Látomáskeresés Balástyán - 4. rész

A lélekutazás után egy kicsit nézelődtem a kiülőhelyemen, majd ahogy a nap már közeledett kissé a fák koronájához nyugaton, elővettem a Rapét. Nukini Lorim volt a Rapé neve, amit ma kipróbáltam. A Nukini törzs készíti ezt a Rapét, az ottani sámánok, orvosságos emberek. Befújtam a Rapét mindkét orrnyílásomba. A folyamat általában erős testi tünetekkel is jár. A tenyerem elkezd erősen bizsegegni, izzadni, a szívem lángra kap, és nagyon szép látomásokat is hozott most a szertartás. Ez a Rapé a Természet szellemeinek, tündéreinek az energiáját hordozza magában. Amint behunytam a szemeimet és lélegeztem, azt kezdtem érezni, hogy az erdő szellemei, a kis zöld tündérmanók előjönnek mindenhonnan, a föld alól, a növények száraiból, az erdőből, a patakoknak, fáknak, természeti jelenségeknek, állatoknak a szellemei, és táncra perdülnek, elkezdenek táncolni. Elkezdtem egy icarót is fütyörészgetni, amit már fél éve kaptam. 

Nagy örömmel táncolt az összes természetszellem, örültek az Életnek. És még az Alsó Világból is jöttek ilyen ördögszerű lények, de ők is nagyon mulatságosak voltak, egyáltalán nem félelmetesek. Kedvesen, örömtelien táncoltak. Mindenki egymással táncolt, az emberek is közéjük vegyültek. Én is láttam magamat, ahogy a párommal táncolok az erdei tündérek körében, és az egész egy hatalmas nagy tölcsérbe, vagy tóruszba fordult át. A tórusz-energia olyan, mintha egy gömb tengelyének a helyén lenne egy csatorna. A belső energiacsatornában fölfelé és lefelé áramlik az energia, majd utána kijön a gömb felszínére, és ott körbefordul. Ez a tórusz az egész univerzum méretére kiterjedt, az örömtánccal együtt. Nagyon örömteli volt az egész, és az a felismerés jött vele, hogy igazából nem kell semit sem csinálni, vagy elérni, csak örülni kell az életnek, és azokat a dolgokat kell kitisztítani vagy eltávolítani az életünkből, melyek zavarják a boldogságunkat. És magát az örömérzetet is érdemes megtisztítani azoktól az emberi társadalom, főleg a modern társadalom által ránk sugárzott és nekünk sugallt koncepcióktól, hogy mi az, ami boldoggá tesz bennünket. 

Ha megérted azt, hogy a létezéstől, a Természettel való egységtől leszel boldog, és nem attól, hogy ha minél több kütyüd van, és minél több mesterséges ingerrel veszed körbe magadat, akkor megtapasztalhatod azt a boldogságot, amit a természeti népek bennszülött törzsei tapasztalnak és élnek nap mint nap. Valahogy nagyon erős közelséget éreztem ehhez a Nukini törzshöz, lehet, hogy meg fogom majd keresni őket Braziliában. Valahogy nagyon átjött ez az érzés, hogy ők az én lelki törzsem. Persze szellemileg is lehet kapcsolódni hozzájuk, de ha a fizikai dimenzióban is meg tudja tenni ezt az ember, akkor érdemes. Nagyon élővé vált az egész környezet, minden egyes fűszál, minden egyes növényke, ami itt nő, körbevesznek a fák, zümmögnek a bogarak, néha a madarak hangját is lehet hallani. 

Szóval igazából vissza kell szoktatni magunkat és nevelni a tudatunkat arra, hogy a növények, az állatok, a kövek népe, a természeti erők ugyanolyan jogú, és ugyanolyan tudatossággal és szeretettel rendelkező élőlények, szellemi, isteni lények, mint amilyenek mi vagyunk. Az embernek igazából nincs joga fölé emelni magát a Természetnek, és kihasználni, kizsákmányolni, kibányászni mindent a Földanyából - az ásványokat, üzemanyagot, hogy újabb kütyüket és műanyagokat hozzunk létre, amelyekkel beszennyezzük a Földanyát. Több száz, vagy több ezer évig tart a Földanyának, amíg ezeket a mérgeket és hulladákokat lebontja és feldolgozza, közben medig több száz vagy ezer állat- és növényfaj élőhelyét is tönkretesszük vele. 

Utána játszottam a dorombon, és elképzeltem, hogy amikor meglátogatom a Nukini törzset, akkor elviszem a dorombomat, és hátha tetszeni fog nekik a hangja. Valamint énekeltem egy icaro-t is a csörgővel. Lassan megy lefelé a nap, közeledik az este, az éjszaka. /Folyt. köv./