2018. április 24., kedd

Sri Thirumalai Krishnamacharya

Új könyv készül: Sri Thirumalai Krishnamacharya összes műve lesz benne, vagyis a Jóga-makaranda, a Jógászanagalu és egy rövidebb cikke. A könyvet Krishnamacharya életrajzának rövid ismertetésével kezdem. 

Sri Thirumalai Krishnamacharya összes műve

Sri Thirumalai Krishnamacharya élete(1888-1989)

(A.G. Mohan: Krishnamacharya- His Life and Teachings című könyve alapján) 

Thirumalai Krishnamacharya 1888 novemberében született a Mucukundapuram nevű faluban, a dél-indiai Karnataka államban. Apja Srinivasa Tatacarya, anyja pedig Ranganayakiamma volt. Dédnagyapja Srinivasa Brahmatantra Swami volt, a mysore-i Parakala Math vezetője, mely a vaisnavahagyomány egyik nagy múltú és köztiszteletben álló intézménye. A vaisnavizmusa hinduizmus egyik prominens ága. Nevét az Úr Visnuról kapta, akit Nárájanának is neveznek, és akinek az odaadását hangsúlyozzák a vaisnavák

Gyermekként, Krishnamacharya képzést kapott a Védák tanulmányozása terén, először az apjától, ahogy az akkoriban szokás volt az ortodox brahmin családoknál. A Védák alkotják a mai hinduizmus alapját képező tudásanyagot. Amikor Krishnamacharya elérte a tizenkét éves kort, a Parakala Mathban és a mysore-i egyetemen folytatta tanulmányait. A szanszkrit nyelv mellett a védikus filozófia különböző iskoláival is megismerkedett, mint például a púrva mímámszával, mely a különböző rituálék és a védikus életmód gyakorlását hangsúlyozza. Ezzel egy időben Krishnamacharya az ászanákat(jógapózokat) és apránájámát(a jóga légzéstechnikáit) is tanulta az apjától. Sok tanult védikus bölcs is meglátogatta a Math-ot, és ahogy Krishnamacharya beszélgetett velük, egyre erősödött a vágya, hogy még többet tanuljon. Megtanulta a védántafilozófiát Sri Krishna Brahmatantra Parakala Swamitól, a Parakala Math akkori vezetőjétől, valamint két fokozatot os szerzett a mysore-i egyetemen, az egyiket a Védák magyarázatában (Véda Késari, vagyis a „Védák oroszlánja”), a másikat pedig apúrva-mímámszában(Mímásza Vidván).

1906-ban tizennyolc éves korában Krishnamacharya elutazott Varanasi szent városába, melyet hagyományosan a tanulás központjaként tisztelnek Észak-Indiában. Ott a szanszkrit nyelvtant és a logikát (tarka) tanulta. A varanasi Queens College-ben tanult, és Assi Ghatnál lakott, minden nap hat mérföldet sétált az egyetemre. Krishnamacharya órái 6.30-tól 10:30-ig tartottak. Utána búzalepényt csinált a lisztből, amit koldult. Akkoriban az volt a szokás, hogy a diákok ételt koldultak, a családosok pedig támogatták őket. Krishnamacharya egyik vezető tanára Vamacharana Bhattacarya volt. Az egyetem rektora a híres tudós, Ganganath Jha volt. Amikor megtudta, hogy Krishnamacharya anyagi nehézségekkel küzd, Ganganath Jha azt javasolta neki, hogy pályázzon ösztöndíjra. A teszt kitöltéséhez elengedhetetlen volt a hindi nyelv ismerete, amit Észak-Indiában beszélnek, Krishnamacharya azonban engedélyt kért, hogy Telugu nyelven vizsgázhasson. A hatvanhárom jelölt közül Krishnamacharya volt az egyik a háromból, akiknek sikerült a teszt, így megkapta az ösztöndíjat. Nem sokkal utána sikeresen letette a tanári vizsgát, és Ganganath Jha megkérte Krishnamacharyát, hogy tanítsa a fiát, Amarnath Jha-t. A szünidejében Krishmanacharya a Himalájában zarándokolt gyalogszerrel.

Nincsenek megjegyzések: