2021. május 28., péntek

Látomáskeresés a Hegyen - 1. rész

Nulladik nap

Elérkezett életem második látomáskeresésének hétvégéje. Az elsőről már írtam blogot tavaly nyáron. Ez a szertartás pedig a kétéves "sámán-képzésünk" záró folyamata lett volna tavaly októberben, de az eső és a hideg miatt Oguz végülis (a mi érdekünkben) lemondta, és idénre halasztottuk a kiülést. Ez nem is volt így baj, mert ez sikeredett az első igazán meleg és napos hétvégére ebben az évben, szóval nem bántam meg, hogy kint voltam a hegyen. A tavalyi első alkalommal az Alsó Világ volt a téma, így az izzasztókunyhóban ültem négy napig, és ía Természetből sem láttam semmit. 

Szerda reggel indultunk neki Cserkútpusztának Antival és még egy résztvevővel. Reggel 8 óra körül indultunk Budapestről, még bementünk a jógastúdióba a hangszerekért, és utána indultunk le. Amikor odaértünk a mező széléhez, a kőkereszthez, ahonnan még be kell gyalogolni a házhoz, szerencsénk volt, mert Oguzék is éppen akkor érkeztek a terepjáróval, így át tudtuk pakolni a cuccainkat és besétáltunk a házhoz. 

Amikor lepakoltunk, elmentünk, hogy kiválasszuk magunknak a kiülőhelyet és kikössük a kis kék szalagocskát fölé egy faágra. Én kinéztem már egy helyet a tavaszi Munay Ki elvonuláson, a Sárkánygerincnek nevezett hegyen, úgyhogy ez alkalommal egy Felső Világgal kapcsolatos kiülésre készültem. A hegyen van egy szép, ék alakú kő, amit elneveztem Sárkánytaréjnak. A kő lejtő felé néző, függőleges oldalánál alakítottam ki a fekvőhelyemet, és így lefelé néztem, a ház irányába a völgy felé. A múltkori előkészületnél még azt is kaptam, hogy hozzak ki egy ezüst és egy arany szalagot, és kössem ki őket is a keleti és nyugati irányba egy-egy faágra. 

Anti a patakhoz egészen közel talált magának egy kiülőhelyet, mint sok más résztvevő is. Az a Középső Világgal kapcsolatos kiülésekhez jó helyszín, viszont árnyékos, így inkább melegebb időszakban jöhet jól. A szúnyog viszont a víz közelében sokkal több. A hegyen ezzel szemben odatűz a nap, és jobban kiszárad az ember, megviselheti a hőség. Éjszaka 9-10 fok volt, nappal pedig már egészen nyárias idő. Miután megkerestük a kiülőhelyeinket, gyűjteni kellett négy villás botot, melyeket megfaragtunk. Ezekre az égtájaknak megfelelően négy színes szalagot kell kötni: kelet - vörös, dél - sárga, nyugat - fekete és észak - fehér. A négy bottal fog kijelölni Oguz egy kb 4x4 máteres négyzetet, amin belül tartózkodni kell majd az egész kiülés alatt.

Találtam egy jó zsálya-lelőhelyet Óbudán, ahol ligeti zsálya nő. Abból is hozni kellett egy ölrevalót. A zsályatövekkel körberakosgatják a területedet, azon kívülre nem lehet lépni. Ez is védelmi célt szolgál. A területről csak akkor mehetsz ki a keleti oldalon, ha wc-re kell menned. 

Fokozatosan érkezett a többi résztvevő és segítő is. Oguz és Kovács Krisztián Tordas vezeti ezt a kiülést. Segítettünk nekik összerakni a szertüzet a két kunyhónál, ahol másnap reggel majd az izzasztókunyhó-szerrel kezdődik a folyamat. Mindkettőbe 28 nagy kő került, és gyűjtöttünk fát is, amivel befedtük a köveket. Az egyik szertűz végig égni fog a négy napon keresztül, felváltva őrzik majd a segítők. Ez szokott lenni az energetkai "köldök", melyhez minden résztvevő kapcsolódik, így ide jönnek be a "folyamatok" energetikai termékei, miközben mi kint ülünk és dolgozunk magunkon. 

Napközben volt evés-ivás, minél több folyadékot igyekeztem fogyasztani, hogy hidratáltabban vágjak neki a kiülésnek. Este volt egy jó energikus nyitó kör és dobolás-éneklés, majd egy részletesebb megbeszélés a látomáskereséssel kapcsolatban. Addigra mindenki kiválasztotta a kiülőhelyét. Felszereltünk egy-egy ponyvát és kötelekel kikötöztük a fákhoz, hogy védjen az eső vagy a nap ellen, ha kell. Sátrat nem lehet kivinni, de volt, aki majdnem sátor-szerűen szerelte föl a ponyváját. Olyan helyeket választottunk, hogy ne lássuk egymást vagy a házat, de persze a hangosabb dobolást, üvöltözést azért mindenki hallotta. Hangszereket, ruhát, hálózsákot, ilyesmit lehet kivinni, étlen-szomjan vagyunk kint. Nem lehet kivinni kütyüket, lámpát, tüzet, könyvet, füzetet vagy olyan dolgokat, ami elvonná a figyelmünket a szellemi munkáról. Este lefeküdtünk, és aludtunk egyet, ki a házban, ki a sátrában. Én kipróbáltam Anti sátrát, hogy milyen lesz nagyjából kint aludni a Természetben. Éjszaka közepe felé azért picit fáztam a hálózsákban, így a hegyre vittem egy plusz lópokrócot.

/folyt. köv./

Nincsenek megjegyzések: