2020. június 22., hétfő

Virakocsa, újabb kristálykoponya

Hirtelen lelkesedésemben vettem még három kristálykoponyát az eddigi hét mellé. Igaz, nem nagyok, de egy ametiszt, egy lapis lazuli és egy sardonix koponyát szereztem be. A lapis a legkisebb, és amikor első alkalommal leültem utazni a három új koponyára hangolódva, akkor ő jelentkezett elsőnek. 


Az Életfa mellett sétáltunk az erőállataimmal, és ezt hallottam: "Virakocsa, Virakocsa, Virakocsa". Ebből kikövetkeztettem, hogy ez lehet a neve, ami az inkák fő istenségének is a neve. A négynapos látomáskeresés alatt is volt egy olyan látomásom, amelyben megjelent Virakocsa, és indiánok tettek-vettek körülötte. Emellett elkezdett érdekelni az inka sámánizmus is, tehát ismét egy olyan dologról lehet szó, amelynek párhuzamos vonalai majd valahol a végtelenben összeérnek. 

A lapis lazuli koponyát láttuk magunk előtt, hatalmas méretben, majd beléptünk a kristályszerkezetébe. Érdekes módon, nem homogén szerkezetűnek látszott, hanem mintha három részből állna. Először lefelé irányult a figyelmünk, és a lábunk alatt sötét kékeszöld, pezsgősüveg-színű vizes, de inkább kocsonyás, áttetsző massza húzódott, egészen végtelen mélységig. Rá lehetett állni, mert olyan volt, mintha sűrű víz lenne, de ugyanakkor bele is lehetett süllyedni. Az alján víz alatti szirtek, zöld vízinövények, és mindenféle víziállatok voltak. Mintha a koponya elősegítené az utazást az alsó világba, de főleg a vízzel, érzelmekkel kapcsolatos dolgokat szeretné ott megmutatni. Lassan visszatértünk a felszínre, ott pedig oszlopos csarnokok, paloták, katedrálisok rajzolódtak ki a koponya belsejében, üreges, légies, mégis szilárd struktúrában, a lapis foltos-kékes színeiben.

Ahogy felfelé néztünk, a lapis lazuli koponya belseje mintha az egész éjszakai égboltot és annak összes csillagképét kirajzolta volna.  Az a benyomás alakult ki bennem, hogy ez a koponya elősegíti az utazásomat mindhárom világba, és segít a keresésben, valamint védelmet is ad. Azt is megkaptam az utazás során, hogy jó, ha minél többet viselem a nyakamban, a szívem fölött, szertartások és gyógyítások közben, bár méretei miatt ez nem olyan kényelmes. Védelmet ad, és a gyógyító folyamatok átadását is segíti. Még lesznek kalandjaink együtt valószínűleg. A másik két koponyával még nem volt időm utazni, de a szardónix koponya terveim szerint a házunk alapjában lesz elásva Csúcshegyen, az ametiszt koponyáról pedig majd kiderítem, hogy mi a szerepe. A továbbiakban összegyűjtöttem néhány információt a lapis lazuli kő szerepéről a különböző ókori kultúrákban, ahol ismerték és alkalmazták. 


A lapis lazuli nevét az arab „Azul” (ég) és a latin „Lapis” (kő), összetétele alkotja, erre utal a lazavard perzsa-arab névből átvett latinos változat, hiszen a lapis lazuli kék követ jelent. A lazúrkő, természetes ultramarine, átlátszatlan, amelynek színe utánozhatatlanul szép kék. A világosabb Chile-lapis több kalcitot és szennyező dolomitot tartalmaz. Legkeresettebb az indigókék keleti lazurit, az aprószemű pirit zárványok csiszolt felületén különleges fényhatást eredményeznek. Egy kék ásvány, melyet az ősi egyiptomiak az égbolt kövének neveztek, Atlantiszban, Egyiptomban a szent kövek egyike volt. Az egyiptomi piramisok sírkamráiban számos lazúrkőből készült talizmánt találtak, amelyek legtöbbször a szent bogarat, a szkarabeuszt vagy más állatfigurát formáztak. Már Kr. e. 1500-ban egy egyiptomi főpap az ég kövének nevezte. A piramiskutatók kb. Kr. e. 5000-ből való lápisz lazuli darabra bukkantak az ásatások alkalmával, és Tutankhamon ismert halotti aranymaszkjának legfőbb díszítőeleme volt. A mágusok úgy tartották, hogy harmóniát és barátságot visz az életbe, a gyermekeknek bátorságot ad, isteni kegy, az elhivatottak köve, és egyben sikert ajándékoz, a lápisz lazuli a királyok köve.

 A tibeti buddhizmusban is fontos szerepe van a lapis lazuli kőnek és mélykék színének. A kő színe szorosan kapcsolódik a Gyógyító Buddha (tib. Szangye Menla) alakjához, kinek test színe lapis lazuli kék, Szangye Menla meditáció során a tanítások szerint ilyen színűnek vizualizáljuk alakját, a szívbéli odaadással és összeszedetten végzett Gyógyító Buddha meditáció segít megszüntetni a három tudati méreg által okozott testi és lelki szenvedéseinket.  
Az ókori mezopotámiaiak hite szerint a földet hatalmas óceán veszi körül, ami a fölötte lévő égboltig terjed, alatta pedig a vizes alvilág van. Ez nagyjából megfelelt a Tigris-Eufrátesz folyóvölgyek valódi földrajzának, ahol a felszíni édesvizeket föld alatti források táplálták.
A vizes alvilág neve Apszu volt. A Föld felett uralkodó istenek hármasa AnuEnlil és Enki (sumer alakban: Anu = An és Enki = Éa) akik eleme az égbolt, a föld és a víz (ebben a sorrendben). A három réteg egymástól elválasztva létezik. (Néhány tudományos forrásmunka az alsó és felső rétegeket további alrétegekre bontja).
Az égbolt legfelső világában Anu uralkodik, segítői az igigik, akikből 300 van. A középső égi rétegben tartózkodik Marduk, ahol ő uralkodik. Ez alatt van az égbolt legalacsonyabb, harmadik rétege, ebben vannak a csillagok és a bolygók. Marduk területét úgy írják le, mint ahol lapis lazuli palota áll. A fényt elmeszu kő lámpa adja. Az alatta lévő égi réteg a jáspis réteg, ahol a csillagok vannak. Mivel Marduk az univerzum ura, és a csillagok is úgy mozognak, ahogyan ő akarja, az emberek megpróbálták a csillagok mozgásából kiolvasni Marduk akaratát.
Az égbolt alatt, a Földön helyezte el Marduk az emberiséget. A föld alatti Apszu, vagyis a friss víz uralkodója Enki. Apszu alatt bezárva van 600 anunnaki (alvilági isten).
A többrétegű világegyetem tehát három égi rétegből, egy földi rétegből és két föld alatti rétegből áll.

Nincsenek megjegyzések: