2011. november 27., vasárnap

Az elme három minősége

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:


"Vjásza azzal folytatja, hogy az elme (csitta) öt különböző állapotban nyilvánul meg. Minden embernek van egy domináns tendenciája valamelyik állapot felé, de van lehetőség a fokozatos változásra. Nagyon fontos, hogy helyesen megértsük ezt az öt állapotot. Ebből a megértésből fakad a jóga tanításainak és útjának mélyebb megértése, és annak megértése, hogyan keletkezett eredetileg a jóga. 


Az elme öt állapota a nyugtalan (ksipta), megszállott (múdha), szétszórt (viksipta), egy pontra szegezett (ékágra) és felfüggesztett (niródha). Ahhoz, hogy ezt az öt állapotot elmagyarázzuk, röviden meg kell értenünk az elme három minőségét. 


Mint ahogyan korábban említettük, a jóga azt állítja, hogy két különböző azonosság létezik, mégpedig mindkettő valós és örök - a természet (prakriti) és a tudat (purusa). A nyugati tudomány legjobb megközelítése a prakriti leírására a Nagy Bumm előtti állapot, vagyis az az állapot, ami előtt az univerzum megnyilvánult. A prakritit "teremtésként" is szokták fordítani (bár maga a prakriti örök és nem teremtett), vagy az "előteremtésnek", annak a mátrixnak, ami minden mást megteremt, létrehoz. 


Azt mondják, hogy a prakritit a tudat (purusa) jelenléte vagy közelsége készteti cselekvésre, és a három tulajdonság (guna) segítségével nyilvánítja meg a világot, amelyek: 


Tamasz - tömeg, súlyosság, mozdulatlanság
Radzsasz - mozgás, energia, dinamizmus
Szattva - fény, intelligencia, bölcsesség


A három guna együtt hoz létre minden jelenséget és objektumot. Bizonyos módokon összevethetjük őket a nyugati tudomány protonjával, neutronjával és elektronjával, amelyek csodálatos módon mind a 105 elemet létrehozzák, és így az összes anyagi elem építőkövei. Ezt az összehasonlítást azonban nem lehet túl messzire nyújtani, mivel ugyancsak a gunákból jön létre az egó és az elme.


Az elme nyugtalan (ksipta) állapotában a radzsasz dominál. Az ilyen elme hiperaktív, túlzottan sokat vándorol, és az egyik gondolata a másikat követi. Azt mondják, hogy az ilyen elme csak az intenzív gyűlölet közben tud koncentrált állapotba kerülni, amikor az elképzelt ellenségeit próbálja elpusztítani. A nyugtalan elme nagyon alkalmatlan a jógára, és az, akinek nyugtalan az elméje, nagyon ritkán kezd a jóga gyakorlásába. Ha pedig mégis belekezd, akkor azt annak reményében teszi, hogy mágikus erőre tesz szert, aminek segítségével meg tudja semmisíteni az ellenségeit. 


A második, megszállott (múdha) elmeállapotban a tamasz dominál. Az ilyen elme gyakran tompa, zavarodott vagy illúzióban van, és a test, a vagyon, család, rokonok vagy nemzet megszállottja. Mivel a tamasz elnehezíti az elmét, az illető nem tud messzebbre tekinteni, a fentebb említett azonosítások bármilyen megnyilvánult tárgyainál.


A megszállott elme nem alkalmas a jógára, és az egyetlen mód, ahogy koncentrálni tud, az az intenzív mohóságon keresztül történik. Ha egy ilyen mentalitású ember elkezdi a jógát, az általában azért teszi, hogy fizikai eredményeket érjen el (vagyis a teste jobban nézzen ki), vagy anyagi haszonra tegyen szert (hogy keményebben tudjon dolgozni, vagy többet elérjen)."  

1 megjegyzés:

G.Krisztina írta...

Ezt nagyon jól elmagyaráztad,köszönöm! Sosem értettem teljesen a jóga filozófiáját,de az írásaidat olvasva kezd világosabbá válni.
Krisztina