A mai világban a marketing legalább olyan sokat nyom a latban, mint a felkínált áru vagy szolgáltatás minősége. Nem különb a helyzet a jógaoktatói tanfolyamok terén, ahol szintén hatalmas a versengés a tanoncokért, akik aztán, fél év vagy 200 óra leteltével kiözönlenek a jógapiacra (a személyi edzőkhöz és sportoktatókhoz hasonlóan) és képviselik azt a minőséget, amit az oktatáson kaptak (és jó esetben befogadtak), illetve amit még hozzá tanultak és tapasztaltak.
A marketing-fogásoknál maradva, nem árt, ha az ember mögé lát egy kicsit, és elgondolkodik, amikor egy-egy jól hangzó reklámszöveget olvas, hogy valójában mit is ígérnek nekem ezen a tanfolyamon? Az egyik ismert képzőintézmény honlapjáról idézek, nem említve azért nevet, és nem is minősítve a képzést, itt inkább csak a marketingről és a mögötte rejlő értékek viszonyáról szeretnék szólni:
"HAT DOLOG, AMIT MÁS TANFOLYAMOKON NEM TANÍTANAK, TE VISZONT TUDNI FOGOD:
- Hogyan helyezd el magad a XXI. században jógaoktatóként?
- Hogyan találd meg az egyedi hangodat, stílusodat, megjelenésedet ahelyett, hogy egy lennél a szürke tömegből?
- Hogyan motiváld az óráidon a különböző lelkületű vendégeidet?
- Mit mondj, ha megkérdezik a vendégeid, hogy ezt vagy azt az ászanát miért gyakoroljuk? (Hát, nem azért, mert a guru 100 éve azt mondta.)
- Mire figyelj, amikor kiszámolod, mennyit kérj egy foglalkozásért? (Mert nem úgy árazunk, hogy körbenézünk, aztán bemondunk egy olcsóbb árat.)
- Hogyan igazodj ki a mai - átláthatatlan - jógarendszerek között?"
1. Nos, valóban nem árt, ha a jógaoktatót modern szemléletben képezik ki, ugyanis a belső és külső elvárások jelentősen eltérhetnek attól, ami mondjuk a középkorban uralkodott. A modern élet kihívásait és a jóga klasszikus rendszerét összeegyeztetni sem életmódban, sem szemléletmódban nem egyszerű, ne várjuk azonban egy jógaoktatói tanfolyamtól, hogy kulcsrakész megoldásokat ad a kezünkben a sikeres jógaoktatói karrierhez. Engem néha úgy keresnek meg a hallgatók, hogy mér jelentkezéskor órát szeretnének kapni az Atmában, ami lássuk be, objektíve lehetetlen, amikor van egy kiforrott és rutinos oktatói gárdám, akikkel évek óta együtt dolgozunk.
2. Az egyéniség kibontakoztatása a jógaoktatásban valóban fontos feladat, ámde két dolgot ne felejtsünk el: 1. Sokan vannak, akik nem is akarnak kitűnni a szürke tömegből és megtalálni az egyéniségüket, inkább másolnak másokat vagy jellegtelen közkatonák maradnak. Ez egy jellembeli dolog, amit pár hónap alatt megváltoztatni szinte lehetetlen. Persze az ilyen emberek számára nem annyira szerencsés egy ilyen, mondhatni "prezenteri" szakma választása. 2. Azok, akik hajlandóak és képesek is megtalálni a saját hangjukat, egyéniségüket, gyakran egy életen keresztül dolgoznak ezen, és a folyamatot sok-sok kudarc és frusztráció kísérheti, ez nem egy egyszerű történet. Egy irodában püfölni a klaviatúrát sokkal kevésbé kreatív feladat, mind önmagadat megtalálni és átadni jógatanárként.
3. A vendégek motiválása megint egy kényes kérdés, ami nem csak szociális és pszichológiai érzékenységet, hanem sok-sok éves rutint is igényel. Addig gyakran belecsúszhatunk abba, hogy sok vendéget veszítünk, mert nem tudtuk felkelteni az érdeklődésüket a jóga iránt, vagy esetleg túltoltuk az elvárásokat velük kapcsolatban. Mindkettőre van példa. De még ha a tanár meg is találja a tökéletes egyensúlyt és a leghatékonyabb motivációs faktorokat (pl. személyes példa, személyes kapcsolat, az órák személyre szabása stb.), akkor is törvényszerű lesz a vendégkör folyamatos cserélődése. Az sem helyes, ha emiatt ostorozza magát az oktató folyamatosan.
4. Az ászanák és egyéb jóga-gyakorlatok hatásával és jelentőségével természetesen tisztában kell lennie a tanároknak, de azért itt is előfordul, hogy egyik vagy másik iskola, tradíció a saját dogmáját fogja erőltetni, és le akarja szoktatni a tanárt a gondolkodásról, az elé tálalt információk analizálásáról és megkérdőjelezéséről. Az valóban igaz, hogy ami 100 éve Indiában megfelelt, az most és itt nem biztos, hogy ugyanúgy alkalmazható. A tekintélyelvűség helyett a megfontolt bölcsességet kellene kifejlesztenie egy rátermett oktatónak.
5. A pénzügyi kérdés is furfangos dolog a jógaoktatásban, csakúgy, mint bármelyik szolgáltatásban. Vannak jóm szakemberek, akik nem mernek vagy nem akarnak sokat kérni, és vannak kevésbé felkészült, ámde karizmatikus oktatók, akik valóban komoly pénzeket tudnak keresni a jógaoktatással. Azt már megtanultam, hogy ami ingyen van, vagy nagyon olcsó, azt az emberek nem becsülik meg, ellenben, ami szemtelenül drága, azt meg sok ember nem engedheti meg magának. Sok esetben persze az oktatónak, mint alkalmazottnak, a stúdióhoz kell igazodnia az árképzésben, és nem hozhat független döntéseket.
6. A mai jógarendszerek között kiigazodni valóban nem könnyű feladat, és talán nem is kell mindenről mindent tudni. Én például Hot jógát oktatok tíz éve, de még sohasem voltam Bikram jógán. Viszont voltam más jellegű hot jóga órákon, amik tetszettek. Bikramra valahogy nem vágyom. Egy oktatónak nem árt, ha minél több óratípust, irányzatot, oktatói stílust megismer. Azonban ennek is inkább a saját utad és hangulatod megtalálása a cél. Nem kell feltétlenül megtanulni és oktatni minden olyan órát, ami éppen divatos, ha úgy érzed, hogy az nem igazán hozzád szól. Azonban ma már elvárás a jógaoktatókkal szemben, hogy többféle óratípust is meg tudjanak tartani, mert a vendégek az áron, elhelyezkedésen, az oktató személyiségén stb. túl azt is nézik, hogy milyen típusú terhelést vagy jógaórát kapnak.
Ezt a témát pedig majd a következő blogbejegyzésben szeretném továbbfejtegetni, hiszen egy kezdő oktató gyakran saját magával sincs tisztában, és nem tudja eldönteni, hogy melyik irányzatot kövesse, gyakorolja, oktassa. Nem mellékesen akkor hadd biggyesszem ide a szeptemberben induló 6 in 1 jógaoktatói képzésünk leírásának linkjét: http://atmacenter.hu/jogaoktato-kepzes/200-oras-jogaoktatoi-kepzes-6-in-1/
