2009. szeptember 6., vasárnap

Havannáról Havannára

A péntek esti buli szerencsére nem tartott sokáig, és éjfélre már a blogbejegyzéssel is kész lettem. Már meg se kottyan az 5 óra alvás, reggel egy kis Kineto, és indulhatunk jógázni. Fél hatra rendeltem le mindenkit a körlet elé, kissé megfogyatkozva, de indulunk órára. Egész kellemes még az idő, a tegnap esti szél ellenére. Érdekes módon még mindig telihold van, és lassan hajnalodik, ahogy odaérünk a jógasálába.

Tizenketten nyomjuk végig az órát. Katerina, a helyi jógaüdvöske végül nem jelentkezett le, inkább írt egy sms-t még este, hogy a barátaival bulizik, és nem fog tudni fölkelni reggel. A balkáni hangulat mindent átható. Csak a magyar jógások állnak ellen neki, de közülünk se mindenki, ma reggel például egy páran rápihennek a buszútra.

Én úgy gondoltam, jobban fogjuk bírni a hazautat, ha előtte alaposan kimozogjuk magunkat, ezért egy full vinyásza órát tartottam, a kis létszámra való tekintettel egymagamban igazgattam. A féloldalas pózok között is csináltunk vinyászát, a póz-kontrapóz párok között pedig teljes vinyászát álló helyzetbe. Így is kész lettünk pontban nyolcra. Visszaséta a városon keresztül, ahol közben beköszöntött az ősz.

Nagy szerencsénk volt az időjárással, egész héten verőfényes napsütés és igazi mediterrán idő volt. Akik nem voltak a reggeli órán, biztosan azon izgultak, hogy időre össze tudjanak pakolni. Összeszedtük a cókmókot mi is, mindenki csomagolt egy pár szendvicset, meg a tegnapi grillparti maradékait.

Sofőrünk (jaj ne, ugyanaz az ürgepásztor, aki idefelé hozott), ma azzal nyitott, hogy a buszba aszerint pakolja be a cuccot, hogy ki mikor száll ki. Ezt eleve esélytelennek tartottam, úgyhogy mondtam neki, csak dobja be, és majd kirángatja mindenki, amikor kiszáll. Ezzel elment vagy fél óra, de végül sikerült bepakolni, és tízkor elindultunk. Namacarya, a tulaj fia, aki leszervezte nekünk a szállásokat, érzékeny búcsút intett nekünk, még meg is siratta az eltávozásunkat. Megígértünk, hogy jövőre ismét jövünk.

Kb fél óra vezetés után felbukkant a tengerpart. Először azt hittem, hogy egy tó, legalábbis a sofőr azt bizonygatta, hogy itt a térkép szerint nincs tenger. De ahhoz túl nagy volt, így egy idő múlva meggyőzte magát, hogy rossz felé kanyarodott. Összenéztünk a többiekkel. Ennek fogalma sincs, hol vagyunk. Még fél óra múlva újra Pulában. Bekerültünk egy jó nagy dugóba. "Ezért nem akartam erre jönni" - világosított fel. Könyörgöm, de hát az előbb meg totál rossz felé mentünk, gondoltam magamban. Azt hiszem, estig még próbára fogja tenni a türelmünket. Na mindegy, hadd érvényesüljön.

Mintegy három órás utazás után végre megálltunk egy benzinkútnál. Már éppen időszerű volt, mert nekem kb indulás óta kellett pisilni, és a többiek is azonnal a wc felé vették az irányt. Alaposan lehűlt az idő, vége van a jó kis tengerparti nyárnak. Útközben megkértem a csoport tagjait, hogy írjanak pár sort arról, hogyan érezték magukat a táborban. Íme néhány vélemény (akik nem aludtak éppen):

"A jógatábor mint "jóga"-tábor nagyon tetszett. Élveztem, hogy kipróbálhatom magam abban, hogy mennyire vagyok kitartó. Ezen még dolgoznom kell, úgy érzem. Talán ha nem lett volna telihold, nem fájtak volna az ízületeim. A tenger gyönyörű! És a bhajan volt a legjobb! Naplemente, tenger és maha-mantra! Gyetvai Betti"

"Életemben most másodjára jártam tengerparton, és nagy örömömre sikerült végre megtanulnom úszni, úgyhogy ha nem is a jógában, de legalább van 1 kis sikerélményem. Szép volt ... Doni"

"A jógatáborról nem tudok sokat írni, mert minden nyomásnak ellenállva egy jógaórán sem vettem részt. Viszont Pula csodálatos! A társaság is jó volt. Hiányozni fog minden és mindenki. Syama-vallabha"

"Számomra egy igazán csodálatos élmény volt az egész tábor! És nagyon büszke vagyok arra, hogy minden egyes órán ott voltam! :) Nagyon sok erőt kaptam és egy célt! Remélem, még találkozunk! Zsani"

"Nagyon jól éreztem magam ezen a csodálatos héten. Teher alatt nő a pálma! Ez bebizonyosodott a "finom" érintések hatására, de legfőképp a sok-sok pozitív energia segített, amit tőletek kaptam. Nyugalom és béke szigete - ezt jelentette a tábor nekem. Plusz a kontakt jóga igazi párterápia volt :-) Bizalom és hit magunkban és egymásban. A korán kelés sem lesz ezentúl probléma! Ma újult erővel megyünk vissza a factory-ba. Köszönöm! Heni"

"Kedves Prabhu! Köszönöm Neked és Társaidnak ezt az egy hetet! Sokat láttam és tanultam, mind elméletben, mind gyakorlatban. Elismerésem a törekvéseitek és a szorgalmatok iránt! Működő és élő vallás és gyakorlat! Ez a perspektíva számomra is követhető és szimpatikus. Relax! :-) Köszönöm, István"

"1 hét jógatábor...
Tudtam, hogy nem lustizásról fog szólni, mégis most, hogy itt ülök a buszon, hazafelé tartva, érzem, hogy fizikailag teljesen elfáradtam. Ez azonban "édes" fáradtság. Sikerült teljesen kikapcsolódnom, ráéreztem, mennyi lehetőség van még ebben a mozgásformában, s még mennyi fejlődnivaló a részemről :) szóval azt hiszem, ez még csak a kezdet... Köszönöm, hogy ezt a kezdőlökést Teáltalad kaptam meg, és bízom benne, hogy még jó sokáig támogattok a fejlődésben és a haladásban. Puszi, Orsi."

"Csak superlativusokban tudok írni erről a hétről. nagyon köszönöm mindenkinek, a jó helyen a jó időben voltunk. Ilyen iránymutatással pár nap múlva lelazultan és nyugodtan lépek a "krisztusi korba". Köszönöm! T.Timi"

"Úgy indultam el, hogy ha a jóga valamiért nem jön be, akkor is itt a tenger! De azért persze jógázni jöttem elsősorban :-) Az Ashtanga egyrészről nagyon jó, mert a folyamatos ászanák kikapcsolják az agyat, és bele lehet merülni, elkalandozni nincs esély. Amiért nekem spec annyira nem tetszik, az az, hogy x db óra után már tudom, hogy mi után mi jön, és jobban szeretem, ha nem tudom, mi lesz a következő. :-) De ez nem kritika, hanem az én hozzáállásom. Ezért örültem, amikor néha más gyakorlatokat is belevettél. Persze tudom, hogy így viszont, mármint az állandó gyakorlással, tökéletesíteni lehet az egyes gyakorlatokat.
A délutáni session-ök kifejezetten tetszettek, egyébként az utolsó délutáni óra egyensúlyozó, álló vagy támasztós gyakorlatai állnak hozzám a legközelebb, csak most ezen a héten kb. keddtől eléggé nehezen uraltam a testemet a fáradás miatt :-) Egyedül az étellel volt kifogásolnivalóm. Igaz, hogy vega, de szerintem nem volt túl egészséges, túl sok volt a fehér liszt és a cukor. Egy indiai menüsorral jobban kibékültem volna :-) A lelkesedésetek pedig ragadós, mármint a jógázás iránt :.) Köszi mindent, Gabi"

"Kedves Gauranga!
Úgy érzem, jól döntöttem, még ha ma egész éjjel pakolnom is kell, hogy holnap újult erővel indulhassak Hágába. De megérte! Ebben egészen biztos vagyok. Szép volt ez az 1 hét, szívesen újraélném. Igyekeztem elraktározni a boldog pillanatokat, perceket, élményeket, hogy a nehezebb időkben majd legyen miből táplálkoznom. A meditáció végén feltett utolsó kérdésedre adott válaszomat még azzal bővíteném ki, hogy az Ashtanga-jóga valóban életem szerves részévé vált, de mindez nem sikerülhetett volna a Te személyed nélkül. Köszönöm a sok-sok segítséget és támogatást, amit feltétlen szeretettel Tőled kaptam. Létezik 1 mondás: "Sok dolog van a világon, amin megakad a szemed, de csak kevés, ami a szívünket is vonzza. Törődni az utóbbiakkal érdemes. Lehet, hogy a strandolóknak a szemét, a tekintetét vonzotta a gyakorlásunk, de nekem a szívemet érintette meg. Ezzel búcsúzom, de csak egy rövid időre, hiszen SEE YOU SOON & STAY IN TOUCH :-) Szeretettel, Nóri
Kedves Táborozótársaim! Köszönöm nektek ezt az 1 hetet, és mindeninek őszintén gratulálok, jógi létből valamennyien kitűnőre vizsgáztatok. :-) Nóri"

"Fejvadász cég közreműködésével szervezett, többfordulós felvételi
elbeszélgetés után sem lehetett volna jobb csapatot összehozni!
Volt itt szőke, barna, ősz, meg kopasz, igaz a szőkét már a határon
elvesztettük. Na jó, aztán két nap múlva visszatalált és teljes lett a
létszám (bocs Liza). Volt kezdő, haladó meg profi, nem is gondoltam volna,
hogy nem a profiktól hanem a kezdőktől fogok a legtöbbet tanulni!
Elszántságról, kitartásról, odaadásról és még ki tudja miről, amit még eddig
fel sem sikerült dolgozni. Volt nagyon meleg és fáztam is, világos meg
sötét, nevetés meg sírás, de mindig volt valaki mellettünk, akivel
megoszthattuk és a jó még jobb lett, a rossz meg nem is annyira rossz.
Rendkívül szép helyen töltöttünk el egy rövid hetet, de azt hiszem nem az a
lényeg, hogy hol vagy, hanem, hogy kivel/kikkel és ez botrányosan rendben
volt! Köszönöm Nektek! Szalai István"

Úgy gondoltam, a végére én is írok egy pár gondolatot.

Hihetetlen, de úgy tűnik, mintha három napja telihold lenne. Mintha megállt volna az idő múlása, a véget nem érő körforgás. Reggel a fejünk fölött világított, amikor a jógasálába sétáltunk, most besüt a busz ablakán. Az életünk olyan, mint egy soha véget nem érő utazás. Reggel az egyik városban ébredsz, este a másikban hajtod álomra a fejedet. Felébredsz újszülöttként, és öregemberként alszol el. Másik testben, másik korban, másik helyszínen vagy minden pillanatban, és keresed az örökkévalóságot, a végső boldogságot, az élet célját, amelyet elérve többé nem vágysz másra. Folytasd a keresést, és soha ne add fel, és kétségtelenül meg fogod találni a tökéletes boldogságot. Ezt üzenem minden jógatáborosnak, és remélem, tovább segíthetek nektek a keresésben.

Jógatábor fotóalbum ...

Nincsenek megjegyzések: