A hagfürdőknek szoktam adni egy-egy témát, mert a meditációban és a jógában is alapelv, hogy ha konkréten meghatározod és megfogalmazod, hogy min szeretnél dolgozni a következő fél-egy órában, akkor az ilyen események terápiás hatása sokkal mélyebb és maradandóbb lesz, mintha csak belelazulsz, és "lesz ami lesz". persze az ilyen hang-wellness hozzáállás sem hiábavaló, mert nem ritka, hogy választ kapunk olyan kérdésekre, amelyek megfogalmazásáig sem jutottunk még éppen el.
Az egyik hangfürdőn a megbocsájtás volt a téma, és az egyik résztvevő azt írta le, hogy amikor elkezdtük, akkor fényképek kezdtek előbukkanni és rátapadtak az aurájára, mintha egy papírmasé tojás alakult volna ki körülötte. Ezeken a képeken azoknak az arcát látta, akikkel volt valamiféle konfliktusa a múltban, ami nem lett megnyugtatóan lerendezve, és olyan személyek is előbukkantak, akiket már réges-rég elfeledett. A végére ez a burok egészen fekete lett, majd szétrobbant, szétfeszítette a fény belülről, és hamuvá égett. Egy másik alkalommal tűz-meditációt végeztünk, és az egyik résztvevő a számára már nem szükséges dolgokat, amelyeket még nem tudott elengedni, korhadó faként látta, amely elégett a tűzben.
Olyan is volt, aki egy erős vállsérülésen esett át, és azóta nem volt száz százalékos a válla. A hangfürdő során sűrű, gusztustalan masszát vett észre, amint összegyűlt a hónaljában, majd kifakadt és eltávozott. Szintén évek óta tartó krónikus combhajlító-sérülés múlt el tíz perces sámándobolás közben olyan módon, hogy az illető combjából egy kígyó bukkant fel, majd eltávozott. Tudni kell azt, hogy a sámánizmusban a betegségeket általában két okra vezetik vissza: vagy valami ártalmas, nem odavaló dolog (energia, mágikus tárgy, átok, rossz rezgésű gondolati minta stb.) kerül be a testbe (illetve a finom fizikai testbe is), és a sámán ezt távolítja el transzállapotban, vagy pedig valamilyen trauma következtében leválik egy lélekrész, és ez a lélekrész nagyon sok életenergiát is magával visz. Erről már írtam korábban részleteket. Tehát az ilyen vizuális kép formájában is megjelenő "tisztulások" esetenként oki szinten is képesek megszüntetni a betegséget. Természetesen egy-egy hangfürdő után fizikai tisztulási folyamatok is beindulhatnak, például hasmenés, hányás, kellemetlen szagú vizelet vagy izzadtság. Ezek egy-két nap alatt el szoktak múlni.
Az egyik workshopon tizenöt perc transzlégzés után volt közvetlenül a hangfürdő, és az egyik résztvevő azt élte meg, hogy visszakerült a csecsemőkorába, és onnan kezdve végigélte az életét a hangfürdő alatt, de inkább a pozitív és meghatározó élmények jelentek meg, nem a traumák és a fájdalom. A transzlégzés és a hangfürdő kombinációját azért is találom hatékonynak, mert általában tíz-tizenöt perc az a határ, amikor az erőteljes légzés során a transzélmények kezdődnek, viszont ezt még a legtöbb ember esetleges negatív hatások nélkül is kibírja. Utána viszont nyitottabbá, érzékenyebbé válik a hangfürdő finomabb harmonizáló rezgéseire, és megfelelően el tud lazulni, fel tudja dolgozni az azt megelőző intenzív transzlégzés hatásait.
Az elvonuláson tartottam egy fél órás sámándobolást, melyet az Életfa-meditációval vezettünk be. Ezt a gyakorlatot kipróbálhatjátok velem majd a nyári fesztiválokon és Horvátországban is. A sámándob hangjáról tudományos kísérletekkel is bebizonyították, hogy a megfelelő ellazult elmeállapot és ingerszegény környezet esetében az emberek 70%-ánál vizuális és hang, testérzet stb formájában megnyilvánuló transzélmények jelentkeznek, méghozzá sok esetben hasonló tartalmakkal.
Többen az első dobolásos élményük alatt törzsi táncolt láttak egy tűz körül, melyben ők is részt vettek, vagy éppen irányították azt és még doboltak is a látomásukban, illetve voltak olyanok, akik megpillantották az erőállatukat és akár eggyé is váltak vele, például sasként repültek a magasba, majd a dob visszahívó hangjára sastollként forogva értek vissza a földre. Nem véletlen, hogy akinek sas az erőállata, az gyakran tart magánál egy sastollat.
Az Életfa-meditációnál elképzeljük az Életfát, mely az univerzum egészét átszeli. A törzse a jelen és a földi szintű események, a koronája a jövő és a magasabb régiók, a gyökere pedig a múlt és az alsó világ. Mindenki másként látja a Világfát, más irányba indul el rajta, más élőlényeket fedez fel a fában és a fa körül. Voltak, akik az ilyen meditáció során találkoztak az erőállatukal, például sassal, sólyommal, medvével, vagy oroszlánnal, és ha ezeket az erőállatokat legközelebb is hívják meditáció közben, akkor össze tudnak kapcsolódni az energiájukkal, és sok mindent tudnak tanulni tőlük vagy végrehajtani a nem szokványos valóságban ugyanúgy, mint a fizikai síkon.
A sámáni transzélmények klasszikusan úgy zajlottak, hogy maga a sámán révült, mivel beavatása és kiképzése során kifejlesztette az ilyen irányú érzékenységét. Az úgynevezett neosámánizmusban azonban, melyet a modern korban újjáéledő sámánhagyományok hívtak életre, a sámán elősegíti a gyakorlók, résztvevők vagy terápiát igénylő kliensek révülését és kapcsolatba kerülését a nem szokványos valósággal. Tulajdonképpen a jóga is ezt teszi, hiszen a meditáció egy megtapasztalható tudomány és tudatállapot, amely minden gyakorló számára hozzáférhető, és nem csak a kiválasztottak szűk csoportja számára. Mindenkinek szüksége van terápiára, fejlődésre és a harmónia elérésére, tehát miért ne használjuk erre a legősibb módszereket?
