Agniszára jóga Dev Kapillal

Dev egész héten azzal kecsegtetett, hogy vasárnap bemutatja az ő Agni-jóga sorozatát, amelyik állítólag sokkal hatékonyabb, mint az enyém. Nos, erre sort is kerítettünk, kb 15-en voltunk a teremben, amelyik a végén már 38 fokra melegedett fel.

Dev sorozata azon alapul, hogy a gyakorlatokat egy percig kell kitartani, és némelyiknél vissza kell tartani a légzést, és ki-be mozgatni a hasfaladat. Ezt hívják Agniszára-krijának. A másik sajátságos dolog, hogy az előrehajlító gyakorlatoknál mindig domborítani kell a hátunkat, és mindent megfeszíteni, értsd a belső hasizmokat, a farizmot, a combokat és minden mást. Dev azt szokta mondani, hogy "csókold meg a köldöködet", mivel ilyenkor mindhárom bandhát aktiválja az ember.

Először ülve végeztünk légzőgyakorlatokat, néhány légzésvisszatartást is. Ez jómódszernek náz ki a belső hő fejlesztésére. Főleg akkor intenzív, ha minden egyes belégzés és kilégzés után is csinálsz mondjuk tíz másodperc légzésszünetet. Utána ülve csináltunk egy-két bemelegítő gyakorlatot. Például keresztbetett lábakkal kifordulsz oldalra, és a könyöködet az átellenes térded külső oldalán próbálod letenni, Ilyenkor odalép Dev és jókorát roppant a hátadon. Mondjuk az enyém nem ropogott, mióta jógázom, szinte teljesen megszűnt az ízületeim ropogása.

Utána térdelő gyakorlatok voltak, szintén volt előre, oldalra hajlás meg csavarás is. Utána szépen fokozatosan áttértünk a napüdvözletre és abból építettük fel az ászanákat. A legtöbb helyen ezt hívják vinyásza-órának, amikor szünet nélkül végzel laza láncba összefűzött, egymásra épülő gyakorlatokat.

Dev szorgalmasan igazgatott, egyszer-kétszer én is felkiáltottam. Ildikónak sikerült úgy kicsavarnia a vállát a tehénfej-pózban, hogy tartósan sírva fakadt. Dev rezzenéstelen, mosolygós arccal osztogatta tovább az utasításokat. Én meg féltem, hogy ezen túl István autorizáltnak fogja tekinteni a "sírva fakasztós" igazításokat. Mintegy ezt megerősítendő, kaján vigyorral be is nyögte óra után, hogy ezekből kipróbál egy párat a mostani Agni-óráján. Isten óvja a jógásokat!

Végülis nem voltak megerőltető gyakorlatok, legalábbis a többiek azt mondták Devnek, hogy én szadistább órákat szoktam tartani. Én viszont úgy vagyok vele, hogy bármi újat gyakorlok, az lefáraszt, mert sokkal több koncentrációt igényel a szokatlan ászana megfelelő végrehajtása, plusz bandha, légzés stb. Szóval én egy kicsit elpilledtem a végére, és bár azt terveztem, hogy maradok még István Agni-órájára is, ezt a tervemet megváltoztattam.

A gyakorlás végén Dev elárulta, hogy még csak a teljes sorozat egyharmadánál járunk, de mivel nem vagyunk összeszokva, majd legközelebb tanítja meg a többit. A végén lefektetett savászanába, ami szerintem mindenkinek jól esett, viszont amikor készültem volna végérvényesen lehunyni a szememet és kizárni a külső ingereket, Dev odalépett és ránk nyitotta az ablakot, amit még nyáron sem viselek túl könnyen, nem is beszélve a nulla fokos levegőben szállingózó hópelyhekről.

Valahogy azért végigfeküdtem a relaxációt a huzatban, miközben többször megfordult a fejemben, hogy az alattam lévő Mysore szőnyeget gyorsan magamra húzom. Miután felültünk, a bal orrlyukon keresztül kellett csinálni húsz légzést. Ezt Csandra-bhédana pránájámának nevezik, és a túlmelegedett testet hivatott lehűteni, mielőtt kilépünk a meleg teremből. Én persze alig kaptam levegőt a bal orrlyukamon keresztül, mert éppen a jobb szelelt. Mindenesetre elraktároztam a technikát a memóriámban.

A workshop ismét mindenkinek tetszett, és megbeszéltük Devvel, hogy legközelebb is meghívjuk. Délután indult a gépe Finnországba, majd Reykjavíkba megy workshopot tartani. Hát nem lesz melege, az biztos.