2010. december 27., hétfő

Eredet

Természetesen az azonos című filmről van szó, legalábbis ami a magyar címet illeti. Szerintem nem sok köze van az eredeti "Inception" címhez, amit inkább "Beültetésnek" fordítanék, legalábbis a filmet látva. Néhány sor a filmből, aztán egy kicsit összekapcsolom a film alapötletét a tegnapi blogbejegyzés témájával, az alvással, a meditációval és a megvilágosodással. 


"Egy gondolat. Szívós. Erősen fertőző. Amint egy gondolat eluralkodott az agyon, szinte lehetetlen eltávolítani. Egy teljesen kifejlődött, teljesen megértett gondolat, ami megmarad. Valahol ott belül."


"Egy gondolat olyan, mint egy vírus. Ellenálló. Erősen fertőző. És a gondolat legkisebb magja ki tud fejlődni. Kifejlődik és meghatároz ... vagy megsemmisít téged. A legkisebb gondolat, mint ez: "A te világod nem valóságos."


A film ugyebár arról szól, hogy az emberek álmait manipulálja egy csapat jól felkészült "álom-hekker". Általában információkat szereznek az alany tudatalattijából, de ez esetben egy gondolat beültetése a feladat. Attól eltekintve, hogy az álom-manipulálás technikai kivitelezésének hihetővé tételére nem fektetett túl sok hangsúlyt a film szerzője, érdemes eljátszadozni a gondolattal. Van egy olyan jelenet a filmben, amikor emberek fekszenek egy marokkói álompor-keverő műhelyében, és álmodoznak. Az álmaikban kreált valóságot arra használják, hogy kimeneküljenek az ébrenlét sivárságából, mint egy ópiumbarlang vendégei, akik a saját tudatuk bugyraiban bolyonganak a tudatmódosító szer hatására, amely elmossa a vélt és valós világ közötti határokat.


Az álomból viszont egyszer fel kell ébredni, és szembesülni a rideg valósággal. Egyetlen módja van a menekvésnek, amikor elhitetjük önmagunkkal, hogy a valóság az álom, és az álom a valóság.  Cobb, a film főszereplője ezt a gondolatot ültette be a felesége, Mal fejébe, ami azután gyökeret is vert, és felborította Mal realitás-érzékét. 


Ebben a világban kétféle ember van: az egyik az önmegvalósítás útján halad, a másik pedig belefeledkezik az álomba. A jóga és a meditáció célja az, hogy rátaláljunk eredeti önvalónkra, és ráébredjünk a végső valóságra. Ennek ismeretében az anyagi világ valósága tényleg illúziónak tűnik csupán, bár átmenetiségében azért valósabb, mint egy álom. Mégis, ez a folyamat is egy gondolatból fakad, méghozzá abból a gondolatból, hogy megtaláljuk a Legfelsőbbet. Amikor ez a gondolat gyökeret ver az elmében, és mindent áthat, képessé válunk arra, hogy elérjük a sikert a jógában. A meditáció olyan erőteljes eszköz, hogy ha bármit állítunk a középpontjába, azt előbb vagy utóbb el fogjuk érni. A gondolat meghatároz, vagy megsemmisít bennünket. Egy materialista szemszögéből az a gondolat, hogy Isten teremtményei vagyunk, puszta vírusnak tűnik. De a jógi elindul a gondolat útján, és amikor elméje tűhegyessé válik, és képes átszelni az illúzió burkait, akkor ott találja magát Isten színe előtt, és semmi kétsége nem marad afelől, hogy mi az álom, és mi a valóság. 


Szóval, hogyha őszinte szívvel meditálunk, és keressük a végső valóságot, akkor minden bizonnyal meg is fogjuk találni. Ha viszont menekülni akarunk előle, akkor marad az illúzió, amit akármennyire valóságosnak is hiszünk, soha nem lesz az igazi.

Nincsenek megjegyzések: