2018. március 3., szombat

A gyakorlás és az ájurvédikus testalkat

Újabb részlet a Csandra-krama könyvből:

A jóga lényege az ellentétes polaritások kiegyensúlyozása: minden test, minden gyakorlás és minden ászana magában foglalja a felhalmozást (prána) és a leépítést (apána), az összehúzódást (vjána) és a kiterjedést (udána), a testet és az elmét is. Az ellentétek kiegyensúlyozását a tudatosság növelésével érhetjük el minden egyes pózban, gyakorlat közben. Például az előrehajlításokban a tudatosság általában a végtagokra irányul (a karokra és vállakra a lábak fogása miatt; illetve a lábakra és a combhajlítókra). Holott a törzs elülső és hátulsó oldalára kellene koncentrálni, a derekunkat nyújtani, a belső szerveket pedig összepréselni kellene. A hátrahajlításoknak gyakrabban érezzük azt, hogy megrövidül a derekunk, ahelyett, hogy a test elülső oldalának kiterjedését éreznénk. Összességében a gyakorlás során arra kell figyelni, hogy harmonizáljuk az erőket és az elemeket, ne pedig túlfokozzuk.

Az egyes vájuk dominanciája mindenki esetében egyénileg változik. Ez a különböző ájurvédikus testalkat-típusok, azaz dósák formájában nyilvánul meg. A három dósa a kapha, pitta és a váta. A kapha a víz és föld kombinációjaként jön létre, a pitta a tűz és a víz kombinációjaként, míg a váta a levegő és éter kombinációjaként. A váta testalkatúak mobilisabbak, és vékony testfelépítésűek, ihajlamosak az idegrendszeri túlérzékenységre. A pitta típusúak célorientáltak, izmosabb, stabilabb testfelépítésűek és rámenősebbek. A kapha nyugodtabb, nagyobb, súlyosabb testalkatú és lassúbb természetű. Mindenki rendelkezik mindhárom dósa valamilyen arányú kombinációjával, melyek közül általában egy vagy kettő dominál. Az egyéni testalkat függvényében egy bizonyos típusú (például jang vagy jin) gyakorlás erősítheti vagy kiegyensúlyozhatja a dósák működését. Például az aktív mozgás támogathatja a vátát, de ki is billentheti, ha túlzott a mozgás mértéke. Az aktivitás, koncentráció és versenyszellem támogathatja, vagy ki is billentheti a pittát; valamint a tétlenség és elcsendesedés támogathatja vagy éppenséggel kibillentheti a kaphát. Érdemes hozzáigazítani a gyakorlásunkat ezekhez a tényezőkhöz.

Például, a váta alkatúak vonzódnak a vinyásza jógához, a kapha alkatúak viszont inkább kerülik a fizikai aktivitást. A váta vonzódása a mozgáshoz természetes és egészséges, csak az nem megfelelő, ha túlfokozzuk a vátát, például annak érdekében, hogy a másik két dósát csökkentsük. Mindenkiben mindig jelen van mindhárom dósa, és a problémát általában az okozza, ha ezekből egyet túlhangsúlyozunk. Például a lassúbb mozgás jót tesz a váta alkatnak. A rövidebb gyakorlás kedvezőbb lehet egy kapha alkatúnak, míg a belső fókusz és a dristi fenntartása segíti a pitta egyensúlyba hozatalát.


A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a dósák egyensúlya folyamatosan változik, méghozzá számos tényező hatására: időjárás, éghajlat, évszakok, napszakok, holdciklus, egészségi állapot, életmód, stressz, pihenés, étrend, pszichológiai tényezők. Érdemes egy ájurvédikus orvos vagy szakértő segítségével megállapítani a születéskori, számunkra megfelelő ideális dósa-testalkatot, majd időnként ellenőriztetni, hogy milyen irányba tértünk el tőle.

Nincsenek megjegyzések: