2020. június 23., kedd

A pránájáma és az elme

Újabb részlet a Jóga-tárávalíból:

A nádánuszandhánam gyakorlásának előfeltétele tehát a jártasság a pránájámában. Nem csak amiatt szükséges a pránájáma gyakorlása, hogy megtisztítsuk a nádíkat a tisztátalan pránától, felébresszük a Kundalinít és a pránával együtt bevezessük a szusumnába (a központi energiacsatornába), hanem amiatt is, mert a jóga-írások szerzői a pránájámát tekintik az elme megnyugtatására irányuló leghatékonyabb módszernek. A pránájáma tulajdonképpen előkészíti a testet, az elmét és az energetikai rendszerünket a meditációra. 

"Amikor a [szívben lévő] Brahma-granthit átszúrjuk a pránájáma segítségével, akkor örömöt tapasztalunk a szív vákuumában, és a testünkön belül meghalljuk az anáhata hangokat, mintha ékszerek csilingelnének." /HJP 4.69/

"Akinek a légzése kontrollált, annak az elmeműködése is kontrollált. Aki pedig uralja az elméjét, az a légzése fölött is képes uralkodni.

Az elme tevékenységének két oka van: 1) a vászanák (benyomások) és 2) a prána (légzés). Ha ezek közül egyik megsemmisül, akkor mindkettőnek vége.

A légzés lecsökken, amikor az elme elmerül, és az elme akkor merül el, amikor a légzés vissza van tartva.

Az elme és a légzés össze vannak kapcsolva, mint ahogy a tej és a víz keveredik, és mindkettő egyformán aktív. Az elme akkor kezd működni, ha van légzés, és a légzés akkor lép működésbe, ha az elme jelen van.

Amikor az egyiket megállítjuk, akkor a másik is megáll, és amikor az egyik működésbe lép, akkor a másik is. Amikor jelen vannak, akkor az érzékek a saját tevékenységükben merülnek el, és amikor leáll a működésük, akkor elérjük a felszabadulást." /HJP 4. 21-25)


Ha szeretnénk a belső hangon (anáhata nádán) meditálni, ahhoz az elmének csendesnek kell lennie, és mentesnek az izgatottságtól vagy zavartól. Ezért gyakorolni kell a pránájámát, hogy az elmét a zavartalan koncentráció és az abból fakadó meditáció állapotában tudjuk tartani. Az anáhata csakra a testünk negyedik csakrája, mely középen, a szív magasságában helyezkedik el. A jóga-írások szerint a szívcsakra a tudat központja, ezért brahma-guhának is nevezik. 

Sankara azzal fejezi be a nádánuszandhána bemutatását, hogy kijelenti: ez az állapot folyamatos, vagyis mind a négy tudatállapotban megvalósítható: ébrenlét, álmodás, mélyalvás és turíja (negyedik tudatállapot, melyet az elme felfüggesztése által érünk el).

Nincsenek megjegyzések: