Sziddhák a hinduizmusban

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Sziddhák a hinduizmusban

A hinduizmus irodalmában először a Maitréja Upansadban találkozunk a kifejezéssel, amikor a szerző kijelenti, hogy "sziddha vagyok".

Tamil Naduban, Dél-Indiában a sziddha (tamil nyelven sziddhar) az a lény, aki elérte a fizikai és spirituális tökéletesség magas szintjét vagy a megvilágosodást. Ennek a végső kifejeződése az volt, hogy a sziddhák állítólag elérték a fizikai test halhatatlanságát. A tamil hagyományban tehát azt nevezik sziddhának, aki elérte egy bizonyos szádhaná (lelki gyakorlat) célját, vagy azon az úton halad. Annak érdekében, hogy a hosszú meditációkat és a légzés lelassítására vagy megállítására törekvő pránájáma gyakorlatokat kibírják, a sziddhák bizonyos titkos összetevőkből álló raszájanákat (életelixírt) vesznek magukhoz, mely megerősíti a testüket. Így a tamil sziddha tradíció az indiai alkímiai hagyománnyal is összefonódott. A hagyomány szerint a sziddhák különböző misztikus képességekkel rendelkeztek, például levitáltak. A nyolc misztikus képességet (astasziddhit) tamil nyelven attamasziddhigalnak nevezik. A hindu kozmológiában a Sziddhalóka az a felső világ, ahol a tökéletes lények (sziddhák) megszületnek, és már születésüktől fogva rendelkeznek a nyolc sziddhivel. A tizennyolc tamil sziddha a következő:

1. Agasthiyar
2. Kamalamuni
3. Thirumoolar
4. Kuthambai
5. Korakkar
6. Thanvandri
7. Konganar
8. Sattamuni
9. Vanmeegar
10. Ramadevar
11. Nandeeswarar (Nandidevar)
12. Edaikkadar
13. Machamuni
14. Karuvoorar
15. Bogar
16. Pambatti Siddhar
17. Sundarandandar
18. Patanjali

A kasmíri saivizmusban a sziddha a sziddha guru (tökéletes mester), aki a saktipát módszere által avatja be a tanítványokat a jógába. A sziddha az, aki túllépett az egóján, legyőzte az elméjét a tudatával, és a főként radzsasz és tamasz minőségekből álló testét átalakította szattvikussá. Ezt általában kitartó meditációval érik el.

A hindu hagyomány szerint mélyen a Himalájában létezik egy Sziddhásrama nevű hely, ahol nagy jógik, szádhuk és bölcsek élnek, akik mind sziddhák. Ez hasonlít a tibeti miszticizmus Sambhalájához. Számos indiai eposzban és Puránában említik ezt a helyet, például a Rámájanában és a Mahábháratában is. Válmíki Rámájanájában azt olvassuk, hogy Visvámitra Sziddhásramában lakott, Visnu földi hajlékán, amikor az megjelent Vámana inkarnációjában. Visvámitra elvitte Rámát és Laksmanát Sziddhásramába, hogy megöljék az áldozati rítusokat zavaró ráksaszákat (démonokat).

Sziddhák a dzsainizmusban

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

Miután megtárgyaltuk a misztikus képességek (sziddhik) kategóriáit, érdemes azt is tisztázni, hogy kik azok a sziddhák. Szanszkrit nyelven a sziddha "tökéletest" jelent, tamil nyelven pedig "nagy bölcset". Azokat a jógikat vagy spirituális gyakorlókat nevezték így, akik elérték a tökéletességet, vagy a testében élve elérte a felszabadult szintet (dzsívanmukta), vagy szert tett valamilyen misztikus képességre a szádhaná (gyakorlás) által. A kifejezés vonatkozhat azokra is, akik elérték a megvilágosodást, vagy a dzsain terminológiában a felszabadult lelkeket illetik ezzel a jelzővel. A Svétásvatara Upanisad (2.12)-ben megemlítik a sziddha-déhát, vagyis tökéletes testet. Ez vonatkozhat a magas szintet elért jógi fizikai testére, melyre már nem hatnak a kötőerők vagy az anyagi elemek, illetve a jógi spirituális "testére", azonosságára is, melyet a felszabaduláskor tapasztal meg.

Sziddhák a dzsainizmusban

A dzsain vallásban a sziddhák azok a felszabadult lelkek, akik megsemmisítették a karmájukat és elérték a móksát. Megszabadulnak a reinkarnációs ciklusból (szamszárából) és felette állnak az arihantáknak (a mindentudó lényeknek) is. A sziddháknak nincs fizikai teste, tiszta lelki lények. A Sziddhasíla nevű helyen élnek, mely az univerzum tetején helyezkedik el. Nem rendelkeznek formával, megszabadultak a szenvedélytől és ezért nem hatnak rájuk a kísértések. Nincs karmájuk és nem gyűjtenek új karmát, még ha cselekszenek is.

A dzsainizmus tanai szerint a sziddhák nyolc specifikus jellemzővel rendelkeznek:

Ksájika szamjatva (határtalan hit a tattvákban, a létezés alapelemeiben), mely a hitet megzavaró (darsana mohaníja) karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Kévala gjána (határtalan tudás), mely a tudást akadályozó (gjánávarníja) karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Kévala darsana (határtalan felfogóképesség), mely a megértést akadályozó (darsanávarníja) karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Anantavírja (határtalan erő), amely a korlátozó (antarája) karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Szúksmatva (finomság), mely az élethosszat meghatározó (ájur) karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Avagáhana (mindenen áthatolás); mely a nevet meghatározó (náma) karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Agurulaghutva (mentesség a nehéz és könnyű minőségtől), mely a társadalmi helyzetet (gótra) meghatározó karma megsemmisülésében nyilvánul meg;

Avjábádha (zavartalanság, határtalan öröm); mely az érzéseket létrehozó (védaníja) karma megsemmisülésében nyilvánul meg.

