Vriksászana

Mielőtt néhány megjegyzést fűznék Gregor Maehle meglehetősen részletesre sikeredett leírásához az Ardha-baddha-padmóttánászanáról, szeretnék ismertetni egy rávezető pózt, amit Ajay közvetlenül előtte szokott csináltatni.


Vriksászana (fapóz)


Dristi: orrhegy


Ékam: Belégzésre fogjuk meg a jobb lábfejünket és helyezzük a bal comb belső oldalára, lehetőleg úgy, hogy a sarkunk a gátnál legyen. Kilégzésre a tenyereket érintsük össze üdvözlőtartásban a mellkas előtt. 


Dvé: Belégzésre emeljük a karokat a magasba, és tartsuk ki a pózt öt légzésig. Bal talpunkkal dolgozzunk a talajba, a lábujjakat szétterpesztve, de a belső boltozatot emelve, anélkül, hogy a sarkunk belső oldala vagy a nagylábujj töve elemelkednek a talajról. Húzzuk fel a térdkalácsot, feszítsük meg a combizmot, és a jobb talpunkkal nyomjuk kifelé a bal comb belső felét, miközben a bal combunkkal nyomjuk visszafelé a jobb talpat. A bal lábnak némiképp kifelé kell dőlnie, hogy a gerincünk függőleges maradhasson a féllábas pózban. De mindkét csípő legyen aktív, és tartsuk őket egy magasságban. 


A jobb láb hamstringje aktív, a comb és a lábszár közötti rést igyekezzünk megszüntetni. A combot forgassuk hátrafelé, miközben a jobb csípőt toljuk előre, a bal csípőt pedig ne engedjük előre, hanem hozzuk vissza a test síkjába. A póz kétdimenziós, vagyis ha a falnál végezzük, a falnak háttal vagy szemben, akkor az egész testfelületnek a falhoz kell érnie.


Az egész gerinccel és a karokkal nyújtózkodjunk fölfelé. A bal talpunk, a gát, a fejtető és az összeszorított tenyerek egy függőleges tengelyen helyezkedjenek el. Nyújtsuk meg a nyakunkat, szélesítsük és eresszük le a vállakat és a lapockákat, a szegycsonttal nyújtózkodjunk fölfelé, de ne engedjük a derekunkat behajolni, ugyanúgy, mint a tádászanában. A tenyerek erőteljes összenyomása elősegíti a vállöv szélesen tartását. A könyökünket tartsuk teljesen egyenesen. A karokat nem kell a fülünkhöz szorítani, mert akkor hajlamosak leszünk megemelni a vállakat, és a tüdőcsúcsokba, valamint a bordakosárba is kevesebb levegő fog jutni. A nyak hosszú, a fejtetővel nyújtózkodjunk fölfelé.


Tríni: Kilégzésre engedjük le a karokat és a lábunkat szamaszthitibe. 


Csatvári-pancsa: ismételjük meg ugyanezt a bal láb emelésével, majd térjünk vissza szamaszthitibe. A gyakorlat segít finoman tudatosítani a csípőnyitásban részt vevő izmokat, és hasznos előkészítő póz azok számára, akiknek még féllótuszba is nehezen sikerül felemelni a lábukat álló helyzetben a csípő kötöttsége vagy a térd sérülései miatt.


Az álló egyensúlyozó pózoknál problémás lehet az orrhegyre nézés, mivel így nehezebb egyensúlyozni. Eben az esetben válasszunk ki egy pontot a falon szemmagasságban, és oda irányítsuk a tekintetet.