Ráadásul a reggeli ivás miatt nekem már pisilni is kellett a kunyhóban. Volt ebből egy olyan felimserésem, hogy a jelen pillanatban való tökéletes elmerülésben mindig úgy akadályoz meg bennünket az elménk, hogy elkezd valamilyen jövőbeli dologgal foglalkozni, vagy arra várni. Itt például azért nem tudtam mélyebbre menni a megélésben, mert már mentem volna ki pisilni, illetve az utána következő három nappal voltam elfoglalva tudatilag.
Miután lement a kunyhó, és összeszedtük a cuccokat a kiüléshez, elindultunk kifelé. Én voltam a második, akit Tordas kiültetett. Miután leszúrja a botokat a színes szalagokkal, leteszi a "zsályakerítést", körbefüstöli a helyet és a kiülőt, elkezd énekelni egy kiülős dalt, melynek a szerzője Sólyomfi Nagy Zoltán:
Madarak az égen
Kőröznek, szitálnak
Lássátok, lássátok
Ágakra leszállnak
Csíjjognak, víjjognak
Tarka tollú lények
Segítő szándékkal
Lelkünkig elérnek
Hahééj…
Szellemek a szélben
Szállanak, beszélnek
Halljátok, halljátok
Hívását a szélnek
Susognak, suttognak
Láthatalan lények
Segítő szándékkal
Lelkünkig elérnek
Hahééj…
Utána sok szerencsét kívánt és otthagyott bennünket, továbbmenve a harmadik kiülővel. Délnyugat felé fordulva ültem le, a fának támasztva a hátamat és odatéve a kis csomagjaimat. Kihoztam egy ponyvát is, de végül fölöslegesen, mert nem volt eső. A polifoam és a felfújós matrac jól jött, valamint a hálózsák, poncsó is. A fekvőhelyem egészen sík volt, nem nyomta a hátamat. Amikor leültem és elrendeztem a cuccaimat, gondotam, hogy csinálok nyolc kör Wim Hof légzőgyakorlatot (majd ismertetem ezt is egy külön blogbejegyzésben), mert a tegnapi alkalom úgyis elmaradt, siettem reggel. Nagyon kellemes érzés volt az erdőben lélegezni, de különösebb spirituális megélések nem bontakoztak ki közben. Utána jógáztam is még egyet. Ott éreztem, hogy kezdek belassulni, és elég lassan csináltam egymás után a jógapózokat.
Vagy a légzés, vagy a jóga közben erre jött egy őz, vagy szarvas ünő azt nem tudom, de nem volt szarva. Általában az állatok jobbról jönnek be, megnézegetnek és továbbmennek. Ma kettő jött összesen. A jóga után elszenderedtem egy kicsit, mert éreztem, hogy húz a Földanya. De persze jobb nappal inkább ébren lenni, mert akkor éjszaka többet tudsz aludni. De mivel nincs túl sok vércukra az embernek, és a kis területen nem is tud túl aktív lenni, hamar elnyomja az álmosság és a fáradtság napközben is. Kicsit aludtam, pihentem, utána furulyázgattam. Utána arra készültem, hogy elvégzek egy lélekutazást. A lálekutazások nagyon transzparensek és jól nyomon követhetőek szoktak lenni ilyenkor a kiülés közben, bár őszintén szólva, amikor csak úgy üldögélek, ritkán húz be a transzállapot, és ritkán kapok olyan extra felismeréseket, amik miatt itt vagyok. Tehát itt is tudatosan kell melózni, meg kell fogni a dobot, és a szándékot megfogalmzava elindulni az utazásra. /Folyt. köv./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése