinyásza számolás

Marícsjászana E

Szapta: Belégzésre ugorjunk előre lefelé néző kutyapózból úgy, hogy a bal lábunkat egyből vírászana pozícióba helyezzük. Belégzésre hajlítsuk be a jobb térdünket úgy, hogy a jobb lábszár függőlegesen maradjon (a térd a boka fölött), kulcsoljuk körbe a jobb lábunkat a jobb karunkkal belülről kifelé, hátul megfogva a jobb kezünkkel a bal csuklónkat. Nézzünk fel a két szemöldök közé.
Astau: Kilégzésre hajoljunk előre a mellkassal a bal lábunkra, és nézzünk az orrhegyünkre. Végezzünk el öt mély légzést a pózban.
Nava: Belégzésre emeljük meg a mellkasunkat, és ismét nézzünk az orrhegyünkre. Kilégzésre bontsuk a kulcsolást, és helyezzük a két tenyerünket a talajra a csípőink mellett.
Dasa: Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába (ingapózba).
Ékádasa: Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Dvádasa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Trajódasa: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Csaturdasa-vimsatihi: ismételjük meg ugyanezeket a vinyászákat (szapta-trajódasa) a bal oldalra is.

Marícsjászana F

Szapta: Belégzésre ugorjunk előre lefelé néző kutyapózból úgy, hogy a bal lábunkat egyből vírászana pozícióba helyezzük. Belégzésre hajlítsuk be a jobb térdünket úgy, hogy a jobb lábszár függőlegesen maradjon (a térd a boka fölött), majd forduljunk ki és kulcsoljuk körbe a jobb lábunkat a bal karunkkal kintről befelé, hátul megfogva a bal kezünkkel a jobb csuklónkat. Nézzünk hátra a jobb vállunk fölött, és hajtsunk végre öt mély légzést a pózban.
Astau: Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába (ingapózba).
Nava: Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Dasa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Ékádasa: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.
Dvádasa: ismételjük meg a pózt a bal oldalra is.
Trajódasa: Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába (ingapózba).
Csaturdasa: Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Pancsadasa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Sódasa: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.

2017. január 28., szombat

A marícsjászana mitológiája

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Marícsjászana (Marícsi bölcs póza)

Marícsi Brahmá tíz mentális fiának (a pradzsápatiknak) egyike. A teremtés kezdete előtt Brahmának, a teremtő félistennek szüksége volt néhány felelős személyre, akiknek átadhatta az univerzum benépesítésének felelősségét. Így hát a testéből és az elméjéből megteremtette a tíz pradzsápatit. A tíz pradzsápati (ősnemző) a következő: Marícsi, Atri, Angirasza, Pulaha, Pulasztja, Kratu, Vaszistha, Pracsétasza, Bhrigu, Nárada. Ugyancsak ő volt a szaptarisi (hét bölcs) egyike az első manvantarában. A szaptarisit több helyen is dicsőítik a Védákban. A védikus himnuszokban ugyan nincsenek név szerit felsorolva, ám a Bráhmanákban és az Upanisadokban megtaláljuk a neveiket is: Vaszistha, Marícsi, Pulasztja, Pulaha, Atri, Angirasza és Kratu. A hinduizmos úgy tekinti, hogy ez a hét bölcs a Nagy-Göncöl csillagkép csillagain él. A csillagkép nyolcadik, kevésbé fényes csillaga pedig az Arundhatí.

A különböző források szerint Marícsi felesége Kalá (Kardama Muni lánya), Szambhúti (Daksa lánya), illetve Dharmavrata. Krisna is megemlíti a Bhagavad-gítában: „Az Áditják közül Visnu, a fénylő égitestek közül a Nap, a marutok közül Marícsi, a csillagok közül pedig a Hold vagyok.” (Bg 10.21)

Marícsi Risit nem szabad összetéveszteni Máricsával, aki egy ráksasza démon volt, és Ráma ölte meg a Rámájána eposzban. Szintén nem tévesztendő össze a Marícsi nevű buddhista istennővel, aki a mennyek és a fény istennője a mahájána és vadzsrájána buddhizmusban.

Egy nap Marícsi elment az erdősbe, hogy tűzifát és virágokat gyűjtsön a reggeli áldozatához, és nagyon fáradtan tért haza. Hívta feleségét, Dharmavratát, és megkérte, hogy mossa meg a lábát. Épp ahogy a felesége elkezdte mosni a lábát, megérkezett Brahmá. Dharmavrata nem tudta, mitévő legyen: folytassa a férje lábának mosását, vagy foglalkozzon a vendéggel, aki történetesen Marícsi apja is volt. Miután a másodikat választotta, a férje megharagudott rá. Marícsi dühében megátkozta a feleségét, hogy váljon kővé. Dharmavrata persze megsértődött, mert úgy gondolta, hogy jogtalan volt a büntetés. Így hát Dharmavrata sok-sok évnyi meditációba kezdett, amire felfigyelt az Úr Visnu, és elégedetté válva az odaadásával, megígérte neki, hogy kap egy áldást. Dharmavrata csak azt kérte, hogy az Úr Visnu érvénytelenítse a férje átkát. Azonban Marícsi olyan nagy hatalmú bölcs volt, hogy még az Úr Visnu sem tudta semlegesíteni az átkát, így hát azt az áldást ajánlotta fel, hogy Dharmavrata szent kővé fog válni, melyre az összes félisten vágyni fog. Úgy tartják, hogy ez a szent kő Gájában, Bihar tartományban található Indiában.


Marícsi leghíresebb fia Kasjapa, akinek a fia Visnu volt törpe bráhmana (Vámana) inkarnációjában. Vámana Aditi fiaként született meg, míg Kasjapa másik felesége, Diti a két legnagyobb démonnak, Visnu esküdt ellenségének adott életet: Hiranjakasipunak és Hiranjáksának.

2017. január 27., péntek

Szavahihető vagy?

A jellemünk fejlesztésének egyik következő aspektusáról szeretnék ma értekezni, ez pedig az ígéretek betartása. Vannak olyan emberek, akik fűnek-fának mindent beígérnek, bevállalnak, az esetek többségében képtelenek nemet mondani, mert úgy érzik, hogy azzal megbántanák a másik embert. Persze az is lehet, hogy a konfrontáció-kerülés miatt ígérik meg, hogy megteszik ezt vagy azt a szívességet a másiknak, holott már az ígéret kimondásának pillanatában tudják, hogy nem sok esély van arra, hogy be is tudják váltani az ígéretüket.

Nos, egy embernek, különösen egy férfinak, ha ígéretet tesz valamire, akkor azt illik noszogatás nélkül végre is hajtani. Ez a megbízhatóság, számonkérhetőség alapelve. Természetesen a be nem teljesített ígéretek között is léteznek különböző kategóriák. Az egyik az, amikor az illető majdhogynem csak azért ígér meg valamint a másiknak, hogy lerázza, de nem is tesz szinte semmi erőfeszítést arra, hogy ezt megtegye. Legfeljebb arra tesz erőfeszítést, hogy valamilyen külső okokra hivatkozva kimagyarázza magát, hogy miért nem sikerült a dolog. Az ilyen ember hamar hitelét veszíti mások szemében, és a továbbiakban már nem fogják komolyan venni az ígéreteit, sőt, semmit sem, amit mond vagy vállal. 

Egy másik eset az, (és általában ez a ritkább), amikor az illető valóban minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy beváltsa az ígéretét, de valóban olyan váratlan külső körülmények jönnek közbe, amik lehetetlenné teszik a dolgot. Ilyen esetben talán nem játssza el annyira az illető a becsületét, bár még mindig felmerülhet az, hogy nem képes reálisan felmérni a kompetencia-határait. 

A védikus korban a bölcsek és a királyok rendelkeztek azzal az erővel, hogy amit kimondtak, az megvalósult, vagyis mindig beváltották az ígéretüket, és soha nem adták fel, bármilyen nehézség is jött közbe. Természetesen elképzelhető, hogy egy pontra szegezett elmével sokkal könnyebb mindezt megvalósítani, mint amikor a különböző külső körülmények és belső mentális folyamatok szüntelenül eltérítik a figyelmünket.

Az egyik módszer, amit a modern személyiségfejlesztő-guruk szoktak ajánlani az, hogy tegyünk minél kevesebb ígéretet, és csak olyan dolgokat ígérjünk meg, melyekről biztosak vagyunk, hogy teljesíteni tudjuk, és addig ne adjuk fel, amíg végre nem hajtottuk azt, amit vállaltunk. Az oszcilláló elme egyik védekező mechanizmusa pontosan abban rejlik, hogy amikor érzékeli, hogy a kitűzött cél elérése elé akadályok gördülnek, melyek kizökkentenének bennünket a komfortzónánkból, akkor inkább választunk egy másik célt. De ilyenkor megtörténhet, hogy folyamatosan változtatgatjuk a célt és az irányt, és konkrétan nem érünk el semmit sem, csak mindig kimagyarázzuk, hogy miért nem sikerült. 

Egy másik védekező mechanizmus a kihívások ellen az, amikor megrekedünk a tervezési fázisban, és csak hajtogatjuk, hogy mit szeretnénk elérni vagy megvalósítani, de nem teszünk semmit. Ilyenkor az ígéreteinket mindig elodázzuk, kitoljuk a határidőt, és arra várunk, hogy esetleg az idő előrehaladtával könnyebbre fordulnak a dolgok. Ezt persze az élet nem nagyon szokta igazolni.

Ha csalódást okozunk, főleg a szeretteinknek, a gyerekeinknek, és mindenkinek, aki tőlünk függ, akkor az illető ezt traumaként éli meg, és sem bennünk sem másokban nem fog tudni olyan könnyen bízni a jövőben. Sőt, ami talán még károsabb hatása az egésznek, ő maga is megtanulja, hogy nem kell mindig betartani az ígéreteit. Ezzel nem csak az egymás iránti bizalom épül le, hanem az önbecsülésünk is. 

Éppen ezért, ah megígérünk valamit, akkor oda kell állni a tükör elé, és azt mondani. "Megteszem, amit megígértem, mert különben hogyan nézhetnék a tükörbe holnap?" 

"Az ígléreteink be nem tartása olyan, mint a gombás fertőzés. mely észrevétlenül átterjed az egész jellemünkre, míg az erkölcsi értékrendünket el nem torzatja, és elkezdjük elhinni, hogy semmi rosszat nem teszünk, még akkor sem, ha a legbizalmasabb barátainknak okozunk csalódást." - William Makepeace Thayer


2017. január 26., csütörtök

A meditáció tárgyai

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A tudatos elménk bizonyos mértékig felül tudja írni a feltételekhez kötöttséget, és ahelyett, hogy félelemből vagy önmaga megvédése céljából cselekedne, azt is választhatja, hogy szabadon cselekszik, ahelyett, hogy reagálna valamire. A jóga-meditáció a tudatalatti elme erejének fokozatos uralmunk alá hajtása, és az általunk tudatosan választott irányba fordítása. Szabadnak lenni az elmétől azt jelenti, hogy képesek vagyunk bármelyik pillanatban meghatározni, mire gondoljon az elménk, és nem fordítva. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, meg kel szüntetnünk a felfogásbeli részrehajlást, hogy felülkerekedhessünk a tárgyak feltételekhez kötött kiválasztásán, amiket az elménk javasol. Mivel minden tárgy, amire gondolunk, minden szó, amit kimondunk és minden tett, amit elkövetünk, elkerülhetetlenül nyomot hagy a tudatalattinkban, fontos, hogy bölcsen válasszuk meg a tárgyakat. Egészen addig elmehetünk, hogy kijelentjük: azzá válunk, amire gondolunk. Például, ha mindig az ételre gondolunk, akkor éhesebbek leszünk. Ha mindig a vagyonra gondolunk, akkor materialisztikusabbá válunk, és ha folyamatosan a szexuális fantáziáknak adjuk át magunkat, akkor a szexuális vágyaink növekedni fognak.

A jóga olyan meditációs tárgyakat használ, melyek a gondolatok tisztaságát és szabadságát segítik elő. A jógikus meditációs tárgyak csökkentik a tudatalatti feltételekhez kötöttséget és képessé tesznek arra, hogy „újrakondicionáljuk” és tudatosan újrateremtsük magunkat, ami visszaadja a szabad akaratunkat és megszabadít a mentális rabszolgaságból.

Belső és külső tárgyak

Amikor szemügyre vesszük a különböző meditációs tárgyakat, először különbséget kell tennünk a fizikai és pszichológiai tárgyak között, vagyis azok között, melyek a világról szóló tudást adják, és azok között, melyek az önvalóról szóló tudást adják. Miért érdekelné egyáltalán a jógát a világról szóló tudás, és nem csak a spirituális tudás, ami az önvalóról szóló tudásban tetőzik?

A jóga kultúra- és civilizáció-teremtő erő, nem puszta pszichológia. Erre kiváló példa maga Patandzsalí, a Jóga-szútra, a jóga alapfelvetéseinek félisteni összeállítója. A Jóga-szútrában a meditációs tárgyak sorát ajánlja fel, melyek, ha rájuk irányítjuk az objektív szamádhit (szamjamát), teljes megértést adnak a tudás egyes ágairól. Például azt említi, hogy a sarkcsillagra irányított objektív szamádhi teljes tudást ad a csillagászatról, míg ha ugyanezt a technikát a köldökcsakrára irányítjuk, az orvostudomány megismerését eredményezi (3.28-29) A torokcsakrára irányuló objektív szamádhi a fonetika, nyelvtan és a hang tudományának elsajátítását eredményezi, míg ugyanez a módszer a szívcsakrára irányítva a pszichológia (jóga) elsajátítását teszi lehetővé (Jóga-szútra 3.34)."

2017. január 25., szerda

Új kedvenc: a kelbimbó!

Mindig felfedezek valami új zöldséget a piacon, most például aktuális kedvencem a kelbimbó, mely szintén egy olcsó és itthon is frissen beszerezhető superfood! Lássuk csak, mi mindent tud ez a kis zöld golyócska!

A kelbimbó bimbós kelként is ismert - a káposztafélék családjába tartozik, rokona a karfiol és a karalábé, két szintén kevésbé kedvelt zöldségfajtánk. Kínában őshonos, Európában a 18. századtól népszerű. Jellegzetes ízét pont, amelyért nem szeretik - a sinigrin nevezetű vegyületnek köszönheti, mely rákellenes hatású.

Élettani hatása
 

 A kelbimbó igen gazdag vitaminokban, tartalmaz A-, B-, K-, E- és C-vitamint, valamint élelmi rostokat, kalciumot, magnéziumot és vasat. Rosttartalmának köszönhetően jó hatással van a belekre, illetve segíti az emésztést. Erősíti a szervezetet, és fokozza annak ellenálló képességét. Káliumtartalma miatt kiváló vízhajtó hatással rendelkezik.

A kelbimbó csökkenti a koleszterinszintet, legjobban nyersen fogyasztva fejti ki hatását, de párolva is megőrzi ezt a tulajdonságát. Kiváló omega-3 zsírsav-forrás, melynek köszönhetően a vérnyomás csökkentésében is hasznos lehet.
Fitotápanyag-tartalmának köszönhetően rákvédő anyagokat tartalmaz, melynek következtében csökkenti a különböző daganatos megbetegedések kialakulását szervezetünkben. Jó hatással van a pajzsmirigyműködésre is.

Terhes nőknek fogyasztása kifejezetten ajánlott, hiszen magas folsav- és kalciumtartalommal rendelkezik.

Miért hasznos kelbimbót fogyasztani? 


Elsősorban amiatt, mert egy adag a napi C- és K-vitamin-szükségletünket is fedezi. A kelbimbó a legegészségesebb ételek közé tartozik, már ami a vitamin- és ásványianyag-, valamint fitonutrienstartalmát illeti a kalóriatartamához viszonyítva. Ugyanis egy adag relatíve kevés kalóriát, viszont rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz.

Egy adag (körülbelül 88 g) nyers kelbimbó tápértéke 38 kcal; zsírt nem tartalmaz, van benne 8 g szénhidrát (amiből 3 g cukor és 2 g rost) és 3 g fehérje. Egy ilyen adag a napi K-vitamin-szükségletünknek a 196 százalékát, a napi C-vitamin-igényünknek pedig a 125 százalékát fedezi. Ezen kívül megközelítőleg a 10 százalékát tudjuk vele fedezni a napi A- és B6- vitamin-szükségletünknek, valamint a napi folsav-, kálium- és mangánigényünknek.

Miért ajánlott a sok kelbimbó fogyasztása? Természetesen mindazért, amiért általában a zöldségek és a gyümölcsök ajánlhatóak: csökkentik olyan súlyos betegségek kialakulásának a valószínűségét, mint az elhízás, a cukorbetegség és a szív-és érrendszeri megbetegedések. Az 1980-as évek óta köztudott, hogy a keresztes virágú zöldségfélék, amilyen a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol, összefüggésbe hozhatók a rák kialakulásának csökkent valószínűségével.

Egy friss tanulmány pedig azt is kimutatta, hogy azok a kéntartalmú vegyületek (például a szulforafán), amelyeknek ezek a zöldségfélék a jellegzetes kesernyés ízüket (és büdös szagukat) köszönhetik, összefüggésben vannak a rákellenes hatásukkal. A szulforafánon kívül a kelbimbóban levő klorofill is hatékony a karcinogén anyagok ellen.

A rákellenes hatáson kívül figyelemreméltó a kelbimbó jótékony hatása a csontokra is. A kevés K-vitamin-bevitel összefüggésbe hozható a csonttörések nagyobb kockázatával. A kelbimbó pedig nagyon gazdag K-vitamin-forrás, így segíti elő a csontok egészségét. Ráadásul egy adag 37 milligrammnyi kalciumtartalmával is hozzájárul az erős csontozat kialakulásához.

A cukorbetegséggel élők számára is jótékony hatású lehet a kelbimbó, ugyanis alfa-liponsavat tartalmaz, ami a glükózszintet csökkenti, az inzulinérzékenységet pedig növeli. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a vizsgálatok az alfa-liponsav intravénás adásának jótékony hatásait bizonyították; az emésztőrendszerbe juttatott liponsavval kapcsolatban nincsenek adatok.

A kelbimbóban található C-vitamin és más antioxidáns anyagok segítenek megőrizni a szem egészségét, és a látás minőségét - akár idősebb korban is. A C- és az A-vitaminnak a bőr védelmében és egészségében is kiemelkedő szerepe van.

Mennyit fogyasszunk belőle? 


Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás irányelvei szerint hetente 2-3 alkalommal fogyasszunk belőle, egészségre gyakorolt pozitív hatásait így érvényesíthetjük a legjobban. Hogyan építhetünk minél több kelbimbót étrendünkbe? Először is fontos tudni, hogy érdemesebb kisebb és a frissebb kelbimbókat választanunk, ezeknek ugyanis édesebb az ízük, és nem fordul elő, hogy fásak lennének, míg a nagyobbaknál ez megeshet. Mindig külön zacskóban tároljuk a hűtőszekrényben. Érdemes azonban inkább frissen fogyasztani: minél frissebb ugyanis a kelbimbó, annál finomabb.

Az elkészítésekor nagyon fontos még az is, hogy nem szabad túlfőzni: veszít a tápértékéből, és ekkor erősödik fel a jellegzetes kesernyés íze. A legjobb, ha nem főzzük, hanem a sütőben megsütjük - ehhez tálaljunk szőlőt, diót és balzsamecetet.

Íme néhány további tipp az elkészítéshez:

  • A megsült kelbimbókat hintsük meg olívaolajjal, őrölt fekete borssal és darált fokhagymával.
  • Szeleteljük vékonyra és nyersen adjuk hozzá a salátánkhoz.
  • Adjunk cukrozott diót és szárított vörösáfonyát a sült kelbimbóhoz.
  • Pirítsuk meg serpenyőben a felszeletelt kelbimbót.
Van-e egészségügyi kockázata annak, ha sok kelbimbót fogyasztunk? 

Ha valaki vérhígítót szed, fontos, hogy hirtelen ne változtasson úgy az étrendjén, hogy a K-vitamin-bevitele nagyban csökkenjen vagy nőjön, mivel e vitaminnak fontos szerepe van a véralvadásban. Így a kelbimbó fogyasztásával óvatosnak kell lenniük azoknak, akik ilyen gyógyszereket szednek.

Forrás: hazipatika.com

2017. január 24., kedd

Mentális rabszolgaság

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"8. Fejezet
8. Törvény: A választott meditációs tárgy típusa határozza meg a létrejövő elmeállapotot

Bármi, amit gondolunk, mondunk vagy csinálunk, tudatalatti lenyomatot (szamszkárát) fog hagyni az elménkben. Ez a lenyomat, bármi is legyen, a saját ismétlődésére fog inspirálni. Azok a gondolatok, melyek folyamatosan keringenek a fejünkben, saját neuronhálózatukat hozzák létre. Ezek a hálózatok egyre jobban és jobban elmélyülnek, ami azt jelenti, hogy legközelebb sokkal könnyebben választjuk ugyanazt az utat.

Tegyük fel, hogy fáradtan érünk haza a munkából, de még házimunkánk is van. Az elménk esetleg azt javasolja, hogy együnk egy kic csokoládét, fagyit, kávét vagy alkoholt, bármi is legyen a preferenciánk. Rövid habozás után végül engedünk az elménknek, és egy újabb tudatalatti benyomást hozunk létre. Amikor megismétlődik ugyanez a helyzet, már megalapoztuk a tudatalatti hajlamot, hogy ismét ugyanezt a stratégiát kövessük. Amikor egy bizonyos stratégiát néhányszor megismétlünk anélkül, hogy megkérdőjeleznénk vagy megfontolnánk, létrehozunk egy feltételekhez kötöttséget (vászanát). A feltételekhez kötöttség ugyanazon típusú tudatalatti benyomások sorozatából áll. Ha egy bizonyos stratégia szokássá vált, akkor a benyomásból feltételekhez kötöttség lett és a viselkedésünk egyre automatikusabb lesz. Ez azt jelenti, hogy anélkül történik meg, hogy tudatosak lennénk a függőségünkről vagy szokásunkról és ebben a fázisban már mentális rabszolgaságot hoztunk létre.

A jógában a mentális rabszolgaság azt jelenti, hogy robotként követjük az elménk utasításait. Az elme pedig a tudatalattinak nevezett tárolóra rögzített parancsokat hajtja végre. A tárolóval vagy digitális rögzítő készülékkel az a baj, hogy nem tud visszautasítani semmilyen benyomást. Csak rögzíti, és semmi mást nem tesz."

2017. január 23., hétfő

A nők és a spiritualitás

Egyes patriarchális kultúrákban az intézményes, vagyis történelmi vallási és spirituális tradíciókba is beépült az a doktrína, vagy nevezzük akár dogmának, mely szerint a nők spirituális értelemben véve alacsonyabb rendűek, és nehezebben tudnak fejlődni vagy elérni a felszabadulást. Valahol a jóga rendszere is meglehetősen férfiorientált, mind az ászana-gyakorlást, mind az egyéb ágakat tekintve. 

A férfiak agya és elme-működése valóban eltér a nőkétől, de szerintem ez egyaránt jelenthet előnyt és hátrányt is. A férfiak jobb és bal agyfélteke-dominanciája váltakozik, és nagyon ritka az, hogy mindkét agyfélteke egyszerre működjön. Tehát a férfi vagy analitikus, intellektuális üzemmódban van, vagy pedig érzelmi és kreatív üzemmódban. Ilyenkor azonban az analitikus gondolokdása kikapcsol, és engedi, hogy elragadják az érzelmei, anélkül, hogy számot vetne a következményekkel. 

A nők esetében a két agyfélteke szinte mindig egyszerre van működésben, így az érzelmi és analitikus oldaluk folyamatosan keveredik, vagy ha úgy tetszik, támogatja egymást. Ez teszi lehetővé például, hogy egy nő elvállalja mindazt a nehézséget, amit egy gyermek kihordása, megszülése és felnevelése jelent, ráadásul párhuzamosan több gyermekre is ki tudja terjeszteni a szeretetét és a felelősségét, sokkal inkább, mint egy férfi. 

A férfi általában sokkal egoisztikusabb és narcisztikusabb, mint a nő, és nem képes arra, hogy huzamosabb ideig alárendelje a saját igényeit másokénak. Így ideig-óráig elvan a gyerekekkel, de képtelen lenne arra a 24 órás készenlétre éveken keresztül, amit a nő megtesz helyette. Pedig bizonyos spirituális iskolákban pontosan az odaadás kifejlesztése, az önvaló alárendelése Istennek az elsődleges cél. Ez pedig a nőknek könnyebben fog menni, mint a férfiaknak.

Ugyanakkor vannak olyan nézetek, melyek szerint a családos élet, a gyermekek vállalása inkább hátrányt jelent a spirituális fejlődésben, mint előnyt. Ez a jógás körökben is jellemző, hogy sokan nem vállalnak gyereket, mert a gyakorlással és önmagukkal akarnak foglalkozni, és sajnálják az időt egy gyerek felnevelésére. Ezzel szemben Ramamohan Brahmacarinak, Thirumalai Krishnamacharyának, B.K.S. Iyengarnak és Pattabhi Joisnak is voltak gyerekei, és ők ezt nem tekintették akadálynak a jóga gyakorlásában.

Én magam is már harmadik gyerekes apukaként kezdem megérteni, milyen az, amikor nem csinálhatok azt, amit akarok, és akkor, amikor akarom, és általában nem én vagyok a középpontban, és nincs annyi időm magamra, amennyit esetleg szeretnék. Mindezek az élethelyzetek segítenek egy férfinak abban, hogy levetkőzze narcizmusát és egoizmusát, és megtanuljon szolgálni. Még így is csak csodálni tudom a nőket, akiknek ez természetesen megy. 

Bár a meditációban az egy pontra szegezett elmére törekszünk, minden más kizárásával, és a férfiaknak ez talán könnyebben megy ideig-óráig, viszont a különböző kötelezettségek és eltérítő hatások könnyebben meg tudják őket zavarni vagy kizökkenteni a meditációjukból, mint egy nőt, aki egyszerre több dologgal is tud foglalkozni.

A férfiak és a nők tehát nem jobbak vagy rosszabbak egymásnál a spirituális megvalósítás tekintetében, hanem mások, más erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek. Ezt a másságot a partnerkapcsolat hétköznapi szituációiban is szem előtt kell tartani, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a párunk ugyanúgy gondolkodik, mint mi. Valójában a férfiak és a nők támogatni is tudják egymást a céljaik elérésében, ha ezt megfelelő érettséggel és alázattal teszik. 

2017. január 22., vasárnap

A pádángustha dhanurászana hatásai

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Aktív elengedés technikája

A pádángustha-dhanurászana A pozícióban a könyökök és a térdek kiegyenesítésére kell törekedni. Így erőteljesebben tudjuk nyitni a csípőt és a vállakat, és az egész hátrahajlítás mélyebb lesz. Ugyanakkor a test elülső mozgásláncának aktiválásával le tudjuk venni a terhelést a gerincfeszítő izmokról is. Amennyire lehetséges, igyekezzünk ellazítani azokat, a csípő és az alsó végtagok, valamint a váll és a felső végtagok felé továbbítva az izomaktivitást. A pádángustha-dhanurászana B-ben a vállak nyitását csökkentjük, és a karjainkkal nem felfelé toljuk a lábainkat, hanem előrefelé húzzuk. Így a csípő nyitását és a törzs hátrahajlítását meg tudjuk őrizni ebben a pózban is.

Rávezető változatok

A dhanurászana és az egylábas dhanurászana is hasznos rávezető pózok, mivel a karokon kívül minden más izmot a célpózzal azonos módon használunk benne. A pádángustha dhanurászana gyakorlásához használhatunk egy jógaövet is, melyet körbetekerünk a bokáink körül, majd a lábaink között előrehúzzuk, és azt fogjuk a kezeinkkel. Fokozatosan csökkenthetjük a távolságot a kézfejek és a bokák között, míg végül el fogjuk érni a bokáinkat is a kezünkkel. Bizonyos gyakorlás után segédeszköz nélkül is fel tudjuk majd venni a teljes pózt. Az egylábas változat gyakorlása övvel szintén hasznos lehet. A póz haladó változata a ganda-bhérundászana, melyet a harmadik sorozatban gyakoroltunk.

Egészségügyi hatások

Segíthet a rheumás és arthritises fájdalmak kezelésében
Jó hatással van túlsúly, hát- és vállfájdalmak esetén
Enyhíti a gyomor- és bélpanaszokat
Javítja a tartást és a megjelenést
Cukorbetegség, asztma és tüdőpanaszok esetén is hasznos
Megnyitja a mellkast
Fájdalomcsillapító hatású
Nyújtja és erősíti a hátat, valamint a lágyékot
Javítja a vérkeringést
Erősíti a lábakat
Fejleszti az egyensúlyérzéket
Nyújtja a nyaki szakaszt
Megnyugtatja az agyat és békéssé teszi az elmét
Energizálja és felfrissíti az egész testet
Javítja az emésztést, megszünteti a székrekedést
Csökkenti a mentális és fizikai feszültséget

Ellenjavallatok: merev hát, általános rossz kondíció, gyenge tüdők, fejfájás, nyaki vagy gerinc-sérülések, gerincsérv, hasi vagy lágyéksérv, szívpanaszok, terhesség.

2017. január 21., szombat

Pádángustha dhanurászana

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Pádángustha dhanurászana (Íjpóz lábujjfogással)
Dristi: nászágrai (orrhegyre)

A pádángustha dhanurászana a második sorozatban szereplő dhanurászana (íjpóz) haladó változata. Az íj szimbolikájáról a védikus mitológiában már sok szót ejtettünk a dhanurászana kapcsán. Most essék néhány szó a védikus mitológia leghíresebb íjairól!

Az előző póznál tárgyalt Karna íját Vidzsajának (győzedelmes) hívták, és Parasurámától kapta. Az íj eredetileg Siváé volt, és Parasuráma Indrától kapta. Az íj biztosította a győzelmet a tulajdonosának, és a húrját semmilyen fegyverrel nem lehetett megsemmisíteni.

Ardzsuna, Karna féltestvére és nagy ellenfele a kuruksétrai csatában szintén a világ egyik leghíresebb íjásza volt. Az ő íját Gándívának nevezték, és eredetileg Brahmá készítette. Brahmától Pradzsápatihoz, majd Indrához, majd Szómához, végül Varunához került. Varuna pedig Ardzsunának adta Agni kérésére a Khándava erdő leégése után. Ez volt az egyik létező legnehezebb íj, duplán hajlott, mint a hun íjak, és 108 elszakíthatatlan húrja volt.

Ráma íját Sárngának nevezték. Az íjat Brahmá készítette Dadhícsi bölcs csontjaiból, melyekből Indra villám-fegyvere, a Vadzsra, valamint két másik híres íj, a fent említett Gándíva és Siva íja, a Pinaka is készült. A Sárnga íjat az Úr Visnu kapta, és Később Ráma inkarnációjában is használta Rávana és Kumbhakarna megölésére. Az Úr Kirsna is ezt az íjat használta földi inkarnációja során. Később a tanítványának, Parasurámának adta, hogy helyreállítsa a dharmát. Később Dzsnaka, Mithila királya lett az íj őrzője.

Siva íját Pinakának nevezték, és ezzel az íjjal pusztította el Tripura démon városát. Az íjat csak Ráma volt képes felemelni ás eltörni Szítá szvajamvara (eljegyzési) szertartása során.

Összefoglalás

A pádángustha dhanurászana egy összekötő póz az ákarna-dhanurászanával végződő csípőnyitó blokk és a marícsjászana (E-F-G-H) blokk között. A pózt a második sorozatban is lehet gyakorolni a pársva-dhanurászana után. Annyiban kötődik az előző pózhoz, hogy itt is a nagylábujjakat fogjuk a két kezünkkel.

Vinyásza számolás

Szapta: Kilégzésre ereszkedjünk le csaturanga-dandászanába. Miután az előző pózt lefelé néző kutyapózban fejeztük be, elvégezhetünk egy teljes vinyászát is, és akkor a csaturanga a negyedik vinyásza (csatvári) lesz. Ha viszont csak leeresztjük magunkat a csaturangába, akkor hetedik vinyászának számíthatjuk.
Astau: Ereszkedjünk le hason fekvésbe a talajra. Fogjuk meg két oldalról a lábfejünket vagy a lábujjainkat a kezeinkkel, majd belégzésre forgassuk előre a könyökünket, és igyekezzünk kiegyenesíteni a térdeinket és a könyökeinket, amennyire lehetséges. Ezáltal mélyíteni tudjuk a hátrahajlítást. Végezzünk el öt mély légzést a pózban (pádángustha-dhanurászana A).
Nava: Kilégzésre engedjük le a talpainkat a fejünkre, vagy a vállainkra. Itt a könyökök teljesen be vannak hajlítva, és a térd is jobban van hajlítva, mint az A változatban. Hajtsunk végre öt mély légzést a pózban (pádángustha-dhanurászana B).
Dasa: Belégzésre ismét nyújtsuk ki a térdeinket és a könyökeinket, és emeljük a lábfejeket minél magasabbra. Végezzünk el ismét öt mély légzést a pádángustha-dhanurászana A-ban.
Ékádasa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Dvádasa: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.

2017. január 20., péntek

A nagy utazás

"Anakész úgy döntött, csillag akar lenni. Fénylő, kicsi szikraként érkezett, rögtön tanulni kezdett a csillagok földi iskolájában.
- Mit kell tennem, Tatiosz, hogy az úton járni tudjak?
- Hallgass a szívedre - válaszoltam.
- Kihez szegődjem, ha szívem mégsem tudná a választ?
- Szíved mindig mindenre tud válaszolni, te vagy az, aki nem hallod meg üzenetét.
- Mit tegyek, hogy úgy szeressenek, és kövessenek, mint téged?
- Nem kell semmit tenned. Egyszerűen legyél önmagad. A szeretet nem cél, ahová valamikor megérkezel. Azt meg végképp ne kívánd, hogy követőid legyenek, mert aki vonzani akar, az taszítani fog.
- Ha a szívemre hallgatok, és önmagam leszek, utána mit kell tennem?
- Amikor válaszolni tudsz a magad által feltett kérdésekre, nem lesz szükséged többé sem kérdésekre, sem válaszokra.
Anakész ettől fogva hallgatott. Kértem, jobban bízzon magában?
- Tekints úgy az életre, mintha utaznál, valahonnan elindultál, s majd valahová megérkezel, akkor könnyebb lesz." (Tatiosz)

Az életünk egy nagy utazás, csak néha elfeledkezünk erről, és belefeledkezünk a múlandó dolgok állandóságának illúziójába. Sőt, van, amikor tudatosan dolgozunk azon, hogy állandóságot hozzunk létre az életünkben, akár a kapcsolatok, az anyagi helyzetünk, a lakóhelyünk vagy a testünk vonatkozásában. Nem véletlen, hogy az összes spirituális hagyomány arra buzdít, hogy az anyagi lét múlandóságán és hiábavalóságán meditáljunk. persze az anyagi lét nem önmagában hiábavaló, hiszen biztosítja számunkra azokat az élményeket, melyek elvezetnek az önmegvalósításhoz. Mint egy utazó, aki sok mindenfélét lát és hall, és ebből is tanul, de nem szabad ragaszkodást kifejlesztenie a múlandó élethelyzetek iránt. 

Az élet nem csak a születéssel kezdődő és a halállal végződő utazás, hanem igazából az örök lélek utazása testről testre, inkarnációról inkarnációra. Csak akkor tudunk önmagunkká válni, ha megértjük önmagunkat, az örök Önvalót, mely mentes minden átmeneti megjelöléstől. Az átmeneti jegyek csak a testünket és az elménket jellemzik, a lelkünket nem. Csak akkor leszünk képesek elvonatkoztatni ezektől az átmeneti jegyektől, ha megismertük tényleges Önvalónkat. Ehhez pedig nem elég a Szeretet, a Tudásra is szükség van. A kettőnek kéz a kézben kell járnia, hogy megismerhessük Önmagunkat. 

2017. január 19., csütörtök

Az átlagember meditációja

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Abban az esetben azonban, ha számtalan kötelezettség, felelősség és figyelemelterelő tényező hat ránk nap mint nap, az elménk pedig arról álmodozik és azzal foglalkozik, hogy minél fényesebb jövőt építsen új lehetőségekből, fejlődésből és a kreativitásunk kifejezésének módjaiból, az esélyünk, hogy Aurobindo gondolat-negáló módszerével sikert érjünk el, valóban csekély. És mit tegyenek azok, akik kevésbé tehetségesek, mint Aurobindo, Ramana Maharishi vagy J. Krishnamurti?

A szisztematikus módszernek, melyet ebben a könyvben ismertetek, az a célja, hogy megbízható és megismételhető eredményeket hozzon a hátköznapi emberek számára is. Egyetlen dolgot kell tennünk: lépésről lépésre elkezdjük gyakorolni és lassan, hosszabb idő alatt beépítjük az életünkbe, anélkül, hogy rövid távon látványos eredményekre számítanánk.

Aurobindo az volt, akit „öreg léleknek” neveznénk. Az elméje legyőzte azt a hajlamot, hogy ragaszkodni kezdjen a következő felmerülő tárgyhoz. Ezért tudta olyan könnyen kiiktatni a tárgyakat az elméjéből, még mielőtt gyökeret vertek volna benne. Az átlagember esetében fel sem merül a kérdés, hogy az elme hozzákapcsolódik-e a felmerülő gondolatokhoz vagy nem, mert az elme önmaga keresi az olyan tárgyakat, melyekhez hozzá tud kapcsolódni, és ha nincs semmi a közelében, akkor egy pillanat alatt elképzeli őket. Az itt leírt meditációs technikában, mely a jóga szívét alkotja, pontosan az elmének ezt a hajlamát fogjuk felhasználni arra, hogy elfordítsuk a profántól, és a szent felé fordítsuk.

E fejezet célja az, hogy megértsük: nem tudunk meditálni. Szélesebb értelemben persze az irányított, koncentrált gondolat minden formáját meditációnak tekinthetjük. Például egy bosszúszomjas ember folyamatosan az ellenségei vesztén meditál, a materialisa ember pedig a részvényein vagy az ingatlanvagyonán meditál. Az érzéki vagy érzelmes ember a saját vágyai beteljesülésén meditál. Szélesebb értelemben véve ezek is meditációnak tekinthetők, viszont a jóga nem tekinti megfelelőnek a meditációs tárgy választását. Bármini is meditálunk ma, az teremti meg, hogy mik leszünk holnap. Ha megértjük ezt, akkor a meditációs tárgyak helyes megválasztásának jelentőségét is felfogjuk."

2017. január 18., szerda

Mit egyek reggelire?

Mint ahogy minden diétás kérdésre, erre is számtalan választ kaphatunk, ráadásul egymásnak ellentmondókat is. Az emberek ugyanis eleve szerteágazóan állnak hozzá az étkezés témájához. Egy biztos: nincs olyan válasz, ami mindenkinek megfelelne. Ugyanis mindenkinek más az anyagcseréje, az életmódja, az energiafelhasználása, a hormonszintje, a genetikája stb. Szóval egyet leszögezhetünk: nincs olyan válasz, ami mindenkinek működne. De azért lássunk pár opciót!

1. 160 g CH

Ez ma a legmenőbb diéta, napi öt étkezést javasol, melyekre nagyjából egyenletesen oszlik el a 160 g szénhidrát. Persze ez csak átlagnak tekinthető, hiszen egy 18 éves és egy 60 éves, vagy egy 50 és 150 kilós ember CH-szükséglete között azért fog mutatkozni némi különbség. És akkor még nem beszéltünk arról sem, hogy mennyi energiát használ fel az adott napon. (pl. egy irodai munkás, egy testépítő vagy egy marathoni futó energiaigénye nem ugyanaz). Szóval 30 g szénhidrát a reggeliben jó ötlet lehet, de akkor még figyelembe kell venni, hogy milyen a glikémiás indexe, van-e benne glutén, egyszerű vagy összetett szénhidrát, finomított vagy nem, és mennyi rostot, zsírt, és fehérjét vittünk be mellé. 

2. Paleo

Vegyük ide a ketogén diétát is az egyszerűség kedvéért. Mindkettőre az jellemző, hogy notóriusan kevés szénhidrátot fogyasztanak, és reggelire is zsírokat meg fehérjét fognak javasolni, például sonkás tojásrántotta, vagy egyéb húsfélék, alacsony keményítőtartalmú zöldségekkel együtt fogyasztva. Persze ebben a diétában a többi étkezés is hasonló módon épül fel: hús és zöldség. A híve azt tartják, hogy így étkeztek a neander-völgyi ősemberek. persze szerintem ők akkor ettek, amikor volt mit, és azt ették meg, amit találtak. Ha az éppen valamilyen termés vagy gyökér volt, akkor abban még szénhidrát is volt. 

3. 811.

Ez a zsír- és fehérjeszegény étrendet folytató nyersvegánok diétája, szóval ők valószínűleg gyümölcsöket fognak enni reggelire is. Viszont nem esznek mellé gabonákat meg olajos magvakat sem nagyon.

4. Harcosok étrendje

Ők azok, akik agy jó hosszú böjttel kezdik a napot, legfeljebb alacsony glikémiás indexű zöldségleveket esznek, ha nem bírják ki alacsony vércukorral az egész napot. Persze este aztán mindent bezabálnak, amitől ki is leng az inzulinszint rendesen. Ez szerintem nem túl jó, tehát én inkább a napi több étkezés híve vagyok, még ha este valóban nincs ellenemre egy alaposabb étkezés. 

Ha reggel nem edzünk, hanem a munkahelyre indulunk, ahol nem várható fizikai terhelés, akkor is kell reggelizni, de lehet kevesebb az energiatartalma, és minden esetben jó, ha törekszünk az alacsonyabb glikémiás indexű ételek fogyasztására. Reggel ugyanis az éjszakai éhezés után könnyebben megugrik az inzulinszint, ami több szempontból nem előnyös. Sem az izomszintézist, sem a zsírégetést nem segíti elő. Ha viszont edzeni vagy kardiózni indulunk reggel, akkor azt nem ajánlott éh gyomorra tenni, mert a glikogénraktárak alacsonyak lesznek, és nem fogunk tudni jó teljesítményt leadni, valamint a zsír mellett izomfehérjét is könnyebben veszíthetünk, ha éh gyomorra edzünk. 

Én például reggel rögtön felkelés után készítek egy turmixot: banán, bogyós mirelit gyümölcs, datolya, növényi tej, Naturize barnarizs-protein, BCAA, kakaó, matcha zöld tea, maca, és útifű-maghéj szokott menni bele. Ezzel együtt beszedem a vitaminjaimat és utána indulok a terembe. Megtartom az edzést, majd leedzek, és kb 11-12 óra van, mire végzek. Szóval ekkor jön a következő étkezés, bár nem ártana közte is enni valamit. 

A müzlibe való szénhidrátokat (zabpehely, amaránt, lenmag stb.) ilyenkor szoktam magamhoz venni. Egyes szakértők szerint délben kell a legtöbb szénhidrátot bevinni, ezt mondják a 160 grammosok is. Igazság szerint én sohasem szoktam grammokat meg kalóriákat számolni, csak törekszem a sok zöldség meg gyümölcs fogyasztására, és gluténmentes vegán étrendet követek. Itt már nem sokat tévedhet az ember, legfeljebb annyit, hogy ha fogyasztani kell a testsúlyomból esetleg valamelyik versenyre, akkor kiiktatom az édesítő cuccokat (amúgy sem eszem cukrot), a sót és kevesebb széhidrátot eszem. Ezzel simán le tudok fogyni 1-2-3 kilót, ha kell. Viszont a testsúlyom növeléséhez folyamatosan ennem kell, tehát a reggeli turmix és a déli müzli-gyümölcs-magok kombó mellé nem elég az esti zöldség-fehérje étkezés, hanem kellene még 1-2 napközben. 

A kettlebell sport erőállóképességi sport, tehát alacsony szénhidrátbevitellel nem igazán működik. Nem csak az edzésteljesítmény, hanem a regeneráció rovására is megy az alacsony szénhidrát-bevitel. Inkább az élvezeti kajákat kell kiiktatni, és rendesen edzeni, akkor nem lesz gond a testsúllyal. 

2017. január 17., kedd

Sri Aurobindo megvilágosodása

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Egy bombatámadást követően Aurobindot letartóztatták, és egy színpadias pert vezettek le ellene. Mindenki arra számított, hogy a brit hatalom példát statuál vele és kivégzi. Miközben a börtönben volt, és az ítéletre várt, Sri Aurobindot meglátogatta egy jógi, sé megtanította neki ezt a meditációs technikát. A tanára nagy meglepetésére, aki egész életében gyakorolta ezt a technikát, de nem érte el a felszabadulást, Aurobindonak csak három napra volt szüksége, hogy sikert érjen el. Természetesen ő egy rendkívüli és tehetséges ember volt, valamint a múltja és a jelen körülményei is összeadódtak, hogy ezt az eredményt produkálják. Azonban, ha ezt a technikát akkor tanulta volna, amikor el volt foglalva az Arya publikálásával, valószínűleg nem lett volna olyan sikeres a kiadványa. A börtönben két erőteljes tényező működött az érdekében:

  • Egyáltalán semmi értelmeset nem tudott csinálni a meditáción kívül. Nem voltak kötelezettségei, felelősségei és semmi nem térítette el a figyelmét.
  • Ami még fontosabb, a jövőjével sem kellett különösebben foglalkoznia: a helyzet legvalószínűbb kimenetele az volt, hogy halálra ítéli a koholt perben.
Nem volt értelme, hogy a lehetséges fényes jövőhöz kezdjen el ragaszkodni, mint újságíró vagy India felszabadítója. Az egyetlen dolog, ami felé értelme volt törekedni a bizonyos halálra készülve, a spirituális felszabadulás volt. Ez a transzcendentális és misztikus élmény volt az egyetlen dolog, amit a hóhér vagy kivégzőosztag nem tudott elvenni tőle. (Végül életben maradt, és híres spirituális tanító lett belőle).

Ha mindannyian úgy tudnánk meditálni, hogy a fenti két pontot úgy vonatkoztatnánk magunkra, ahogy Aurobindora is vonatkoztak, nekünk is nagy esélyünk lenne a sikerre ezzel a módszerrel. Ez emlékeztet G.I. Gourdijeff monstre 1400 oldalas ópuszának, „Belzebub meséi unokájának” főszereplője javaslatára is, aki azzal kívánta megoldani az emberiség robotszerű tudattalanságának problémáját, hogy egy modult ültetett volna beléjük, mely folyamatosan emlékezteti őket közelgő halálukra. Ezt figyelembe véve lehet, hogy az általános meditálók nem érik el olyan gyorsan a sikert, mint Aurobindo, de azért elérhetik."

2017. január 16., hétfő

Következetes vagy?

Sok példát látok magam körül arra, hogy az emberek mennyire csapongóak és következetlenek tudnak lenni.  Természetesen ez alól én magam sem vagyok talán kivétel, de azért igyekszem jó pár évnyi erőfeszítést rászánni arra, hogy elérjek egy célt, ha kitűztem magam elé. Van, amikor nem érem el, bár maximalista vagyok, de azért igyekszem a "mindent vagy semmit" elvét is elkerülni, vagyis ha az a dolog egy jó és fontos dolog, és engem is előbbre visz, fejleszt, akkor igyekszem megtartani az életemben, még ha esetleg nem is értem el benne száz százaléknyi sikert. 

Először beszéljünk arról, hogy miért nem jó, ha valaki következetlen és csapongó. Amikor felállítunk egy tervet, kitűzünk egy célt, akkor teszünk önmagunknak egy ígéretet, hogy addig fogunk dolgozni, amíg el nem érjük azt. mert ha nem gondoltuk komolyan, akkor minek is beszélünk róla, vagy minek gondolkodunk rajta? Ha szeretnél valamit elérni, de nincs terved, és nem teszel érte semmit, az puszta álmodozás, ami a legtöbb esetben menekvés a valós élet kihívásai elől. Tegyük fel, hogy elkezdünk dolgozni a célunk elérésén, de menet közben feladjuk, vagy meggondoljuk magunkat, vagy kitalálunk valami teljesen mást. Persze most nem azokról a döntésekről beszélek, amiket az élet ránk kényszerít, hanem arról, amikor lehetőségünk lenne valamit elérni, de mégsem tesszük lustaságból, vagy mert nem vagyunk hajlandóak meghozni a kellő áldozatot. 

Ilyenkor az történik, hogy csökken az önbecsülésünk, és másnap már kevésbé szívesen nézünk a tükörben, Minél több ilyen személyes kudarcélményt okozunk magunknak, annál kisebbre zsugorodik az önbecsülésünk, hiszen nem tartottuk be az önmagunknak adott szavunkat, vagyis a szavunk nem ér semmit. persze mindezt a társas kapcsolatainkra is levezethetjük. Ha nincs integritásod egy kapcsolatban, csak ígérgetsz a másiknak, de nem tartod be a szavadat, akkor a hiteled rohamosan csökkenni fog, és vele együtt a kapcsolat mélysége is. De az már egy másik téma lenne. 

Térjünk vissza ahhoz, hogy túltettük magunkat a környezetünk elvárásain és véleményén, tanácsain stb. Nem azért tűzünk ki célokat, mert mások elvárják tőlünk, vagy igyekszünk lemásolni valakit, akit sikeresnek és boldognak látunk. Nem foglalkozunk az elvárásokkal, a saját utunkat járjuk. Tehát a céljainkat azért tűzzük ki, mert azok nekünk fontosak, és nem valaki másnak. Ilyenkor a következetlenségünkkel önmagunk hitelét rontjuk, míg ha valóban megharcolnánk a céljainkért, akkor az önbecsülésünk növekedne, és egyre jobban hinnénk önmagunkban. Érdekes dolog, hogy az istenbe vetett hit mélysége nem helyettesíti és nem is feltétlenül határozza meg az önmagunkba vetett hitünk mélységét. Például Ardzsunát Krisna legkiválóbb bhaktájának tartották, mégis arról szól a Bhagavad-gítá fele, hogy Krisna igyekszik eloszlatni Ardzsuna kételyeit, és meggyőzni arról, hogy ne fogja menekülőre, hanem küzdjön. pedig kiváló harcos volt, mégis kétségek gyötörték, hogy van-e értelme harcba bocsátkoznia. 

Innen továbbléphetünk arra a kérdésre, hogy mi is a következetlenségünk oka? Az egyik okot fentebb már említettük, ez pedig az önmagunkba vetett hit hiánya, vagyis a kételyeink, melyek letaglóznak, amikor fontos élethelyzetekben vagyunk. A kételyeket száműzni kell az elménkből, mert megcsapolják az erőfeszítéseink eredményességét. A másik ok az elménkben uralkodó minőségben rejlik. A Bhagavad-gítá szerint háromféle minőség (guna, vagyis anyagi kötőerő) uralhatja az elménket: a tamasz (tudatlanság), a radzsasz (szenvedély) és a szattva (jóság). természetesen ezek keveréke is érvényesülhet, sőt a domináns minőség percről percre, napról napra váltakozhat. 

A tamasz hatása alatt az embernek vagy egyáltalán nincsenek céljai, vagy nem tesz értük semmit, vagyis megmaradnak az álmodozás kategóriájában. Nem a saját életét éli, hanem silány, gyártott tartalmakkal tömi az életét (TV, Facebook, celebek életéről szóló pletykák, valóságshow-k, stb.). Ha vannak is elképzelései, vagy nem tudja, mit tehetne, hogy megvalósítsa őket, vagy pedig túlzottan lusta, hogy megtegye, amit kell. Vagy egyszerűen annyira kételkedik önmagában, hogy egy helyben toporog, és képtelen előrelépni az életében. 

A radzsasz hatására az ember eredménycentrikussá válik, vagyis határozott elképzelése van, hogy mit akar elérni, és az eredményt minél gyorsabban akarja. Ha nincs eredmény, vagy nem elég gyorsan, könnyen jön, akkor hamar elveszíti a motivációját, és mivel ellenállásba ütközik, inkább másfelé fordul, hátha ott könnyebben ér el sikert. Az ilyen ember például az állásait, partnereit, érdeklődési és tevékenységi köreit is sűrűn váltogatja, mert semmi mellett nem képes kitartani hosszú ideig, pláne nem egész életében. Az eredmény iránti ragaszkodás, és az az elképzelés, hogy "én vagyok a cselekvő" tehát szintén hátráltat a céljaink biztos és stabil elérésében.

Valójában a stabilitás minden téren csak akkor érhető el, ha növeljük a szattva-guna hatását az elménkre. A szattva megvilágosítja az elménket, tehát értjük, hogy mit miért teszünk, és ha siker helyett kudarc ér bennünket, akkor ennek okait is fel tudjuk ismerni, és tudunk változtatni, tanulni belőle. A szattva hatására elégedettek vagyunk a kitűzött céljainkkal, ezért nem akarjuk szüntelenül váltogatni őket, és megtanulunk egy nagyon fontos tulajdonságot, ami elengedhetetlen az igazi siker eléréséhez, ez pedig a türelem. El tudunk vonatkoztatni a pillanatnyi sikertől vagy sikertelenségtől, és mindig az egész képre koncentrálunk, nem veszünk el a részletekben. Ha sikerül kifejlesztenünk a szattvikus mentalitást, akkor valóban megbízhatóvá és következetessé tudunk válni, és ez az elmeállapot a spirituális fejlődés alapjait is megadja. 

2017. január 15., vasárnap

Az ákarna-dhanurászana végrehajtása

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:


Ákarna-dhanurászana (íj-a-fülhöz póz)
Dristi: pádajóragrai (lábujjakra)

Az ákarna-dhanurászana tovább folytatja a buddhászanával megkezdett csípőnyitó blokkot, bár ez a póz talán könnyebben végrehajtható, mint a buddhászana és a kapilászana. Itt a combot nem kell ugyanis a törzs mögé vinni, elég, ha a nagylábujjunkat közelítjük a fülünkhöz, illetve a B változatban oldalra visszük ki a nyújtott lábat, tehát a csípőnyitás mellett egyensúlyozni is kell. Miután részletesen megismertük Karna személyiségét, aki egyben az íjászat mestere is volt, térjünk rá az ákarna-dhanurászana végrehajtásának részleteire!

Vinyásza számolás

Szapta: belégzésre ugorjunk előre dandászanába.
Astau: Kilégzésre hajoljunk előre, és fogjuk meg mindkét nagylábujjunkat három ujjal.
Nava: Belégzésre hajlítsuk be a jobb térdünket, és anélkül, hogy elengednénk a jobb nagylábujjunkat, húzzuk azt a jobb fülünkhöz. A törzset csak annyira hajlítsuk előre, hogy a bal kezünkkel elérjük a bal lábujjunkat. Így mélyebb lesz a csípőnyitás. Igyekezzünk egyenesen tartani a törzset, és nézzünk a bal nagylábujjunkra. Végezzünk el öt mély légzést (ákarna-dhanurászana A).
Dasa: Kilégzésre egyenesítsük ki a jobb térdünket és a jobb karunkat, és vigyük ki oldalra, amennyire tudjuk, anélkül, hogy elveszítenénk az egyensúlyunkat. A bal ülőcsonton és lábon egyensúlyozva irányítsuk a tekintetünket a jobb nagylábujjra. Végezzünk el öt mély légzést ebben a pózban is (ákarna-dhanurászana B).
Ékádasa: Belégzésre hajlítsuk vissza a térdünket az A pozícióba.
Dvádasa: Kilégzésre nyújtsuk ki mindkét lábunkat pascsimóttánászanába.
Trajódasa-sódasa: ismételjük meg ugyanezeket a vinyászákat (nava-dvádasa) a bal oldalra is.
Szaptadasa: Belégzésre emeljük ki magunkat lólászanába.
Astadasa: Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Ékónavimsatihi: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Vimsatihi: Kilégzésre lefelé néző kutyapóz.

Aktív elengedés technikája

A láb oldalra emeléséhez aktiválni kell a csípőhajlító izmokat, viszont a póz felvételekor már ellazíthatjuk ezeket, hogy jobban tudjuk nyújtani az izmokat a csípő körül. A törzset szintén az gerincfeszítő izmokkal tartjuk egyenes helyzetben, de ezeket is ellazíthatjuk valamennyire a póz felvételekor. Az egyensúly megtartásához is aktiválni kell a törzsizmokat, de minél gyakorlottabbak vagyunk a pózban, annál jobban bele tudunk majd lazulni.

Rávezető változatok

Ez a póz nem igényel olyan erőteljes csípőnyitást, mint például az ékapáda-sírsászana, éppen ezért ugyanazokat a rávezető pózokat használhatjuk, amelyeket annál alkalmaztunk. Például vegyük a jobb talpunkat a jobb könyökhajlatba, az alkart a talpunkra simítva, és ülő helyzetben hintáztassuk a térdünket hátrafelé egy félkörív mentén. A bal tenyerünkkel mindig nyomjuk meg a jobb alkart és talpat, amikor hátrafelé mozog a lábunk. A második rávezető pózban fogjuk meg a bal kezünkkel a jobb lábunk külső talpélét, és dugjuk át a jobb vállunkat a jobb térdhajlat alatt. A jobb karral támaszkodjunk le a jobb csípő külső oldala mellett, és húzzuk hátra a jobb lábunkat, igyekezve kiegyenesíteni a térdünket. Mindkét rávezető póznál tartsuk a törzset egyenesen, ne görnyedjünk bele.

Haladó változat

A haladó változat a jógadandászana lesz, mely a negyedik sorozatban később következik. Itt a talpunkat nem a fülünkhöz, hanem a jobb hónaljunkba helyezzük, és ez még mélyebb csípőnyitást igényel.

Egészségügyi hatások

Javítja az emésztést
Megszünteti a székrekedést és a gyenge emésztést
Csökkenti az alhas és a vastagbél fájdalmait
Szabályozza a menstruációs ciklust
Javítja a légzést
Növeli a tüdőkapacitást és a légzésvisszatartás hosszát
Erőssé és hajlékonnyá teszi a lábakat
Erősíti a törzsizomzatot
Javítja a tartást és a koncentrációt
Megszünteti a deréktáji fájdalmakat
Rheumatoid arthritis esetén is hasznos


Ellenjavallatok: terhesség, gerincproblémák, hátfájás, gyenge csípő, vagy térdízületek.