![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5vE-vIu3u_QF_6iaYMEVXnpINcSBdr2fuCF6BPNaivCFRERZAG1vR6mC_dbOdUqtb5kZF1Xtcv4sOleW42WUZ1nAW2T8_oJ5BYyrmJdyP4YK1VflkEjRJEcQxPehEkSmVu0LAMnk0muW1/s320/5c14adbe793560c3ad947bb4f0928889.jpg)
13. vers
niródhanaih kévala-kumbhakákhjaih
udéti szarvéndrija-vritti-súnjó
marúllajah kó'pi mahá-matínám
A nagy bölcsességgel megáldott mesterek számára, akik a kévala kumbhaka állapotában tartózkodnak, az akadályok hatása felfüggesztődik, a szabálytalan légzés megszűnik, az érzékszerveik mesterévé válnak, és a pránájuk feloldódik a szusumnában.
Ádí-sankara tovább részletezi azok tulajdonságait, akik elérték a kévala kumbhaka állapotát. Azt a mesteri szintet elért gyakorlót (adeptust, vagyis beavatott személyt), aki elsajátította a pránájámát a bandhákkal, és elérte a kévala kumbhaka állapotát, nem befolyásolják vagy gátolják azok az akadályok, melyek más gyakorlókra hatnak. Ez az ellenállóképességük, önfegyelmük és stabilitásuk jele.
Patandzsalí felsorolja a Jóga-szútra 1.30-ban azokat az akadályokat, melyek megnehezítik a jógi haladását:
vjádhi-sztjána-szamsaja-pramádálaszjávirati-bhránti-darsanálabdha-bhúmikatvánavaszthitatváni csitta-viksépászté 'ntarájáh
„Az akadályok, amik az elme eltérüléséből fakadnak: a betegség, kötöttség, kétség, hanyagság, lustaság, érzéki élvezet, helytelen nézetek, képtelenség egy magasabb szint elérésére és képtelenség annak megtartására.”
Sankara azt is kiemeli, hogy aki eljutott a kévala kumbhaka állapotába, az megszabadult a szabálytalan légzésmintáktól, vani azt jelenti, hogy a légzése teljesen tudatossá vált, és a pránájáma mesterévé vált. Ehhez természetesen a kévala kumbhakát megelőzően és előkészítésképpen gyakorolt sok szabályozott pránájáma is hozzájárul.
A következő tulajdonság az érzékek feletti uralom, mely összefügg az előzővel. Ugyanis a prána az, ami az érzékszervi benyomást eljuttatja az elmébe. A vers mahá-matínak, vagyis „nagy bölcsességűnek” nevezi az ilyen jógikat. Az ilyen mesterek kizárólag olyan tárgyak felé irányítják az érzékeiket, melyeket szeretnének befogadni, és ami elősegíti a fejlődésüket. A közönséges ember általában ki van szolgáltatva az érzékeinek, és azok rángatják egyik érzéktárgytól a másikig.
A prána feloldódása a szusumnában azt is jelenti, hogy a jógi megszabadul a korábbi versek során említett kettősségek hatásától is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése