2019. május 13., hétfő

A Smaragdtábla titkai

Hermész Triszmegisztosz alakjáról és az egyiptomi Thoth-al való esetleges azonosságáról már írtam a múlt héten, most talán idekívánkozik némi információ a műveiről, melyek közül a leghíresebb a Smaragdtábla. Az alábbiakban erről közlök némi olvasnivalót.

Hamvas Béla az alábbiakat írja a Smaragdtábla eredetéről és szerzőségéről:
„...A smaragdtábla az őskori (spirituális) hagyomány nagy és jellegzetes műve... Latin nyelven maradt fenn. Egyesek szerint görög szövege is volt, de elveszett... A Tabula smaragdina tizenhárom mondat. Szerzője a szöveg szerint Harmész Triszmegisztosz (Háromszor a legnagyobb Hermész). Hermész nevét a gnosztikusok és az alexandriai iratok jól ismerik. A legvalószínűbb hipotézis, hogy egyiptomi származású ember volt, bár a név nem személynév, hanem úgynevezett beavatási fokozat. Lehet, hogy Thoth volt, Thoth pedig az egyiptomi leviták magas kasztja, mint Iránban a Zarathrusztra, vagy Indiában a Risi. Ma úgy mondhatnánk, hogy mester volt. Kora bizonytalan. Vannak, akik a keletkezését az özönvíz után, az első generáció idejére teszik, de nem tudni, hogy a Krisztus előtt 8000-ben, vagy a 12000-ben történt özönvízre gondolnak-e? Hermész Triszmegisztos Tekintélye igen nagy volt. Felőle még az (keresztény) egyházatyák is különös tisztelettel beszélnek. Az Alexandriai korból egész sereg, főként dialogizált értekezés maradt fenn. A gyűjtemény általában a Corpus Hermeticum neve alatt ismeretes. Ezek az értekezések – ha töredékesen is - világosan jelzik, hogy valamely Beavatás oktató művei.”
Az alábbiakaban az eredeti latin szöveget közlöm Hamvas Béla fordításával.

Tabula Smaragdina (Hamvas Béla fordítása)
1 . Verum, sine mendatio, certum et verissimum.
Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.

2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unis.
Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.

3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unis: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione.
És ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett.

4. Pater eiust est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est.
Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.

5. Pater omnis thelesmi totius mundi est hic.
Ő a theleszma, az egész világ nemzője.

6. Vis eius integra est, si versa fuerit in terram.
Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.

7. Separabis terram ab igne, subtile a spisso, sauviter, cum magno ingenio.
Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel.

8. Ascendit a terra in coleum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi. Ideo fugiat a te omnis obscuritas.
A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ felett így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér.

9. Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem, omnemque solidam penetrabit.
Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.

10. Sic mundus cratus est.
A világot így teremtették.

11. Hic adaptationes erunt mirabiles, quarum modus est hic.
Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.

12. taque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi.
Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém.

13. Completum est quod dixi de operatio solis.
Amit a Nap műveleteiről mondtam, befejeztem.

Alább pedig Hermész Corpus Hermeticumának rövid összefoglalóját olvashatjuk, 48 pontba szedve.
Hermész Triszmegisztosz: 48 alapelv összefoglalása Tatiosz tanítására
1. Minden test mozgatott; csak az anyagtalan mozdulatlan.
2. Minden test átalakul, de nem mind oszlik fel.
3. Minden élőlény létrejött; de nem mind halandó (ahogy nem is mind halhatatlan).
4. Ami bomlékony megszűnhet; ami felbomolhatatlan, (az változhatatlan; ami változhatatlan), az örök.
5. Ami folyamatosan keletkezik, az folyamatosan pusztul, de ami csak egyszer született, nem bomlik fel és nem alakul át semmi mássá.
6. Először Isten, másodszor Kozmosz és harmadszor az Ember.
7. A Kozmosz az Emberért és az Ember az Istenért.
8. A lélek érző része halandó; értelmi része halhatatlan.
9. Ami csak létezik, változásnak kitett; (de nem minden létező szüntethető meg). (minden lét kettős; egy lét sem állandó).
10. Minden lét felruházható mozgással; egyedül a nemlét mozdíthatatlan.
11. Nem minden dolgot mozgat (kelti életre) lélek, de ami mozog, azt a lélek mozgatja (kelti életre).
12. Minden ami érző, passzívan ösztönzött (és átmeneti); egyedül az értelem mentes a passzív befolyástól.
13. Minden, ami szenved, élvezethez is jut (lévén halandó); minden ami élvezethez jut, szenvedni fog.
14. Nem minden test betegszik meg; de minden megbetegedett test bomlékony.
15. Istenben értelem van, az értelemben indítóok.
16. Semmi valós nincs a megtestesülőben; semmi hamis az anyagtalanban.
17. Minden ami létrejött, változásnak kitett; de nem minden létrejött szüntethető meg.
18. Semmi jó sincs a földön; ahogy semmi gonosz a mennyben.
19. Isten jó; az ember rossz.
20. A jó az akarat folytán támad; a gonosz az akarat ellenére.
21. Az Istenek azon dolgokat választották, melyek jók; az emberek a rosszakat, mert azokat hitték jónak.
22. A törvénynek való engedelmesség egyetértés Istennel; a törvénytelenség harc ellene.
23. Isten törvénye az erény; az ember törvénye az erkölcstelenség.
24. A kozmosz számára az idő körkörös mozgás; az ember számára az idő pusztulás.
25. A mennyben minden változhatatlan; a földön semmi sem állandó.
26. A mennyben így nincs megkötöttség; a földön nincs szabadság.
27. Semmi sem ismeretlen a mennyben, a földön semmi sem tudott.
28. A mennyei nem lép érintkezésbe a földivel, de a földi érintkezik a mennyeivel.
29. Minden feddhetetlen a mennyben; a földön semmi sincs hiba nélkül.
30. A halhatatlan nincs passzív befolyásnak (zavaró szenvedélyeknek) kitéve; csupán a halandó az, mely passzívan ösztönzött (szenvedélyektől zavart)
31. Ami nemzett nem mindig halandó; de ami halandó, az mindig olyasmi, ami nemzett.
32. A bomlandó testnek két létezési szakasza van; a fogantatástól a születésig (növekedés) és a születéstől a halálig (csökkenés); az örök valóságnak ellenben egy időszaka van, az egységben-lét.
33. A bomlékony testek nőnek és csökkenek; az örökkévalók nem növekszenek, ahogy nem is csökkennek.
34. A bomlékony dolgok ellentéteikké alakulnak át (tovább oszthatatlan elemekké); az örökkévalók vagy önmagukba, vagy a hasonlóba.
35. A születés a pusztulás kezdete; a pusztulás a születésé.
36. Ami végződik az kezdődik; ami kezdődik, annak egyszer vége is lesz.
37. A létezők közül egyesek testek, mások formák vagy erők. A forma és az erő anyagtalan, de testben van.
38. A halhatatlan semmit sem fogad be a halandóból, de a halandó befogad a halhatatlanból.
39. A halandó nem vesz fel halhatatlan testet, de a halhatatlan felveszi a halandó testet.
40. Az erők nem felfelé, hanem lefelé működnek.
41. Ami a földön van nem válik hasznára a mennybélinek, de minden ami a mennyben van, használ a földinek.
42. A menny az ősi elem; a föld a legutolsó elemek között.
43. A Gondviselés Isten rendelkezése; a Szükségszerűség a Gondviselés eszköze.
44. A véletlenszerűség rendszertelen mozgás; a képesség erő, mely rendezetten hat.
45. Mi más Isten, mint változtathatatlan Jó? És mi az ember, ha nem változékony rossz?
46. A föld okszerűtlen, a menny ésszerű.
47. A menny halhatatlan létet hordoz, a föld megszűnő testeket.
48. A mennyei dolgok az égi erők (Gondviselés) hatása alatt állnak; a földi dolgok a (Szükségszerűségnek) alávettetek.

"Tekints egy gyermek lelkére, fiam, egy lélekre, mely még nem azonosult forrásától való különválásával; mert teste még kicsi, s nem növekedett teljes terjedelművé. Mily gyönyörű is egészében egy ilyen lélek, mint ez! Még nem szennyezik testi szenvedélyek; s alig vált el a Kozmosz lelkétől. Amikor viszont a testnek terjedelme megnőtt, s lehúzta már a lelket anyagi tömegébe, mindez a felejtést idézi elő; és így a lélek elválik a széptől és a Jótól, s már nem részesedik többé belőlük; sőt eme felejtéssel a lélek romlottá válik. Mikor azonban az emberek feladják a testet, a folyamat megfordul. A lélek felemelkedik a saját helyére, és elválik az életerőtől; s az értelem is elválik a lélektől. Így az értelem, mely a természetében isteni, megszabadul burkaitól; s magához véve a tűztestet, keresztülvándorol a tér egészén, hátrahagyva a lelket, hogy megítélhessék, és elnyerje büntetését érdemeinek megfelelően."

A Smaragdtábla tanításainak állítólag létezik egy tizenöt táblából álló változata, melyet M. Doreal kapott meg médiumi közlés formájában, Az ő változatát magyarázatokkal itt olvashatjátok:
I. Smaragdtábla - Az Atlantiszi Thoth története

II. Smaragdtábla - Az Amenti Csarnok termei

III. Smaragdtábla - A bölcsesség kulcsa

IV. Smaragdtábla - A Megszületett Tér

V. Smaragdtábla - Unal lakója

VI. Smaragdtábla - A mágia kulcsa

VII. Smaragdtábla - A hét Úr

VIII. Smaragdtábla - A misztériumok kulcsa

IX. Smaragdtábla - A tértől való szabadulás kulcsa

X. Smaragdtábla - Az idő kulcsa

XI. Smaragdtábla - A fent és a lent kulcsa

XII. Smaragdtábla - Az ok és okozat törvénye és a Prófécia kulcsa

XIII. Smaragdtábla - Élet és Halál kulcsai

XIV. Kiegészítő Smaragdtábla - A Jelképek

XV. Kiegészítő Smaragdtábla - A Titkok Titka

M. Doreal eredeti könyve Thoth smaragdtábláiról innen letölthető pdf formátumban. Hermész Triszmegisztos Corpus Hermeticumának magyar fordítását pedig itt találjátok meg pdf formátumban. Remélem, hogy érdekes és tanulságos olvasmányokat találtok ebben a bejegyzésben is!

Nincsenek megjegyzések: