2017. február 28., kedd

A Szóham-meditáció

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Belégzés közben koncentráljunk a gáttól a koponya tetejéig emelkedő áramlatra. Kilégzéskor fókuszáljunk a fejtetőtől a gátig lefelé ereszkedő pránikus áramlatra. Vegyünk néhány levegőt, hogy megtapasztaljuk a tűzvörös színű áramlat felemelkedését a központi energiacsatornán keresztül belégzéskor és leereszkedését kilégzéskor. Érezzük, ahogy a kilégzés visszapattan a gátról, mint egy trambulinról. Töltsünk el annyi időt, amennyire szükségünk van, hogy megismerjük a csatorna útját és legyünk benne biztosak, hogy világosan látjuk a tűzvörös színt. Csak akkor folytassuk és tegyük hozzá a következő elemet, ha ezt a szintet elértük.

Ha nehezen megy a vizualizáció, az azt jelenti, hogy nem tudjuk megfelelően átalakítani a pittát (az emésztési tüzet) agnivá (tiszta, elemi tűzzé), amire szükség van a vizualizációhoz. Ebben az esetben folytassuk a vizualizáció gyakorlását, de tegyük hozzá vagy fokozzuk az ászana-gyakorlást, és ami még fontosabb, a naulít, a kapálabhátít és a bhásztrikát. Ezeket a technikákat ismertettem a Pránájáma: a jóga légzése című könyvemben. Ha még újak számunkra ezek a technikák, akkor olvassuk el az egész könyvet, mivel meg kell értenünk e módszerek kontextusát, előfeltételeit és ellenjavallatait. Például az egy elengedhetetlen feltétel, hogy meg legyünk szilárdulva a rendszeres ászana-gyakorlásban, mielőtt ezen erőteljes módszerek bármelyikét gyakorolnánk.

Ha már képesek vagyunk vizualizálni a központi energiacsatornát, ami a meditáció első rétegének vizuális dimenzióját alkotja, hozzá fogunk tenni egy hang-komponenst is, a mantrát. Ebben az esetben a Hamsa mantrát fogjuk használni, a hehezett ham-ot a felemelkedő belégzés közben, a sziszegő szah-ot pedig a leereszkedő kilégzés közben. A Hamsa azt jelenti szanszkrit nyelven, hogy hattyú. A hattyú a lélek, a halhatatlan önvaló metaforája. Fordítsunk most némi időt arra, hogy megtapasztaljuk e meditáció vizuális- és hangelemeit együtt. Sok jóga-iskola a szah szótagot kapcsolja a felemelkedő belégzéshez, a ham szótagot pedig a leereszkedő kilégzéshez. Ha ebben a sorrendben ejtjük ki a mantrát, akkor Szóham lesz belőle, („Én Az vagyok”), ami egy védántikus mantra, és az egyéni és kozmikus Én egységére utal. Szóham ugyancsak a prakriti nagy mantrája, mellyel belénk lélegzi az életerőt és fenntart bennünket, ameddig a légzés létezik."

2017. február 27., hétfő

Mik azok a káros szabadgyökök?

A táplálkozásról szóló eszmefuttatásunkban eljutottunk a gyulladáskeltő ételekig, és így lassan világossá válik, hogy nem minden étel elfogyasztása van azonos hatással az emberi szervezetre és egészségre. Nézzünk most még egy megközelítést, amely a káros szabadgyökök és a táplálkozás összefüggését vizsgálja. Vigyázat, tömény biokémiával fogjuk kezdeni! A Wikipedia ezzel kapcsolatos szócikkét érdemes elolvasni kiindulásképpen, aztán lehet tovább kutatni.

Mi is az a szabadgyök?

A szabadgyökök (angolul: free radicals) olyan atomok vagy molekulák, amelyek egy vagy több párosítatlan vegyérték elektronnal, vagy nyitott elektronhéjjal rendelkeznek, vagyis olyanok mintha egy vagy több kovalens kötés szabadon lógna róluk. A szabadgyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentek, amelyek külső elektronpályájukon egy egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak, emiatt igen fokozott a reakciókészségük.[2] A szabadgyökök olyan reaktív oxigén-, nitrogén-, kén- vagy szénközpontú molekulák, illetve molekularészletek, amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek, ezért rendkívül agresszívak és rövid életidejűek, hiszen nagyon gyorsan kémiai reakcióba lépnek más vegyületekkel elektronszerzés céljából.[3] A "kamikáze-molekulák" a szabadgyökök, mert megsemmisülnek a szabadgyök-reakciókban, a folyamat végeredményben ahhoz vezet, hogy a célmolekula struktúrájában és funkciójában változást okoznak.[4] „Az antioxidánsok és szabadgyökök áthatják az egész életet – a redox biológiát alkotják. A szabadgyökök nem mind rosszak és az antioxidánsok nem mind jók! Az élet tulajdonképpen a kettő közötti egyensúly.”[5] Ezek az élő szervezetben olyan oxido-redukciós kaszkádrendszert indíthatnak meg, amely károsítja a fehérjéket, a nukleinsavakat és a lipideket.[6] Olyan ingatag és reaktív részecskék, amelyek egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozzanak létre. Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép sejtjeiből igyekeznek elvenni a keresett elektront. Ezt a „szabad kapacitást” a szervezetünk bármely ép sejtjében próbálják megtalálni, illetve onnan felvenni. Sejtrongáló (DNS-rongáló) tevékenységük miatt sejtméregnek is nevezzük a szabadgyököket.

Milyen hatással vannak a szabadgyökök a szervezetünkre?

A szabadgyökök szerepének megértése forradalmat jelentett az orvostudományban, és alapjaiban változtatta meg a betegségek kialakulásával és kezelésével kapcsolatos felfogásunkat.[8] A szabadgyökök okozta ártalmak kutatása az orvostudomány gyorsan fejlődő területe.[9] Az élő szervezetben élettani körülmények között is keletkeznek, de bejuthatnak külső környezetből is, élelmiszerekkel (avasodás a legismertebb oxidációs folyamat), belégzéssel vagy a bőrön keresztül. Kialakulásukban az UV-, radioaktív-, mikrohullámú sugárzás, dohányfüst, ipari oldószerek, vegyszerek, "elektroszmog" fontos szerepet játszanak. „A szabadgyököket féken tartva az antioxidánsok jelenthetik az élet és a halál közötti különbséget, emellett befolyásolják, milyen gyorsan és mennyire öregszünk… Az emberi szervezetben játszott szerepük egyszerűen csodálatos”.[10] A káros szabadgyökök jelentős részét a szervezetünk képes eliminálni. A védelmi mechanizmusok enzimes és nem enzimes elemek összefüggő rendszeréből állnak, ám ezek sok esetben elégtelenek. Számos tudományos felismerés igazolja a szabadgyökök közvetlen vagy közvetett hatását a szignáltraszdukcióra.[11] A szervezet redox - homeosztázisát bonyolult, érzékeny rendszer biztosítja, amelyben külső és belső tényezők egyaránt szerepet kapnak. Az élő szervezet működésének feltétele a szabadgyök–antioxidáns egyensúly, amely nélkülözhetetlen a sejtproliferáció és az apoptotikus sejtpusztulás szigorú kontrolljához.

Számos krónikus betegség kialakulásában jelentős szerepe van a szabadgyök-antioxidáns egyensúly eltolódásának, így pl.: daganatos betegségekben, immunrendszerrel kapcsolatos elváltozásokban, zsírmájban, epekőbetegségben, gyulladásos bélbetegségekben, vastagbél-rákban.[12] Számos betegség patofiziológiájában feltételezik a szabadgyökök és az általuk okozott oxidatív stressz szerepét,[13] azonban e folyamatoknak pontosabb megismerése, annak eldöntése, hogy az oxidatív stressz oka vagy következménye az egyes betegségeknek, még ma is a kutatás tárgya.[14] Ezekben betegségekben a természetes antioxidáns védekezés csökkenését mutatták ki. A kutatók felvetették, hogy a természetes antioxidáns anyagok pótlásával esetleg az oxidatív károsodás csökkenthető, és ezzel a betegségek progressziója késleltethető.[15]

Mi az az oxidatív stressz?

Oxidatív stressznek nevezzük az olyan állapotot, amikor a prooxidánsok és az antioxidánsok egyensúlya eltolódik az előzőek javára. Az antioxidáns - prooxidáns egyensúly fenntartása az egészség megőrzésének fontos eszköze. Az oxidatív stressz a reaktív oxigén vagy nitrogén eredetű szabadgyökök keletkezése és az antioxidáns védő rendszerek közötti egyensúly megbomlása, a sejtek oxido-redukciós állapotának megváltozása során lép fel. A ROS kontrollálatlan keletkezése vagy az antioxidáns rendszer működésének csökkenése vezet az oxidatív stressz kialakulásához. Szinte nincs olyan betegség, ahol a szabadgyökök károsító hatását ne mutatták volna ki, vagy a szabadgyökök túltermelődése vagy az antioxidáns rendszer károsodása miatt.

A szabadgyökök képesek arra, hogy az antioxidáns rendszerek működését gátolják, pl. úgy, hogy elfogyasztják a rendelkezésre álló antioxidánsokat, így pozitív visszacsatolásos kör alakul ki. A sejtek egy másodlagos oxidatív károsodásra érzékenyebbek lesznek. Az önrontó kör folytatódik, és a sejt károsodása tovább nő egészen akár a sejthalálig. A sejtpusztulás stressz-indukált ion-deregulációját, vagy szabadgyökös folyamatait, melyet fizikai, kémiai és biológiai változások idéznek elő, el kell választani az apoptózistól, a programozott sejthaláltól, a genetikailag determinált öngyilkos folyamattól, melyek során azonban szabadgyökös mechanizmusok fontos szerepet játszanak.[55]
Külső tényezők:
Élvezeti szerek, cigarettafüst és alkoholos befolyásoltság
Magas hőmérséklet – hőstressz
UV sugárzás – fertőtlenítés, napfény hatása
Ionizáló sugárzás – fertőtlenítés
Peszticidek, herbicidek és egyéb környezeti toxinok
Ózon
Szmog
Fémtoxikózisok (réz és a vas)
Megemelt, többszörösen telítetlen zsírsav-bevitel (egyidőben megnövelt mennyiségű antioxidáns-bevitel hiányában)
Glutation depléció, éhezés, metionin hiány, cisztein hiány, 
A-vitamin túladagolása: gátolja az E-vitamin felszívódását és annak a májban történő raktározását
Akut vagy krónikus stressz hatások pl.: hideg környezet vagy bezártság, immobilizáció hatására a gyökképző folyamatok intenzitása fokozódik.

A fokozott fizikai aktivitás szintén oxidatív stresszt eredményez, ezért azt megfelelő antioxidáns-bevitellel, illetve pihenéssel, regenerációval kell kompenzálni. Az oxidatív stresszre legérzékenyebb molekulák a lipidek, vagyis a zsírok. A túlsúly kialakulása nagyobb esélyt ad arra, hogy a szabadgyökök reakcióba lépjenek az elraktározott zsírmolekulákkal. Így azt mondhatjuk, hogy a zsírpárnáinkban található zsírok nem "tiszták", hanem avasak, és számos betegség kialakulásának táptalajaként funkcionálnak.

A "konvencionális" orvostudomány részéről nagy ellenérzés figyelhető meg a különböző holisztikus gyógyászati rendszerek, például az ájurvéda vagy a német naturopátia méregtelenítési törekvéseibvel szemben. pedig nem másról van itt szó, mint az oxidatív stressz csökkentéséről és a káros szabadgyökök kivezetéséről, melynek minden esetben kísérnie kell például egy böjt- vagy fogyókúrát. A természetgyógyászatban emlegetett "méreganyagok" tehát nem mások, mint a káros szabadgyökök és azok különböző anyagcsere-termékei. Egy kicsit visszautalnék itt a savasítás/lúgosítás témájára, mely szerintem egy félresikerült kísérlet az oxidáció/redukció egyensúlyának illusztrálására. A vizelet pH értékét valóban sokkal könnyebb mérni, mint az oxidatív stressz szintjét a különböző szövetekben, és nincs is kimutatható összefüggés a kettő között. A "lúgosításra ajánlott étrend azonban sok zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, melyek antioxidáns hatását tudományos eszközökkel is kimutatták.

Mit okoznak a szabadgyökök?

Ha a szabadgyökök "elszabadulnak", azaz nincs elég antioxidáns, mely féken tarthatja elektron-rablásukat, akkor több, mint 100 féle betegség kialakulásához hozzájárulhatnak. A szabadgyökök károsítják a különböző sejtalkotókat: DNS, fehérjék, lipidek, membránok, és ezáltal emelik a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek és a neurodegeneratív elváltozások kockázatát. Csökkentik az immunrendszer hatékonyságát, így a fertőzések, gyulladások is felerősödhetnek. Elősegíthetik az egyes vírusok replikálódását, és általában a sejtek öregedéséhez és pusztulásához is hozzájárulnak. Ezáltal a szervezetünk strukturális egységei (a sejtek és szövetek), valamint irányíytó rendszerei is károsodnak. Szinte mindegyik autoimmun és kronikus megbetegedés kialakulásának melegágya a magas szabadgyök-koncentráció. Még néhány betegség a teljesség igénye nélkül: szívizom ischaemia, reperfusios károsodás, gyulladás, diabetes mellitus, diabetes okozta cardiovascularis betegségek, keringési shock, stroke, szívhipertófia, szívelégtelenség, traumás központi idegrendszeri károsodás, arthritis, colitis, allergiás encefalomyelitis és a gyulladás számos más formája.

Mik azok az antioxidánsok?

A fiziológiás körülmények között keletkező szabadgyökök természetes enzimatikus és nem enzimatikus kontroll alatt állnak. A szabadgyökök okozta károsodásokkal szemben összetett, integrált védelmi rendszer biztosítja a sejtalkotó molekulák védelmét. Az antioxidánsok olyan molekulák, amelyek csekély mennyiségben vannak jelen az oxidálandó szubszráthoz képest, és jelentős mértékben csökkenteni, vagy akár gátolni is képesek annak oxidációját. Az emberi szervezetben az antioxidánsok szinergizáló, egymást erősítő, regeneráló hatással rendelkeznek, így az antioxidánsok együtt jóval hatékonyabbak a szabadgyökökkel szemben, mint külön-külön.[68] Az egyik legalapvetőbb példa, hogy a glutátion regenálja az aszkorbátot, és az aszkorbát regeneálja az α-tokoferolt. Mindezek miatt a teljes antioxidáns kapacitás jóval hasznosabb és reálisabb információt ad, mint az egyes antioxidánsok koncentrációja a mintában, illetve az antioxidáns kapacitásuk külön-külön.[69] A nem jól, vagy a nem megfelelő dózisban alkalmazott antioxidánsokat tartalmazó táplálékkiegészítők szedésénél is számolni kell a prooxidáció kialakulásával és károsító hatásával. A szervezetbe való túlzott bevitelük esetén az antioxidánsok maguk is prooxidánsokká válhatnak és hasonlóan a szabadgyökökhöz a szervezet károsodásához vezethetnek.

vitaminok:
aszkorbinsav (C-vitamin)
retinol (A-vitamin)
tokoferol (E-vitamin), tokotrienolok
vitamin jellegű antioxidánsok a flavonoidok is, jelentős hatást tulajdonítanak a szőlő héjában (és ezáltal a minőségi vörösborokban) található rezveratrol nevű vegyületnek
többszörösen telítetlen vegyületek, a karotinoidok (például béta-karotin /lásd A-vitamin/, likopin)
a telítetlen zsírsavak (minden folyékony zsírban és olajban), különösen az ún. omega-3 zsírsavak

De lehetnek antioxidáns hatásúak egyes enzimek, és egyéb anyagok is:
glutation-peroxidáz
kataláz
szuperoxid-dizmutáz
a galluszsav és vegyületei
természetes antioxidáns hatású a növények által a talajból felvett szelén is.

Friss, és lehetőleg természetes körülmények között termett zöldségekben, minimálisan feldolgozott, növényi táplálékokban gazdag étrenddel biztosítani lehet a kívülről szervezetünkbe került antioxidánsok mennyiségét. (Sok más hasznos anyaggal, például vitaminokkal, ásványi anyagokkal együtt.) A nem megfelelő étrend és a modern élelmiszeripar igényli a mesterséges antioxidánsokat (ez utóbbi elsősorban a termékek eltarthatóságát fokozza velük). A legmagasabb antioxidáns tartalmú növények a következők:

Gyümölcsök: Kínai goji (Lycium chinensis), alaszkai vad áfonya (Vaccinium alaskaense), gránátalma (Punica granatum), kakaó (Theobroma cacao), mangosztán (Garcinia mangostana), noni (Morinda citrifolia), kivi (Actinidia deliciosa), zöld tea (Thea sinensis), avokádó (Persea americana), aszalt szilva, mazsola, fekete áfonya, fekete szeder, tőzegáfonya, földieper, málna, piros szőlő, cseresznye.
Fűszernövények: Cserző szumák (Rhus coriaria), kurkuma (Curcuma domestica), szegfűszegolaj (Syzygium aromaticum), oregano.[73]
Zöldségek: Kelkáposzta, fokhagyma, spenót, tök, kelbimbó, brokkoli, cékla, vöröshagyma, karfiol, zöldborsó.
Gyógynövények: acai bogyó-káposzta pálma (Euterpe oleracea), choke bogyó (Aronia melanocarpa), Maqui bogyó (Aristotelia chilensis).

2017. február 26., vasárnap

A pársva-bakászana gyakorlása

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Aktív elengedés technikája

A pózba a lábaink leeresztésével érkezünk meg, de amint a fejünket felemeltük a talajtól, igyekezzünk aktiválni a törzsizmokat, és mintegy „visszaemelni” a lábainkat a levegőbe. Minél kisebb súllyal nehezednek rá a lábaink a felkarra, annál jobban aktiváltuk azokat az izmokat, melyekre szükségünk van a póz helyes végrehajtásához. A csavarást végrehajtó torzsizmok ellentétes irányú hatásai szontén kioltják egymást.

Rávezető változatok

Az első rávezető változat a bakászana A és B a második sorozatból. Emellett a harmadik sorozat különböző kartámaszos pózai, főleg azok, amelyek gerinccsavarással is párosulnak, szintén előkészítő pózok ehhez az egyébként nem olyan nehéz pózhoz. Ha a második sorozat pásászanájában egyensúlyban vagyunk és tudjuk kulcsolni az ujjainkat, az szintén megadja a kellő törzs-mobilitást ehhez a gyakorlathoz. Rávezető változatként megtehetjük azt, hogy a pózt nem fejenállásból vesszük fel, hanem guggoló helyzetből. Ha fejenállásban nem emeljük el a fejünket a talajtól, hanem például egy jógablokkra támasztjuk, akkor nagyobb stabilitással gyakorolhatjuk a pózt, amíg a tenyéren egyensúlyozás nem megy. Haladó változatként kézenállásból is leereszthetjük magunkat a pózba, illetve lefelé néző kutyapózból is megpróbálhatunk beleugrani.

Egészségügyi hatások

Javítja az egyensúlyérzetet
Erősíti a karokat, csuklót, és a gerincet
Erősíti a törzsizomzatot
Csökkenti a hasi zsírlerakódást
Javítja az emésztést
Masszírozza a hasüregi szerveket
Nyugtatja az elmét
Csökkenti a stresszt

Ellenjavallatok: csukló- vagy deréktáji panaszok, magas vérnyomás, terhesség, menstruáció.


2017. február 25., szombat

Pársva-bakászana

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Pársva-bakászana (oldalsó varjúpóz)
Dristi: nászágrai (orrhegyre)

A pársva-bakászana a következő pungu-kukkutászanával együtt egy kis kartámaszos blokkot alkot, ráadásul mindkét pózban oldalirányú gerinccsavarással kombinálódik a kartámasz. A bakászana mitológiájáról már esett szó az Ashtanga második sorozatának tárgyalásakor, így most rátérünk a póz végrehajtásának részleteire.

Vinyásza számolás

Szapta: Belégzésre helyezzük a fejtetőt a talajra lefelé néző kutyapózban (előző vinyásza) és emeljük ki magunkat fejenállásba. Ez a kartámaszos pózok megszokott bevezető vinyászája.

Astau: Kilégzésre engedjük le a lábainkat vízszintesig, majd hajlítsuk be a térdeinket, és vigyük ki mindkét térdet a jobb kar külső oldalához.

Nava: Belégzésre engedjük le a bal combunk külső oldalét a jobb felkarra, majd lassan emeljük fel a fejünket a talajról, miközben igyekezzünk megtartani az egyensúlyunkat a tenyereken. Egyenesítsük ki a karjainkat, amennyire tudjuk, a térdeket és a bokákat tartsuk összeérintve, és spicceltessük a lábfejünket. Végezzünk el öt mély légzést a pózban (pársva-bakászana).

Dasa: Kilégzésre engedjük le a fejünket a talajra, majd belégzésre emeljük vissza a lábainkat fejenállásba (mukta-haszta sírsászana A).

Ékádasa-trajódasa: ismételjük meg ugyanezeket a vinyászákat (astau-dasa) a bal oldalra is.

Csaturdasa: Kilégzésre ugorjunk hátra csaturanga-dandászanába.
Pancsadasa: Belégzésre felfelé néző kutyapóz.
Sódasa: Kilégzésre lefelé nézőkutyapóz.

2017. február 24., péntek

Szeretetéhség

Mióta megérkezett a kistesó a családunkba, nem unatkozunk. Sőt, nagyon sokat tanulok a lányomtól arról, hogyan működik az emberi természet. Mivel nekem nem volt testvérem, ezért nem kellett megküzdenem a szüleim figyelméért, nem kellett osztozkodnom senkivel. Ennek is persze megvannak a hátrányai felnőttkorban, és sok mindent most kell megtanulnom a szeretetről, törődésről, önzetlenségről. 

Amikor az idősebbik testvér úgy érzi, hogy nem rá irányul a figyelem, és a kistesó az új kedvenc, akkor mindent megtesz, hogy ezt visszaszerezze. Rendetlenkedik, bántja a kistesóját, direkt bosszantja a szüleit. Első lecke: amikor szidnak valakit, azt még mindig többre tartja, mintha nem törődnének vele. A gyerekek igénylik a szeretetet, ugyanannyira éheznek rá, mint az ételre, italra. Bármit hajlandóak megtenni, hogy megkapják, még negatív értelemben is. Ha a gyerek nem kapott elég figyelmet a szüleitől, és eléri a kamaszkort, akkor a szülők elleni lázadásába minden frusztrációját beletölti, és egyre extrémebb lépésekre szánja el magát, amíg azt nem érzi, hogy a szülei végre elkezdenek törődni vele. Persze ilyenkor már jobbára késő, mert a szülő már kialakította felszínes viszonyát a gyerekével, és túl kényelmetlen lenne változtatnia ezen, hiszen akkor saját magán is változtatnia kell, tudatosan fel kell dolgoznia azt a trauma-csomagot, amit esetleg ő maga hozott a saját családjából.

Eddig nem értettem, hogy ha szeretünk valakit, akkor miért bántjuk, és miért alkalmazunk akár még erőszakot is vele szemben. Azok a gyerekek, akik erőszakos szeretetkövetelésük ellenére is depriváltak maradnak, felnőttkorban is könnyebben nyúlnak ezekhez az eszközökhöz, hogy kifejezzék a szeretetéhségüket vagy ragaszkodásukat valaki más felé. Most már látom, hogy egy hároméves gyerek esetében is ösztönösen aggresszióvá fajul a frusztráció, és ő még nem képes ezt tudatosítani és kontrollálni önmagát. Felnőttként azonban gyakran megesik, hogy csak a szégyenérzet vagy a bűntudat tart vissza bennünket attól, hogy az indulatainknak teret engedjünk tettlegesség formájában. Ez viszont nem elégséges fegyelmező tényező. Ebben az esetben a legtöbbször csak elnyomjuk az indulatainkat és az azt kiváltó szeretetéhséget, és ez tartós depressziót idézhet elő, vagy impotens áldozattá tehet bennünket. 

Amikor a gyerekek úgy érzik, hogy elegendő törődést kaptak, akkor ezt ösztönösen a szeretetük és ragaszkodásuk pozitív kifejezéseivel hálálják meg. Felnőttkorban azonban gyakran megesik, hogy nem ismerjük fel, miben szenvedtünk hiányt érzelmileg gyermek- vagy fiatalkorunkban, és mivel tudat alatt úgy érezzük, nem kaptunk eleget, az adásról is leszokunk. Önzővé és közönyössé válunk. A modern fogyasztói társadalom pedig erre még jobban rátetéz, hiszen a legjobb, ha boldogtalan, magányos, akaratgyenge és függőségektől szenvedő fogyasztók vagyunk, és nem boldog, független, az életünkért és a szeretteinkért felelősséget vállaló emberek. 

A legnagyobb lecke, amit sok embernek felnőttként kell megtanulnia, ha egyáltalán megadatik rá a lehetőség, hogy megtanuljon önzetlenül adni, áldozatot, felelősséget vállalni másokért, még akkor is, ha úgy érzi, hogy ő nem kapott eleget, és hogy őt is kihasználta a sors. A szeretetéhség és annak kölcsönös csillapítása a spiritualitás szempontjából is fontos szerepet játszik, de ez már egy másik téma lenne.

2017. február 23., csütörtök

Szusumná-légzés meditáció

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"8. Gyakorlat: Szusumná-légzés meditáció

Most egy egyszerű meditációs technikával fogjuk kezdeni, mely megmutatja, hogy miképpen befolyásolja a tárgy, amin meditálunk a létrejövő elmeállapotot. Ha a központi energiacsatornán keresztül lélegzünk, az a szentség felé irányítja az elménket. A prána áramlása a központi energiacsatornán keresztül teszi lehetővé a misztikus élményt és a meditációs állapotot. A prána akkor fog beáramlani ebbe a csatornába, ha vizualizáljuk azt. A siker minőségét és elérésének gyorsaságát a vizualizációnk intenzitása és a vizualizáció fenntartásának képessége fogja meghatározni.

Üljünk jógikus meditációs testhelyzetbe, egyenes gerinccel, nyakkal és fejjel, és vizualizáljuk a központi energiacsatornát, mely a gát közepéből indul ki, hátrafelé kanyarodva egyesül a gerinccel és utána a gerincet követve felfelé tart az agyba, a koponya középpontjába. Tűzvörösként vizualizáljuk a csatornát. Ha azt vizualizáljuk, hogy a tűz felfelé halad a szusumnán a gáttól az agyig, az fejleszti a vizualizációs képességünket, mivel a tűz (agni) erősíti a látóérzéket, vagyis azt a képességünket, mellyel fel tudjuk fogni és el tudjuk képzelni a formákat (rúpa). Belégzés közben képzeljünk el egy felfelé áramló energiahullámot a központi csatornában, a gáttól kezdve és a koponyáig terjedően. Ebből a célból fontos, hogy ne vegyünk mély, teljes tüdős belégzéseket, amilyeneket a pránájáma közben vennénk. A pránájáma-légzés (vagyis a teljes tüdős belégzések) a kulcscsontnál végződnek, mert ha egészen a fejünkig lélegeznénk be, az megnövelné a koponyaűri nyomást. Ez a szédüléstől a fejfájásig, vagy akár szélsőséges esetekben a stroke-ig bezárólag mindenféle tünetet képes okozni. Éppen ezért egy vékony szárba vagy csőbe kell belepréselni a légzést. A szentírások szerint ennek a vékony energiacsatornának az átmérője a hajszál végének ezrede. Ha bármikor szédülést vagy nyomást érzünk a fejünkben, akkor csökkentenünk kell a légzésünk térfogatát."

2017. február 22., szerda

Fenntartható edzés

Az alábbi idézet egy amerikai kettlebell-edzőtől, Jeff Sokoltól származik:

"Miért edzek úgy, ahogy edzek? Jó kérdés! Nem vagyok egy olimpiai sportoló, ezért nem úgy edzek, ahogy ők. Én egy mindennapi sportoló vagyok. Úgy edzek, hogy a testem képes legyen elvégezni azokat a dolgokat, amelyek örömöt jelentenek az életben. Arra edzek, hogy strapabíró legyek. Arra edzek, hogy hasznosabb emberi lény legyek. Nagyon fenntartható módon edzek. Nincs kétségem afelől, hogy ugyanígy fogok edzeni hetvenéves koromban! Hacsak nem azért edzel, hogy nagyon magas szintű sportoló legyél, azt javaslom, hogy találj valami olyasmit, ami nagyon fenntartható. Ha minden nap halálra edzed magad, csak úgy, az biztos, hogy valamikor vissza fog ütni."

Most pedig az én kommentjeim következnek. Láttam már ez utóbbi hozzáállást megnyilvánulni, például crossfittereknél, de mindenféle más edzéseken is, és nem csak, vagy nem elsősorban versenyzőktől, hanem a legtöbbször hobbi sportolóktól. Természetesen az arcoskodásnak meg is itták a levét, mindenféle sérülések meg túledzettség formájában. Ha az ember bármiféle értelmes formába szeretnek kerülni és valamilyen szintű edzettséget szeretne elérni, akkor mindenféleképpen ésszel kell edzenie. Ez a versenyzőkre is ugyanúgy igaz. Egyetlen versenyző sem akar egy-egy sérülés miatt elbukni egy fontos kvalifikációs versenyt, vagy éppen egy EB-t, VB-t, olimpiát. 

A kettlebell sportra ez még inkább igaz. A sport legnagyobbjai már 15-20 éve nyomják, évente 4-5 versenyen indulnak, és még mindig képesek javítani a rekodjaikon. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha az ember ésszel edz, és fenntartható módon. Talán egy fiatal sportoló hanyagabbul áll hozzá a sérülésekhez, hiszen a fiatal test valamivel gyorsabban regenerálódik. De a kettlebell sportban jelenleg Európában a legtöbb versenyző 30-40 év fölötti, és még ha versenyez is, mellette általában van polgári foglalkozása is. Itt pedig összeérnek a dolgok: a versenyre a lehető legjobb formádat szeretnéd hozni, de otthon és a munkahelyen is helyt kell állnod. Nem csak annyiból áll a napod, hogy megcsinálod az edzésedet, aztán lazázol. 

A kettlebell-világbajnokságokon nem ritkán látni 60-70 év feletti versenyzőket is. Ez pedig annak a bizonyítéka, hogy a kettlebell sport fenntartható edzésterhelést jelent. Mivel ez egy technikai és állóképességi sport, a rendszeresség, a jól felépített edzésciklusok és a technika tudatos csiszolása a legfontosabbak az eredményeink javítása szempontjából. Mint sok más sport esetében, a mentális tényező itt is nagy szerepet játszik. Ezt az aspektust pedig az idősebb, rutinosabb versenyzők sokszor jobban tudják kezelni. 

Tehát a végkövetkeztetés mindig ugyanaz: tudd, miért edzel, mit szeretnél elérni, és eddz ennek megfelelően! A regeneráció mindig ugyanolyan fontos, mint az edzésterhelés. Így valóban fejlődni fogsz, évtizedeken keresztül, és elkerülheted a fölösleges szenvedést, főleg, ha van egy jó edződ.

2017. február 21., kedd

A szusumná szerkezete

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Számos modern iskola felhígítja a jógát és csak az ászanára, vagy csak a meditációra vagy a krijákra redukálja a gyakorlását, és általában ezen technikák közül is csak egy leegyszerűsített kivonatot tanítanak. Ezek az iskolák természetesen nagyon népszerűek, mivel mindenki egy egyszerű módszert keres. De ezzel a módszerrel nem lehet gyors sikert elérni. Minél inkább csökkentjük a szerszámaink számát a jóga-szerszámosládánkban, annál tovább tart, amíg elérjük a sikert.

Egyes jógaiskolák azt ajánlják, hogy a tanítványaik már az elejétől kezdve úgy meditáljanak a szusumnán, hogy azt aranyszínűnek látják, mint a napot, vagy ezüstszínűnek, mint a holdat. Ez amiatt van, hogy a tűz-nádí (szusumná) csupán a legkülső réteg, és a belső réteg a vadzsriní. A vadzsriní a máskülönben a szúrja nádíban (jobb orrnyílás) folyó nap-energia magasabb, tisztább oktávja. Ahhoz, hogy ezt az áramlatot elérjük, aranyszínben kell meditálnunk a nádín és nem tűzvörösben. A vadzsriníben van még egy finomabb nádí, a csitriní, mely az ídá nádí hold-energiájának magasabb, tisztább oktávját tartalmazza. A csitrinín ezüstösfehér színben meditálunk. Az elején azonban mindig tűzvörösként meditáljunk a szusumnán.

Annak a problematikáját, hogy egyből az elején a magasabb, finomabb nádíkon kezdünk meditálni, úgy érthetjük meg, ha az átlagember karmikus terhét egy ötven tonnás, emelkedőn parkoló teherautóhoz hasonlítjuk. Ebben a hasonlatban az emelkedő a spirituális utunk, a teherautó rakománya a statikus, tudattalan múltunk, a teherautó hajtóműve a szádhanánk (spirituális gyakorlatunk), mely ászanából, pránájámából, krijából, mitáhárából (jóga-étrend), odaadásból stb. áll össze, a meditációs technikánk pedig a sebességváltó. Ha az arany vadzsrinín vagy az ezüst csitrinín kezdjük a meditációt, akkor a teherautó meg sem fog mozdulni, mert a motor besül. Azért kell kezdetben a tűzvörös szusumnán meditálni, mert csak ez az egyes sebesség fokozat lesz képes a szádhanánk erejét közvetíteni a spirituális utunk ellenállásának leküzdésére. A többi, magasabb fokozat később lesz hasznos, amikor már tisztán látjuk annak a jeleit, hogy gyorsulunk."

2017. február 20., hétfő

Gyulladáskeltő ételek

Az ételek egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban már körüljártuk a témát a nyálkásító hatás szempontjából. Most nézzünk egy másik megközelítést, ez pedig az ételek gyulladáskeltő vagy -fokozó hatása. Az étrendnek a gyulladásokra gyakorolt hatása szinte minden betegség gyógyulásában szerepet játszik, legyen szó akár egy heveny gyulladásról (megfázás, légúti betegségek, influenza, tüdőgyulladás stb.), bélrendszeri gyulladásokról (fekélyek, IBS stb.), gyakorlatilag bármilyen fertőzésről vagy az autoimmun betegségekről (arthritis, időskori degeneratív elváltozások, cukorbetegség stb.). A daganatos betegségek kezelése és megelőzése terén is fontos szerepet játszhat a gyulladáskeltő ételek csökkentése az étrendben, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések esetén is plusz terhelés éri a szívet, amennyiben a szervezetben jelen lévő gyulladások fokozódnak. Így a kör be is zárult, ismét felsoroltuk a tíz vezető halálokot. 

Gyulladást fokozó ételcsoportok

Az alábbi lista az Arthritis Foundation honlapja alapján készült. Az első helyen természetesen a cukor áll, és minden, ami finomított cukrot vagy akár természetes fruktózt tartalmaz. A feldolgozott élelmiszerekben a répacukrot sokszor kukoricasziruppal (HFCS - High Fructose Corn Syrup, itthon izocukor vagy glükóz-fruktózszirup néven fut) helyettesítik, mely egyes kutatások szerint károsabb lehet a répacukornál. Az édességek mellett a nagyon édes gyümölcsöket sem kell kilószámra zabálni minden nap. A második befutó a telített zsírsavak, melyekből a sajt és a pizza formájában fogyasztja a legtöbbet az átlagember. Természetesen a feldolgozott húsipari termékek, a vörös húsok és a tejtermékek is dúskálnak bennük. A telített zsírsavak ugyanis fokozzák a gyulladást a zsírszövetben, így az ízületi gyulladásra és a szívbetegségekre is káros hatással vannak.

A következő gyulladásfokozó összetevő a transz-zsír, mely a feldolgozott, csomagolt süteményekben, csipszekben, gabonaételekben, tejtermékekben és a finomított növényi olajokban is előfordulhat. Erről már írtam korábban egy blogbejegyzést. Az Omega-6 zsírsavak magas arányú beviltele az Omega 3-hoz képest szintén gyulladásfokozó hatású. Ez a veszély a rossz minőségű növényi olajok vagy egyes olajos magvak túlzott fogyasztása esetén állhat fenn. A kendermag és a lenmag például kedvező arányba tartalmazza e zsírsavakat, így érdemes azokból fogyasztani többet a szójaolaj, mogyoró-olaj, napraforgó és repceolaj helyett. 

A finomított szénhidrátok (fehér liszt, péksütemények, fehér rizs, sült krumpli, édességek és minden, aminek magas a glikémiás indexe) szintén gyulladáskeltő hatású. Az alacsonyabb GI-ű ételekkel jobban járunk. A nátrium-gultamát egy ízfokozó adalékanyag, amit előszeretettel használnak például a kínai éttermekben, de számos feldolgozott, félkész vagy előrecsomagolt étel (mirelit étel, levesporok, konzervek stb.) is tartalmazhatja, és szintén fokozza a gyulladásokat. A glutén és a kazein szintén gyulladáskeltő fehérjék. Vagyis a gulténtartalmú gabonák (búza, árpa, rozs, egyesek szerint a zab is), illetve az összes tejtermék belobbantja a gyulladásokat. Az aszpartám és egyéb mesterséges édesítőszerek (zéró kóla és minden csökentett szénhidrát-tartalmú édes termék) is gyulladáskeltőek. Az aszpartám idegméreg is, és ha allergiásak vagyunk rá, akkor a szervezetünk gyulladással válaszol a fogyasztására. 

Ne feledjük, hogy az alkohol is gyulladáskeltő anyag, amellett, hogy a májat is tönkreteszi. Ha lehet, zárjuk ki vagy csökkentsük minimumra a fogyasztását. Emellett a sófogyasztás csökkentése is segíthet a gyulladások megelőzésében és csökkentésében.

Gyulladáscsökkentő étrend

A gyulladáscsökkentő étrendben ajánlatos növelni az Omega-3 zsírsavak bevitelét a többivel szemben. Ehhez lehet hidegvízi halakat fogyasztani, de vegán változatban is megoldható a fent említett Omega-3 források segítségével. A gyümölcsök és zöldségek magas antioxidáns-tartalommal rendelkeznek, így azok fogyasztását érdemes maximumra növelni. Főleg a színes (piros, kék, sárga, narancs, fekete) gyümölcsök és zöld vagy egyéb élénk színű zöldségek fogyasztása javasolt. Például bogyós gyümölcsök, citrusfélék, alma, körte, szilva, barack, dinnyék, stb. illetve minden leveles zöldség, brokkoli, karfiol, cékla, répa, paradicsom stb. Egyesek szerint a bogyós zöldségek (paradicsom, paprika, padlizsán, burgonya) szolanintartalmuknál fogva enyhén gyulladáskeltőek, ezért ezeket is módjával érdemes fogyasztani a többivel szemben. 

Az olajos magvakat változatos formában lehet fogyasztani (dió, fenyőmag, pisztácia, mandula, szezám stb.), mivel egyszeresen telítetlen zsírsavjaik gyulladáscsökkentő hatásúak. A hüvelyeseket bátran variálhatjuk, mert csakúgy, mint a káposztaféléknek, nagyon jó a gyulladáscsökkentő hatásuk. Az olajok közül az extra szűz, mechanikailag sajtolt olívaolaj a legjobb gyulladáscsökkentő. A hagymafélék szintén remek gyulladásgátló hatású ételek. A rostbevitel fokozása is hasznos lehet. Fogyasszunk olyan magas rosttartalmú ételeket, mint az útifű-maghéj, lenmag, chia mag. A karotinoidok, melyeknek egyes gyümölcsök és zöldségek élénksárga, narancs és piros színüket köszönhetik, szintén gyulladásgátló hatásúak. 

Vegán étrend a megoldás? 

Az Arthritis Foundation végül arra a következtetésre jut, hogy a vegán étrend kipróbálása sokat javíthat az ízületi gyulladásos betegek állapotán, de persze ezt fenntartásokkal teszi. Érdekes, hogy az eredmények sokkal kevésbé látványosak, ha a tejtermék benne marad az étrendben. Viszont ha megfelelő mennyiségben pótoljuk a B-12-t, D-vitamint, Omega 3-at és a kalciumot, akkor már sok bajunk nem lehet a vegán étrenden. Meglepő-e, hogy a lúgosítás/savasítás témáját nem érintve, szinte ugyanaz az ételajánlás alakul ki, ha az ételek nyálkásító és gyulladást fokozá hatását vizsgáljuk? Következő cikkünkben azt fogjuk megvizsgálni, hogy miképpen okoznak gyulladást a szervezetünkben az elfogyasztott ételek.

2017. február 19., vasárnap

A szamánászana gyakorlása

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Aktív elengedés technikája

Az egymást kioltó elemek itt elsősorban a láb és a kéz közelítése, majd kulcsolása során jelentkeznek, és nagyjából ugyanazok, mint a vaszisthászana, vagy az utthita-pársvaszahita során. További elemként az egyensúlyozás jelentkezik, hiszen a csípőt teljesen ki akarjuk egyenesíteni, de ilyenkor könnyebben kidőlünk előre vagy hátra. Az egyensúly megtalálásakor tudjuk stabilizálni a pózt.

Rávezető változatok

A pózra rávezetők az első sorozatban az utthita-haszta-pádángusthászana és pársvaszahita (álló egylábas lábemelések), illetve a szúpta-pársvaszahita (oldalsó lábujjfogás hanyatt fekve), valamint a harmadik sorozatból a vaszisthászana. Abban az egyensúlyozó elem nem annyira domináns, mint a szamánászanában, ezért önmagában az egyenes törzzsel oldalsó pózban történő fekvést is gyakorolhatjuk. Esetleg kipróbálhatjuk a pózt jógaöv használatával is, hátha akkor könnyebb megtalálni az egyensúlyt. Az egyensúlyt úgy is könnyebben megtaláljuk, ha a jobb karunkat nem a törzs alatt tartjuk, hanem kinyújtjuk a fejünk alatt.

Egészségügyi hatások

Erősíti a törzs izomzatát
Javítja a tartást
Fejleszti az egyensúlyérzéket
Nyitja a csípőt
Javítja az emésztést
Masszírozza az emésztőszerveket


Ellenjavallatok: az egyensúlyozószerv betegségei, csípőprotézis, terhesség.

2017. február 18., szombat

Szamánászana

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Szamánászana (a szamána póza)

A szamánászanát az azt megelőző tádászanával együtt tekinthetjük csípőnyitó pózoknak is, és így összekötik az előttük lévő marícsjászana-blokkot, valamint az utánuk következő kartámaszos pózokat. A szamánászana nagyon hasonlít a harmadik sorozat elején végzett vaszisthászanához, mivel ott is oldalsó pozícióban kiemeljük a lábunkat és megfogjuk a kezünkkel. A különbség csupán abból fakad, hogy míg a vaszisthászanában mindezt oldalsó deszkapózban végezzük, és így a csípőnyitás mellett a törzserősítésre is nagy hangsúly esik, addig ebben a pózban az oldalunkon fekszünk, és így inkább az egyensúlyozásra kell törekednünk. Elképzelhető, hogy az egyensúlyozásnak és a csípőnyitásnak ez a kombinációja az oldalsó testhelyzetben a szamána váju kiegyenlítését hivatott előidézni.

Vinyásza számolás

Az előző póz lefelé néző kutyában végződött. Innen opcionálisan végezhetünk egy teljes vinyászát, vagy pedig a sad (hatodik) vinyászától kezdünk el ismét számolni, és elkezdjük a póz végrehajtását.

Szapta: Kilégzésre feküdjünk le hassal a talajra.
Astau: belégzésre forduljunk a jobb oldalunkra úgy, hogy a jobb kar kinyújtva a törzs és a csípő alatt marad. Kilégzésre emeljük a levegőbe a bal kezünket.
Nava: Belégzésre emeljük a levegőbe a bal lábunkat, és fogjuk meg a nagylábujjat a bal kéz három ujjával. Végezzünk el öt lassú végzést a pózban (szamánászana).
Dasa: Kilégzésre engedjük le a bal lábunkat. Majd végezzünk egy belégzést.
Ékádasa: Kilégzésre engedjük le a bal kezünket is és forduljunk a hasunkra.
Dvádasa: Belégzésre felfelé néző kutya.
Trajódasa: Kilégzésre lefelé néző kutya.
Csaturdasa-vimsatihi: ismételjük meg ugyanezeket a vinyászákat (szapta-trajódasa) a bal oldalra is.

2017. február 17., péntek

Az elme ereje

Tegnapelőtti blogomban arról írtam, hogyan képes az elménk kialakítani egy fizikai betegséget, és arról is beszéltem, hogy a betegségből való felépüléshez általában nem elég csak a gondolkodást megváltoztatni, hanem fizikai szinten is kezelni kell. Azonban az elme szerepe mégsem elhanyagolható a gyógyulás folyamatában. Vannak olyanok, akik a betegség hatására belecsúsznak az áldozat vagy a mártír szerepébe, esetleg úgy érzik, hogy ebben a kiszolgáltatott helyzetben több figyelmet és szeretetet kapnak, mint egészségesen. kevesebb rajtuk a felelősség, nem kérnek számon rajtuk annyit, mint egészséges állapotukban.

Mindez tudat alatt vonzóvá teheti a beteg-szerepet és megtörténhet, hogy nem tudunk, nem akarunk kilábalni belőle. Hasonló esetet ír le Paulo Coelho Veronika meg akar halni című könyvében, ahol a pszichiátriai intézet lakói maguk kérik a vezető orvost, hogy ne rúgja ki őket, miután orvosi szempontból már egészségesnek lettek nyilvánítva., Érdekes módon, a börtönlakóknál is megfigyelhető hasonló tendencia. Elkezdenek félni a külvilágtól, az önállóságtól, jobban védve érzik magukat a börtön zárt, kiszolgáltatott rendszerében. Szóval a konklúzió mindebből az, hogy ha nem akarunk meggyógyulni, akkor valószínűleg nem is fogunk. 

Ahhoz, hogy meggyógyuljunk egy betegségből, felépüljünk egy sérülésből, rendelkezni kell azzal a küldetés- és felelősségtudattal, hogy egészségesen mi mindent tudunk és akarunk véghezvinni, amit betegen nem tudunk. A test csupán egy eszköz, és akkor már érdemes működőképes állapotban tartani, ha benne lakunk, legalább addig a kis ideig. A konstruktív gondolatok szerepe nem csak a gyógyulásban és az egészséges teljesítőképesség megőrzésében, hanem az életünk más területein is fontos.

A versenysoprtolók jól tudják, hogy a pozitív meditációjukkal akár 20-30%-kal is javítani tudják az eredményüket, mert mozgósítani tudják azokat a rejtett tartalékokat, melyek a kételyeink és a hitünk hiánya miatt általában elérhetetlenek számunkra. Természesen egy ilyen csúcsteljesítmény elérésekor sem történik valami rendkívüli csoda, csupán "benne vagyunk a zónában", vagyis sikerül elhárítani minden mentális akadályt, amely lekorlátozza a teljesítményünket. Természetesen a fordítottja is igaz: ha fejben nem vagyunk ott, nem tudjuk összeszedni magunkat, akkor a teljesítményünk is jóval elmarad a személyes rekordjaink mögött. 

Ugyanez az elv az életünk más területein is működik: a munkában, a kapcsolatainkban, a spiritualitásban vagy bármely tervünk megvalósítása során a siker nagyban függ attól, hogy mennyire tudunk rákoncentrálni az előttünk álló feladatra, mennyire vagyunk kitartóak, céltudatosak és mennyire hiszünk abban, hogy el fogjuk érni a kitűzött célt.

2017. február 16., csütörtök

A szusumná vizualizációja

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A bölcs jógi mindig kombinálja a szusumná-meditációt a váltott orrlyukas légzéssel, mivel mennyiségileg beszélve így tudjuk növelni a siker esélyét. Amikor a nádí suddhit gyakoroljuk, a légzésen (pránán) keresztül érjük el a gondolatainkat. Amikor a szusumnára koncentrálunk, akkor a gondolaton (vrittin) keresztül érjük el a pránát. Ha csak vizualizáljuk a szusumnát és rákoncentrálunk, a prána kifejleszti a tendenciát, hogy behatoljon a szusumnába.

A szusumná elhelyezkedése és színe

Miután elmagyaráztam a szusumná jelentőségét, most áttérünk a vizualizációjára. A szusumná a farokcsont végétől nem messze kezdődik, a gát közepén. Ez az a terület, amit megfeszítünk, amikor a múla bandhát (gátzárat) gyakoroljuk, melyet már részletesen leírtam előző könyveimben. Innen a szusumná hátrafelé kanyarodik a keresztcsont felé, onnan pedig megközelítőleg a gerincoszlopot követi. Azt a tényt, hogy a szusumná hátrafelé kanyarodik és a test hátsó oldala közelében fut végig, a másik neve, pascsima márga („hátulsó út”) is tükrözi. Végighalad a törzsön, majd a koponya közepén és a harmadik agylebenyen. Egyes iskolák azt tanítják, hogy a szusumná innen még tovább nyúlik a fejtetőig és még azon is túl, de ezzel itt most nem kell foglalkoznunk, mert a légzéssel nem tudunk túljutni a harmadik agylebenyen. Azt a területet csak kumbhakában (légzésvisszatartás közben) tudjuk átszelni. A gyakorlat céljából a szusumnának arra a területére fogunk koncentrálni, amin végig tudunk lélegezni, az a rész pedig a koponya közepén végződik.

A meditáció első pár évében tűzpirosként vizualizáljuk a szusumnát. A szusumnát agni nádínak, a tűz csatornájának is nevezik. Azért nevezik így, mert ha a pitta (az emésztés tüze) átalakult tiszta, elemi tűzzé (agni), a tűz aktiválja a szusumnát és felhajtóerőként használja. Ekkor az étel iránti éhség átalakul a magasabb, lényegi tudás iránti szomjjá alakul, melyet az upanisadok vigjánának, Patandzsalí pedig ritának (szent rend) nevez (Jóga-szútra 1.48). Az agni megtisztítása és felemelése egy nagyon erőteljes jógafolyamat. Ahogy a könyv első részében elmagyaráztuk, ha szeretnénk komolyan foglalkozni a belső tűz megtisztításával és felemelésével, akkor pusztán a meditáció nem lesz elegendő a legtöbb ember esetében. A legtöbb gyakorlónak ászanával, étrendbeli változásokkal, naulíval, kapálabhátíval, bhásztrikával, pránájámával, szankalpával és Isten iránti odaadással kell kombinálnia a meditációt, hogy felébressze az agnit."

2017. február 15., szerda

A psziché és az egészség

A tudomány és a pszichológia sokszor alkalmazza a szoftver és a hardver hasonlatát az elme és az agy, illetve az idegrendszer kapcsolatának leírására. Ebben a hasonlatban a számítógép alkatrészei (processzor, alaplap, memória, kezelő egységek, adattárolók stb). képviselnék az agyat, a testet és az idegrendszert, a szoftver (operációs rendszer, programok, tárolt adatok stb.) pedig a mentális, illetve pszichés működéseinket. A hasonlat valamennyire találó, ám két lényeges pontban eltér a valóságtól. Az egyik az, hogy a számítógép szoftverje képtelen működni a gép nélkül, vagyis attól függetlenül nem definiálható. Ugyanakkor az elménk vagy finomfizikai testünk a fizikai testtől függetlenül is tud működni és létezni. Ezt bizonyítják a klinikai halál állapotában átélt élmények és emlékek, valamint az előző életekkel kapcsolatos emlékek is. Persze ezek a dolgok vitathatóak, de valamilyen szinten léteznek és ellenőrizhetőek is. 

A másik lényeges differencia az, hogy a számítógép hardver-elemeinek működését és struktúráját nem befolyásolja az, hogy milyen program fut rajta. Az elmeműködésünk, a gondolataink viszont sok ponton képesek befolyásolni az agyunk struktúráját, működését és változásait. Azt a jelenséget, melynek során az agy neuronhálózata alkalmazkodik azokhoz a gondolati sémákhoz, melyek többször megismétlődnek benne, neuronális plaszticitásnak nevezik. Az új neuronkapcsolatok kialakulása a tanulási folyamatok egyik alapvető feltétele, de az agyunk általános reakciója is a gyakran ismétlődő gondolatokra. Ezek a gondolatok tulajdonképpen "szokássá" válnak, és alakítják az agyunk neurális struktúráját. A szokások természetesen lehetnek jók és rosszak, vagyis konstruktív és destruktív jelegűek. Tegnapelőtti bejegyzésemben az addikció kialakulásáról volt szó, és itt is bizonyos "szokások" alakulnak ki, vagyis az ismétlődő szituációkra adott reakció a szer használata lesz (korábbi példánkban kokain felszippantása vagy valamilyen édesség elfogyasztása). 

A stresszt vagy szorongást kiváltó szituációkkal is hasonló a helyzet, ha "felvesszük" ezeket, azaz nagyon beleéljük magunkat a szenvedésbe, akkor újabb neuronkapcsolatokat hozunk létre, és a kialakított idegpályákon több impulzust keringetünk, "feszültebbek" leszünk. Ez a stressz és feszültség az idegrendszeren keresztül a különböző szerveinkre is átterjedhet, például a bélrendszer egyes traktusaiban megnövekszik az izomtónus, és ott bélgyulladás alakulhat ki. Ezt a folyamatot szomatizációnak nevezik, vagyis egy bizonyos, a pszichében lezajló folyamat generál egy testi tünetet. Az orvostudomány ma már számtalan szomatikus eredetű betegséget felismert, például a magas vérnyomás, emésztőszervi betegségek, vagy akár a daganatok kialakulásánál sem zárható ki az elme és a negatív gondolati sémák szerepe. 

persze az egészség egy sokrétű jelenség, és attól még, hogy az elmén hatással van a testünkre, naivitás lenne azt gondolni, hogy csupán csak a mentális folyamataink, a gondolkodásunk megváltoztatásával képesek lennénk akár vissza is rendezni a kialakult szervi betegségeket. Tehát például nem fog eltűnni egy daganat attól, hogy felismerjük a kialakulásához vezető negatív gondolati programot és megpróbáljuk kigyomlálni az elménkből. Viszont a teljes gyógyuláshoz általában szükség lesz a mentális gyógyulásra is, hiszen így megelőzhetjük egy újabb betegség kialakulását, mely szintén az elméből indulna ki. A mentális higiéné tehát ugyanolyan fontos, mint a testünk tisztán és egészségesen tartása. 

2017. február 14., kedd

A szusumná aktiválása

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A központi energiacsatorna ugyancsak egyensúlyt teremt az afferens (bejövő) és efferens (kimenő) idegi impulzusok között. A bal orrlyuk irányítja az afferens idegi impulzusokat. Amikor az érzékeink által felfogott adatokat érzékeljük és feldolgozzuk, ezt az orrlyukat kell előnyben részesíteni. Másfelől viszont a jobb orrlyuk a külső dolgok iránti érdeklődésünket növeli, például, hogyan öltözködünk vagy milyen képet fest rólunk a közösségi média, ami szintén nem segít a meditációban. Ideális esetben mindkét fajta idegi tevékenységet fel kell függeszteni ahhoz, hogy elérjük az egyensúlyt. Ezt azáltal érjük el, hogy felébresztjük a központi energiacsatornát, a szusumnát.

Amikor a központi energiacsatorna aktiválódik, akkor automatikusan felfüggeszti mindkét oldalsó energiacsatornát. Ez a tény magyarázza meg, hogy miért nem szabad aktiválnunk ezt a csatornát például autóvezetés, másokkal való beszélgetés, számítógép használata vagy üzleti vagy etikai döntések hozatala közben. Sem a bejövő, sem a kimenő idegek nem működnek nagyon jól, amikor a központi nádí aktív. Ugyancsak felfüggeszti a bal és jobb agyféltekéket, valamint a lunáris (relativista) és szoláris (fundamentalista) elmét. A spirituális meditáció közben az elme mindkét funkcióját fel akarjuk függeszteni, és le akarjuk csendesíteni. De a meditációs gyakorlaton kívül mindkét funkció nagyon fontos, viszont ki kell tudnunk kapcsolni őket, amikor a spirituális felszabaduláson dolgozunk. Olyankor túl kell lépnünk az elmén. Ez a pránájáma egyik alaptanítása, hogy a meditáció elsajátításához képesnek kell lennünk aktiválni a központi energiacsatornát. Ekkor gyors sikert fogunk elérni a meditációban.

Két alapvető technika létezik a szusumná aktiválására. Az egyik egy pránájáma-technika, ami a váltott orrlyukas légzésből áll (melyet nádí suddhinak neveznek, ha kumbhaka nélkül végezzük, illetve nádí sódhanának, ha légzésvisszatartással együtt végezzük). Ezt a technikát már megtanultuk az 5. fejezetben. A másik módszer egy meditációs technika, ami a központi energiacsatorna vizualizációjából áll. Mivel ez a könyv a meditációval foglalkozik, a második módszert fogjuk előnyben részesíteni, de mint ahogy gyakran előfordul, meg kell értenünk, hogy egyik jóga-technika sem jobb a másiknál. Minél többféle módszert gyakorolunk, annál nagyobb az esélyünk a sikerre."

2017. február 13., hétfő

Cukor vs kokain

Minden egyes alkalommal, amikor Update Norbi feldob egy lájkvadász posztot, amiben persze összekeveri a szezont a fazonnal, az internet népe röhög egy jót rajta, aztán lenyilatkoztatják Zacher Gábort, és mindenki megnyugszik. Ezzel általában el is van bagatellizálva a dolog, mint például Norbi Cukor vs kokain posztjával kapcsolatban. Pedig a cukor káros és addiktív, és sajnos sokkal többen fogyasztanak túl sok cukrot, mint amennyien kokainfüggőségben szenvednek. Mert a cukor olcsóbb és nem illegális. Úgyhogy mai mondókámat elsődlegesen a cukor egészségünkre gyakorolt hatása köré fogom kanyarítani. Dr Joseph Mercola cikkét fogom használni elsősorban, amelynek az eredetijében megtalálhatók a hivatkozások is.  

Az emberi test nem alkalmas túlzottan sok finomított cukor megemésztésére, legalábbis egészségkárosodás nélkül. Dr. Robert Lustig szerint egy egészséges felnőtt szervezete napi 24 g hozzáadott cukor megemésztésére alkalmas káros mellékhatások nélkül. Ehhez képest egy átlag amerikai napi 126 g cukrot fogyaszt, míg a magyar lakosság esetében  2014-ben 53 g-ot fogyasztottak a férfiak és 45-öt a nők. De még ez is bőven a duplája az ajánlott mennyiségnek. Ennek az elsődleges eredménye a máj leterhelése, mivel a fruktózt a máj emészti. A túl sok fruktóz közvetlenül zsírrá válik , mely szépen előkészíti az összes olyan krónikus metabolikus betegséget, amitől az emberek szenvednek. Nézzük akkor részletesebben:

1. A cukor tönkreteszi a májat. A túlzott cukor- és fruktózbevitel az alkoholfogyasztáshoz hasonló hatást fejt ki a májra, mivel csak az képes megemészteni a cukrokat.

2. A fruktóz túlsúlyt okoz. A fruktóz ugyanis kikapcsolja az éhséget és jóllakottságot szabályozó hormonok regulációját (inzulin, ghrelin és leptin), ezért sokkal többet eszünk a kelleténél, valamint kialakul az inzulin-rezisztencia (2-es típusú cukorbetegság). 

3. A cukor metabolikus szindrómát okoz. Ez olyan tünetek együttese, mint a túlsúly, hasi zsírlerakódás, csökkent HDL és megnövekedett LDL-szint, magas vércukoszint, magas triglicerid és vérnyomás.

4. A cukorfogyasztás hatására megemelkedik a húgysav-szint. Ez pedig a szív- és vesebetegségek kockázatát növeli. A modern ajánlások szerint a húgysav-szintnek 3-5.5 mg/dl között kell lennie. Az ennél magasabb szint egyértelműen a fruktóz-toxicitás markere. 

A cukor és alkohol közötti párhuzam

Dr. Lustig szerint a túlzott cukorfogyasztás következtében a májban az alkoholmérgezéshes hasonló állapot, az NAFLD (nem-alkoholos zsírmáj betegség) alakul ki. Az alkohol és cukor emésztése között három párhuzamot figyelt meg:

A máj a cukorhoz hasonló módon emészti az alkoholt, mivel mindkettő az elfogyasztott szénhidrátok és az elraktározott zsír közötti köztes anyag. Ennek eredménye: inzulin-rezisztencia, zsírmáj és magas vérzsír- értékek.

A fruktóz reakcióba lép a fehérjékkel, ennek következtében pedig reaktív szabadgyökök keletkeznek, melyek gyulladást okoznak, az alkohol metabolizmusa közben keletkező acetaldehidhez hasonló módon.

A fruktóz közvetlenül és közvetve stimulálja az agy jutalmazó központját, az etanolhoz hasonló módon, így kialakul a hozzászokás és a függőség. 

Egy tanulmány kimutatta, hogy a rákos sejtek növekedését és terjedését is elősegíti a fruktóz. Más kutatók véleménye szerint az Alzheimer és egyéb agybetegségek egyik kiváltó oka szintén a glükőz folyamatos metabolizmusa az agyban. További betegségek, melyeket a magas fruktóz-bevitel kiválthat: 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek, zsíremésztési zavarok, magas vérnyomás, PCOS, demencia (öregkori elhülyülés). 

Ne feledjük, hogy a gyümölcsök természetes formában tartalmaznak fruktózt, ezért én, bár ajánlom a gyümölcsfogyasztást, azt javaslom, hogy 2/3 arányban fogyasszunk zöldségeket és egyéb növényi táplálékokat, és csak 1/3 arányban gyümölcsöket. Itt pedig egy videó arról, hogyan hat a cukor az agyra.




Na és a kokain?

A kokain rendszeres használata változásokat idéz elő az agyban. Egyrészt túlstimulálja az agy jutalmazó központját, mivel stimulálja a glutamát nevű jutalmazó és izgalmi állapotot kiváltó neurotranszmitter kiválasztását. Ugyanakkor ezek a hálózatok néhol átfedésben vannak a stresszkezelő neuronhálózatokkal is, ami arra ösztönzi a kokain-függőt, hogy a stresszelyzetek elől a szerhasználatban keressen menedéket. Pontosan ez okozhatja a leszokás utáni visszaesés magas arányát is. Tehát tulajdonképpen a kokain használata növeli a stressz-szintünket. Emellett a kokain csökkenti az orbitofrontális lebeny aktivitását, melynek következtében csökken a szerhasználó döntési képessége, a szerhasználat káros következményeihez való alkalmazkodási képesség, és az ítélőképesség is. 

A kokaint ismételten és növekvő adagokban szokták használni a függők, ez pedig ingerlékenységhez, nyugtalansághoz, pánikrohamhoz, paranoiához és teljes pszichózishoz is vezethet. A szer hatására a felhasználó hallásbeli hallucinációkat élhet át, és elveszíti kapcsolatát a valósággal. Valljuk be, azért ez a cukornál valamivel erőteljesebb hatás. A kokain felszippantása orrvérzéssel járó krónikus gyulladást okozhat az orrjáratokban, valamint a felső légutakat is károsíthatja. Csökkenti a vér áramlását az emésztőtraktusban, ami fekélyeket és bélsebeket okozhat. Sok esetben a felszívódás is rosszabbodik, és a felhasználó kórosan lesoványodik. A szívre és a keringési rendszerre is káros hatással van, növeli a szívizomgyulladás, a stroke, és az aorta-szakadás veszélyét. Hosszú távon a szív teljesítménye csökken.

Az agy véredényeire is hasonlóan káros hatással van a kokain, vérzéseket és hólyagokat okozhat az agy ereiben. Parkinson-kór és egyéb mozgásszervi, koordinációs zavarok is kialakulhatnak a hatására. A motoros funkciók mellett az agy és idegrendszer egyéb funkciói is károsodhatnak: A figyelem fenntartása, az indulatok uralása, a memória és a jutalmakkal/büntetésekkel kapcsolatos döntéshozatal képessége mind károsodhatnak. 

Végül pedig egy videó arról, hogyan hat a kokain az agyra:


2017. február 12., vasárnap

A szamánászana mitológiája

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Szamánászana (a szamána póza)
Dristi: pádajóragrai (lábujjakra)

A szamána vagy szamana kifejezésnek többféle jelentése és fordítása létezik. A szanszkrit szó „megnyugtatást”, „csökkentést” és „mentesítést” is jelent. A szam tő azt jelenti, hogy „együtt”, míg az an tő azt jelenti, hogy „lélegzik” vagy „fúj”. A jógában a prána, vagyis az életlevegő őt alfaja közül az egyik, a szamána váju, melynek székhelye a vékonybél, és oldalsó irányba mozog. Az ájurvédikus kezelések közül szamanának nevezik a langhana, vagyis a test könnyedségét előidéző terápiák egyikét is. A szamana során a dósák, vagyis a biológiai erők kiegyensúlyozása zajlik gyógynövények, fizikai gyakorlatok, nap-terápia, valamint az egészségtelen ételek és italok kerülése által.

A szamána váju, vagyis „kiegyensúlyozó levegő” a hasban tartózkodik, és a köldök az energiaközpontja. Az ételek és a mentális-érzékszerv benyomások emésztését vezérli, valamint a spirituális tevékenységet. A szamána váju kiegyensúlyozásával nem csak a fizikai, hanem a spirituális erőnk is fejlődik. A szamána akkor terjed ki, amikor a prána és az apána egyesül a köldökcsakrában és felébreszti a szusumná nádít. A szamána krijá, mint „elcsendesítő gyakorlat” a szamádhival, vagyis a meditációban való elmerüléssel és az elme felfüggesztésével is kapcsolatban áll.

A szamana kifejezés az aszkéták egy csoportjára is vonatkozik, melyek közé Buddha, azaz Gautama Sziddhárta is belépett. Ez az aszkéta-csoport a Kr. u. 5. század körül jött létre. Abban az időben Észak-Indiában a csillagászat volt a legfejlettebb tudomány. A bolygók mozgásának pontos megfigyelése az újonnan kifejlesztett számítási módszerekkel egybevetve arra a következtetésre vezette a csillagászokat, hogy az időt hihetetlenül hosszú ciklusok alkotják, melyek végtelen módon ismétlődnek egymás után.

E következtetések alapján a kor filozófusai igyekeztek kidolgozni e hatalmas időintervallumok viszonyát az emberi élet drámájával és a végső boldogság keresésével. E filozófusok két nagy tábort alkottak: azok, akik a Védák hagyománya mentén állították fel elméleteiket, és azok a nem-ortodox csoportok, akiket szamanáknak (gondolkodóknak) neveztek, akik megkérdőjelezték a Védák hitelességét.

A szamana szó jelentését manapság „túlélőként” értelmezik, de az eredeti kifejezés a szama tőből fakadt, és azt jelentette, hogy „összhangban lenni”. A szamana filozófusok olyan életmódot és gondolkodásmódot akartak találni, ami nem a társadalmi normákkal, hanem a természeti törvényekkel volt összhangban, mivel ez utóbbiakat közvetlenül meg tudták figyelni tudományos eszközökkel, személyes tapasztalat, érvelés, meditáció vagy sámáni gyakorlatok által, mint amilyen például a megváltozott tudatállapotok elérése böjt vagy más aszkézis által.


A kontempláció e formái sokszor azt követelték meg, hogy a gyakorló feladja a családi élet korlátait és felelősségeit, és a hontalan vándor életét fogadja el. Ez állt Sziddhártha herceg döntése mögött is, aki hátrahagyta az otthonát, hogy megtudja, létezik-e valódi boldogság, mely felette áll a öregedésnek, betegségnek és a halálnak.