2012. december 13., csütörtök

A nagy fogadalom

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:

"2.31. dzsáti-désa-kála-szamajánavaccshinnáh szárvabhaumá mahávratam 

dzsáti – születés, társadalmi helyzet; désa – ország; kála – idő; szamaja – körülmények; anavaccshinnáh – feltétel nélküli, korlátlan; szárvabhaumá – univerzális; mahávratam – nagy fogadalom.

Ha univerzálisan, a születés fajtájától, helytől, időtől és körülményektől függetlenül gyakoroljuk az öt tilalmat, az a nagy fogadalom.
Sok ember csak feltételesen tarja be a tilalmakat. Lehet, hogy valaki, aki vadászok vagy gazdák törzsében vagy családjában születik, betartja az erőszakmentességet, de mégis megöli a szakmájához tartozó állatokat. Erre utal az, hogy a fogadalmat korlátozza a születés típusa. Ha valaki csak addig tartózkodik az öléstől, hazudozástól vagy lopástól, amíg egy szent helyen van, például egy templomban, akkor azt mondjuk, hogy a jamát a hely típusa korlátozza. Ha valaki csak azért nem veri a gyerekeit, mert karácsony vagy húsvét van, de máskor ezt nem tartja be, akkor azt mondjuk hogy a tilalmat az idő korlátozza. Ha valaki követi az erőszakmentességet, de ezt korlátozza háború vagy terrorcselekmény közben, akkor azt mondjuk, hogy a tilalmat a körülmények korlátozzák.

H. Aranja kommentárjában ad egy példát a kötelesség által korlátozott erőszakmentességre. Ardzsúnának, a Bhagavad-gítá hősének a harc volt a kötelessége, mivel a harcos kaszt tagja volt. Aranja rámutat, hogy a jógik mindenhol és mindig gyakorolják a nem-ártást, ezért nem is tekinti Ardzsúnát jóginak.

Patandzsali azt állítja, hogy ha az öt tilalmat kompromisszumok nélkül gyakoroljuk, ami azt jelenti, hogy univerzálisan, és minden körülmények között, akkor és csakis akkor alkotják a nagy fogadalmat (mahávratát). Korábban említettük, hogy a jóga sohasem törekedett annyira maximalista módon az erőszakmentességre, mint a dzsainizmus, amely még a legparányibb élőlények életének kioltásától is szélsőséges módon tartózkodik.

Tudjuk, hogy az immunrendszerünk falósejtjei sok milliónyi mikroorganizmust mészárolnak le, amely megpróbálja megtámadni a testünket. A genny egy sebben semmi más, mint a halott falósejtek, amelyek „hősi” halált haltak a szülőhazájuk (a testünk” védelmezése közben. Sohasem lehetünk teljes mértékben erőszakmentesek, amíg életben vagyunk. Még az öngyilkosságot is, ami az egyetlen módja volna annak, hogy megállítsuk más mikroorganizmusok folyamatos megölését, az erőszak abszolút formájának és Isten gyalázásának tekintik. Az erőszakmentesség sok tekintetben a gazdagok privilégiuma, mint például bizonyos szenteké, akiknek a szolgái seperték az utat előttük. Egy földműves sok millió szervezetet megöl, miközben a mezőt szántja, de a munkája nélkül mindannyian éheznénk. A cipészt alantas születésűnek tekintik Indiában, mivel a kezeivel hozzáér a bőrhöz, amit pedig a tehénről nyúztak le. Ugyanakkor mindenki használja a szolgáltatásait, és ironikusan, mindenki fenntartás nélkül megérinti a cipőjét, mivel azt hiszi, hogy a cipész már befogadta a tisztátalanságot.

Indiában a legtisztább tápláléknak tartják a tejet, és a tehén szabadon adja, anélkül, hogy bántanunk kellene. De kell, hogy borja legyen ahhoz, hogy tejet tudjon adni, és a borjak ötven százaléka bika. A bráhmanák ezeket eladják a feltételezetten „tisztátalan” muszlimoknak, kaszton kívülieknek és keresztényeknek, akik megölik és megeszik őket, és ezért beszennyezi őket az erőszak. A bráhmana, aki pénzt keres a bikaborjún, tiszta marad, mivel a pénzen keresztül nem terjed a tisztátalanság! Eléggé szomorú az, amikor a filozófiát arra használják, hogy a művelt és kiváltságos személyek (a bráhmanák) továbbíthassák az érdemtelenséget a tájékozatlan és szegény embereknek (az alsóbb kasztoknak). Itt emlékeznünk kell arra, hogy a jógának eszköznek kell lennie az emberiség szolgálatában, és nem fordítva. A jóga azzal az ígérettel kezdi, hogy csökkenteni tudja az emberiség szenvedését, és ha nem tudja ezt beteljesíteni, akkor jobb, ha valami más után nézünk."

Jegyezzük meg azonban, hogy Patandzsali elfogad bizonyos kompromisszumokat a nagy fogadalommal kapcsolatban. Például nem bánja, ha csorbát szenved az igazság, ha az valakinek árthat. Tehát még a nagy fogadalom is relatív.

Nincsenek megjegyzések: