2011. szeptember 13., kedd

Triang-mukhaékapáda-pascsimóttánászana

Újabb részlet Gregor Maehle könyvéből:


"Astau: Kilégzésre hajoljunk előre. Mindkét ülőcsontot egyenletesen nyomjuk bele a talajba, és a vállainkat tartsuk egyforma távolságban a talajtól. Kezdetben sokan elkövetik azt a hibát, hogy túlzottan koncentrálnak a póz előrehajlító aspektusára. Sokkal fontosabb a jobb ülőcsont lenyomása, ami megdolgoztatja a csípőt, és fejleszti a hasizmok erejét. Az előre- és hátraugrásokon kívül a triang-mukha-ékapáda-pascsimóttánászana, a Marícsjászana A, és a návászana a fő hasizomfejlesztő gyakorlatok az egyes sorozatban. A hasizom erejére később szükség lesz a szuptakúrmászanánál. 


Az erőfeszítésünk legalább 50%-át fordítsuk a csípő munkájára ebben a pózban, vagyis az ülőcsont leföldelésére és a kvadricepsz nyújtására, a többit pedig az előrehajlításra. Mivel nyújtja a kvadricepszet és erősíti a hasizmot, ez az egyszerű póz az egyik legkevésbé elismert gyakorlat az egyes sorozatban. 


A bal lábunk sarkaival és lábujj-párnáival nyújtózkodjunk el, Miközben előrehajolunk, figyeljünk oda, hogy kiemeljük a szegycsontot a lábunk felé, és egyenesen tartjuk a derekunkat. Nyújtsuk a derekunkat és terítsük szét a farizmokat. Ne húzzuk be a vállakat a fülünkhöz. 


A tarkónkat nyújtsuk meg. Ha így gyakorlunk, akkor merevebben nézünk ki, de mégis elegánsabb a gyakorlat. Ha megtartjuk a póz belső integritását, akkor a gyakorlásunk sokkal hatékonyabb lesz. tartsuk ki ezt a vinyászát, amely az ászana állapota, öt légzésig.


Nava: Belégzésre emeljük meg a mellkast, még mindig a lábunkba kapaszkodva. Kilégzésre tegyük a kezünket a földre. Kétféle módon ugorhatunk hátra: 
a) a tizedik vinyászára emeljük fel a bal lábunkat a padlóról, és ugorjunk hátra. ehhez a változathoz valamivel több hajlékonyságra van szükség, de mivel a jobb lábunkat bele tudjuk nyomni a talajba és így elősegíteni a hátraugrást, nem igényel akkora erőt.
b) A jobb lábunkat hozzuk előre dandászanába, és onnan ugorjunk vissza. Ebben a változatban tisztábban emeljük a lábainkat és több erőt hozunk létre. Ezért erre a módszerre kell törekedni. 


Dasa: Belégzésre emeljük fel magunkat.
Ékadasa: Kilégzésre csaturanga dandászana.
Dvádasa: Belégzésre felfelé néző kutya.
Trajódasa: Kilégzésre lefelé néző kutya.
Csaturdasa - Vimsatihi: Ismételjük meg a pózt a bal oldalra is."


Az összes előrehajlító pózban arra törekszünk, hogy a derék egyenes maradjon, a hasfalat minél közelebb húzzuk a combokhoz a bandhák segítségével, és a vállakat meg a lapockákat lehúzzuk, de szélesítjük. A nyak hosszú, a csuklyásizom ellazítva, és a fejtetővel meg a szegycsonttal nyújtózkodunk előre. 


A póz nevét kétféle módon is lehetne fordítani: A triang-mukha verzió arra vonatkozik, hogy az egyik láb és a két két egy irányba néz, mag a másik láb az ellenkező irányba. A másik változat szerint a tírjang-mukha-ékapáda arra utal, hogy egy láb a többivel ellentétes irányba néz. 


A gyakorlat hatásai: Ez a gyakorlat megelőzi és gyógyítja az elefántlábat, ami egy szúnyogok által terjesztett fertőzésből ered. A betegséget az ismétlődő fertőzések és a nyirokrendszer gyulladásai okozzák. Ezen kívül az Anda-vájut is kezeli, ami három betegségre vonatkozik:
a) puffadás a vastagbélben;
b) húgyúti gyulladások, amelyeket a húgycső gyulladása és a vizelés közben érzett égető érzés kísér;
c) heregyulladás.
Az ülőideg, amely a szakrális idegfonatból ered, és a fenéken keresztül a lábfejig fut, bármikor begyulladhat. Ezt ülőideg-gyulladásnak nevezik, és a triang-mukha szintén enyhíti. Az ülőideg-gyulladás esetén az apána váju és a vjána váju nem működik megfelelően.

Nincsenek megjegyzések: