2018. február 28., szerda

Siva, az aghóri 2. rész

A történet első részét itt olvashatjátok.

Párvatí a továbbiakban csendben maradt, és nem akadályozta, hogy az aghórík elvégezzék az imádatukat. Amikor befejezték, Siva (aki aghórinak volt álcázva), azt mondta Párvatínak, hogy most ő is elvégezheti az imádatát, ők pedig szívesen részt vesznek benne és csak akkor távoznak, amikor befejezte az imádatot.

Így hát Párvatí leült és elkezdte imádni a Siva-lingamot a védikus előírásoknak megfelelően. Vizet, gyümölcsöt és virágokat ajánlott fel. Ez alkalommal azonban a Siva-lingam nem fogadta el a frissen szedett virágokat. Párvatí kérlelte a Siva-lingamot, hogy jutalmazza meg az odaadását, és fogadja el a virágokat, de mégsem tette.

Párvatí ekkor teljesen kétségbe esett és kérlelte az aghórit, hogy magyarázza meg, miért fogadta el tőle Siva a szennyezett húst, míg Párvatí virágait visszautasítja. 

Ekkor a hét bölcs egyike szólalt meg: "Hölgyem, a tiszta és a tisztátalan csupán az elme kategóriái. Hogyan lehet bármi is tisztátalan, amint Siva hozott létre? Hogyan lehetne rossz a természet törvénye, amelyet a Tridéva (Brahmá, Visnu és Siva) és a Tridéví (Szaraszvatí, Laksmí és Sakti) hozott létre? Azt gondolod, hogy amikor takarítasz és fürdőt veszel, akkor tiszta leszel, de mi van az izzadsággal és az ürülékkel, mely a testeden belül keletkezik minden pillanatban? Azt tanultad, hogy a hús szennyezett, de talán a ragadozó állatokat nem maga Siva teremtette? Semmi sem a tiéd, hölgyem. Nincs olyan, hogy helyes sorrend! Minden ebben a világban az Úr Siváé. És ami az Övé, az nem különbözik Tőle. Akkor hogyan gondolhatod, hogy bármi is tisztátalan? 

Ha azt gondolod, hogy a helyessel és helytelennel kapcsolatos előítéleteiddel elégedetté tudod tenni Sivát, akkor megsérted, mivel Őt Magát osztod fel jóra és rosszra. Minden, ami jó, rossz vagy csúf ebben a világban, Siva része, és semmi más. Siva pedig mindig igaz, kedvező és gyönyörű (szatjam, sivam, szundaram). Nem érheted el Sivát, amíg túl nem lépsz a helyes-helytelen, jó-rossz, tiszta-szennyezett kettősségein."

Azt mondják, ha egy aghóri megfogalmaz egy követelést, akkor még Brahmá, Visnu és Siva és megtörik a törvényeiket, hogy teljesítsék a vágyát. Az aghóri nem a raszta hajú szádhu, aki a krematóriumban él, hanem az, aki mindent elfogad ebben a világban, legyen az rossz vagy jó. Nem válogat, mert eggyé vált a világgal. Ha nem fürdik, vagy nem vegetáriánus ételt eszik, vagy más "védikus" előírásokat szeg meg, az nem befolyásolja az erkölcsösségét és a vallásosságát. Mivel Sivához hasonlóan, ő is felülemelkedett a három gunán. Siva saját maga lakik az aghóriban.

Természetesen az utánzás itt nem elégséges, mert sokkal könnyebb ezeknek a szokásoknak hódolni, mint megszerezni azt a látásmódot, hogy minden, ami a világban van, nem különbözik Istentől. És persze továbbra sem baj, ha vegán valaki, illetve, ha követi Patandzsali klasszikus jamáit és nijamáit. A lényeges dolog azonban, hogy megtanuljuk nem elítélni azokat, akik másképpen imádják Istent vagy más szabályokat követnek, mint mi. Ez ugyanis megakadályozza a Kundaliní felemelkedését a szahaszrárába.

2018. február 27., kedd

A hetedik csakra

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Hamarosan észre fogjuk venni, hogy ha helyesen követjük mindezeket az instrukciókat, nehéz nem hamar belekerülni a spirituális emelkedettség állapotába. Fontos azonban, hogy ne ugorjunk előre, hanem lépésről lépésre sajátítsuk el ennek a legerősebb meditációs technikának az összes komponensét, máskülönben nem fogjuk elérni az eredményét.

Mivel ez a módszer olyan erőteljes, hogy a belőle származó eksztázis könnyen elvonhatja a figyelmünket az élet más területeiről, ne feledkezzünk meg a következőről: ne gyakoroljuk ezt a meditációt több, mint napi egy órán keresztül, hacsak nem végeztünk már nagyobb részt a társadalom és a családunk felé irányuló kötelezettségeinkkel. Ezekhez a kötelezettségekhez szükség van az apána lefelé áramlására, ami meg fog fordulni, ha túl hosszan gyakoroljuk a meditációt. Nem szabad elfelejteni, hogy ameddig a társadalom aktív tagjai vagyunk, vannak más aspektusai is az életünknek, nem csak az isten megpillantásából származó eksztázis. A világ, a Föld bolygó, és az emberi társadalom is Isten megnyilvánulásai, és a szolgálatuk ugyanúgy Isten szolgálata. Nem szabad különbséget tenni a kettő között. Ezért minden meditációs alkalmat, amely során a fel-fel hullámot végeztük, néhány kör fel-le hullámmal kell zárni. Ez meg fogja adni nekünk a spontán képességet, hogy abba a csakrába helyezzük a pránát, amely az aktuális feladathoz szükséges.

17. Fejezet

17. Törvény: Amikor a Sakti a múládhárában pihen, a tudat láthatatlanná válik, és a világ láthatóvá. Amikor a Kundaliní visszatér a szahaszrárába, a tudat láthatóvá válik, a világ pedig láthatatlanná.

Ebben a fejezetben a hetedik csakráról lesz szó, amely a légzési körön és annak vonzatain kívül található.

Szahaszrára csakra (ezerszirmú lótusz)
Elhelyezkedése: A fejtető fölött
Minősége: nisztraigunja (mentes a három gunától)
Eleme: túl van az elemeken / tiszta tudat
Érzék: túl van az érzékeken / tiszta tudatosság
Szín: az összes szín egyszerre, és mégis egyik sem
Szirmok száma: ezer (a végtelen metaforája)
Mantra: túl a mantrán / sabda-brahman / határtalan isteni potenciál
Jantra: a forma nélküli Abszolút

A szahaszrára csakrát korábban említettük abban a kontextusban, hogy a kumbhaka (légzésvisszatartás) közben itt állítjuk meg a pránát, és Isten számunkra megfelelő formáját helyezzük el az ezerszirmú lótuszban. Jegyezzük meg, hogy Isten formáján meditálni a szahaszrárában (ami egy bhakti-technika); vagy technikai célból röviden a szahaszrárába helyezni a pránát; vagy egy átmeneti csúcsélményt átélni a szahaszrárában (aszampragjáta szamádhi) eltérő dolgok a prána teljes elmerítésétől a szahaszrára csakrában (amit Patandzsalí kaivaljának nevez). Ezt Sir John Woodroffe is alátámasztja, aki azt mondja, hogy a jógi csak akkor éri el a felszabadulást, amikor bármely pillanatban teljes mértékben szabályozni tudja az akaratával, hogy a Kundaliní mikor melyik csakrában tartózkodik, és nem csak a pillanatnyi felszökkenései idején (Sir John Woordoffe: The Serpent Power, 244. old.). A gyakorlat, melynek során az ísta-dévatánkat imádjuk a rövid spontán kumbhakák során a csakra-légzés közben, nagyon erőteljes. Azonban, ha a szahaszrára kontextusában nézzük, akkor ez egy kezdő gyakorlat. Ebben a fejezetben meg fogunk ismerkedni a komoly szahaszrára-gyakorlással és annak eredményeivel."

2018. február 26., hétfő

Siva, az aghóri 1. rész

Istennel, és Isten imádatával kapcsolatban sok prekoncepció él az emberekben és a különböző szintű gyakorlókban emberemlékezet óta. Az alábbi történet azt illusztrálja, hogy az Úr Siva felette áll az ilyen prekoncepcióknak, és minket is erre tanít.

Szatí halála után az Úr Siva visszavonult a világtól. Az Ádisakti, vagyis az Úr Siva energiája Himaván, vagyis a hegyek királyának lányaként reinkarnálódott. Párvatínak, vagyis a "Hegyek Királya Lányának" nevezte el.

Párvatí gyermekkorától kezdve vonzódott az Úr Sivához, és a felesége akart leni. Eldöntötte, hogy lemondásai és meditációja által az Úr Siva szintjére fog emelkedni, és így valósítja meg önnön természetét is, mint az Úr Siva belső energiája. Persze erről akkor még nem tudott, és az Úr Siva úgy döntött, hogy titokban a segítségére siet. 

Párvatí szépen haladt a szádhanájával, és az összes félisten és risi azt gondolta, hogy Siva hamarosan el fogja fogadni. Siva azonban néhány próbatétel elé akarta állítani Párvatít, mielőtt hitveséül fogadja. Siva tudta, hogy ha csak a tudatlanság (avidjá) parányi szikrája is megmarad Párvatí elméjében, az végzetes lesz a világ számára, mint ahogy Szatí esetében volt (ezt a történetet majd egy másik alkalommal elmesélem). 

Így Siva megkérte a Szaptarisit (a hét bölcset, akiket a Nagy Medve csillagkép képvisel az égen), hogy kísérjék el egy próbatételre, melyet Párvatí számára eszelt ki. Egy szép napon Párvatí kora reggel megtisztította a helyet, ahol az Úr Siva lingamját szokta imádni, és virágokat gyűjtött a felajánláshoz.

Ekkor Siva megjelent egy aghóri képében, a hét bölcs pedig a tanítványaiként. Az aghórik Siva híveinek egy szélsőséges csoportja, akik az összes védikus tilalom megszegésével imádják az Úr Sivát. Az aghórik az erdőben sétáltak, amikor meglátták a Párvatí által felállított Siva-lingamot. leültek, hogy ők is felkészüljenek a saját imádatuk bemutatására. 

Párvatí visszatért a virágokkal, és látta, hogy az aghórik a Siva-lingamja körül ülnek. Udvariasan megjegyezte, hogy a Siva-lingam az övé, és jobb lenne, ha az aghórik elkészítenék a saját Siva-lingamjukat és azt imádnák. Ekkor az aghórinak álcázott Siva felháborodott, és azt mondta, hogy senki a világon nem birtokolhatja Sivát vagy a Siva-lingamot. Siva egyszerre mindenkié és senkié. Ha valaki azt gondolja, hogy elégedetté teheti Sivát, miközben ennyire arrogáns a birtoklásvágytól, akkor a legkevésbé sem értette meg Sivát.

Ezt mondva az Úr Siva aghórinak álcázva folytatta a Siva-lingam imádatát. Kivett egy nyers húsdarabot a táskájából, és rátette a Siva-lingamra, majd ezt mondta: "Siva, friss és szaftos húst hoztam neked, kérlek fogadd el, és kötelezz le!"

Ekkor Párvatí már elveszítette a türelmét, és kijelentette, hogy Siva sohasem fogadna el egy ilyen tisztátalan és erkölcstelen felajánlást. Ez sértés az Úr Sivára nézve, és az aghóri nem nevezheti magát Siva bhaktájának. Az aghóri azonban így szólt a Siva-lingamhoz: "Látod, Siva? Ez a tudatlan leány kétségbe vonja az odaadásomat irántad. Utasítalak, hogy fogadd el a felajánlásomat, és mutasd meg neki az igazságot!"

Amint az aghóri ezt kimondta, a Siva-lingamra helyezett hús eltűnt, jelezve, hogy Siva elfogadta a felajánlást. 

Párvatí sokkos állapotba került. Az összes büszkesége, hogy ő Siva kiválasztottja és igaz híve, összetört, elméjében mégis megmaradt a tudatlanság parányi szikrája.

(Befejezés következik)

2018. február 25., vasárnap

Az öt váju tulajdonságai

Újabb részlet a Csandra-krama könyvből:

Úgy tartják, hogy a jelenlegi korszak, amiben élünk, a harmadik csakra uralma alatt álló, tipikusan férfias korszak, mely a munkára és az eredményekre fókuszál, tehát a karma jógára, a tűz elemre. Az előző korszak a második csakrához tartozott, sokkal nőiesebb, táplálóbb volt, és a víz elem uralta. Az elme és a test kölcsönhatása (férfias energia) korlátozva van, ha nélkülözi az érzelmi megértést. Jelen pillanatban az emberiség a negyedik csakra, a szívcsakra felé fejlődik. A durva finom fizikai testről és a három alsó csakráról átváltani a szívcsakrára radikális fejlődést kíván. A harmadik központ a „drágakövek városa”, vagyis a Nap (púraka, belégzés) városa, és a „töretlen hang”, a szívben található belső hang felé tartó evolúciós folyamat nem könnyű. Az egyetlen igazi érzelem a szeretet, mert minden más érzelem valamilyen blokkból vagy a szeretet elutasításából származik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi érzelem nem valóságos, csupán azt, hogy természetük sokkal átmenetibb, mint a szereteté. A szeretet minden, a formával rendelkező és a forma nélküli, a MOST és a múlt/jövő, a változás és az állandóság.

Az öt váju és a három dósa

A hét csakra mindegyike a test és a természetelemi erőivel áll kapcsolatban. Amint fent, úgy lent – az egyén belső világa a külső világ visszatükröződése. A test elemekre osztható zónáit vájuknak nevezzük, ami szó szerint is levegőt jelent. Az öt váju az általános prána, vagyis életerő specifikus alkategóriáit jelenti. A fizikai természet folyamatos változásban van, látszólagos állandósága ellenére. A föld egy befelé ható erő, és tömörségével tartja össze a dolgokat. A víz egy lefelé irányuló erő, amely kiüríti a szükségtelen dolgokat. A tűz egy felfelé irányuló erő, amely átalakító erővel rendelkezik, és mindent felemészt, ami az útjába kerül. A levegő egy kifelé irányuló erő, mely megpróbál mindenbe belehatolni, amihez hozzáér. Az éternek nincs fizikai megnyilvánulása, és mindent áthat. Az öt váju inkább folyamatokat jelez, mint állapotokat. Minden pillanat az előzőből születik, megöregszik, majd meghal, hogy a következő pillanatban új formában szülessen meg ismét. A víz feláztatja a földet, de ugyanakkor megtalálható is benne. A tűz elpárologtatja a vizet, de ugyanakkor a víz eloltja a tüzet. A levegő elfújja a tüzet, de ugyanakkor a tűznek szüksége is van a levegőre. Az éter irányítja a levegőt, ugyanakkor azon keresztül tud kifejeződni. Az éter mindenben jelen van.

A jóga-gyakorlásunk miden aspektusában ki kell egyensúlyozni az öt elem jelenlétét. Az álló pózoknál a csontszerkezeten, a karokon és a lábakon van a hangsúly. Ez a vjána, a föld elem. A hanyatt fekvő pózok, különösen a savászana a gyakorlás végén, az apánával kapcsolatosak, és hűsítő hatásúak. Az ülő pózok általában a törzs középső részéhez kapcsolódnak, és melegítő, átalakító hatásúak. Leginkább a szamánához, a tűz elemhez kapcsolódnak. A szamána „kiegyenlítő hatásút” jelent. A vinyászával, a mozgó elemekkel a pránát, vagyis a levegő elemet kultiváljuk. A vinyásza mindig belégzéssel kezdődik, ami a legjobban erősíti a pránát. A befejező sorozat, a fordított pózok és az ülőpózok is, és különösen a fejenállás az udánával, az étere elemmel állnak kapcsolatban, mely kiterjedő természettel rendelkezik. Igazából a gyakorlás minden aspektusa tartalmazza magában az összes elemet, de bizonyos elemek erősebben nyilvánulnak meg bizonyos pózokban. Ezt az évszakok és a klíma, a holdfázisok és a bolygók mozgása is befolyásolja. Hasznos dolog megfigyelni ezeket a változásokat, és tudatosítani, amikor időnként előjönnek.

Az öt váju elhelyezkedése és funkciója

Udána váju Éter A fej környéke, érzékszervek, tudat
Prána váju Levegő A mellkas környéke, belégzés, energia, befogadás, vitalitás
Szamána váju Tűz A has környéke, emésztőszervek, vérkeringés
Apána váju Víz A kismedence környéke, kilégzés, kiválasztás, szaporítószervek

Vjána váju Föld Lábak és karok, a csontváz, az izmok és az ízületek

2018. február 24., szombat

A csakrák jellemzői

Újabb részlet a Csandra-krama könyvből:

A csakrák színe

A csakrák szirmainak hagyományos színét már részleteztük Gregor Maehle Meditáció-könyvében. A „nyugati felfogásban” a vöröstől a liláig terjed a színspektrum, ahogy haladunk felfelé a koronacsakra felé, a szivárvány színeinek megfelelően. Ezt a nyugati tudomány által vöröseltolódásnak nevezett jelenséghez hasonlóval magyarázzák: Ha egy térben lévő tárgy nagy sebességgel távolodik tőlünk, akkor vörösebben tűnik a színe, míg ha nagy sebességgel közeledik, akkor lilásabbnak. A színek tehát (először a tradicionális, majd zárójelben a „new age” szín:

Múládhára sötétvörös (sötétvörös)
Szvádhisthána narancsvörös (narancssárga)
Manipúra kékesfekete (arany)
Anáhata tűzvörös (zöld)
Visuddha füstös lila (világoskék)
Ágjá fehér (sötétkék)
Szahaszrára ezerszínű (lila)

Forgásirány

Minden egyes csakra örvényének forgásiránya változik lentről fölfelé. A férfiak és nők esetében a forgásirány ellentétesen alakul (azaz kiegészíti egymást): A férfiak esetében a múládhára az óramutatóval megegyező irányban forog, míg a szvádhisthána ellentétesen, stb. A nők esetében azonban a múládhára az óramutatóval ellentétesen forog, a szvádhisthána pedig azzal megegyezően. Az ellentétes irányba forgó csakrák egymásba illeszkedése képes megadni a szexuális harmónia „A LÉTtel való azonosság” érzését.

Bolygó

A Naprendszer minden egyes bolygója egyre nagyobb befolyás körét képviseli, mely az előző, belső körökhöz kapcsolódik. Ahogy fent, úgy lent. A Nap teljességgel körülveszi a bolygók láncolatát. Az isteni tudatot képviseli, a fényt, ami mindent megérint és megtisztít. A Föld bolygó a megnyilvánult Önvalót képviseli, az egyéni tudat sok milliárd formájában. A Hold az illúziót képviseli, az emberi természetet, amikor elszigetelődik a tudattól. A „Hold árnyékos oldala” szimbolikusan (vagy egyesek szerint ténylegesen) a démonoknak ad otthont, és az emberi természet azon vonásait képviseli, melyek megbújnak az árnyékban, híján vannak a Nap fényének.

A bolygók sorrendjében a Merkúr az első a Nap után. Ez a mozgás bolygója, és a hatha-jógához kapcsolódik. A Merkúr dualisztikus bolygó, meleg és hideg is, a Nap és a Hold (Ha/Tha) között oszcillál. A Vénusz (női) bolygó a második csakrához kapcsolódik, míg a Mars (férfi) a harmadikhoz. A Vénusz bolygóként és energiaként is befelé fordulóbb, finomabb. A Mars kifelé fordulóbb és a túléléssel van elfoglalva. Amikor a női elv nincs egyensúlyban (a test és az érzelmek = a koncentráció hiánya), nagyon gyakran a férfi zónában nyilvánul meg, például evési zavarok formájában. Amikor a férfi elv egyensúly a borul fel (test + elme = érzelmi tudatosság hiánya), az a női zónában, vagyis a szexualitás terén nyilvánul meg. A Jupiter a növekedést és a közös célt irányítja (szív); a Szaturnusz pedig a komolyságot, a belső autoritást, és a korlátokat (torok). Amikor a Szaturnusz kibillen az egyensúlyából (Elme + érzelem = a testi tudatosság hiánya), akkor a testünk megbetegszik, általában a túl sok beszéd vagy gondolkodás miatt. Az Uránusz az áttöréseket és a belső látást irányítja (harmadik szem), míg a Neptun a mindent átható Ideát (Logoszt), mely felette áll a határoknak (fejtető).

Jógatípus


Minden egyes jógaforma is összekapcsolódik a körökkel. Bármelyik jógamódszert is gyakoroljuk, valamilyen módon a többi szinten is hanti fog. A meditáció a rádzsa-jógához tartozik. A tudás és a szentírások tanulmányozása a gjána-jóga. Az imák és a mantrák a mantra-jógához tartoznak. A szeretet és odaadás a bhakti-jógához tartozik. Az evést és munkát a karma-jóga irányítja. A szexuális és kreatív energiát a tantra-jóga (Kundaliní-jóga) irányítja. A test kettősségeit a hatha-jóga vezérli. Bár mindegyik csakra kifinomultabb, mint az alatta lévő, az anáhata csakra alkotja a rendszer szívét. A csakra-mandala tetején helyeztük el, bár „térben” középen helyezkedik el (három van felette és három alatta). A szív köti össze az összes többit és minden törekvésünk visszatér a szívbe, ahonnan kiindult. Ezért azt mondják, hogy az összes jóga közül a bhakti (odaadás) az, amely azonnal isten közelébe visz. A szív összekapcsolja az Én összes aspektusát, minden lényt és tárgyat is. A csakra rendszer szerint az Önvaló a szívben helyezkedik el.

2018. február 23., péntek

Alkoss, vagy éhen halsz!

Nem tudom, ki mennyire vette észre, hogy most már minden élelmiszerüzletben megjelentek az önkiszolgáló pénztárak, és ha jól sejtem, egy-két év múlva, amikor már minden vásárló megtanul "pénztárazni", valószínűleg az összes Tesco-pénztáros el is veszíti az állását. Ugyanez igaz a sofőrökre: sok országban már robotok vezetik a kamionokat és a tömegközlekedési eszközöket is, a csomagokat drónok fogják kiszállítani a megrendelőkhöz. De ha valamilyen szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatát hívjuk fel, akkor is egyre nehezebb "élő" ügyfélszolgálatost elérni, a legtöbb problémánkat kénytelenek vagyunk a gépi menü segítségével megoldani. Valódi "üzlet" helyett webshopon vásárolunk, és "netbankban" intézzük a pénzügyeinket. A bankszektorban, de még az iparban és az IT-szektorban is egyre erőteljesebb az automatizáció, a kreativitást nem igénylő rutinfeladatokat egyre inkább robotokra és mesterséges intelligenciára bízzák. Persze a hiper IT-geekek meg fognak maradni, de szerintem kisebb számban, mert elég egy pár tucatnyi kockaagyú IT-s és néhány ezer hatalommániás politikus, hogy ezt az egész fogyasztói-technológiai cirkuszt mozgásban tartsák. A ballasztot azonban nem ők fogják képezni, bármennyire is szeretnék "fogyasztói robottá" redukálni a közembert.

Sok mindenkiben ez a tizennyolcadik századi géprombolókhoz hasonló indulatokat válthat ki: "A robotok elveszik a munkánkat!" Pedig jobb, ha napirendre térünk efölött, és inkább azon gondolkodunk a személyes életünkben, hogyan léphetnénk az emberi és tudati evolúció magasabb fokára. Annak, aki eddig a kreativitástól teljesen mentesen élte az életét, és csupán tartalom- és termékfogyasztó volt, el kell gondolkodnia azon, hogy az eddigi élete egyáltalán mennyire tette boldoggá. Vagy csupán kényelmes dolog volt minden nap ugyanazt a rutinmunkát végezni, este pedig a tévé vagy az internet előtt bambulni, anélkül, hogy bármilyen értéket létrehoztunk volna az életünkben vagy bármi értelmeset kezdtünk volna vele. 

A kreativitás az ember veleszületett képessége, amit azonban ki kell bontakoztatni, ugyanúgy, mint ahogy a Kundaliní és velünk születik, de fel kell ébreszteni. Talán még valamiféle egyenlőségjelet is tehetünk a kettő közé, hiszen a Kundaliní a kreatív teremtő erő. Mielőtt tovább ragozgatnánk a kreativitás jelentőségét, vessünk azonban egy pillantást arra, hogy a ránk köszöntő új évezredben, a "Technológia és Ember" korszakában mik lesznek azok a munkakörök, ahonnan az ember nem fog kiszorulni teljesen. Egyértelmű, hogy ami értékessé tesz bennünket mások szemében azok az emberi tulajdonságaink és az emberi kapcsolataink. Bármennyire is torzul a világ és vele az emberek pszichéje, az emberi kapcsolatoknak egyre nagyobb a keletje. Tehát a vallás és a spiritualitás, és ezek művelői, közvetítői továbbra is előtérbe fognak kerülni, főleg azok, akik "emberi" és nem autokratikus módon teszik mindezt. Az "emberi" és szívközpontú, embertől-emberig, szívtől-szívig terjedő vallásosság és spiritualitás lesz a jövő vallása.

A segítő szakmák ugyanúgy a középpontban maradnak, hiszen mindenki, szebb, boldogabb, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb emberré szeretne válni. Vagy ha nem szeretne, akkor ugyanúgy szenved ezeknek a minőségeknek a hiányától, és nagyon hálás lesz azoknak, akik enyhítik a szenvedéseit. Szóval a teljesség igénye nélkül: a pszichológus, pszichiáter, orvos, gyógyító, jógaoktató, személyi edző, táplálkozási és életmód-tanácsadó, és mindenféle önfejlesztő módszerek oktatója egyre nagyobb keresletnek fog örvendeni. Ehhez persze személyes kvalitások is kellenek, erről szólt a "Tanítás és példa" című bejegyzésem. 

És a harmadik dolog, amit szintén nem szabad elfelejtenünk, és ami talán el sem választható szigorúan az előző kettőtől: a művészet, a kreativitás konkrét kifejeződése. A művészeten keresztüli önkifejezés az emberiség legősibb "mestersége", és egy igazi kétkezi mester, bármilyen tárgyat is készít, beleviszi abba saját kreativitását, önkifejezését. A zenészek, festők, táncosok, koreográfusok, színészek, cirkuszi előadók, írók, képző- és iparművészek, a néphagyomány ápolói és gyakorlói egyre inkább előtérbe kerülnek. A modern művészeti irányzatok mellett a tradicionális, "retró" művészeti eszközök és módszerek is virágkorukat élik, és a 21. században talán könnyebb lesz boldogulnia egy művésznek vagy írónak, mint a 18-19. században, amikor még a ma elismert leghíresebb klasszikusok is egész életükben nélkülöztek, legfeljebb egy-két tehetős mecénás támogatásától függve, és igazából csak haláluk után tettek szert világhírnévre. 

Szóval itt az ideje elindulni önmagunk keresésének és kifejezésének útján, mert a közeljövő életképtelenné fogja tenni azokat, akik csupán "élősködnek" a Föld felszínén és az emberi társadalmon, nem téve hozzá semmilyen eredendő értéket. Add önmagadat, és a világ hálás lesz érte. Utánozz másokat, és senkit nem fogsz érdekelni. Az egyéniség keresésének és kifejezésének persze egy őszinte dolognak kell lennie, és sok mindenkinek nem megy parancsszóra, sőt, hosszadalmas és keserves folyamat. A szükségességét mégis el kell fogadnunk: el kell kezdeni dolgozni önmagunkon, lépésről lépésre, légzésről légzésre, gondolatról gondolatra. Én például tavaly találtam rá a hangtálakra, a sámándobra és az intuitív, spirituális hangszerekre, és azt érzem, hogy fél év alatt fenekestül felforgatta a világomat a zenélés, teljesen másképp látom a világot és önmagamat is. A jógában is sokkal kreatívabb lettem, sőt, valahogy ebbe az egészbe könnyebb beintegrálni a spiritualitást, a meditációt és a mantrákat is. Egy ideig ellenálltam annak a dolgonak, hogy néhány évente újra felfedezzem magamat valami új tevékenységben, de most már izgalmasan várom a kalandokat, amiket a jövő tartogat!

2018. február 22., csütörtök

Kundaliní-meditáció

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Most ismételjük el a LAM mantrát a számunkra megfelelő mennyiségben a gátba, és engedjük ebből a hanghullámból megnyilvánulni a múládhára csakrát négy karmazsinvörös vagy sötétvörös szirommal. A csakra a föld elemet képviseli, valamint a szilárd halmazállapotot, a jantrája pedig egy sárga négyzet.

Ezután ismételjük el a VAM mantrát a számunkra megfelelő mennyiségben a keresztcsonti területbe, és engedjük ebből a hanghullámból megnyilvánulni a szvádhisthána csakrát hat narancsvörös vagy élénkvörös szirommal. Ez a csakra a víz elemet képviseli, és a jantrája egy fehér félhold.

Most ejtsük ki a RAM mantrát a számunkra megfelelő mennyiségben a köldök területén, és engedjük ebből a hanghullámból megnyilvánulni a manipúra csakrát tíz, az esőfelhő színére emlékeztető feketés kék színű szirommal. A csakra eleme a tűz, jantrája egy vörös háromszög.
Most ejtsük ki a JAM mantrát a számunkra megfelelő mennyiségben a szív területén, és engedjük ebből a hanghullámból megnyilvánulni az anáhata csakrát tizenkét tűzvörös színű szirommal. Az eleme a levegő, jantrája pedig egy füstszínű hexagramma.

Most mondjuk ki a HAM mantrát megfelelő mennyiségben a torok területére, és engedjük ebből a hanghullámból megnyilvánulni a
visuddha csakrát tizenhat füstös bordó szirommal. Az eleme az éter, jantrája egy fehér kör.

A belégzés végén ismételten ejtsük ki az ÓM mantrát a koponya közepén, és engedjük ebből a hanghullámból megnyilvánulni az ágjá csakrát, két ragyogó fehér szirommal. Ez a csakra az intelligenciát képviseli, és a jantrája egy villámszínű háromszög.

Most tartsuk vissza a levegőt a torokzár segítségével, vigyük a figyelmünket a szahaszrára csakrába, a fejünk tetején, mely ezer szirommal rendelkezik, minden színben egyszerre ragyog és sok ezer napnál fényesebb. Vizualizáljuk Isten általunk kiválasztott formáját ebben a lótuszban, és ejtsük ki egyszer a hozzá tartozó ísta-mantrát. Merüljünk el az eksztázis óceánjában, mely Isten választott formájának szemléléséből fakad a légzésvisszatartás idejéig. A légzésvisszatartás végén ugorjunk vissza a Kundaliní nyugvóhelyére a múládhára alatt! Ez fontos. Attól függetlenül, hogy belégzés vagy kilégzés következik, az elménk és a hasizmaink ugyanúgy működnek, mintha ismét belélegeznénk. Vizualizáljuk a Kundalinít csúcsával lefelé mutató vörös háromszögként. A háromszögön belül egy zöldeskék oszlop áll, mely köré három és félszer tekeredik a villámszínű kreatív erő. Vizualizáljuk, amint a Kundaliní kiegyenesedik és belép a tűzvörös szusumnába, és innen folytassuk felfelé a következő belégzéssel együtt. Folyamatosan alkalmazzuk a korábban megismert kiegészítő eszközöket, beleértve a múla bandhát, a dzsihva bandhát, a múdrákat és a dristiket."

2018. február 21., szerda

Tanítás és példa

A mai világ sok mindenkinek az ötperces "internet-hírnévről" szól. Szinte természetessé vált, hogy ha valaki valami érdekeset, értékeset vagy a mások érdeklődését felkeltő dolgot csinál, azt megosztja a közösségi médián. Például senki nem szokta megosztani azt, hogy a munkahelyén gubbazst egy számítógép képernyőjére meredve, vagy hogy otthon mosogat, vagy éppen a párjával veszekszik. Igyeszünk a mások számára megnyerő, "lájkvadász" posztokat megosztani. 

Egyetértek vele, hogy emellett a lehetőség mellett nem lehet, vagy nem kell tétlenül elmenni, még egy "egómantes" életet élő jóginak sem. Nekem is azokkal a tanáraimmal a legnehezebb (legalábbis marketing-szempontból), akikről soha egyetlen jógás kép vagy videó sem készül, így annak ellenére, hogy tényleg kiváló tanárok, csupán a szóbeszédre hagyatkozva terjed a hírük. Persze ez nem azt jelenti, hogy az embernek aránytalanul nagyra kell növelnie online jelenlétét és személyiségét, mert hát végülis a jógaoktatás elsősorban egy személyes dolog, embertől emberig terjed. Ezt bizonyítja talán az is, hogy egyre többen kezdenek magán jógatanárt keresni, a személyi edzőkhöz hasonlóan, akinek nyilván nem csak a szaktudása, de az empátiája, személyisége, példája is inspiráló lehet egy kliens számára. 

Végtére társas lények vagyunk, és bár a személyes interakcióink egy részét valóban helyettesítheti az online média, a posztolás, lájkolás, kommentelés stb., de azért a személyes kontaktus mindig is egy élő és az érettebb személyiséggel rendelkező emberek számára fontos mozzanat marad. 

Nos, amiről igazából beszélni szeretnék a mai posztban, az a tanítás, gyakorlás és példamutatás közötti szerves kapcsolat és összhang. Számomra mindig is azok voltak a leghitelesebb tanítók, bármiben is, akik hittek abban, amit tanítottak, őszintén gyakorolták azt, és örömüket lelték benne. Az, akinek csak elméleti tudása van, de nincs saját megtapasztalása, engem is csak arra a szintre fog tudni elvezetni. A BHAKTI Főiskolán például tanárként sokszor belebonyolódtunk a flozófiai intellektualizálásba, nem igazán látva annak a gyakorlati kapcsát a saját életünkkel, illetve a tanulók életével. De hát a filozófiában és a spiritualitásban ez megesik, ott néha nehéz pragmatikusnak lenni, bármennyire is akar az ember. 

A virtuális "instaguruk" általában véleményvezérek. A legtöbbször fiatal srácok vagy lányok, akiknek a posztjait és azok tartalmát elsősorban a lájkok mennyisége irányítja. Persze a gurusághoz hozzá tartozik az is, hogy valamit a zászlódra kell tűznöd, például a veganizmust, és jól megideologizált módon el kell hitetni a követőiddel, hogy te 100% vegánként fejlettebb vagy, mint máshogy étkező embertársaid, és a követőid is azok lesznek, ha "megtérnek". Nos, ez csak egy példa, mert amúgy én is vegán vagyok, de az online kommunikációmat nem ennek szentelem elsősorban, azt a burkolt vagy néha nem is annyira titkolt agressziót, amivel egy vegán aktivista néha el tud ítélni vagy megbántani másokat, akik "támogatják" a hús- és tejipart, pedig végképp nem akceptálom és nem tartom célravezetőnek. De nem is ez lesz most a lényeg. 

Mi van akkor, ha kiderül, hogy egy közösségi médiaguru erőteljesen azt sugallja a posztjaival, hogy ő aztán száz százalékig vegán és naturál, közben egy jó szemmel és tapasztalattal rendelkező sport-dietetikus élből látja rajta, hogy vagy kokszol, vagy állati eredetű fehérjét is tol titokban, vagy mindkettőt? Igazából semmi. Illetve de, igen, becsapja és hiú ábrándfelhőbe kergeti azokat, akik ugyanezt az izomzatot és szálkásságot remélik majd a vegán, vagy uram bocsá a 80-10-10 "fruitarian" étrendtől. Több ilyen "vegán testépítőt" is látok a neten, és nem igazán vagyok meggyőződve arról, hogy mindannyian olyan tisztán étkeznek és edzenek, ahogy láttatják. 

A "láttatás", a virtuális azonosságunk "jobb színben feltüntetése" gyakori a testképzavaros embereknél, és a vegán testéptők erre csak egy példa volt. Vannak köztük tinimodellek, fitnesz-guruk és egy csomó más "szakértő", aki mutatja az utat és viszi a fáklyát. A testképzavar egyik melegágya pontosan önmagunk becsapása, a rólunk alkotott kép "retusálása", a vélt tökéletességig történő torzítása. 

És akkor folytassuk a sort az olyan gyógyítókkal, akik képesek meghamisítani a kezelési eredményeket és a leleteket, eltüntetni a sikertelen kezelések nyomait és a reklamációkat, "elnémítani" azokat, akik nem voltak megelégedve a szolgáltatásaikkal, vagy akiknek a kezelése kudarcba, vagy éppen tragédiába fulladt. Nem vagyunk istenek, szóval nem fogunk tudni mindenkit meggyógyítani. De az feltétlenül fontos, hogy a gyógyító ne ártson, ne haladja meg a szakmai kompetenciáját, és mindig az előírt protokollok szerint járjon el, ne bírálja felül azokat holmi légből kapott ezoterikus "tanok" alapján. Ha nem tud segíteni, akkor legalább ne ártson. Se fizikai, se pszihcés szinten. 

Ha egy új gyógyítóval, segítővel ismerkedem, mindig meg szoktam nézni a honlapját, végignézem a képeket, videókat ha vannak róla. Ha már az arcán látszik, hogy nincs harmóniában önmagával, és nem úgy él, ahogy egy gyógyítónak illene, akkor nem erőltetem tovább a dolgot, bármennyi diplomája és pozitív visszajelzése is van a honlapján a szolgáltatásával kapcsolatban.

A spirituális téren is persze nagy a szórás, és az őszinte keresőnek nem elég a naivitás ahhoz, hogy ne szedjék rá. Nem árt, ha van mér egy kis tapasztalata és rálátása is arra, hogy milyen utat keres, és ki az, aki valóban rendelkezik belső értékekkel, a külső sallangokon túl. Sőt, talán minél kevesebb a külső, látványos elem (ruha, frizura, varázslás, allűr, érthetetlen fogalmak és talányos mondatok, semmitmondó közhelyek), annál könnyebb kihámozni közüle a belső lényeget. Talán ez is olyan, mint amikor egy jó vízszerelőt akarunk hívni. Szinte jobban kell tudni nála, hogy mi a megoldandó probléma ahhoz, hogy ne vágjon át. Valahogy a spiritualitásban is így van: Ha te viszonylag egyenesbe jöttél azzal kapcsolatban, hogy mit is keresel, akkor könnyebben felismered azokat, akik marhára eladják magukat "látónak" meg "gurunak", de fogalmuk sincs arról, hogy merre tartanak a saját életükben. Nálam például az egy jó pont szokott lenni, ha az adott spirituális szakértőnek legalább van egy családja, egy-két gyereke, mert akkor legalább néhány olyan ember van körülötte, akiknek nem játszhatja meg magát egész nap, és akik hajlandóak hosszú távon elviselni, tehát jó eséllyel nem lesz száz százalékban narcisztikus, pszichopata kontroll-freak. Ha nagyon sok pénzt keres a tevékenységével, az nálam nem feltétlenül jó pont, mert a pénz még a jószándékú embert is megbolondíthatja egy bizonyos szint után, és valóban kell hozzá egy lelki érettség, hogy az ember ne kezdje el fölösleges hülyeségekre kiszórni. 

Nem véletlen persze az a tradicionális módszer, amire ma már egyre kevesebbünknek van ideje és lehetősége, amikor a tanítvány a guruval együtt lakott legalább tíz évig, és így sok minden nem maradhatott rejtve előle. Ha azután is képes volt a guru megtartani a hitelét a tanítvány szemében, akkor az egy jele volt annak, hogy a tanítás és a példamutatás, gyakorlás kéz a kézben vannak nála.

2018. február 20., kedd

A kilégzés megfordítása

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Gyakorlatilag szólva úgy fordítjuk meg a kilégzést, hogy finoman behúzzuk az egész hasfalat és odanyomjuk a gerinchez, miközben a mellkast megemelve tartjuk (vegyük észre, hogy menyire más ez a jelenség attól a szívó hatástól, melyet a báhja (külső) uddíjána hoz létre). Csak azután eresztjük le a mellkast, hogy behúztuk a hasunkat. De a jógik nem állnak meg itt. Most képzeljük el, hogy először az alhasunkat húzzuk be, utána a törzs középső részét, végül pedig a mellkas felső részéből fújjuk ki a levegőt. A végső szint az, amikor még tovább bontjuk a kilégzést, és először a múládhára területéről lélegzünk ki, majd a szvádhisthánáétól, utána a köldökcsakra területéről, majd a szívcsakrából, a torokcsakrából és végül az ágjá csakrából. Meg kell említeni, hogy amikor a fejbe történő belégzésről és fejből történő kilégzésről beszélek, azt metaforikusan kell érteni. Nem a lélegzet durva fizikai mozgására értem, mely a törzsben történik, hanem a prána finom mozgására a központi energiavezetéken (szusumnán) keresztül. Ez különösen a belégzésnél fontos. Ha a teljes testes belégzést egészen a fejünkig felhúznánk, az agyi véredényekben annyira megnövekedne a nyomás, hogy elméletileg akár megpattanhatna egy ér is a fejünkben. Ez az egyik oka, amiért a jógik mindig arról beszélnek, hogy a végtelenül finom szusumnán keresztül lélegeznek.

Kilégzés közben engedjük, hogy a kilégzést az alhas alján, a szeméremcsont felett induló hullám erősítse. Onnan engedjük, hogy felfelé végighaladjon a hasfalon. Az izom, amivel ezt elősegíthetjük, a haránt asizom.

Ha elértünk az ágjá csakráig, akkor hajtsunk végre egy spontán légzésvisszatartást a szahaszrára (koronacsakrában) és meditáljunk Istenen az általunk óhajtott formában, kiejtve a hozzá tartozó ísta-mantrát is. A légzésvisszatartás végén vigyük vissza a figyelmünket közvetlenül a Kundaliní helyére a múládhára csakra (gyökércsakra) alá. Röviden vizualizáljuk a Kundalinít, ahogy korábban is leírtuk, és ejtsük ki a HRÍM-et. Utána, ahogy kezdődik a belégzés, vigyük fel a Kundalinít a csakrákon keresztül, beleértve a bídzsáksarák (tő-mantrák) kiejtését, a csakrák, azok színei, a szirmaik száma stb. vizualizálását.

Most a belégzés és a kilégzés közben is azonos a koncentráció sorrendje:

A légzésvisszatartás végén (mindegy, hogy belső vagy külső légzésvisszatartás) meditáljunk a Kundalinín, a testben lakozó isteni teremtő erőn, csúcsával lefelé mutató vörös háromszögként, melyen belül egy zöldeskék oszlop áll, mely köré három és félszer tekeredik a villámszínű kreatív erő. Miközben kiejtjük a Kundaliní mantráját, a HRÍM-et, vizualizáljuk, amint az isteni teremtő erő kiegyenesedik és belép a tűzvörös szusumnába."

2018. február 19., hétfő

A Mahá Mritjundzsaja Mantra

A Siva-rátri workshop utolsó mantrája volt ez, melyre már a téli napfordulókor is sort akartunk keríteni, de végül most tudtuk elénekelni 108-szor. 

Mahá-mritjundzsaja Mantra

ÓM TRIJÁMBAKAM JADZSÁMAHÉ SZUGANDHIM PUSTIVARDHANAM
URVÁRUKAM IVA BANDHANÁN MRITJÓR MUKSÍJA MÁMRITÁT


Óm - univerzális hangrezgés; trijámbakam - Ó, Rudra! (hármoszemű); jadzsámahé - áldozunk Neked; szugandhim - illatos; pusti - jólét; vardhanam - aki kiterjeszti; urvárukam - uborkát; iva - mint; bandhanát - kötelékből, mritjoh - a halálnak, muksíja - szabadíts meg, - engem; amritát - halhatatlanságba

Óm, a háromszemű (három anyájú) Istenhez imádkozunk, az erénytől illatozóhoz, a jólét és virágzás adományozójához, bárcsak leválasztana, mint egy érett uborkát, a halál kötelékéről, s helyébe tenné a halhatatlanságot, a végső megszabadulást.

Ez a mantra a Rig-Véda egyik verse, mely a Jadzsur-Védában is megismétlődik. Mritju-szandzsívaní mantrának (a "halálból felélesztő") is nevezik, mivel ez volt az egyik mantra, amit Sukrácsárjának ismételnie kellett, hogy visszatérjen az élők sorába, miután befejezte súlyos lemondását. Rudra mantrának is nevezik, az Úr Siva dühös aspektusára célozva, illetve Trijámbakam matrának, az Úr Siva harmadik szemére utalva, mely az intuíciót, a belső látást képviseli.

Siva követői szerint ennek az erőteljes mantrának az éneklése felébreszti Siva minőségét az élőlényben, és megszünteti a halálfélelmet, valamint kiszabadít a szamszárából (az ismétlődő születés és halál körforgásából), ezért is nevezik "halált legyőző" mantrának. A Gájatrí mantrával együtt a legmagasabb helyen áll az összes szanszkrit mantra közöt, melyeket meditációhoz, imához vagy gyógyításhoz használnak. míg a Gájatrí mantra a spirituális irányítást és tisztulást segíti elő, a Rudra mantra a megfiatalodást, gyógyulást, táplálást. A Mahámritjundzsaja mantrát a Szaturnusz káros asztrológiai hatásainak ellensúlyozására is használják. 

A mantra hatásai

Ha valaki hittel, őszinte szívvel, odaadással és kitartással ismételgeti ezt a mantrát, nem csak a halálfélelmet győzheti le, hanem magát a halált is, a felszabadulás elérésének formájában. A mantra éneklője megszabadul a halálfélelemtől, betegségektől, és a hirtelen halált is elkerülheti. 

A mentális, érzelmi és fizikai egészség szempontjából is nagyon kedvező, ugyanakkor mélyen tisztítja a karmánkat. Emellett erősíti az önbizalmat, fejleszti a kitartást és eltökéltséget. Felébreszti a bennünk rejlő gyógyító erőket, és összekapcsol spirituális lényegünkkel. Segít elkerülni a baleseteket, meggyógyítja a betegségeket és hosszú életet ad, valamint felszabadít a szamszára alól. 

A Mahá Mritjundzsaja Mantrára Risi Márkandéja talált rá, aki legyőzte a halált. Mivel ez egy titkos mantra volt, csak ő ismerte. Daksa király, Barahmá egyik fia egyszer megátkozta a Holdat. Márkandéja azonban Szatínak (később Párvatí), Daksa leányának adta ezt a mantrát, hogy megmentse a Holdat. Egy másik történet szerint az Úr Siva Sukrácsárjának adta ezt a mantrát, aki megtanította Dadicsa Risinek, az pedig Ksuva királynak, és így került bele a mantra a Siva Mahápuránába. Később számos bölcs megtanulta a mantrát, és így túlléptek a halál kötelékén.

2018. február 18., vasárnap

A hét csakra elhelyezkedése

Újabb részlet A Csandra-krama könyvből:


A hét csakra elhelyezkedése

A csakrák a következő módon helyezkednek el:






1. Múládhára       Gát (prosztata-idegfonat)    Föld        Alap, gyökér, fizikai test
2. Szvádhisthána  Farokcsont (keresztcsonti idegfonat) Víz Édesség, Hold, méh
3. Manipúra         Köldök (napfonat)               Tűz    Az ékszerek városa, energiaszolgáltató
4. Anáhata          Szív (szívfonat)                   Levegő Éritetlen, nyitott, forma nélküli
5. Visuddha        Torok (nyelőcsövi fonat)       Szubsztancia nélkül, Tiszta éter
6. Ágjá               Két szemöldök (cavernous plexus) Egó nélkül Felfogás, belső látás
7. Szahaszrára    Fej fölött átman/Brahman  Tényleges Önvaló, ezer szirmú lótusz, felszabadulás

A hetedik a szahaszrára csakra a fizikai testen kívül, a fejtető (brahma-randhra) fölött helyezkedik el, és összeköti az egyéni lelket (átman) a Határtalan Lélekkel (Brahman). Mindegyik csakra a szusumná nádíban gyökeredzik, mely a kettősségektől mentes önvaló központi vezetéke. Fontos megérteni, hogy a sorrendben egyre magasabban következő kerekek mindegyike magában foglalja az alsókat is, vagyis körök vannak a körökön belül. Sohasem különállóak, mindegyik magasabb vezérlés alatt áll, és összeköttetésben van az összes csakrával.

Csakra            Szirmok     Mantra        Jantra     FFI/Nő      Bolygó         Jógatípus

Szahaszrára    1008         Aum v. Ahh Forma nélküli ⟳/⟲  Neptun         Rádzsa
Ágjá               96           Ksam v. Óm Végtelen jel  ⟲/⟳   Uránusz       Gjána
Visuddha        16           Ham            Lótusz           ⟳/⟲   Szaturnusz  Mantra
Anáhata         12           Jam            Csillag           ⟲/⟳    Jupiter       Bhakti
Manipúra        10          Ram            Háromszög     ⟳/⟲    Mars           Karma
Szvádhisthána 6           Vam            Telihold          ⟲/⟳    Vénusz       Tantra
Múládhára      4            Lam            Négyzet         ⟳/⟲    Merkur       Hatha

A fenti táblázatba sok olyan információt is belefoglaltam, amelyek inkább a nyugati ezoterikus körökben elterjedtek, a jógaírásokban nem mindegyikre találunk konkrét utalásokat.

A szirmok száma

Mindegyik csakra úgy tűnik, mintha több küllővel rendelkezne, mint a forgó biciklikerekek, a sebesség függvényében. Minél magasabb az energia, annál komplexebb a csakra és enne megfelelően, exponenciálisan növekszik a szirmok száma. A hatodik csakrát, az ágját általában két szirommal ábrázolják, de mindkettő negyvennyolc alcsakrára oszlik, így a szirmok száma valójában 96.

Mantra

Minden egyes mantra, vagy bármilyen hang, rezgést hoz létre a testben, a gerinc mentén. Egy bizonyos mantra rezgése hozza az adott csakrát. Ha tudatosan ismételgetjük a mantrákat, akkor az adott csakrával kapcsolatos tudatosság is növekszik. A mélyebb, alsó hangok az alsó csakrákra hatnak jobban, míg a magasabb hangfrekvenciák a magasabb csakrákat emelik ki. Az Aum szótagot tartják a legszentebb, univerzális hangnak. Az Aum három különböző hangból áll: A, U és M, melyek rezgése felfelé terjed a gerinc mentén. Az A a teremtést (Brahmá) képviseli a gyökércsakrában, az U a fenntartást (Visnu) képviseli a szívcsakrában, az M pedig a pusztítást (Siva) a harmadik szem csakrában.

Jantra


A jantra egy geometriai forma, mely segít fenntartani a koncentrációt a finom szinten. Az elsődleges jantra a pont, a bindu, melyből az egész teremtés kiindul. A négyzet az emberi állat első struktúrája, a múládhára csakra jantrája. A Telihold, az Önvaló méhe a kör, mely a négyzetnek mind a négy belső falát érinti. Ez jelzi a második csakrát. A csúcsával lefelé mutató háromszög a férfi elv a harmadik csakrában. A bindu e háromszög alsó csúcsánál található. A két háromszög kombinálása a hatszögű csillagban a férfi és női elvek egyesülését képviseli a szívcsakrában. Az ötödik csakra lótuszvirága a tisztaságot, az egyén lényegi kifinomultságát szimbolizálja. A hatodik csakra ovális alakját félholdnak, vagy a belső látást jelző végtelen nyolcas szimbólumának tekintik. A szahaszrára csakrának nincs formája.

2018. február 17., szombat

A hét csakra rendszere

Újabb részlet a Csandra-krama könyvből:

A hét csakra rendszere

Ahhoz, hogy megfelelően megértsük a Csandra krama sorozat jelentőségét, és a Nap-Hold energiák működését az emberi energiarendszeren belül, röviden áttekintjük a csakrákról és az energetikai rendszer anatómiájáról fellelhető információkat a jóga-írásokból.

Az emberi testben hét fő csakra, vagyis energia-”csokor” található, melyeket időnként kerékként is szimbolizálnak. Mindegyik kerék a természetünk és személyiségünk különböző szintjeit jelöli, miközben önálló természettel és analógia-világgal is rendelkeznek, a Makrokozmosz-Mikrokozmosz párhuzamának megfelelően.

A megnyilvánult Önvaló háromrészes lény, mely testből, érzelmi testből és elméből áll. E három elsődleges aspektus közötti kapcsolat és „súrlódás” újabb három másodlagos aspektust hoz létre. A test és elme interakciója egy bizonyos dinamikával rendelkezik, mely tipikusan férfias, a túlélés által motivált és tüzes. A test és az érzelmek interakciója tipikusan nőies, tápláló és víz-természetű. Az elme és az érzelmek interakciója tipikusan mentes a férfi/női szexuális jellegtől, a fizikai aspektustól és a tisztaságra, valamint a magasabb szeretetre fókuszál. Az lélek-energia (a megnyilvánulatlan Önvaló) mind a hatot áthatja és a hetedik aspektust alkotja. Így hét szféra vagy szint jön létre.

Ha a hatszögű Visnu-jantra különböző pontjain szeretnénk elhelyezni a csakrákat, akkor A felfelé mutató háromszög (mely Visnut vagy a Purusát szimbolizálja) lenne az elsődleges hármas aspektus:

Jobb alsó sarok: TEST – múládhára csakra
Bal alsó sarok: ELME – ágjá csakra
Középős feőls sarok: ÉRZELEM – anáhata csakra

A lefelé mutató háromszög (mely Laksmít vagy a Prakritit szimbolizálja) a másodlagos hármas aspektus:

Jobb felső sarok: ÉRZELEM + TEST – szvádhisthána csakra (szexualitás, nőies)
Középső alsó sarok: TEST + ELME – manipúra csakra – (túlélés, férfias)
Bal felső sarok: ÉRZELEM + ELME – visuddha csakra – (tisztaság – nem nélküli)


Mindegyik csakrát lótuszvirágként (padma) ábrázoljáak. A lótuszvirág az iszapból nő ki, tökéletes egyensúlyban van a vízen; és a levegő, valamint a Nap táplálja. A lótusz tisztasága (annak ellenére, hogy az iszapból nő ki), egyszerre közvetíti a kifinomultságot és a stabilitást (szthiram és szukham). A hetedik csakra, a szahaszrára a jantra közepén helyezkedik el, illetve az egészet kitölti, és a kettősségektől mentes, integrált Önvalót (átman/Brahman) képviseli. Az Önvaló tudatosság-alapú, vagyis „a létezéssel való egység tudatossága”. A megnyilvánult Önvalóban az érzelem formájában jelentkezik, ezért a jantra felső csúcsában található. Bár a legtöbbször függőleges sorrendben szokták ábrázolni a csakrákat, az a linearitás látszatát keltené, holott ezek a szférák inkább a DNS-spirálhoz hasonlítanak: mindegyik közvetlen kapcsolatban áll az összes többivel. A csakrák függőleges sorrendje olyan, mintha egy létrán másznánk felfelé. A szamádhi, vagyis a felszabadult tudatállapot elérése pedig a létrától való elrugaszkodást, és a repülés kezdetét jelenti. Természetesen nem hátrány, ha elég magasan vagyunk, és vannak szárnyaink is, másképp eltörhetjük a lábainkat, amikor leesünk. Bár a létra illuzórikusként is felfogható, mégis szükségesnek tűnik a cél eléréséhez.

2018. február 16., péntek

Siva-kirtana mantrák

A Siva-rátri workshopon két kirtana-mantrát is énekeltünk, amely Siva neveiből állt. A kirtana-mantrák sajátossága az, hogy nem egy malán kell recitálni 108-szor, vagy többször, hanem hangszerekkel kísérve, dallammal lehet énekelni, és nincs meghatározva, hogy hányszor ismételjük. 

ÓM NAMAH SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA ÓM NAMAH ÓM NAMAH ÓM NAMAH SIVÁJA
ÓM NAMAH SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA ÓM NAMAH ÓM NAMAH ÓM NAMAH SIVÁJA
ÓM NAMAH SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA HARA HARA HARA HARA ÓM NAMAH SIVÁJA
ÓM NAMAH SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA HARA HARA HARA HARA ÓM NAMAH SIVÁJA
SIVÁJA SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA SIVÁJA SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA
SIVÁJA SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA SIVÁJA SIVÁJA ÓM NAMAH SIVÁJA

Óm - univerzális hangrezgés; Namah - tiszteletemet ajánlom; Sivája - Sivának, a Kedvezőnek; Hara - A bűnök elpusztítója

DZSAJA DZSAJA SIVA SAMBHÓ DZSAJA DZSAJA SIVA SAMBHÓ
DZSAJA DZSAJA SIVA SAMBHÓ DZSAJA DZSAJA SIVA SAMBHÓ
MAHÁDÉVA SAMBHÓ MAHÁDÉVA SAMBHÓ
MAHÁDÉVA SAMBHÓ MAHÁDÉVA SAMBHÓ
SIVA SIVA SIVA SAMBHÓ SIVA SIVA SIVA SAMBHÓ
SIVA SIVA SIVA SAMBHÓ SIVA SIVA SIVA SAMBHÓ
MAHÁDÉVÍ SAMBHÓ MAHÁDÉVÍ SAMBHÓ
MAHÁDÉVÍ SAMBHÓ MAHÁDÉVÍ SAMBHÓ

Dzsaja - éljen, legyen győzedelmes; Siva - Siva, a Kedvező; Sambhu - Siva, a gyönyör forrása; Mahádéva - a Nagy Istenség; Mahádéví - Párvatí, a Nagy istennő

És most néhány szóban arról, hogy mi a haszna, ha valaki az Úr Siva nevét énekli Siva-rátrin. Bár a konkrét dátum február 13-án volt, még így utólag is erőteljes volt a mantrák rezgése szerintem. 

A Mahásívarátri szó szerinti fordításban "Siva éjszakáját" jelenti, és Siva és Párvatí esküvőjének napja. Azt mondják, hogy ha valaki imádja az Úr Sivát ezen a napon, az eléri a felszabadulást, és ha böjtöl ezen a napon, akkor egy egész évnyi ima felajánlásának eredményét éri el. 

A Puránákban megtaláljuk a szamudra manthana, vagyis az okozati ceán kiköpülésének történetét, melyben a dévák, vagyis a félistenek és a daitják, vagyis a démonok ki akarták köpülni a halhatatlanság nektárját az okozati óceánból. Elsőnek méreg kezdett kicsapódni az óceánból, melyhez senki nem mert hozzáérni, mert halálos erejű volt. Féltek, hogy az egész univerzumot elárasztja és elpusztítja a méreg, így az Úr Sivához fordultak segítségért. Az Úr Siva beleegyezett, hogy segít, és elnyeli a mérget. Ő is tudta azonban, hogy ha a gyomrába jut, akkor az egész univerzum elpusztul, mivel az Univerzu az Úr Siva gyomrában van. Ezért a torkában tartotta a mérget és semlegesítette annak hatását. A méreg következtében három kék vonal jelent meg a torkán, ezért Nílakanthának ("Kéktorkúnak") is nevezik. Mahásivarátrin erre is megemlékezünk, hogy az Úr Siva megmentette a világot a halálos méregtől. 

Egy másik történet szerint, Brahmá és Siva egyszer arról vitatkoztak, hogy melyikük a legfelsőbb és a leghatalmasabb, amikor egy hatalmas, lángokkal borított Siva-lingam jelent meg előttük, melytől mindkettő istenség ámulatba esett. A lingam akkora volt, hogy még a tetejét sem látták. Ekkor az Úr Siva nyilvánult meg a lingamból, és kijelentette, hogy ebben a formában kell imádni őt, így nem csak Brahmá és Visnu, hanem Visnu összes inkarnációja is imádja az Úr Sivát. A fenti képen krisna és Ráma imádja a Siva-lingamot. Természetesen az istenek között nem folyik hatalmi harc, hiszen az Úr Sivát Visnu legnagyobb bhaktájának is tartják.

Azt tartják, hogy ha valaki öntudatlanul is böjtöl Sivarátrin, akkor nagy spirituális áldásban lehet része. Egyszer egy vadász így érte el a felszabadulást. Kiment az erdőbe vadászni, és nem tudta, hogy Sivarátri napja van. Felmászott egy fára, hogy őzekre lessen, de nem tudta, hogy az egy bilva-fa (az Úr Siva szent fája) és a fa alatt egy Siva-lingam állt az erdőben. Miközben zsákmányra várt, a fa leveleit szedegette, és ráejtette őket a Siva-lingamra. A nap első negyedében egy őz járt arra, hogy vizet igyon. Amikor a vadász célba vette, az őz könyörögni kezdett az életéért, mert haza akart térni a kölykeihez. A vadász megkönyörült rajta, és elengedte. A nap második negyedében az őz kölykei jöttek, de könyörületből őket sem ölte meg. Így telt el az egész nap, hogy a vadász éhesen dobálta a bilva-leveleket a Siva-lingamra. Ekkor az Úr Siva elégedetté vált vele, személyesen megjelent előtte és megajándékozta a felszabadulással. 

Az Úr Siva azt mondja, hogy ha valaki imádja őt és Párvatít a Siva-rátri napján, akkor kedvesebb lesz neki, mint a saját fia, Kárttikéja. Ezért az Úr Siva hívei szigorú böjtöt tartanak Siva-rátrin, van, aki még vizet sem iszik. Abban hisznek, hogy az Úr Siva imádatával ezen a napon megszabadulnak a bűnös visszahatásaiktól, valamint az ismétlődő születés és halál körforgásából. A hajadon lányok azért imádkoznak hozzá, hogy jó férjük legyen, a házas nők pedig azért, hogy a férjük sikeres és egészséges legyen.

A hívők korán reggel megfürdenek és meglátogatják a Siva-templomot, hogy megfürdessék a Siva-lingamot tejjel, mézzel, vízzel stb. Egész nap énelik az Úr Sivát dicsőítő mantrákat és imákat, és másnap az Úr Sivának felajánlott ételekből lakomáznak.

2018. február 15., csütörtök

A kilégzési uddíjána és az apána gati

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"16b Gyakorlat, az apána gati alkalmazása az uddíjána bandhán keresztül a hatlépcsős fel-fel hullám létrehozásáért

Most az uddíjána bandha olyan formáját fogjuk alkalmazni, amely jelentősen eltér a külső légzésvisszatartások alatt végrehajtott báhja (külső) uddíjána bandhától, melyet a tizennegyedik fejezetben tettünk hozzá a gyakorláshoz. Ebben a gyakorlatban az uddíjána bandha olyan formáját fogjuk használni, melyet a „Pránájáma: a jóga légzése” című könyvemben kilégzési uddíjána bandhának neveztem el. Jegyezzük meg, hogy az uddíjána bandhának ez a formája nem alkalmas arra, hogy ászana-gyakorlás közben alkalmazzuk, mivel feszessé teszi a rekeszizmot. Ne alkalmazzuk kiterjedten ezt a módszert menstruáció vagy terhesség közben sem, mivel mindkettő az apána lefelé áramlásával van összhangban. A kilégzési uddíjána bandhát csak pránájáma és meditácó gyakorlásához szabad használni. Megfordítja a kilégzés lefelé irányuló áramlatát és felfelé fordítja azt azáltal, hogy egy felfelé terjedő hullámot hoz létre a hasfalon.

A negyedik fejezetben már dolgoztunk a légzéshullámokkal. Az összes kétrészes, háromrészes és hatrészes hullám sztenderd formája a föl-le hullám, amely felfelé oszcilláltatja a pránát a gerinc mentén belégzés közben, és lefelé kilégzés közben. Az elmét ugyanígy oda-vissza oszcilláltatja a tamasz és a radzsasz szélsőségei között. Az oszcilláló (viksipta) elme az elme öt kategóriáinak egyike, amit Risi Vjásza említett (Vjásza-bhásja a Jóga-szútrához, 1.2). Zavart elmének is nevezik, mivel a prána oszcillálása megakadályozza a tiszta megértést, és zavart hoz létre.

A jógik a spirituális evolúció céljaiból megfordítják a kilégzés jellemzőit és felfelé irányuló hullámmá változtatják. Így az a belégzés energetikai természetére tesz szert. Ezért nevezem fel-fel hullámnak. Ha önmagában gyakorolnánk, mindenféle segédlet nélkül, akkor túl radzsaszikussá tenné az elmét, de ha a pránájáma és a meditáció kontextusában gyakoroljuk (és milyen más kontextusban gyakorolnánk?) meg tudjuk kötni a radzsasz plusz energiáját a mantra, csakra vizualizáció, bandhák, múdrák stb. által. Így a spirituális evolúció erőteljes motorjává válik."