2009. október 23., péntek

Gyakorlat és filozófia

Ashtanga-yoga, Practice & Philosophy. Ez a címe Gregor Maehle könyvének, amelyikből már korábban idéztem egy részletet. Azt hiszem, a további blogbejegyzésekben még gyakran fognak előbukkanni részletek ebből a könyvből, mert nagyon érdekes dolgokat ír. Jelenleg ez a könyv a nálam a toplistás, Szabi jóvoltából, aki Mysore-ból hozta nekem. Aki esetleg gondolkodik rajta, hogy beszerezze, a Google Books-ban bele is olvashat. Végre egy Astanga-oktató, aki gondolkodik is! Persze lehet, hogy a többiek is gondolkodnak, de a legtöbb Astanga-könyvben viszonylag rövid az elméleti rész (kb. 1%). Ehhez képest Maehle meglehetős részletességgel feldolgozza a Jóga-szútrát is, így terjedelemben kb. a fele az elmélet és a fele a gyakorlat, vagyis az ászanák szintén anatómiai részletekbe menő leírása.

Nos, kezdjük az elején, mert már a bevezető is remekbe szabott darab:
"Egy tanulmányi utam során az Ashtanga Yoga Research Institute-ba, Mysore-ba, 1996-ban, megkérdeztem K. Pattabhi Jois Astanga-mestert, hogy mi a kapcsolata az Astanga Vinyásza módszernek a különböző jóga-írásokkal. "Ez Patandzsali-jóga", közölte a mester, arra utalva, hogy ennek az iskolának a szempontjából az ősi bölcs Patandzsali által összeállított Jóga-szútrák a legfontosabbak.

Azt mondta, hogy ez egy nehéz szöveg, és csak őszinte tanulmányozás által lehet eljutni a megértéséig. Arra bíztatott, hogy kezdjem el a Jóga-szútra tanulmányozását napi szinten, hosszú időn keresztül. Ezeknek a tanulmányoknak a kombinálása a napi Astanga vinyásza-gyakorlással fokozatosan ahhoz a következtetéshez vezetett el, hogy a Jóga-szútra és a vinyásza módszer igazából ugyanannak az éremnek a két oldala.

Ennek a könyvnek ez a központi témája. Ahhoz, hogy a jóga gyakorlása sikeres legyen, a gyakorlatot és a filozófiát nem lehet különválasztani. Igazából a gyakorlás újabb megközelítései mindig is a filozófiában gyökereznek, míg a gyakorlás felkészíti az intellektust a filozófiára. Igazából a Jóga-szútra kijelenti, hogy a filozófiai kutatás - szvádhjája, vagy vicsára, ahogy Sankara nevezi - önmagában a gyakorlás egy formája, és a szabadság felé vezető út egyik lényeges összetevője.

Ennek a könyvnek az a küldetése, hogy a két aspektust újra összehozza és helyreállítsa azt, ami történelmileg egy rendszer volt, csak elveszett az idők során.

Az Astanga vinyásza rendszer újrafelfedezése

Az az alképzelés, hogy a Jóga-szútra és az Astanga vinyásza rendszer ugyanannak az éremnek a két oldala, erőteljesen jelen van a modern kori Astanga-hagyomány kezdete óta. K. Pattabhi Jois a mesterétől, T. Kishnamacharyától kapta a vinyásza módszert; Krishnamacharya saját mestere, Ramamohan Brahmachary pedig arra utasította őt, hogy keresse meg az ősi bölcs Vamana által összeállított elveszett írás, a Yoga-korunta állítólagosan utolsó fennmaradt példányát. Krishnamacharya életrajza szerint ("Krishmanacharya the Purnacharya", KYM, Chennai), a Yoga Koruntában nem csak a vinyásza rendszer volt benne, hanem Patandzsali Jóga-szútrája is a Yoga Bhasya kommentárral együtt, amelyet Rishi Vyasa állított össze. Ezek mind egy kötetbe voltak kötve. Ebből is láthatjuk, hogy az ősi időkben az, amit ma két rendszernek tekintenek, amelyeknek csak a neve közös - Patandzsali Astanga-jógája és Rishi Vamana Ashtanga-vinyászája - valójában egy és ugyanaz a rendszer volt." (folyt. köv.)

Nincsenek megjegyzések: