Elviekben az Astanga-jógát teljes vinyászával kell gyakorolni, vagyis minden egyes ászana előtt szamaszthitiből indulsz, és levinyászázol lefelé néző kutyába, majd beleugrasz a pózba, kitartod öt légzésig, és utána hátra csaturangába, majd ismét fel szamaszthitibe. Mellékeltem egy kis videót a full vinyászáról, a pózt képzeljük bele a dandászana után.
Nos, tegyük hozzá, hogy eléggé idegenlégiós lenne a hangulat, ha minden egyes astanga órát így tartanánk meg, illetve a gyakorláskor is megkövetelnénk a teljes vinyászát. Én ezidáig csak Lino Miele régi videóján láttam full vinyászával az első sorozatot, meg John Scott videóján, bár ott ő inkább csak a póz-ellenpóz páros után ment fel szamaszthitibe. De azért nem rossz dolog időnként kipróbálni így is a változatosság kedvéért. Mondjuk havonta-kéthetente egyszer. Nos, múlt héten kipróbáltuk az Atmában is, a Szabi által "pokolinak" nevezett 36 fokban (na jó, csak 34 volt, kegyes voltam, de a páratartalom az kőkemény 73%!). Én is inkább a John Scott módszert követtem, egész ütemesre sikerült a gyakorlás 1 óra 50 perc alatt kész voltunk a teljes első sorozattal meg a relaxációval.
Tehát a következőképpen néz ki: A Szúrja-namszkár az ugye adott, meg a kezdő sorozat is. Itt sok változtatás nincs. Mellesleg hallottam, hogy az "ortodox" Pattabhisoknál most már csak 3-3 napüdvözletet csinálnak, és a kettes sorozattól kezdve az álló gyakorlatokat is csak a pársvóttánászanáig csinálják. Hja kérem, ha nagy a tömeg, pörögni kell. Én azért nem kívánom hígítani a gyakorlást, nálam két óra az Astanga, nem másfél! A jövőben is 5-5 napüdvözletet kell csinálni, és az álló sort végig a Vírabhadrászanáig!
Nos, ha ezzel megvagy, jöhetnek az extra dolgok. A három pascsimóttánászana és a púrvóttánászana (póz-kontrapóz) után beteszel egy full vinyászát. A féloldalas pózok között természetesen fél vinyásza (bár Ajay ezt nem szereti, szerinte nem szabad elválasztani a póz két oldalát). Az ardhabaddha-padma-pascsimóttánászana és a tírjangmukhaikapáda-pascimóttánádszana szintén egy pár, utána egy full vinyásza. A három dzsánusírsászana után még egy, majd a négy marícsjászana után. Ötször csinálod a csónakot, közötte, ha bírsz, felmész kézenállásba (természetesen a lábak végig a levegőben ;-)), a végén egy full vinyásza. Bhudzsapídászana után megint, Kúrmászana és szuptakúrmászana után szintén. Az embrió és a kukkutászana után megint egy, majd a háromféle baddhakónászana után, illetve az upavista és szuptakónászana után. A szupta-pádángusthászanák után ismét egy full vinyásza, méghozzá csakrászanából indítva. A csakrászana nagyon szép, jó lenne, ha meg tudnánk állni kézenállásban egy pillanatra, amikor felnyomjuk magunkat a levegőbe. Van egy német származású volt artista tanítványom, Benjámin. Talán neki valamikor menni fog. A kézenállást jól keni, és hangtalanul le tud ereszkedni belőle csaturangába. A következő full vinyászát az úrdhvamukha-pascsimóttánászana után szoktam betenni, majd a dropback előtt (természetesen), illetve utána. A befejező sorozat ugyanaz. A tradíció az, hogy az utpluthi után is csinálsz egy full vinyászát, és szamaszthitiben mondod el a mangala-mantrát. Mármint ha kapsz levegőt. Ha magadban mormolod, akkor OK. Amúgy én a relaxáció után szoktam, akkor már megnyugodott az ember.
Szóval, ha nagyon atlétikus akarsz lenni, csináld minél gyakrabban full vinyászával a sorozatot. Anorex alkatú lányoknak azonban csak ritkábban javasolt, még a végén teljesen elfogynak, és kétszer kell bejönniük a jógaterembe, hogy egyszer észrevegyem őket. Beautiful Ashtanga!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése