2009. december 8., kedd

Kőkorszaki szakik

Komolyat döbbenek, amikor rájövök, hogy egyesek még a kőkorszakban élnek, vagy oda vágynak vissza (ha egyáltalán volt ilyen). A legújabb őrület a Paleolit táplálkozás, nem tudom, hogy hallottatok-e róla. Ez a rendszer arra az elképzelésre épül, hogy vissza kell menni a kőkorszakba, a gyűjtögető és vadászó életmódhoz, és annak megfelelően táplálkozni, mert az összes "civilizációs" betegségnek (szív- és érrendszeri panaszok, metabolikus szindróma, cukorbetegség, rák stb.) az élelmiszeripar által ránk kényszertett táplálkozási szokások az okai.

Nos, ebben van valami, azt meg kell hagyni, én sem nézem jó szemmel, amikor a gyerek nyalókáért meg édességért könyörög a Tesco-ban, meg az e-számoknak sem vagyok nagy barátja. Tény, hogy az élelmiszerek java része túlfinomított, teli van mesterséges adalékokkal és ízfokozókkal, ami egyértelműen káros az egészségre. Én magam is az organikus, természetes, frissen előállított és elkészített ételek híve vagyok, amiket a végén még fel is ajánlunk Istennek.

A paleolit-diéta szerintem azonban megint elveti a sulykot, sőt, hovatovább megalapozatlannak és tudománytalannak nevezném, mert olyan feltevésekre épít, amelyek távol állnak a bizonyítottól. Az elképzelés szerint minden rossz forrása a szénhidrát, aminek magas bevitelét ugye a mezőgazdaság kialakulásának köszönhetjük. A gyűjtögető és vadászó őseink, miután lejöttek a fáról és megtanulták elejteni a vadakat, 60-70% húson éltek (amíg rá nem jöttek a tűz használatára, nyers húson), és 30-40% növényen, ami jobbára gyümölcsöket és gyökereket jelent, hiszen a ma ismert zöldségek és gyümölcsök java részét szintén termesztjük, és nem vadon nőnek.

A paleo-rajongók szerint az ilyen táplálkozás minden fent említett betegségtől megkímél, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk. A paleo-mozgalom magyarországi zászlóvivője Szendi Gábor, akinek e témában írt könyvét mostanában minden metrómegállóban reklámozzák. Nos, mielőtt módszeresen hozzákezdenék a paleolit diéta darabokra tépéséhez, átnéztem a blogot, és amit találtam, az nagyjából szenzációhajhász bulvártémák gyűjteménye, amire persze az ember jó sok találatot kap a Google-ből. Néha talán én is belenyúlok egy-egy bulvártémába, de azért elsődlegesen a saját mondanivalómat szeretném közzétenni, méghozzá azokban a témákban, amelyek kapcsolódnak a jógához, és nem azoknak a blogíróknak a példáját követni, akiknek szemében az olvasottság szentesíti a tartalmat.

Szóval, az egész paleo-irányzat ugye az evolúciós elméletre épít, ami manapság bizony egyre átfogóbban rogyadozik, és ha 2012-ben nem is lesz világvége, ennek az elméletnek addigra minden bizonnyal befellegzett. Nyomtalanul el fog tűnni, mint a kommunista világrend. Ha meg kívánjátok gyorsítani Darwin örök nyugalomra helyezését, akkor klikk ide! Szóval én, aki a Védákat követem, nem tudom komolyan venni, hogy 250 ezer évvel ezelőtt a Földön csak barlanglakó, lándzsát lóbáló, széles pofacsontú majomemberek rohangásztak, akik minden mozgó célpontra rávetődtek, majd kibelezés után jóízűen elfalatozták a zsákmányt. (Megjegyzés: nem tudok egyetlen paleo-hívőről sem, aki saját kezével ejtené el a zsákmányt, lőfegyver nélkül, és nyersen fogyasztaná el a húsát).

Szendi Gábor az evolúcióval és a genetikával példálózik, ami ugye lassú folyamat. Az ember a cukrot mintegy 500 éve ismeri (szerinte), ezért a szervezete nem tudott alkalmazkodni a cukorbontáshoz. Akkor viszont visszakérdeznék, hogy amíg az ősember nem jött le a fáról és nem kezdett el vadászni, addig ugye dominánsan vegetáriánus volt. Nos, hogyan tudta ezt a pár száz év alatt bekövetkezett gyökeres változást feldolgozni az emésztőrendszere? Az alma és a mammuthús megemésztéséhez bizony nem ugyanolyan operációs rendszer kell!

Nem vitatom, biztosan voltak a földön vadászó ősemberek is, sőt, még azt is el tudnám képzelni, hogy a korabeli Európában a Neander-völgyi képviselte a civilizáció csúcsát, de a Puránákat olvasva az ember inkább arra gondol, hogy a "természeti népek" kb. olyan kisebbségben voltak a lelki kultúra követőivel szemben, mint ahogyan manapság lehetnek. Nyilván az emberek élettere meghatározó hatással van pl. a táplálkozásukra. Egy trópusi szigetlakó maximum kókuszhoz meg tengeri állatokhoz jut, egy eszkimónak marad a fóka meg a zúzmó. Az ősi kultúrák azonban síkságokon, folyók mentén alakultak ki, ahol mindig is adottak voltak a feltételek a földműveléshez.

Az én elméletem szerint az emberiség mindig is művelte a földet, és a gabona, valamit a tejtermékek alkották az életet adó táplálékot. A Védákban a gabona (búza, árpa, rizs, szezám) és a ghí (tisztított vaj) az Isteneknek szánt áldozatok fő alkotóelemei, és ugyanakkor az embert fenntartó táplálékok is. A Bhagavad-gítában (3.14.) maga Krisna mondja, hogy mindenki teste gabonaféléken él - annád bhavanti bhútáni. Szóval a gabona szerintem egyáltalán nem rossz dolog. Igaz, hogy kicsit nyálkásít, meg a tejtermék is, de ha a megfelelő mennyiségű fizikai erőkifejtés során feldolgozzuk a benne lévő energiát, akkor semmi bajunk sem lesz.

A tejtermékeket is érdemes fogyasztani, persze módjával, nem élvezeti cikk gyanánt. A zöldségek, gyümölcsök és fűszerek különböző gyógyhatásairól pedig egyre többet és többet tudunk meg. Ne felejtsük még ki az olajos magvakat, hüvelyeseket és a csírákat sem. Nem hiszem, hogy pl. a Flinstone családnak eszébe jutott volna csíráztató üzemet vagy algafarmot létrehozni, pedig ezek nagyon hasznos dolgok.

Amellett, hogy az evolúció egy erőltetett dolog, az elmélet másik gyengéje az, hogy egyikünk sem volt ott, amikor neander-völgyi elődeink az erdőben portyáztak, és ezért nem tudjuk, mennyire is voltak egészségesek. Statisztikák ugye nincsenek arra vonatkozólag, hogy mennyi volt az átlagéletkor (tipp: 30-40 év), mik voltak a fő halálokok (tipp: baleset, éhhalál, megfagyás, háború), milyen volt a gyermekhalandóság (tipp: 80-90%), vagy az "orvosi ellátás" (tipp: sámán). Az az egy biztos, hogy portyázó elődeink nem töltöttek napi 5-6 órát a TV és a számítógép képernyője előtt, és valószínű, hogy nem éltek olyan mozgáshiányos életmódot, mint kései utódaik.

Szóval paleo barátaimnak azt ajánlanám, hogy kapcsolják ki a TV-t és a számítógépet, felejtsék otthon a kocsikulcsot, és kezdjenek el gyalogolni. Persze jógázni is jöhetnek, bár azt talán a Neanderesek nem ismerték annyira. Emellett azért a helyükben fontolóra venném az ahimszát, és a 60-70% (nyers) húst lecserélném gabonára és tejtermékre, meg egyéb földi jóra, amit az "Isten az embernek szánt eledelül".

Nemrég egy érdekes blogra bukkantam, már akkor elkezdett érlelődni bennem a gondolat a paleo mozgalom letámadására, vagyis inkább az emberek felrázására, nehogy bedőljenek egy újabb bóvlinak. Talán még az is felsejlik bennem, hogy a Paleo diéta a már eltemetni vélt Atkins-diéta reinkarnációja, és ha akkor nem hittük el, hogy a szénhidrát a fő bűnös, talán majd most. Szóval rátaláltam egy paleo-jógi blogjára, onnan van a fenti provokatív kép. Nos, amikor blogírás közben újra rákerestem a blogra, hogy szokásomhoz híven jót fröcsögjek a jógaoktatás és a húsevés összeférhetetlenségén, rádöbbentem, hogy a blogot 2008 óta nem frissítették, és az utolsó blogbejegyzésben paleo jógi barátunk is beismerte, hogy átváltott a vega "paleo" táplálkozásra, vagyis még nem teljesen, mert halat meg tojást azért eszik. Íme - a jóga tudatformáló ereje.

Egyébként ezt a környezetemben is megfigyeltem, hogy sokan, akik jógázni kezdenek, különösebb filozófiai vagy erkölcsi meggyőződés nélkül is előbb-utóbb hajlamossá válnak áttérni a vegetáriánus étrendre. Szendi Gábor egy cikkében azt írta, hogy könyve sokéves gondolkodás és vizsgálódás eredménye. Kíváncsi volnék, ha ugyanennyi évet eltöltene intenzív jóga-gyakorlással, hogyan gondolkodna azután.

4 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Kedves Guaranga Das,
ha nincs is tisztában Szendi Gábor "előéletével" (én sem vagyok), tény, hogy Dr Loren Cordain tudóst, a Paleo atyját már nehezebb egy intéssel elintézni. Az ő több évtizedes kutakodása nyilván nagyobb erőt képvisel, mint az, hogy "Az én elméletem szerint az emberiség mindig is művelte a földet". Abban egyetértek Önnel, hogy a tudományban sem minden fekete-fehér és nem is biztos, hogy mindenkinek a paleót kellene követnie, de talán finomabb és ésszerűbb módszernek tűnne Önnek, ha jobban utánanézne és nem keverné össze a nyers hús zabálásával. Épp most írtam két bejegyzést a blogomra a témával kapcsolatban, ha van kedve, látogasson el ide:
http://fredyoong.wordpress.com/2010/01/18/hu-de-beszol-a-new-york-times/
http://fredyoong.wordpress.com/2010/01/20/etel-kontra-elelmiszer-magyarul/
Tisztelettel,
Zsuzsa

Dave írta...

Kedves Gauranga Das!

Nem vagyok megrögzött paleo-fan, a tudományos eredmények számomra fontosak, azt hiszem ez elmondható Szendi Gáborról is. Ennek fényében reflektálnék bejegyzésére.

A paleolit táplálkozás nem újdonság és nem is őrület. Nem hinném, hogy jelenleg oly sok követője lenne, ezenkívül több más táplálkozási elv létezik, mely kizárja a gabonák fogyasztását. Ilyen például az SCD diéta, mely bár konkrét betegségek kezelésére lett kifejlesztve, meglepően hatékony, és ilyen az említett Atkins diéta is. A low carb diéták hasznosságához nem fér kétség, számtalan tanulmány bebízonyította már jótékony hatásait.

A paleo nem csoda, de tény, hogy rengeteget segíthetünk vele magunkon, főleg, ha betegek vagyunk. Az, hogy a cukorbetegek, magas koleszterinesek, vérnyomásproblémások, autoimmun betegek stb. állapota javul, azt hiszem, legalább elgondolkodtató. Annak, akinek pedig nincs betegsége (még), szintén hasznára válhat ez az életmód. Konkrét példa: párom önként állt rá, és azóta is így él, több szempontból is jobban lett, jobban érzi magát. Nem volt beteg, mégis valamiért megéri neki, hogy lemondjon a csokikról, pudingról és a kenyérről is.

Nem értem, miért nevezi tudománytalannak. Érdemes lenne jobban tájékozódnia a témáról, ha ilyen szinten kritizálja. Szendi Gábor könyvében 800+ szakirodalmi hivatkozás található. Ellenőrizhető az egész. Rengeteg study-t, kísérletet végeztek már a táplálkozással kapcsolatban. Ami fontos, hogy hiteles tanulmányokat nézegessünk.

Attól, hogy egy könyvet reklámoznak, vagy, hogy már sokszor tárgyalt témákat boncolgat, még nem lesz értéktelen, vagy zagyvaság. Lehet egy-egy témát sokféleképpen megközelíteni, és jelenhet meg többféle eredmény pl. egy anyag hatásairól, de ettől még van igazság, (jobb esetben a feltételezések között)

Tény, hogy nem vadászunk, nem is az a cél, hogy ősemberek legyünk. A mai körülményekhez alkalmazkodni kell, és ebben az iparosodott környezetben próbálunk meg minél jobban megfelelni az emberi test eredeti elvárásainak, használatának.

A tejhez - az anyatejen kívül - a megszokáson kívül mi közünk van? Természetesnek vesszük, mert régóta isszuk, de egy állat tejét miért kéne meginni? Mekkora a valószínűsége, hogy a nem az embernek - hanem a kisbocinak - szánt táplálék, a tehéntej nem kártékony számomra? Egyébként erről is sok-sok kutatás szól. Persze arról is, hogy milyen sok kálcium van benne (ami egyébként nem hasznosul jó hatásfokkal), de ez kevés ahhoz, hogy emberi táplálék legyen.

Azt mondja, keljünk fel a tv/szgép elől és mozogjunk. Én egész eddig sokat sportoltam, mégis beteg lettem, ezért most meg nem tudok úgy sportolni. Szóval köszönöm szépen. És mi van azokkal, akik gyermekként lesznek betegek?

Vallásilag lehet vitatkozni, a Biblia szerint bár az ember eredetileg nem evett húst, de Isten később az özönvíz után megváltoztatta, ezért lehet és kell is húst enni.

Végül pedig tényleg csak jó indulatból megjegyezném, hogy blogoldalának címe az elhelyezett képpel nincs jó összhangban, ezért szinte olvashatatlan. Több percig tartott mire el tudtam olvasni.

lásd: google -> kromatikus aberráció (kék alapon vörös betű)


Tisztelettel, Dávid

Gauranga Das írta...

Kedves Dave,
Elnézést, ha tegezlek, nem tiszteletlenségből teszem. A saját tapasztalataimból kiindulva azt tudom mondani, hogy az állati fehérje nagy mennyiségű fogyasztása legalább annyi, ha nem több káros hatással jár, mint a finomított szénhidrátok túlzott fogyasztása. Az Atkins-diétával kapcsoltban legalább annyi, ha nem több találatot fog dobni a Google, ha a káros hatásairól készült tanulmányokra rékeresünk, mint amennyi pozitív (ha a súlycsökkenésen kívül van neki egyáltalán) hatást tulajdonítanak neki.

Én magam a Védák kijelentéseit tekintem a legmagasabb szintű tudományos bizonyítéknak, a Védák szerint pedig az embernek szánt legmagasabb rendű táplálék a gabona és a tejtermékek. Persze ezt is túlzásba lehet vinni, éppen ezért egyes betegeknek szoktam gabona- és tejtermék-mentes vegán diétát javasolni.

Az, hogy egy könyvben mennyi hivatkozás van, vagy mennyi tudományos eredményt, statisztikát sorakoztatnak fel, a számomra nem elegendő, ha elveti a józan észt. Az evolúció ugyanolyan tudománytalan, mint az a feltételezés, amit a blogban is emlegettem, hogy elődeink szakócát lóbálva rohangásztak az őserdőkben.

Nem így volt, mindig is volt a földön mezőgazdaság, és ezáltal az ember genetikai állománya igenis hozzá van szokva a növények (magot hozó füvek, ahogy a Biblia mondja) fogyasztásához. Én azt gondolom, hogy pontosan a fordítottja igaz, az állat eredetű táplálékok jelentek meg viszonylag későn az emberiség történelme során (maximum pár ezer éve), és ehhez persze hozzájön az élelmiszeripar, szóval azt bátran temethetjük együtt.

Neked pedig, kedves Dávid, ha a paleo diéta híve vagy, sikeres vadászatot kívánok, de a puskát légy szíves felejtsd otthon! Amit a bunkósbottal sikerül elejtened, azt mind megeheted!

Én maradok az ahimszánál, és a jógánál, egyelőre nem betegedtem bele.

Szeretettel, Gauranga Das

Névtelen írta...

Guaranga Das!
gondolod, hogy a gúnyolódás hitelesebbé tesz? talán megfontolhatnád a Védák azon ajánlásait is, amik nem táplálkozásra vonatkozóak, hanem az istenek és embertársaink tiszteletére buzdítanak...
Smart.