A szúksmatva tulajdonságának köszönhetően a felszabadult lélek túl van az érzékfelfogáson, és közvetlenül megismeri a dolgokat anélkül, hogy használnia kellene az érzékeit vagy az elméjét. Az avagáhana tulajdonság azt jelenti, hogy a felszabadult lélek nem zavarja más felszabadult lelkek létezését ugyanazon a helyen. A sziddha-létet elért lélek a lóka (univerzum) tetejére kerül és a végtelenségig marad ott. A sziddhák forma nélküliek és Sziddhasílában laknak a fent említett nyolc tulajdonsággal felvértezve.

Készen állsz?

Régebben kifejezetten szoláris típusú ember voltam, vagyis olyan, akinek túlteng az energia a Nap-vezetékében a Holdhoz képest. Az ilyen emberekre a fanatizmus és fundamentalizmus jellemző, ami abban nyilvánult meg például nálam, hogy amivel én éppen foglalkoztam, azt kellett volna mindenkinek csinálnia véleményem szerint. Most már egy kicsit kilágyultam, és jobban tudom gyakorolni a Hold-jellegű elfogadást, vagyis fel tudom fogni, hogy sokféle ember van, és nem mindenki ugyanúgy gondolkodik, mint én, és ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy téved. 

Minden esetre abban a hiszemben kezdtem el tíz évvel ezelőtt az Atma Centert, hogy mindenkinek szüksége van a jógára, és ma is ez az álláspontom. Szerintem nincs olyan, hogy valaki még nem áll készen a jógára, mert az ászana-gyakorlás annyira alapvető dolog, mint a légzés, járás, evés. Ha nem gyakoroljuk a jóga-ászanákat, a testünk berozsdásodik, és sokat veszíthetünk az ízületi mozgástartományunkból, a belső szerveink, hormonrendszerünk, idegrendszerünk stb. egészségéről és egyensúlyáról nem is beszélve. Tehát a jóga egy egészségmegőrző rendszer, amely segít abban, hogy a számunkra félretett 70-80 évet ne tablettákon és az SZTK-rendelőben sorba ülve kelljen eltölteni, hanem szellemi és testi egészségünk teljében, alkotó, odaadó, tevékeny emberi életet élhessünk. Nem kell tökéletesnek lenni, elég, ha "dinamikus" emberi lények vagyunk, aki törekszik az egyensúlyra, tudatosan igyekszik élni az életét és folyamatosan fejleszti az értékrendjét, akár csak kis lépésekben. 

A jóga ilyen megközelítésben nagyon "felhasználóbarát" és hatékony. Természetesen hangoztathatjuk fellengzősen azt is, hogy a jóga végső célja az önmegvalósítás, és itt már felmerülhet az az érv, hogy nem mindenki áll készen arra, hogy elinduljon a spirituális úton. Sok embert egyszerűen nem érdekli, nem vonzza a spiritualitás. Hadd mondjak egy-egy példát a jóga fenti két felhasználási módjára! 

A hétvégén tartottam egy csípőnyitó Jin-jóga workshopot, amit másfél óra ászana-gyakorlással kezdtünk. A majdnem húsz résztvevő lelkesen nyújtotta magát a pózokban, melyek nem voltak nehezek ugyan, de öt percet eltölteni bennük azért nem olyan egyszerű feladat. Utána jött a hangfürdő, azt is mindenki élvezte. Végülis itt csak feküdni kell és hallgatni a hangtálak varázslatos hangját. Van, akinek csak egy akusztikus élmény, és van, akinek egy meditációs utazás, de nincs semmi elvárva az embertől, és ezért ezt is könnyen abszolválta mindenki. A workshop harmadik részében mantra-éneklés volt, és öt-hat ember ekkor felállt, hogy ők mennek haza. Hogy azért-e, mert nem érdekelték őket a mantrák, vagy nem hisznek bennük, vagy csak zavarban voltak, hogy másokkal együtt kell énekelni, ezt nem tudom. 

Persze el szoktam mondani, hogy én sem vagyok zenész, meg nem tudok énekelni, de aztán amikor belefogunk, egész jó kis körök szoktak kijönni belőle.  De nem véletlenül vannak így felépítve mostanában a workshopok, hogy a fizikai gyakorlás felől haladunk a légzés és relaxáció felé, majd a meditációval fejezzük be. Nekem is nehezemre sik időnként a mantrázás, mert nagyon nyugtalan az elmém, és mint mindenki másnak, nekem is ellenáll mindenféle szabályozásnak és koncentrációs feladatnak. Ettől eltekintve még nem hallottam senkitől az eddigi workshopok után, hogy kellemetlen élménye lett volna a mantrázástól. De most lássuk a másik példát!

A napokban megkeresett egy küzdősporttal foglalkozó edző, hogy ő már évek óta gyakorolja a jógát, és szeretné mélyebben megismerni, hogy tudjon segíteni a hozzá edzésre járóknak a nyújtásban, mobilizációban, versenyek előtti koncentráció és elcsendesedés elősegítésében. Egyre többen jönnek rá, hogy a test és az elme hatékony együttműködése mennyire fontos. Bármit is csinálunk, az akkor lesz hatékony, ha teljes figyelmünkkel jelen tudunk lenni a MOST-ban, és eltérülés nélkül rá tudunk koncentrálni. Ez pedig erőfeszítést és gyakorlást igényel. 

Az emberek persze számtalan kifogást tudnak adni maguknak, hogy miért nem kezdik el gyakorolni a jógát? "Nem vagyok hajlékony", "Nem köt le", "Nem formálja annyira látványosan a testemet, mint a súlyzózás", "Nem tudok mindenről lemondani", "nincs rá pénzem, nincs rá időm", stb. stb. Persze mindannyian tudjuk, hogy ha nem akarsz valamit, akkor megtalálod a számodra érvényesnek tűnő kifogást, ha pedig akarod, akkor megtalálod a módját, hogy áthidald az esetleges akadályokat, és helyet találj az életedben a jógának, vagy legalább kipróbáld egyszer. Én maga is szívesen segítek mindenkinek, aki meg szeretné tanulni, még egyéni kérésekkel is meg lehet engem keresni. Van még egy-két szabad időpontom magánórára, ha nem vagy sznob és nem akarod megvárni az újévet ahhoz, hogy elkezdd kezedbe venni az életedet, akkor most is felhívhatsz: 06309140839 és meglátjuk, hogyan tudjuk közösen elkezdeni a lépéseket a jóga útján. 

A szív tisztítása

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"A Maitrí Upanisadban még több misztikus tudást találunk a szívvel kapcsolatban. „Ahogyan a tűz kialszik, ha nem teszünk bele tüzelőt, ha az érzékszervek tüzelőjét visszatartjuk, az elme visszatér a szívbe.” (6.35). Az Upanisad itt felhívja a figyelmet a pratjáhárára (a külső stimulusoktól való elkülönülésre), mely a jóga ötödik tagja. Számunkra azonban az a fontosabb, hogy az Upanisad elmagyarázza: amikor távol tartjuk a külső stimulusokat, az elme visszatér a szívbe. Azért tér oda vissza, mert eredetileg is onnan lett kivetítve. Azt tapasztaljuk, hogy ha megkérdezzük a legősibb kultúrák képviselőit, hogy hol laknak a testükön belül, nem a homlokukra fognak mutatni, mint a modern nyugati emberek, hanem a szívükre. Patandzsalí, a Jóga-szútra szerzője azt mondja, hogy hridajé csitta szamvit - „A szívcsakrán meditálva megismerjük az elmét” (3.34). Ennek a jelentősége sokkal nagyobb lesz, ha megértjük, hogy a jóga maga az elme tudománya (és nem a testé, mint az ájurvéda). Patandzsalí az elme tudományának, a jógának a szülőatyja. (Voltak mások is előtte, de ők már feledésbe merültek). Itt azt magyarázza meg, hogy a szívcsakrán meditálva szerezte meg ezt a tudást.

Természetesen a szívcsakra lehet tiszta (még azt a kifejezést is ismerjük, hogy „tiszta szívű”), vagy lehet beszennyezve is az olyan alacsonyabb érzelmekkel, mint a mohóság, fösvénység, elvakultság, és versengés. Patandzsalí két nijamát (előírást) ajánl a szív tisztítására: a saucsát és a szantósát. A saucsát gyakran tisztaságnak fordítják, de nem csak azt jelenti, hogy minden nap megfürdünk. A fizikai tisztaság csak a külső réteg, a mentális és érzelmi tisztaság még fontosabb. Azáltal tudjuk megtisztítani a szívünket, hogy nem tartogatunk benne olyan mérgező gondolatokat és érzelmeket, mint a bosszú, sóvárgás, törtetés, mohóság, ellenszenv, gyűlölködés, függőség, féltékenység.

Sok ember helytelenül hiszi azt, hogy szolgai alárendeltséggel tartozunk ezen alantas érzelmeknek és gondolatoknak, és hogy ezek valamilyen módon természetesek. Az igazság azonban az, hogy mi hozzuk létre ezeket az érzelmeket, és sok időt és energiát fordítunk a létrehozásukra. Csak azért nem vagyunk tudatában e folyamatnak, mert nem tudatosan hozzuk éltre őket. Tudat alatt hozzuk létre őket azáltal, hogy folyamatosan ismételjük és megerősítjük a tudatalatti benyomásokat (szamszkárákat) és a feltételekhez kötöttséget (vászanát). A másik nijama, amit Patandzsalí ad a szív megtisztítására az alacsonyabb érzelmektől, a szantósa, vagyis az elégedettségből származó boldogság. A modern emberek szívét lassan felemészti az elégedetlenség. Minden pillanatban az eredménycentrikusságot sulykolják belénk. Manapság azok a hősök, akik ambiciózusak, és megvetik azokat, akik nem. Az elégedettség azt jelenti, hogy látjuk a tökéletességet, ami már létezik az életünkben és a világban. Azt jelenti, hogy hálát és elismerést érzünk mindazokért az ajándékokért, amiket minden nap kapunk."

A nyers vegán étrend öt tévhite 2. rész

A hétfői cikk folytatása:

3. Tévhit: a nyers étel méregtelenít

Az étrend segítségével végzett méregtelenítés az alternatív medicina vesszőparipája, mely nem sok tudományos igazolást nyert. Általában kér szervet emelnek ki a méregtelenítés szempontjából: a májat és a vastagbelet. Valójában a testünk bármely részén felhalmozódhatnak a méreganyagok, különösen a zsírszövetben, de a fehérjékben és a csontokban is. 

A vastagbélben azonban meglepően kevés méreganyag található. A máj esetében azt értik sokan félre, hogy ez a szerv szűri ki a méreganyagokat és ezért tele kell, hogy legyen velük. De a máj inkább vegyi feldolgozó egység, mint szűrő: szétbontja a méreganyagokat kisebbekre. Vagyis a máj nem raktároz extra mennyiségű méreganyagot azért, mert ő a testünk természetes méregtelenítője.

Egy másik érv az, hogy a zsírégetés közben  - jelen esetünkben nyers növényi étrenden - méreganyagok szabadulnak fel. De a zsírsejtek nem égnek hamuvá és nem ürítik ki a tartalmukat, miután elégtek. A zsírsejtek csak nagyobbak vagy kisebbek lesznek, attól függően, hogy mennyi zsírt használunk az edzés közben. Nem világos, hogy mennyi méreganyag szabadulna fel, ha a zsírsejt elégne.Ebben az esetben a méreganyag valószínűleg más zsírsejtekhez kapcsolódna. Ha más, nemrégiben felszabadult méreganyagokkal együtt mobilizálódik, mint például extrém koplalásnál, akkor a méreganyag valóban mérgezővé válhat és leterhelheti a májat.

Röviden, a vegán étrend önmagában nem garantálja azt, hogy a szervezetünkben nem rakódnak le méreganyagok. Máskülönben az olyan nyers növényi étrenden élő állatok, mint például a tehén vagy a gorilla zsírsejtjeiben nem gyűlnének össze a méreganyagok, márpedig ők is megbetegszenek néha. Az olyan méregtelenítő kúrák, mint a léböjt vagy a monodiéta annyiban segíthet, hogy kevesebb terhet helyez az emésztőrendszerre és legalább a kúra ideje alatt nem viszünk be több méreganyagot. Az egészséges, változatos növényi étrend és a sok víz fogyasztása pedig általánosságban segíthet a májnak és a veséknek a méreganyagok semlegesítésében és kiválasztásában. 

4. Tévhit: A nyers vegán étrend egészséges

A nyers vegán étrend mellett egészségesnek maradni egy kihívás, nem pedig egy belőle következő dolog. Sokan túlzottan lefogynak a nyers étrenden, mert képtelenek elég kalóriát bevinni. Aki súlyfelesleggel küzd, az persze örül ennek, de a fogyás még önmagában nem garantálja azt, hogy egészségesek is maradunk. 

A leggyakoribb probléma a tápanyaghiány, különösen ami a B-12 és D-vitamint, a szelént, cinket, vasat és két Omega-3 zsírsavat, a DHA-t és az EPA-t illeti. Étrendkiegészítő kapszulák nélkül nagyon nehéz lenne (a B-12 esetében pedig egyenesen lehetetlen) elegendőt bevinni ezekből nyers növényi étrend mellett. Emellett a változatosságot is nehéz betartani, mert sok nyersen ehető növény csak szezonálisan hozzáférhető. 

Caldwell Esselstyn, aki meggyőzte Bill Clintont, hogy álljon át növényi étrendre, azt mondja, hogy a nyers ételek mellett nehéz megfelelő energiához jutni. Vagy olajosmagot eszik az ember, ami nagy mennyiségben már nem hasznos, vagy banánt, amiből is napi 1-2 darab lenne megfelelő, és nem annyi, amennyi a kalóriabevitelünk nagy részét fedezi. 

Egyes nyersevők annyira ráállnak a gyümölcsökre, hogy a fogaik elkezdenek pusztulni: a gyümölcsssavak lemarják a fogzománcot, a cukor elősegíti a szuvasodást, az aszalt gyümölcsök beragadnak a fogak közé és tovább rohasztják azokat, az általános ásványi anyag-hiány pedig mindezt még jobban meggyorsítja.

Lehet, hogy a nyers étrend egészségesebb, mint a sztenderd amerikai vagy kontinentális vagy éppen magyaros étkezés, de arra nincs bizonyíték, hogy a nyers vegán étrend, még ha meg is van a lehetőségünk, hogy elég változatos ételekhez jussunk, egészségesebb lenne, mint a McDougall vagy az Esselstyn által ajánlott növényi étrendek, vagy akár azok az étrendek, melyek mérsékelt állati eredetű étel bevitelét is engedélyezik. Egy vegánnak érdemes feltennie a kérdést, hogy milyen plusz előnyökkel jár az, ha nyersre vált, feltéve hogy a nyers étrend nem ad hozzá morális értéket az életéhez, legfeljebb a főzéssel spórol némi áramot. 

5. Tévhit: Csak a nyers étel a természetes

"Egyetlen más állat sem főzi meg az ételt" - halljuk gyakran a nyersevést pártolóktól. Erre persze azt is mondhatnánk, hogy olyan állat sincs, aki spenóttal keveri a banánt és nagy teljesítményű turmixgépben darálja, hogy finomabb vagy emészthetőbb legyen az étel. vagy azt, hogy sakkozni sem szoktak az állatok. 

A "természetesség" kritériumának megítélése eléggé ingoványos talajra vezethet. Az emberek a világ különböző részein nagyjából hasonló életkort élnek meg a legkülönbözőbb étrendeken. A legtöbb étrend, mely gabonából, zöldségekből és húsból áll, legalább hetven éves átlagéletkort eredményez, hacsak nem ér bennünket baleset vagy nem kapunk el valamilyen fertőző betegséget. A szibériai népek tradicionális, állati étrendje legalább olyan természetes, mint az Amazonas környékén élő törzseké. 

Ehhez képest nem ismerünk olyan emberi kultúrát, akik kizárólag nyers étrenden akartak volna életben maradni. Tehát a nyers étrend a természetellenes, mert lehetetlen életben maradni olyan modern eszközök nélkül, mint a hűtőszekrény, tároló és szállítóeszközök, valamint könnyen hozzáférhető csomagolt élelmiszerek, például olajos magvak nélkül. 

Valójában egy olyan gyermek, akit nyers vegán étrenden nevelnek fel, megfelelő táplálékkiegészítés nélkül nagy eséllyel idegrendszeri vagy növekedési problémákkal fog küzdeni, a B-12 és más tápanyagok hiánya miatt. Ezzel szemben például egy felnőtt, aki húsz éve nem evett állati terméket, még mindig támaszkodhat a testében raktározott bizonyos esszenciális tápanyagokra.

A természetes környezetben, elektromosság nélkül mindenkinek, aki nem a trópusokon lakik, ahol egész évben nőnek a növények, a napja nagy részét az étel termesztésének, begyűjtésének, tartósításának és tárolásának kellene szentelnie. Még a trópusokon is, ahol bőségesen terem minden, az emberek azóta főznek, amióta emberek, vagyis legalább kétszázezer éve. 

A legtöbb tudós véleménye szerint a húsevés és az ételek megfőzésének kombinációja tette lehetővé az emberi agy kifejlődését. A főzés különösen sok tápanyagot és kalóriát tett hozzáférhetővé, mivel az emberi agynak sok energiára van szüksége. 

Nyers vegán főemlős-társunknak, a gorillának, háromszor akkora a teste, mint az embernek, de harmadannyi agysejtje van. Izmos lett a növényektől, de nem lett okosabb. Egy 2012-es tanulmány szerint a gorillának napi 12 órán keresztül kellene nyers ételeket ennie ahhoz, hogy elég kalóriát vigyen be az emberihez hasonló agy kifejlődéséhez. Természetesen ezeknek a tévhiteknek a feltárása nem azt a célt szolgálja, hogy a húsevő étrend híveit gazoljam, hiszen magam is vegán vagyok. De a nyersevés vagy az egyoldalúan összeállított vegán étrend kihívásaival tisztában kell lennünk. Mindenkinek ajánlom azonban, hogy próbálja ki a teljesen vegán vagy túlnyomó részt növényi ételekből álló étrendet, betartva a megfelelő változatosság elvét, nem elhanyagolva a táplálékkiegészítőket, és személyre szabottan beállítva a nyers és főtt ételek arányát az étrenden belül. 

Az anáhata csakra aktiválása

Újabb részlet Gregor Maehle Meditáció-könyvéből:

"Azon kívül, hogy közvetlenül meditálunk az anáhatán a Jam mantra segítségével, az anáhata aktiválásának legfontosabb technikája a bhásztriká pránájáma. A belégzéssel és a bordakosár kiterjesztésével növeljük a saját magunk számára fenntartott teret. Ez a képesség közvetlen kapcsolatban van az önértékeléssel és önszeretettel. Ha a mellkas összeesett, vagy merev, azt gyakran a szív védelmezésével hozzák összefüggésbe, de arra is utalhat, hogy megtagadjuk magunktól azt a plusz teret, amit a teljes belégzés lehetővé tenne. A bhásztriká egy dinamikus légzéstechnika, mely magába foglalja a mellkas fújtatását, vagyis gyors felfújását és leeresztését. Ez az energiablokkok, különösen az anáhatát blokkoló visnu-granthi áttörésének elsődleges módszere. A bhásztriká a létező legerőteljesebb légzéstechnika, és csak akkor szabad gyakorolni, ha a pránájáma egyéb alapgyakorlatait már elsajátítottuk, vagyis először az alsó három csakrát kell megnyitni. Részletesen leírtam a bhásztrikát a „Pránájáma: a jóga légzése” című könyvemben, beleértve azt, hogy milyen hibákat lehet véteni, ha helytelenül vagy túl intenzíven gyakoroljuk, vagy ha nem vagyunk megfelelőképpen felkészülve (263. old.)

Az ászanák közül a hátrahajlító pózok segítik az anáhata megnyitását, de a pózok csak kiegészítő szereppel bírnak ebben a folyamatban. Az a megkönnyebbülés, amit az évek óta gyűjtögetett érzelmi blokkok ledobásakor érzünk hátrahajlítás közben, nem azonos a szívcsakra megnyitásával. A szívcsakra megnyitása azt jelenti, hogy képesek vagyunk másokat szeretni anélkül, hogy valamit elvárnánk viszonzásul. A szankalpa folyamata, melyet a 3. fejezetben részleteztem, szintén fontos összefüggésben van az anáhata csakrával.

Most pedig elérkeztünk az anáhata misztikus tulajdonságaihoz. Az anáhata azt jelenti, hogy „töretlen”. Ennek az az oka, hogy az Óm mantra az anáhatában hallható. Ez az elsődleges hang, a hang, amely életre hívta azt a rezgésmintát, melyet ma ősrobbanásnak nevezünk, és melyből az univerzum keletkezett. Jegyezzük meg, hogy az Óm mantra maga az üresség egyik formájából nyilvánult meg. Egy hang általában két tárgy egymásnak ütődése által keletkezik. Amikor azonban az Óm megnyilvánult, nem volt semmi, ami egymásnak ütődhetett volna, így töretlennek nevezik.

Az okot, ami miatt hallhatjuk az Óm-ot a szívcsakrában, a Cshándógja Upanisad magyarázza el: „Az emberi szívben van egy háromszögletű szentély, azon belül pedig egy hüvelyk méretű lángocska. E lángban pedig csodálatos módon benne van az egész hatalmas univerzum, minden világával, óceánjával, folyójával és hegyeivel.” (8.1)

Ez a kis láng a tiszta tudat, az Önvaló. Az önvalón belül létrejön az Óm hang, és e hangon belül található az egész univerzum."

A nyers vegán étrend öt tévhite 1. rész

Múlt heti cikkemben felvázoltam azt, hogy miért érdemes megállni a vegán étrendnél, és nem továbblépni a nyers vegánra. Vannak, akiknek még a főtt ételekkel gazdagított vegán étrend sem válik be. Persze itt be lehet dobni azt az érvet, hogy "nem jól csinálta", és kihagyott valamit az étrendjéből. És valóban, minél változatosabban étkezünk a növényi világon belül, annál esélyesebb, hogy sikerül biztosítani a tápanyagok java részét a szervezetünk számára (talán az olyan kivételekkel, mint az elegendő D-vitamin és B-12), de már a vegán étrendet is nagyon könnyű rosszul csinálni, és így kiéheztetni a szervezetünket bizonyos tápanyagokra, vagy felborítani az anyagcserénket és a hormonháztartásunkat. Persze lehet kísérletezni a superfoodokkal, a glutén kizárásával, de nagy az esély rá, hogy ha a főtt ételeket is elhagyjuk, akkor annyira lekorlátozódik a felhasznált alapanyagok száma, hogy drasztikusan megnő a hiánybetegségek kialakulásának esélye. És ne feledjük azt a tényt, hogy mindenkinek más az egészségi állapota, és az emésztése, tehát nem fog ugyanúgy működni mindenkinél ugyanaz az étrend. Vannak, akik egy vagy több év vegán étkezés után visszahozzák az étrendjükbe a tejterméket vagy a tojást, és így jobban érzik magukat. De valószínű, hogy az emberiség 99%-ának sikerülne megoldani az egészséges étrendjét húsfogyasztás nélkül, ha hajlandóak volnának rá.

 1. Tévhit: A főzés elpusztítja a tápanyagokat

Biztos, hogy a nyers ételek tele vannak tápanyagokkal. De a főzés megpuhítja a bennük található rostokat és sejtfalakat, és így az étel tápanyagai hozzáférhetőbbé válnak, mint nyers formájában. A főtt paradicsomban például ötszörös a likopén biológiai hasznosulása a nyershez képest. A főtt répa béta-karotin tartalma is könnyebben felszívódik, mint a nyersé. Egy tányér leves több tápanyagot tartalmaz, mint az azt alkotó nyers répa, hagyma, karalábé és krumpli összessége. 

A főzéssel bizonyos vegyületek koncentrációja is lecsökken, melyek akadályozzák az olyan ásványok felszívódását, mint a cink, vas, kalcium és magnézium. A főtt spenótból például jobban felszívódik a vas és a kalcium, mint a nyersből.

El kell ismerni, hogy bizonyos tápanyagok elvesznek a főzés során, például a C-vitamin és bizonyos B-vitaminok. Tehát érdemes belőni a nyers és főtt ételek arányát az egyéni emésztésünknek megfelelően, mert így "mindkét világból a legjobban" kapjuk meg, ahogy Jennifer Nelson, a Mayo Klinika dietetikus osztályvezetője.

Ha túlfőzzük vagy elégetjük az ételeket, az problémát okozhat. Egy szétfőtt zöldség tápanyag-tartalma valóban csekély, a sütés közben megégett zöldségben vagy húsban pedig rákkeltő anyagok keletkeznek. A megoldás azonban nem a főzés teljes elkerülése, hanem a párolás, vajgy az olajon futtatás, enyhe grillezés és a levesek hangsúlyozása.

A nyers ételek fermentálása vagy turmixolása is elősegíti a tápanyagok felszívódását, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a főzés egy ősi művészet, ami emészthetőbbé és táplálóbbá teszi az ételeket.

Az ételek prána-tartalmával kapcsolatban pedig hitvitát lehet folytatni, de egzakt módon megmérni azt egyelőre még nem képes a tudomány.

2. Tévhit: a főzés elpusztítja az enzimeket

Ez valóban így van, de nincs jelentősége. Igen, az enzimek elpusztulnak a hő hatására. De az ember saját maga állítja elő azokat az emésztőenzimeket, amelyek elősegítik az ételek lebontását. Az egész elmélet logikája ott bukik meg, hogy többségben vannak azok az emberek, akik főtt ételt esznek, mégis meg tudják emészteni. A nyers vegán elképzeléssel szemben, a nyers ételekben található enzimek java része elpusztul az emberi bélrendszer savas közegében. Csak egy töredékük jut el épségben a vékonybélbe. Az olyan erjesztett ételek, mint a savanyúkáposzta, hatékonyabban bejuttatják az enzimeket a vékonybélbe. Nem lehet nullának tekinteni a szerepüket az emésztésben, de eléggé minimális. 

A nyers ételek enzim-elméletét Edward Howell alkotta meg 1940-ben, és java részt az 1920-30-as években végzett kutatásokra támaszkodott könyvében. Ma már tudjuk azonban, hogy szinte minden tápanyag az vékonybélben szívódik fel, az emberi szervezet által szintetizált epe és a hasnyálmirigy által termelt enzimek segítségével. 

Howell egy olyan elméletet is felállított, hogy az emberi szervezet véges mennyiségű enzimmel rendelkezik, és amikor ezek elfogynak, akkor nem lesz utánpótlás. Azt azonban nem tudta megmondani, hol tárolja az emberi szervezet ezt a születéskor elraktározott enzimkészletet. A valóság azonban az, hogy a szervezetünk egész életünkben termeli az enzimeket.

(folyt. köv.)

Misztikus erők a Jóga-szútrában

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A sziddhik Patandzsalí nyolcfokú jógájában

Maharisi Patandzsalí ismerteti a jóga gyakorlásának nyolc fokozatát a Jóga-szútrában, és felsorolja azokat az eredményeket vagy rendkívüli képességeket, amikre a jógi szert tehet a különböző fokozatok tökéletes elsajátításával. Az első fokozat az öt jama (tilalom), a második pedig az öt nijama (előírás). A 2.35-45. szótrákban ismerteti azokat a képességeket, melyeket az öt jama és nijama tökéletes gyakorlásával érhet el a jógi.

1. Ahimszá (erőszakmentesség) – a jógi jelenlétében minden ellenségeskedés megszűnik (pl. nem támadják meg vadállatok vagy ártó szándékú emberek)

2. Szatjam (igazmondás) – tettei és azok eredményei összhangban lesznek szavaival (vagyis képes betartani minden ígéretét, és kimondott szavai (átok vagy áldás) valósággá válnak)

3. Asztéja (nem-lopás) – minden drágakővé válik (vagyis nem szenved hiányt az anyagi javakban)

4. Brahmacsarja (szexuális önmegtartóztatás) – életerőre (vírja) tesz szert (az immunitása és vitalitása, élethossza növekszik)

5. Aparigraha (mentesség a birtoklásvágytól) – megismeri múlt és jövőbeni születéseit

6. Saucsa (tisztaság) – fizikai szinten saját testünk védelmezése és mások általi be nem szennyezettség (immunitás a fertőző betegségekkel szemben); az elme tisztításából öröm, egyhegyűség, az érzékek feletti uralom és készenlét az önvaló megismerésére

7. Szantósa (elégedettség) – felülmúlhatatlan örömöt eredményez

8. Tapasz (lemondás) – elpusztítja a tisztátalanságokat, a test és az érzékszervek tökéletessége

9. Szvádhjája (az önvaló tanulmányozása) – összekapcsolódás a választott istenséggel (ísta-dévatával)

10. Ísvara-pranidhána (odaadás Isten iránt) – szamádhi

Az ászana-gyakorlás eredményeit Patandzsalí a 2.46-48. versekben ismerteti: stabilitás, könnyedség, az erőfeszítés megszűnése, meditáció a végtelenen, az ellentétpárok hatásának megszűnése.

A pránájáma gyakorlásának hatásai (2.49-52): a belégzés és kilégzés nyugtalanságának megszűnése, a légzés hosszú és finom, szabályozott lesz, a múltbeli karma magjai megpörkölődnek (erre a csaturtha szó utal), és az önvaló ragyogásának befedettsége megszűnik. A pránájáma (pontosabban a hosszan kitartott kumbhaka) az első olyan fokozat, amely képes a karma feloldására.

A pratjáhára gyakorlásának eredménye az érzékek feletti legfelsőbb uralom (2.55). A további három fokozatot (dháraná – koncentráció, dhjána – meditáció és szamádhi – transz, elmerülés) Patandzsalí egy gyakorlatnak tekinti, és szamjamának nevezi. A Jóga-szútra harmadik fejezetének jelentős részét annak szenteli, hogy a különböző meditációs tárgyakra irányított szamjama által elérhető sziddhiket vagy vibhútikat (rendkívüli képességeket) ismerteti. Alább összefoglaljuk ezeket, először a meditáció tárgyát, majd az eredményét feltüntetve.

1. A tárgyak háromféle átalakulására irányított szamjama – a múlt és a jövő ismerete (3.16)

2. A szóra, az általa jelölt tárgyra és mögöttes jelentéstartalmára irányított szamjama – minden lény kommunikációjának megértése (3.17)

3. A szamszkárákra irányított szamjama – előző születésekkel kapcsolatos tudás (3.18)

4. Másvalaki gondolataira irányított szamjama – az elméje megismerése (3.19)

5. A saját testünkre irányított szamjama – láthatatlanná válás (3.21)

6. A barátságra, együttérzésre, örömre irányított szamjama – a pozitív gondolkodás és érzelmek ereje (3.24)

7. Az erőre irányított szamjama – erő (3.25)

8. Az intellektusra irányított szamjama – a tágyak belső sajátosságainak megismerése (3.26)

9. A Napra irányított szamjama – a kozmosz ismerete (3.27)

10. A Holdra irányított szamjama – a csillagok elrendezése (3.28)

11. A Sarkcsillagra irányított szamjama – a csillagok mozgása (3.29)

12. Manipúra-csakra – az orvostudomány ismerete (3.30)

13. Visuddhi-csakra – az éhség és szomjúság megszűnése (3.31)

14. Anáhata-csakra – a test és az elme szilárdsága (3.32)

15. Ágjá-csakra – a sziddhák megpillantása (3.33)

16. A fényre irányított szamjama – minden megismerése (3.34)

17. Szív – az elme megértése (3.35)

18. A tudatra irányított szamjama – az önvaló ismerete, megvilágosodás, természetfeletti érzékelés (látás, hallás, érintés, szaglás, ízlelés, 3.36-37)

19. Az elme változásainak ismeretére irányított szamjama – belépés mások testébe (3.39)

20. Udána váju – nem éri víz, sár és eső, halálakor felemelkedik (3.40)

21. Szamána váju – ragyogó test (3.41)

22. Űr és hallás közötti kapcsolat – isteni hallás (3.42)

23. Űr és test közötti kapcsolat – lebegés, űrutazás (3.43)

24. A testnélkülin történő meditáció (Naropa jógáihoz hasonló módszer) – megszűnnek a szenvedések, a karma gyümölcsei, az elme tamasz és radzsasz általi befedettsége (3.44)

25. Az elemek attribútumaira irányított szamjama – az elemek mesterévé válik (nyolc sziddhi, 3.45-46)

26. A testre irányított szamjama – szépség, erő, kecsesség, gyémántkeménység (3.47)

27. A megértés folyamatára irányított szamjama – az érzékek feletti uralom, asztrális projekció, testen kívüli utazás (3.48-49)

Itt befejeződik a sziddhik felsorolása, ám Patandzsalí még beszúr egy figyelmeztetést a 3.38-as szútrában: „Mindezek erőknek tűnnek a hullámzó elme számára, de valójában a szamádhit akadályozó tényezők.” A sziddhik tehát a meditáció sikerét jelzik, de valójában csak melléktermékek, melyek megjelenésének nem szabad megzavarnia a jógit a felszabadulás felé való törekvésben. A 4.1-es szútrában arra is rávilágít, hogy a sziddhik ötféle módon érhetők el: az előző születés, gyógynövények, mantrák, lemondások és a szamádhi által. A hindu pantheonban Ganésa és Hanumán azok a félistenek, akik rendelkeznek a nyolc sziddhivel, és képesek megadni azokat a híveiknek.

Misztikus erő a számkhjában és a buddhizmusban

Újabb részlet az Ashtanga-könyvből:

A számkhja-jóga sziddhijei

A jóga-darsanával közeli rokonságban álló számkhja filozófia alapítója, Kapila a Tattva-szamászában szintén nyolc sziddhiről, azaz misztikus képességről beszél, melyek elérése által a gyakorló megszabadul a tudatlanság fájdalmától, tudásra tesz szert, és megtapasztalja a boldogságot. A Számkhja-káriká 51. versében a következőképpen vannak ismertetve ezek a sziddhik:

1. Úha – az előző születések szamszkárái alapján a gyakorló eléri a létezés huszonnégy tattvájáról (eleméről) szóló tudást, miután megvizsgálta a teremtés tudatos és nem-tudatos, meghatározható és meghatározhatatlan összetevőit.

2. Sabda – a megvilágosodott személytől hallás útján kapott tudás (guru-upadésa).

3. Addhjána – a Védák és a kiegészítő szövegek tanulmányozása által nyert tudás.

4. Szuhrit-prápti – A jószívű személyektől nyert tudás, akik együttérzésből terjesztik azt.

5. Dána – az a tudás, melyet a saját szükségleteinktől függetlenül nyerünk, miközben a legmagasabb tudást keresőket segítjük.

6. Adhjátmika-duhkha-hán – megszabadulás a fájdalomtól, csalódástól, stb., melyek a spirituális, metafizikai, vagy misztikus tudás és tapasztalat hiányából fakadnak.

7. Adhibhautika duhkha-hán – megszabadulás attól a fájdalomtól, mely a különböző anyagi nyereségek iránti ragaszkodásból fakad.

8. Adhidavika duhkha-hán – megszabadulás attól a fájdalomtól, ami a sorsból vagy a sorsra való hagyatkozásból fakad.

Aki eléri ezt a nyolc sziddhit, az megszabadul a tudatlanság fájdalmas állapotától, és eléri a legnagyobb tudást és boldogságot. A szánkhja célja az, hogy a gyakorló megszüntesse a fizikai és mentális fájdalom minden fajtáját, és elérje a felszabadulást.

Naropa hat jógája

A vadzsrájána buddhizmusban Naropa hat jógájaként vagy hat dharmájaként ismert az az egymást követkő meditációs gyakorlatokból álló rendszer, melynek lépcsőfokait elvégezve a gyakorló különböző rendkívüli képességekre tesz szert. A hat gyakorlat a következő:

tummo (csandálí) – a belső hő jógája

gyulü (májákája) – az illuzórikus test jógája

ősel (prabhászvara) – a ragyogó fény jógája

milam (szvapnadarsana) – az álom jógája

bardó (antarábhava) – a köztes lét jógája

phowa (szankránti) – a tudat átlépése a Buddha-létbe

A tummo (belső hő fejlesztése) gyakorlásának eredményeképpen a gyakorlók a hidegben is folytatni tudják a meditációt, mert a testük nem hűl ki. E gyakorlat kiterjesztése a karmamúdrá, mely egy női gyakorlóval történő valós vagy képzelt szexuális egyesülést foglal magába. Mindkettőben a légzőgyakorlatok, az energiacsatornákon történő meditáció és a Kundaliní energia felemelése játssza a főszerepet.

A hat lépés végső soron a test elhagyására és az újjászületés ciklusából való kilépésre készíti fel a gyakorlót, amit tekinthetünk misztikus képességnek, de ugyanakkor a buddhista gyakorló végcélja is egyben. A phowa gyakorlásának egyik válfaja az, amikor a gyakorló egy frissen meghalt ember testébe juttatja a tudatát. Egy másik élő ember elméjének irányítása szintén a phowa, ösel és gyulü gyakorlatok kombinációjaként válik lehetségessé.