2013. február 9., szombat

Az okozati test

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"A megnyilvánult állapot és a pasjanti

A megnyilvánulatlan állapotból a gunákat a katalizátorként szolgáló tudat puszta jelenléte készteti működésre. Mint egy kémiai katalizátor, a tudat jelen van, és szükség van rá ahhoz, hogy a megnyilvánulás „reakciója” bekövetkezzen, de a folyamat során egyáltalán nem változik meg. A gunáknak ezt a második állapotát megnyilvánult állapotnak nevezik, és ezalatt az egyetlen kategória, melyet a gunák megnyilvánítanak, a kozmikus intelligencia (melyet univerzális formájában mahatnak és egyéni formájában buddhinak neveznek). Ebben az állapotban a hangot pasjantinak nevezik, és csak egy szótag, a szent Óm szótag alkotja.

Az Óm, az elsődleges hang, és a mantrák leghatalmasabbika jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni. A Mándúkja Upanisad (1.1) a következőket mondja: „Az Óm minden, ami létezik, minden, ami létezett, és minden, ami létezni fog. És minden, ami e hármon túl van, szintén az Óm.” Ezt a szent és elsődleges hangot hallhatjuk a szamádhi közben, és a hallgatására történő koncentráció az upanisadokban ajánlott alapvető meditációs technika.

Ugyancsak a gunák megnyilvánult állapota közben jön létre a különböző lények kárana sarírája. A kárana sarírát, ami a kozmikus intelligencián belül létezik, „okozati testnek” nevezzük, azonban jelentősen különbözik attól, amit a test fogalma alatt általában értünk. A kárana saríra örök, vagy nagyon hosszú életű feltételekhez kötött mintákból (vászanákból) és tudatalatti benyomásokból (szamszkárákból) áll. A gunák megnyilvánult állapota alatt, valamint a hang pasjantikus állapota alatt az egó még nem létezik, és így nem igazán mondhatjuk: „Én vagyok az, aki újjászületik.” - mely kijelentést még Buddha is jogosan kritizálta. Mindazonáltal, a tudatalatti valamiféle formája, ami e ponton nem kapcsolódik semmilyen egoikus szemlélethez, már létezik. Ezért, amint valami eltűnik, valami másnak meg kell jelennie. E „valami+ mögött rejlő erő és információ a kárana saríra, vagyis az okozati test.

Amikor a jógi erőfeszítése által a sakti felemelkedik az ágjá csakrába (harmadik szem központ), akkor meghalljuk a szent Óm szótagot, megvalósítjuk a kozmikus intelligenciát, az okozati test megtisztul, ami képessé teszi a jógit arra, hogy elengedje vagy elkülönüljön a karmától. A saktit az Óm ismétlése, a rajta történő meditáció, és végül az Óm „meghallása” által lehet felemelni. Látszólagos ellentmondás, hogy bár a saktinak tánylegesen el kell érnie az ágjá-csakrát, hogy meghallhassuk az Ómot, valójában az anáhata csakrában (szívközpontban) halljuk, pontosabban onnan nyilvánul meg."

Nincsenek megjegyzések: