2011. november 4., péntek

Marícsjászana A

Újabb részlet Gregor Maehle könyvéből:


"Marícsjászana A


Marícsi bölcs póza
Dristi: lábujjak


Szapta: Belégzésre ugorjunk dandászanába. Hajlítsuk be a jobb lábunkat és a jobb talpunkat helyezzük a jobb csípőhöz, amennyire lehet hátra. Tartsunk meg két arasznyi távolságot a jobb láb és a bal belső comb között, vagy annyit, ahová befér a törzsünk. A jobb lábfej párhuzamos a bal lábbal, és nem szabad kifordítani. 


Nyúljunk előre a jobb karunkkal, amíg a vállunk nem kerül a térd elé. Karoljuk át a jobb lábszárunkat a jobb karral, ideálisan félúton a térd és a boka között. Ahogy fejlődik az előrehajlításunk, lejjebb tudunk majd kulcsolni a lábszáron. Törekedjünk arra, hogy a bal csuklót megfogjuk a jobb kezünkkel. Belégzésre emeljük ki a mellkast. A jobb ülőcsont szándékosan felemelkedik a talajról.


Astau: Kilégzésre billentsük előre a medencét és nyújtozkodjunk a törzsünkkel. Tartsuk rajta a súlyt a behajlított lábunkon, és ezáltal tartsuk aktívan. Használjuk mindkét lábat, lábfejet és csípőhajlító izmot arra, hogy előrenyújtózkodjunk. Emeljük tovább a mellkast, és helyezzük merőlegesen a kinyújtott lábunkra. Hogy még mélyebbre lazuljunk a pózban, amikor előrehajoltunk, eresszük vissza a földre a jobb ülőcsontunkat, és emeljük a jobb térdet messzebb a talajtól. A nyújtott lábunk sarkát továbbra is nyomjuk a talajba.


Emeljük a mellkast el a térdünktől, de nyújtózkodjunk vele tovább a bal láb irányába. Ez nem csak az ellen véd, hogy púposítsuk a hátunkat, hanem erősíti a hátizmokat, mivel aktiváljuk a törzs nyújtó izmait. Tartsuk ki a pózt öt légzésig.


Nava: Belégzésre emelkedjünk fel és engedjük el a kezeket. Kilégzésre helyezzük a kezeket a talajra, miközben a térdet tartsuk a váll mögött, ha lehetséges.


Dasa: Belégzésre emeljük fel magunkat.
Ékádasa: Kilégzésre csaturanka dandászana.
Dvádasa: Belégzésre felfelé néző kutya.
Trajódasa: Kilégzésre lefelé néző kutya.
Csaturdasa-vimsatihi: Ismételjük meg a pózt a bal oldalra is.


Praktikus tanács: Az ajándék


A Marícsjászana A olyan, mint egy nehezített előrehajlítás. Nagy kihívást jelent azoknak, akiknek kötött a hamstringje, mert hajlamosak arra, hogy ne helyezzenek súlyt a behajlított lábra, hanem ahelyett az egyenes lábra dőljenek rá. Ezzel pontosan a pózban rejlő kihívást kerülik el, ami a behajlított láb csípőjének nyitása lenne. Ez a póz felkészíti a csípőt a kúrmászanára. Ez a fajta hajlékonyság szükséges a lábnak a nyakba helyezéséhez is. 


Az előrehajlítást csupán a csípőhajlító izmok végzik, és a lábak, a lébfejek és a törzs támogatja. Amikor kulcsoljuk a kezeinket, akkor megszűnik a kísértés, hogy a karokkal is segítsük az előrehajlítást a Marícsjászanában.  A Marícsjászana A terápiás hatása az, hogy megerősíti ezeket az izmokat. A nehezítés tehát ajándékká válik.


Mitológiai háttér: Marícsi bölcs


Itt a pózok új csoportja kezdődik, amelyeket Marícsjászanának neveznek, és amelyek elsődlegesen csípőnyitó ászanák. Maharisi Marícsi emlékének vannak szentelve (a név maga azt jelenti, hogy fénysugár). Marícsi az Úr Brahmá elméjéből született hat fiának egyike, és Kasjapa Risi apja, aki a félistenek, démonok, emberek és állatok ősatyja. Marícsi több alkalommal is szerepel a Mahábháratában, ahol Ardzsúna születését ünnepli és meglátogatja Bhísmát a halálos ágyán. A Bhágavata Puránában azt olvassuk, hogy Marícsi elvégzett egy rituálét, amiben megtisztította az Úr Indrát a Vritra nevű bráhmana megölésének bűnétől. Úgy tartják, hogy földi életének befejezése után Marícsi a Nagymedve csilagkép egyik csillaga lett."


Megjegyzések: Én úgy szeretem oktatni a Marícsjászanát, hogy a jobb lábszár függőleges marad, amikor belemegyünk a pózba, és nem dől előre vagy kifelé. Ez a tengely, amire ráfűzzük a felsőtestet. Ha túlzottan hátravisszük a sarkunkat, vagy nagyon bent hagyjuk az ülőcsontnál, akkor nem lesz annyira stabil a póz. Arra is törekedni kell, hogy a jobb térd belső fele és a hónaljunk között megszűntessük a rést. Ezért minél szorosabban kell kulcsolni, mint ahogy az összes krakulcsolós pózban is tesszük. Arra is hajlamosak vagyunk, hogy a kinyújtott lábat bokában elernyesszük, és én Maehlétől eltérően azt javaslom, hogy amennyire a hamstringek engedik, maximálisan pipáltassuk vissza a kinyújtótt láb fejét, és úgy nyomjuk a sarkunkat a talajba, valamint forgassuk a combot befelé, hogy ne dőljön ki oldalra. Ha túl mélyre tudunk előrehajolni egyenes gerinccel, akkor a lábujjak helyett a dristi nyugodhat a sípcsonton is.   

Nincsenek megjegyzések: