Napforduló riport - Bagdi Bella

Bagdi Bella már több száz pozitív, spirituális koncerten van túl, és a Napforduló Jógafesztiválon velünk is megosztja dalait, méghozzá 11 órától. 

G: Első találkozásod a jógával, a spiritualitással?

B: Van egy nővérem, aki tizenhét éve jógázik. Erdélyiek vagyunk, és ő a romániai Grieg-féle jógacsoport tagja. Körülbelül érettségiztem, amikor elkezdett jógázni, és annyira lelkes volt, hogy mindenkit be akart szervezni, mint egy hittérítő. Én akkor még nem voltam elég nyitott rá, de ő elvitte a közös fotóinkat Grieghez, aki azt mondta, hogy nem kell aggódni, mert hamarosan én is jógázni fogok. Erre én azt válaszoltam, hogy ez mekkora hülyeség, és éveken át ellenálltam, csak hogy ne legyen igaza.

Aztán húsz évesen átjöttem Magyarországra. Azt gondolom, amikor az ember egyedül marad egy számára idegen világban, egy idegen közösségben, ahol senkit nem ismer, az egy nagyon jó önismereti próbaút, hogy mit kezd magával. Az életem, melyet megpróbáltam valahogyan felépíteni, huszonhét évesen koromban teljesen összeomlott: a párkapcsolati életem, a színházi életem és az énekesnői életem is. Valahogy semmi nem működött. Így hát eljutottam arra a pontra, hogy mindenről lemondtam, véglegesen. Őszintén úgy érzetem, hogy én már soha többé nem fogok közönség elé állni. Ebben az állapotomban, dr. Parádi József, akivel improvizációs színházat csináltam akkoriban, elhívott egy böjtös táborba. Ez volt az első olyan igazi spirituális élményem, amikor öt napig csak vizet ittam, és csak magammal foglalkoztam, befele figyeltem.

Aztán megismerkedtem egy fiúval, aki énekköröket tartott. A tábor után elmentem egy ilyen énekkörbe, ahol az emberek szanszkrit mantrákat énekeltek. Csodálatos volt látni rajtuk az éneklés önfeledt szabadságát, ahogy kontrollálatlanul benne vannak a dalban. Én azért hagytam abba az éneklést korábban, mert azt hittem nem elég képzett a hangom hozzá, nem elég kiművelt és tiszta. Éneklés közben a figyelmemet mindig az vitte el, hogy hogyan csinálom. Nagyon fárasztó volt és végül ezt az utat fel is adtam. De ebben az énekkörben megtapasztalhattam egy másfajta minőségű éneklést. Azt, amikor egyáltalán nem figyelem hogyan éneklek, hanem szabadon hagyom, hogy az ének rajtam keresztül életre keljen. És anélkül, hogy akartam volna, spontán módon bekerültem egy meditációs állapotba. Olyan tér jött létre bennem, ami örökre meghatározta az életem irányát: bárhogyan is alakuljanak a dolgok, ezt a teret minden nap szeretném megélni.

Szóval, nővéremnek végül igaza lett. Az éneklésen keresztül megnyíltam a spiritualitás felé, a jóga felé és minden olyan minőség felé, ami a szívemet Isten fele fordítja.

G: Az ének és a meditáció akkor számodra és mások számára is egy önmegismerési lehetőség?

B: Számomra mindenképpen. Amikor először elkezdtem ezeket az énekeket énekelni közösségben, és aztán magamnak is otthon, az arról szolt, hogy egy olyan tudatállapotba kerüljek, amiből minden probléma és aggodalom kiürül, és helyébe egy nagyon önfeledt, boldog tudatállapot kerüljön, ami ismeretlen volt nekem azelőtt. Annyira szerettem ezt a számomra új „életérzést”, hogy minél többször át akartam élni. Egyre többet kezdtem énekelni tudatosan. Nagyon igényeltem, hogy a saját anyanyelvemen énekelhessek, ezért kezdtem el pozitív megerősítéseket megzenésíteni. Nagyon szerettem és a mai napig is szeretem a szanszkrit mantrákat, sokat hallgatok Deva Premalt, de valahogy, amikor magyarul énekelek, sokkal mélyebbre jutok magamban.

G: Milyen irányba halad a művészeted, a keresésed?

B: Nem is művészetnek dedikálnám én ezt az egészet. Az életem, a lelkem gyógyításáért kezdtem el ezzel foglalkozni. Nagyon sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy én azt belássam, ez másoknak is segít. Sokáig csak az motivált az alkotásban, hogy magamon segítsek. Aztán közben eltelt majdnem tíz év azóta, sok minden történt, sokat változtam. Ma már sokkal jobban rá tudok nézni kívülről, mi ez az egész. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy én csak a dalok hordozója vagyok és megadtam magam a feladatomnak, amit jelenleg isten kijelölt számomra.

G: Koncertek, vagy tanfolyamok, workshopok formájában adod mindezt át?

B: Elsősorban életmódfejlesztő zenés esteket tartok. Minden ilyen estnek van egy-egy témája, amit feldolgozunk gyakorlatokkal és énekekkel összekapcsolva.

Sokszor elmondom, ne nekem higgyenek, hanem próbálják ki azt, ami megérinti őket és teszteljék le mi jót hoz nekik az életükbe.

Aztán tartok még táborokat, amelyek szintén a zenére épülnek, és van egy alapítványunk, a Jobb Veled a Világ Alapítvány, azon keresztül jelenleg rengeteg karitatív látogatást teszek idősek otthonába, gyermek otthonokba, óvodákba, kórházakba.

G: A Napforduló Jógafesztiválon mi lesz a téma?

B: Azt gondoltam, hogy bhadzsanokat, szanszkrit mantrákat énekelnék, de egy két olyan dalomat is el fogom énekelni, ami nekem sokat szokott segíteni a lelki békém megőrzésében.

A Facebookon megtaláltok minden információt a június 23-ai Napforduló Jógafesztiválról:

http://www.facebook.com/napfordulojogafesztival
http://www.facebook.com/bagdibella
http://www.bagdibella.hu
http://www.facebook.com/atmacenteryoga

http://www.facebook.com/gerillajoga
http://www.facebook.com/wndrlnd.bp

Ashtanga és a védikus rituálék

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Az uddzsájí hang képzése és hallgatása képviseli a hangot. A dristire (nézőpontokra) történő fókuszálás képviseli a látást. A légzés, anatómiai és pránikus értelemben is, folyamatosan a gyakorlás figyelmének középpontját képezi (akkor gyakorlunk helyesen, ha engedjük a mozdulatot, hogy kövesse a légzést, ahelyett, hogy fordítva tennénk). Amikor mindezek össze vannak kapcsolva a bandha által, (a bandh szó jelentése: „megkötni”), akkor az elme megnyugszik. Az elme megnyugvása idővel felfedi a tudatot, mivel az elme az, ami eleve befedi a tudatot felhős, homályos természete miatt. Mint ahogy a bráhma a vezető pap a négy közül a védikus rituáléban, így az Ashtanga vinyásza jóga fö alkotóeleme is az elme. Így látjuk Jágjavalkja ősi beszámolójából, hogy az Ashtanga vinyásza jóga a védikus rituálé ezoterikus elveinek pontos alkalmazása. Akár most is elvégezhetjük napi védikus rituálénkat az Ashtanga vinyásza módszer segítségével, ami lehetőséget ad, hogy felébresszük a védikus bölcsek tudását és hatalmát, akik több, mint tízezer évvel ezelőtt éltek.

Az Ashtanga vinyásza jóga gyakorlása közben sokan közülünk intuitíve érezték, hogy egy valóban ősi gyakorlásban veszünk részt, de sohasem tudtuk tényleges eredetét. Yágjavalkja párbeszéde rámutat, hogy az elvei az idők hajnala óta léteznek.

A modern gyakorlók számára fontos, hogy megértsék: az Ashtanga-jóga nem csak a legújabb edzés-őrület, amit most találtak ki, hogy formába hozhassuk vele a testünket. Amikor ezt a jógát gyakoroljuk, egy ősi tradíció részeivé válunk, amely sok vihart átvészelt. Kapcsolódjunk hát össze ezzel az időtlen bölcsességgel, és tiszteljük alapítóit és továbbadóit! Legyünk tudatában annak, hogy amikor ez a gyakorlás létrejött, sok elképzelés és gondolat, ami mai életünket és társadalmunkat alkotja, még nem létezett. És ez a tradíció akkor is létezni fog, amikor sok elképzelés ezek közül már megszűnik létezni. Időközben, folytassuk gyakorlásunkat figyelemmel és tisztelettel az ősi bölcsek iránt, és ne foglalkozzunk túl sokat azzal, hogy a modern tudósok, akik éppen hogy csak a lábujjaikkal kóstolgatják a jóga óceánját, éppen mit mondanak róla."

Megjegyzés: Talán nem lenne megalapozott Maehle eszmefuttatását és párhuzamát a védikus rituálé és az Ashtanga-jóga alapkövei között konkrét történelmi bizonyítéknak tekinteni arra vonatkozólag, hogy ez a fajta gyakorlási rendszer valóban egyidős az emberiséggel, mint ahogyan azt a Védikus rituáléról feltételezik a hinduizmus követői. Kétségtelen, hogy mindkettő, vagyis a Mímámsza és a jóga-darsana is egy-egy út Istenhez, és mint ilyenek, valóban alapvetően közös elemekkel rendelkeznek (hang, látás, légzés és elme). Ez azonban legfeljebb az Ashtanga vinyásza rendszer autentikus és hiteles voltát támasztja alá. A fentiek figyelembe vételével is könnyen lehet, hogy a teremtés hajnalán, ha gyakoroltak is olyasféle jógafolyamatot, amely Patandzsali nyolcfokú jógájához hasonlítható, elképzelhető, hogy a gyakorlás módja, a nyolc elem arányai stb. mások voltak, mint jelenleg az Ashtanga rendszerében. Ezt már csak az is alátámasztja, hogy Krishnamacharya is egész életében változtatta, csiszolta tanítási módszereit, sőt, ez Pattabhi Joisról is elmondható. Ha tehát egy-két emberöltő alatt annyit fejlődött és változott e nemes módszer alkalmazási módja, akkor elképzelhető, hogy sok tízezer évvel ezelőtt is máshogy gyakorolták az Ashtanga-jógát. Sőt, nekem éppenséggel úgy tűnik, hogy a jóga folyamatosan változó rendszer, ami alkalmazkodik az aktuális kor és közönség igényeihez. Mivel a meditáció és a pránájáma ma keveseket köt le, a fizikai gyakorlásra került a hangsúly, és minden tanár, aki megismeri és gyakorolja ezt a rendszert, valamennyire hozzátesz vagy elvesz belőle a saját elképzelése, megértése szerint. Ez azonban mit sem változtat a lényegen, hogy az Ashtanga vinyásza jóga helyes gyakorlása ugyanúgy közel vihet Istenhez és a megvilágosodáshoz, mint bármelyik másik hiteles út.

A négy védikus pap

Újabb részlet Gregor Maehle Asthanga-könyvéből:

"Az Ashtanga vinyásza jóga, mint a Védák kiegészítője

Az Ashtanga vinyásza rendszer, amelynek szerzője Vámana, a védikus bölcs nem modern találmány, hanem a védikus rendszerek legősibb változatát követi. Igazából a Védák kiegészítője. A filozófiai rendszerek (darsanák) közül a legrégebbi valószínűleg a Mímámsza darsana. A Mímámsza a védikus rituálékat írja le és elemzi. A terjengős védikus rituálék nem értelmetlen zagyvalékból állnak, ahogyan egyes nyugati szakértők állítják, hanem az egész kozmosz szimbolikus reprezentációi. Bár a jóga gyakorlása nem tartalmaz semmilyen tradicionális védikus rituálét, mindazonáltal szoros kapcsolatban áll velük, és a befolyásuk alatt áll, mint ahogyan azt a Brihad-áranjaka Upanisad, a Védák egyik legrégebbi filozófiai értekezése egyik részéből is láthatjuk:

Jágjavalkját, az upanisádikus risik legfontosabbikát egy párbeszédre hívja Dzsanaka király. Előtte azonban kilenc tanult udvari pap veti vizsgálat alá. A papok ellenségesek az erdőből érkezett kívülállóval szemben, mert aggódnak, hogy befolyásra tesz szert az uralkodó felett, így próbálnak felülkerekedni rajta a vitában.

Jágjavalkja első ellenfele Asvala hibásan azt feltételezi, hogy Jágjavalkjának nincs megértése a rituálékról, és megkérdezi tőle, hogy a védikus rituálé végrehajtója hogyan éri el a muktit (felszabadulást). Jágjavalkja válaszában kitér arra, hogy mit képvisel a rituálét végző négy pap: A hótri képviseli a tüzet és a beszédet, az adhvarjú képviseli a szemet és a napot, az udgátri a szelet és a légzést, a bráhma pedig az elmét és a holdat. A tüzet, napot, szelet és a holdat Agni, Szavitri, Váju és Szóma képviseli, akik elfogadják a rituálét. A szél (Váju) az életerőt (pránát) képviseli, ugyanis a prána különböző formáit vájuknak nevezik. A jóga szerint a testen belül a Nap a gyomorban helyezkedik el, míg a Hold az úgynevezett szóma-csakrában, a lágy szájpadlás tövénél található a fejben. De a tűz, a Hold és a Nap a három fő energiacsatorna, az ídá (hold), pingalá (nap) és a szusumná (tűz). A tűz, Hold és Nap a hat csakrát is képviseli: a tűz a múládhára és szvádhisthána csakrákat, a Nap a manipúra és anáhata csakrákat, a Hold pedig a visuddha és ágjá csakrákat.

Így magyarázza Jágjavalkja a négy pap feladatkörét, akik a beszéd/hang, látás, légzés és elme funkcióit is képviselik. E négy képesség által éri el a védikus rituálé végzője a felszabadulást, mondja. Hasonlóképpen, a hang, látás, légzés és az elme az Ashtanga vinyásza jóga meghatározói is."

Napforduló-riport - Bujáki Gabi, a Gongjógi

Bujáki Gabival beszélgetünk, spirituális nevén Navnihal Kaur-ral, aki egy gonggal egybekötött Kundalíni mantra-meditációt fog vezetni a Napforduló Jógafesztiválon.

G: Talán kezdjük azzal, amit te szeretnél mondani magadról.

N: A Kudalíni jógával öt éve találkoztam először, akkor volt az első hétvégi nemzetközi workshop Magyarországon. Ez egy nagyon intenzív tapasztalás volt, már az első alkalommal érezhető volt az energiagyakorlatok azonnali hatása, amit korábban máshol nem tapasztaltam. Aztán jött a következő, a következő, és egyszer csak éreztem, hogy ott a helyem, ez az amire nekem szükségem van. Tanárként és gyakorlóként egyre mélyebb és mélyebb szinteken érzem, látom, tapasztalom, átalakító erejét. 2008 tavaszán még csak 20-an, 30-an voltunk, de mára elmondhatjuk, hogy az első Magyarországi Tanárképző után több százan gyakorolják ezt a jógát is országszerte.

G: A Kundalíni előtt is foglalkoztál jógával?

N: Hatha-jógára, női jógára, várandósságom alatt pedig kismama-jógára jártam.

G: Egy laikusnak mit tudnál mondani, hogy miben más a Kundaliní jóga, mint akármelyik másik jógaóra?

N: A gyakorlatok teljesen egyszerűek, bárki számára elvégezhetőek és azonnal ott hatnak, ahol arra a testnek vagy léleknek leginkább szüksége van. Így az órák is többről szólnak, mint a fizikai test átmozgatása, hiszen azt a bennünk lévő kreatív erőt és energiát aktiválja, ami nagyon gyorsan elindít a változás, tisztulás, önismeret útján. Bár minden jógairányzat célkitűzései végső soron azonosak, a kundalini jóga nagyon rövid idő alatt, intenzív tapasztalást és eredményt nyújt. Testi, lelki, mentális kihívásokon keresztül hozzákapcsol a belső erőforrásainkhoz, növeli kapacitásunkat, amivel a jógaórán túl a hétköznapi életben is boldogabban, egészségesebben, kiteljesedve élhetjük az életünket. Krija-rendszer van, ami azt jelenti, hogy a speciálisan összefűzött ászana-sorozatoknak mindegyiknek meghatározott hossza, sorrendje, célja van. Egy olyan komplex rendszer amiben a gyakorlatok, meditációk alatt intenzív pránajámákat, különböző kéz- és testmudrákat, testzárakat vagy mantrákat kombinálunk, sokszor egyszerre használunk, hogy tudatosan irányítsuk a pránát a testben. A több ezer krija más-más területre hat. Van, ami a fizikai testet, mozgatja át, energetizálja, tisztítja. Van, ami az érzelmi testre, düh, harag, félelem elengedésére, negatív érzelmek átalakítására hat. Vannak kriják, amik segítenek a relaxálásban, vagy felkészítenek egy mélyebb meditációra. Ez egy izgalmas, változatos út, mindenki megtalálja benne azt, ami neki szól, amire személyes fejlődése érdekében szüksége van.

G: Mi lesz a fellépésetek tartalma?

N: A másik nagy szerelmem a jóga mellett a Gong és a tibeti hangtálak. Mint említettem a Kundalíni jóga magába integrál más irányzatokat is. Így a Naad-jóga a hang jógájának tudománya az egyik alappillére ennek a hagyománynak. A folyton fecsegő elmének nagyon sok hangja van, a léleknek egy. A hang, a mantra, a rezgés abban segít, hogy az intuíciónkon keresztül összekapcsolódjunk a lélek valódi hangjával, az eredő forrással. A Gong egy szakrális hangkeltő eszköz, egyedülállóan széles rezgésspektruma tisztít, energetizál, segíti a relaxációt, meditációt. A legtöbb hangszer lineáris hangot ad ki, amit az elme a kezdeti hangtól a lecsengésig végigtud követni. A gong viszont lecsengése előtt önmagából hoz létre újabb és újabb hangburkokat, mint a visszhang, vagy mint az óceán hullámai. Ezt a transzlineáris utat a kontrollálni akaró elme már nem tudja követni, és ezért nagyon hamar létrejön egy spontán meditatív állapot. Ezáltal megnyílik egy belső tér, és az ember egyszer csak találkozik önmaga valójával.

G: A gongon kívül lesz még más is?

N: Sokan nem szeretnek meditálni, mert attól félnek, hogy nem csinálják helyesen. Hogy nem tudnak koncentrálni, a gondolataik folyton elkalandoznak stb. Így egy csomó frusztráció és negatív érzés társul ahhoz, ami valójában minden spirituális út végcélja. Ezt az egy órát arra használjuk, hogy egy örömteli módon tapasztaljuk meg azt, hogyan állítsuk az ugráló majom elmét a lélek szolgálatába. Ehhez a kundalíni jóga eszköztárához nyúlunk, használunk pránajámát, mudrákat, a Gongot, mantrát és a közösség felemelő erejét. Így a testen, elmén túl haladunk a lélek lényegéig autentikusan összekapcsolódva önmagunkkal és egymással.

G: Akkor várjuk az együtt rezgést, hangszerekkel is be lehet majd csatlakozni a meditációba, tehát Navnihal Kaur (Bujáki Gabi) és a magyar Kundalini-jóga közösség délután 1-től a Napforduló Jógafesztiválon, június 23-án a Margitszigeten!

Akit pedig bővebben érdekel a Kundalíni-jóga és a Gong, itt járhat utána:

http://www.gongjoga.hu
http://kundalinijogakozosseg.wordpress.com/

FB-n:
http://www.facebook.com/gongjoga
http://www.facebook.com/KundaliniJoga

A fejben lévő ragyogás

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:

"3.33. múrdha-dzsjótisi sziddha-darsanam

múrdha – a fejtető; dzsjótisi – fényén; sziddha – tökéletes lények; darsanam – spirituális látásmód.

A fejben lévő ragyogásra irányítva a szamjamát, láthatóvá válnak a sziddhák (tökéletes lények).

Egyes lények, a szabadság keresésének útján és azt követő erőfeszítésükben, hogy megmutassák a lehetséges utakat másoknak, nem merültek bele egyszerűen a határtalan tudatba a felszabaduláskor, hanem tudatosan újra megnyilvánultak és sok megtestesülés során a tanítások nagy tömegét hozták létre. Vjásza képessége, hogy „megjelenjen” és „eltűnjön” többször említve van a Mahábháratában. Hasonló módon Patandzsali újra megjelent Csaraka formájában, hogy átadja az orvostudományról szóló tanításokat, míg őt saját magát a végtelenség kígyója megnyilvánulásának tekintik. Az advaita láncolat mestereit – Gaudapada, Govinda, Sankara – a jóga-láncolat mesterei újbóli megjelenésének tekintik.

Az olyan tökéletes mestereket, akik a saját szabad akaratukból tudnak újjászületni, Indiában sziddháknak nevezik. Itt Patandzsali az ilyen lények darsanájára (megpillantására) utal. A puránákban (krónikák) sok történetet olvashatunk, amelyben egy jógi gyakorlását jelentősen felgyorsította egy sziddha megpillantása és a tőle kapott instrukciók. A módszer, hogy ilyen audienciát kapjunk, Patandzsali szerint a fejben lévő fényre irányított szamjama.

Vachaspati Mishra elmagyarázza, hogy a fejben lévő fény itt a szusumnát jelenti, de nem árul el több részletet. A fény akkor keletkezik, amikor a Kundaliní keresztülhalad a szusumnán, és ragyogást hoz létre a felső végén, ami a Brahman kapuja a fejen belül. Az erre a fényre irányított szamjama a mennyei lények megpillantásához vezet. Több történetet ismerünk arról, hogy Gautama Buddha megvilágosodásánál, Milarepa halálánál, Jágjavalkja és Gárgi, vagy Vaszistha és Ráma párbeszédekor az ég tele volt sziddhákkal és mennyei lényekkel."

Napforduló-riport - Haklik Márti, a Gerilla

Közeleg a Napforduló Jógafesztivál, egészen pontosan június 23-án, vasárnap reggel 8-tól este 8-ig fog tartani non-stop, a tavalyi helszínen, vagyis a nagy platánfa alatt, a Margitszigeten, melyet szépen körbemosott, de végül érintetlenül hagyott az áradás. Idén is elindulnak az interjúk, főleg az új szereplőkkel, és azokkal, akik még nem szólaltak meg: a szervezőkkel.

G: Haklik Mártival állunk (ülünk) szemben, a magyarországi Gerilla Jóga szülőanyjával. Hogy találkoztál a jógával?

M: Sivananda-jóga órán voltam a Margit-szigeten 20 éves koromban. Jártam is egy ideig, csak az oktató babát várt és nem tartott több órát.Utána jött a tai-chi, végül vissza kanyarodtam a jógához.

G: És mióta oktatód a jógát?

M: 2009 óta, alkalmazott jógát oktatok, vagyis gerincjógát és női jógát.

G: Hogy jött a Gerilla-jóga?

M: Az ötlet úgy jött, hogy volt egy srác, aki járt hozzám, és kérdezte, hogy miért nem megyünk ki a szabadba? Közben én is olyan anyagi helyzetbe kerültem, hogy nem tudtam volna jógaóráért fizetni, akkor ez a kettő összejött, és gyerünk ki a szabadba, ingyenes óra, friss levegő, madarak, fák, ég, fű. Innen indult, és úgy nőtte ki magát, hogy nem tudtam minden két hétben ennyi embernek órát tartani, és egyre több oktatóra lett szükség. Aztán az is lett a cél, hogy az emberek ismerkedjenek az irányzatokkal, oktatókkal kötöttségek nélkül.

G: Hány éve van Gerilla jóga?

M: Kettő. Ez a harmadik szezon, és „posztról posztra” terjed. Most már szinte tényleg minden irányzat volt.

G: Időjárás-ügyileg egy kicsit nehézkesen indul az idei szezon.

M: Az első alkalommal szerencsénk volt, mert pont arra a másfél órára sütött ki a nap, és voltunk vagy 80-an.

G: Úgy tudom, hogy két-három tanár szokott párhuzamosan órát tartani. A látogatók közül ki hogyan dönti el, hogy melyik órát választja?

M: Általában van egy kezdőbb óra, és egy haladó óra. A legtöbben előre eldöntik, de van, aki a helyszínen, szimpátia alapján dönti el, illetve én szoktam irányítani a későn jövőket, hogy melyik óra merre van.

G: Mik a perspektívák, hová tud fejlődni ez a mozgalom?

M: Megalakult a győri Gerilla, van egy oktató lány, aki ezt elindította, és most már ott is két hetente jógáznak. A cél az lenne, hogy a vidéki városokban is legyenek oktatók, akik ezzel foglalkoznak, és így a jóga könnyebben „terjed”. Fontos, minden irányzatot megismerjenek az emberek, és el tudják dönteni, hogy hová szeretnének későbbiekben járni. Ez sosem lesz olyan, mint egy „igazi” jógaóra, de első lépcsőnek nagyon jó. Sokan kezdtek el jógázni a Gerillával.

G: További tervek?

M: Nem mondom el, mert még valaki megcsinálja! Meglepetés :-) De valójában a vidéki Gerilla-mozgalom fejlesztése a cél.

G: Akkor reméljük, hogy az időjárás is velünk lesz, és minden akadály elhárul a június 23-i Napforduló megrendezése elől, és az idei fesztivál még nagyobb siker lesz,mint a tavalyi! 

Nyereményjáték lesz idén is:

Ha szeretnél részt venni, tedd a következőt: 

1. Lájkold a Napforduló Facebook oldalát: http://www.facebook.com/napfordulojogafesztival

2. Jelezd részvételedet az eseményen: http://www.facebook.com/events/312574135542993/

3. Oszd meg az eseményt az idővonaladon (a fesztivál dátuma előtt)!

4. Gyere el a fesztiválra, és regisztrálj a helyszínen!

Nyeremények: 1 db 10 alkalmas jógabérlet az Atma Centerbe, 1 db korlátlan havi bérlet az Atmába, és a főnyeremény: 1 db Ashtanga Black Mat, amilyenen az Atmában is jógázunk! Mindegyik nyereményhez jár egy ingyenes ebédmeghívás is 2 fő részére! Hajtsatok a nyereményekért!

További infók a Napforduló Jógafesztiválról:

http://www.gerillajoga.blogspot.hu

http://atmacenter.hu/esemenyek/napfordulo-jogafesztival/

Lájkold Facebook oldalainkat:

http://www.facebook.com/napfordulojogafesztival

http://www.facebook.com/atmacenteryoga

http://www.facebook.com/gerillajoga

http://www.facebook.com/wndrlnd.bp

Az éhség és szomjúság legyőzése

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:

"3.31. kantha-kúpé ksut-pipászá nivrittih

kantha-kúpé – a torok tövére irányított szamjama által; ksut – éhség; pipászá – szomjúság; nivrittih – megszűnése.

A torok tövére irányított szamjama megszünteti az éhséget és szomjúságot.

A nyugati orvostudomány szerint az anyagcsere mértékét, és vele együtt az éhség csökkenését és növekedését a pajzsmirigy irányítja, amely a torok tövében helyezkedik el. Ha a pajzsmirigy aktivitása magas, akkor éhesek leszünk, és gyors lesz az anyagcserénk. Az aktív pajzsmiriggyel rendelkező emberek gyakran sokat esznek, de egyáltalán nem híznak. A kevésbé aktív pajzsmiriggyel rendelkezők minimális éhséget tapasztalnak, de, mivel lassú az emésztésük, még akkor is híznak, ha csak egy kicsit esznek. A megfelelő helyre irányított szamjama kikapcsolja az éhség és szomjúság érzetét.

Ennek a szamjamának hihetetlen kereskedelmi alkalmazása lehetne, mivel ez a leghatékonyabb fogyasztószer. Sajnos Patandzsali nem árul el részleteket, Vigjánabhiksu pedig azt mondja, hogy a pontos módszert csak a „speciális jóga-sásztrából” vagy agy abban jártas gurutól lehet megtanulni.

3.32. kúrma-nádjám szthairjam

kúrma-nádjám – a kúrma-nádíra irányított szamjama által; szthairjam – szilárdság.

A kúrma-nádíra irányított szamjama teljes szilárdsághoz vezet.

A kúrma-nádí egy bizonyos energiacsatorna. Vjásza azt mondja, hogy ez a szamjama egy kígyó vagy gyík mozdulatlanságához vezet, más szavakkal a test mozdulatlanságát idézi elő. Vigjánabhiksu és H. Aranja azonban úgy veszik, hogy ez a szútra az elme mozdulatlanságára utal, és Aranja a kúrma-nádít a légcsővel azonosítja. E magyarázat szerint, a légzőrendszer lenyugtatása mozdulatlanná teszi a testet. Ez pedig az elme mozdulatlanná válásához vezet.

Vigjánabhiksu azt mondja, hogy ez a szamjama szilárd elmeállapothoz vezet. Szerinte a kúrma-nádí (teknős-vezeték) a szív lótusza, mivel az idegek „egy teknős formájába” rendeződnek benne. Ez helyes lehet. Az ő magyarázata alapján így lehetne értelmezni a szútrát: „A szív lótuszának külső formájára irányított szamjama az elme szilárdságához vezet.” A szív és az elme összekapcsolása előrevetítené a 3.34-es szútrát, amelyben Patandzsali azt mondja, hogy az elme megértésére a szívre irányított szamjama által tehetünk szert."

Elengedés a gyakorlatban

A múlt héten osztottam az észt az elengedéssel kapcsolatban, hát most eljött az ideje annak is, hogy a valóságban is gyakoroljuk. Az Atma Buda ugyanis végérvényesen bezárt, és azt lehet mondani, hogy ez nem a mi döntésünk volt. Ilyenkor pedig az embernek meg kell tanulnia elengedni a helyzetet, amit megszokott, amihez elkezdett ragaszkodni, és ami esetleg nem engedte, hogy továbblépjen új kihívások, új célok felé. A külső körülmények változására úgy is reagálhatunk, hogy áldozatnak tekintjük magunkat, és azon mérgelődünk, hogy elbánt velünk az élet, de arra is használhatjuk, hogy megerősödjünk, még eltökéltebbé váljunk a céljaink elérésében, akkor is, ha a helyzet látszólag kedvező vagy éppen kedvezőtlen irányba változik. 

Az Atma Buda megszűnése nyilván nem csak nekünk, az ott oktató tanároknak szívfájdalom, hanem azoknak is, akiknek a Bem rakpart esett a leginkább közel, és akik szerettek az órákra járni. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy nem szavaztak elegen az Atma Budára, főleg az utóbbi egy-két hónapban, és a nyári hónapokban is valószínűleg ez lett volna a helyzet, így a központ kezdett veszteséges lenni. A bezárás oka azonban nem közvetlenül ez volt, mint ahogy a következőkből ki fog derülni. A helyzet azonban lehetőséget adott arra a lépésre, amit már régóta fontolgattunk, hogy tovább lépjünk, és Budán is egy, a pestihez hasonló központot hozzunk létre, étteremmel, shoppal és jógával. 

Most pedig következzék az Atma Buda hiteles története, természetesen megváltoztatott nevekkel. Ha jól emlékszem, négy évvel ezelőtt béreltük ki a Bem rakparti lakást egy ingatlanhasznosító Kft-től, amelynek arab tulajdonosai készséggel belementek mindenféle átalakításba, amire szükségünk volt, hogy a lakásban legyen két öltöző, két zuhanyzó, és két használható jógaterem. A tulajdonos papíron egy magánszemély volt, akit akkor még nem ismertünk, de a Kft-nek volt egy ingatlanhasznosítási szerződése a tulajjal. Így hát nyugodt szívvel belevágtunk a dologba. 

Az első jelzés, hogy itt valami nincs rendjén, tavaly ősszel érkezett, amikor az OTP banktól kirendelt ingatlanszakértő bejelentkezett, hogy felértékelje a lakást, mivel hiteltartozás van rajta, aminek a törlesztése akadozik. Idén tavasszal már egy végrehajtó jelentkezett, aki azt mondta, hogy a lakást hamarosan árverésre bocsátják, mert a tulaj nem fizeti a törlesztőrészleteit. Ekkor mi beszéltünk az ingatlanos Kft-vel, ők azt ígérték, hogy megakadályozzák az árverést. A tulajjal is beszéltünk, akitől megtudtuk, hogy semmisnek tekinti a Kft-vel kötött szerződést, mert szerinte hamisítvány, és már két éve pereli őket okirat-hamisításért. 

Tulajdonosi jogait azonban látszólag nem nagyon akarta gyakorolni, mert nem kifogásolta, hogy nem neki fizetjük a bérleti díjat, sőt, mint utóbb kiderült, a törlesztéssel is elmaradt, így az ingatlant április körül visszavonhatatlanul elárverezték. Új tulajdonosa egy ingatlan-alap Kft. A birtokbavétel két hete pénteken reggel történt, éppen a Mysore óra után. Rendőrség, zárszakértő, bírósági végrehajtó és az új tulajdonost képviselő emberek jelentek meg, és ha nem lett volna ott senki, minden bizonnyal feltörik az ajtót, és lecserélik a zárakat. Így is lecserélték, de előtte megengedték, hogy elvigyük, amit akartunk, illetve 30 napra vállalták a hátrahagyott ingóságok megőrzését, amiket hamarosan szintén el fogunk szállítani onnan. A jóféle gumipadló, és az Antigravity vasszerkezet sajnos marad, nem is tudnánk hová tenni.

Az új tulaj képviselője felajánlotta, hogy kérjünk egy bérlési ajánlatot, hátha belemegy a Kft. Végül kiderült, hogy legfeljebb hosszú távra, és magasabb bérleti díjért adnák ki, mint amennyiért eddig béreltük. Így a központ pénzügyileg már erősen veszteséges lett volna, és egyébként is tovább akartunk lépni.

A stratégia tehát most az, hogy a nyári, általában alacsonyabb látogatottságú időszakra kibővített órarenddel megy tovább az Atma Pest, úgyhogy aki tud, azt bátorítjuk, hogy járjon oda, és legyen türelemmel a kényelmetlenségek miatt. Kerékpárral, tömegközlekedéssel 15-20 perc alatt át lehet érni a Margit-hídtól a Kálvin térre. A legnépszerűbb órákat megpróbáltuk beilleszteni az órarendbe, és ha lesz még igény, akkor szívesen tovább bővítjük majd, bár az esti fő időszakot már sikerült teljesen telepakolni órákkal. 

Az Atma Buda pedig remélhetőleg szeptemberre újjászületik hamvaiból, méghozzá nagyobb és szebb helyen, ahol lesz étterem, shop és jógatermek is. Az elhelyezkedése még számunkra is ismeretlen, hiszen most kezdjük el nézegetni a kiadó ingatlanokat. Elsősorban konyhával is rendelkező éttermet keresünk, ahol van elég négyzetméter a jógához is, és lehetőleg forgalmas csomópontok közelében, jól megközepíthető helyen legyen. Ha ebben bárki tud segíteni, akkor keressen meg engem (gauranga@brihaspati.net vagy 06309140839), illetve küldjétek a pozitív energiákat, hogy minél hamarabb sikerüljön megtalálni a következő központot, és így a budai közönséget is még magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni.

Hány ászana van összesen?

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Az ászanák csökkenő száma

Egyes tudósok, akik azzal érvelnek, hogy az Ashtanga vinyásza jóga egy modern találmány, azt állítják, hogy az ászanák az idők során gyűltek össze. Ezt az állítást arra tényre alapozzák, hogy az olyan középkori szövegek, mint a Ghéranda Szamhitá, vagy a Hatha-jóga Pradípiká viszonylag kevés ászanáról tesznek említést, míg a mi rendszerünk ma sok pózból áll. Ezért azzal érvelnek, hogy az Ashtanga-jógát valószínűleg a tizenkilencedik században találták ki, mivel túl sok ászanát tartalmaz ahhoz, hogy valóban ősi lehessen. Ez az érvelés hibás. Abból, hogy egy bizonyos írásban mennyi póz van említve, nem lehet egy rendszer antikvitását vagy annak hiányát megítélni. A Hatha-jóga Pradípiká például nem ad teljes listát a pózokról, és soha nem is szándékozott ezt megtenni. A Pradípiká azért nem sorolja fel az összes ászanát név szerint, mert személyes oktatás során kellett elsajátítani egy tanártól, nem pedig egy szöveg olvasása alapján.

Valójában, minél ősibb egy jógarendszer, annál több ászanát találunk benne. Az entrópia (rendezetlenség) hatása alatt az idők során nem csak egyre több szanszkrit szöveg és tudás veszett el, hanem egyre több ászana is. A sásztrák állítása szerint eredetileg 8 400 000 ászana volt, az univerzumot benépesítő fajok számával megegyezően, amelyek összességét csak a Legfelsőbb Lény ismerte az Úr Siva formájában. Ez pedig azt jelentené, hogy az idők kezdetén tulajdonképpen végtelen számú ászana létezett. Rámamohan Brahmacari, aki a tizenkilencedik-huszadik században élt, állítólag hétezer ászanát ismert, és háromezret tanított meg Srí T. Krisnamácsárjának. A legtöbb modern ászana-rendszer csupán néhány tucat, vagy legfeljebb száz körüli pózból áll. Vagyis az ászanák száma csökkent az idő előrehaladtával, nem pedig növekedett.

Az írásos bizonyítékok hiánya

Sajnos a legtöbb jóga-iskola semmilyen írásos bizonyítékot nem hagyott hátra maga után. Még a Védákat sem írták le egészen a tizenkilencedik századig. A hagyományos álláspont az volt, hogy ha egy tudást leírnak, akkor azt el lehet olvasni, és illetéktelen kezekbe is kerülhet. A legtöbb jóga-iskola titokban tartotta a tudományát, és csak az emlékezetükben őrizték. A ászanákat csak személyes tanítás során lehetett megtanulni attól, aki mesteri szinten sajátította el őket. Egyes nyugati tudósok nem is vesznek tudomást az indiai spiritualitás azon aspektusairól, melyek nem voltak leírva. Ez gyakran annak a ténynek köszönhető, hogy puszta megfigyelőnek tartják magukat, és nem akarnak igazán belemerülni a dolgokba. De az indiai spirituális tradíciók elsősorban szájhagyomány útján terjednek. Ha valaki meg akart tanulni valamit, akkor általában meg kellett kapnia annak a bizalmát és elfogadását, aki tudta azt, amit meg akar tanulni. A legtöbb tudást, amit szövegekbe foglaltak, annyira általánosnak tekintették, hogy alig volt használható. Az írásos bizonyítékok hiánya önmagában tehát nem bizonyítja, hogy az Ashtanga vinyásza jóga nem ősi, vagy hogy az ászanák nagy száma csak nemrég jött létre.

Az Ashtanga-jóga antikvitása

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Ötödik fejezet

Az Ashtanga-jóga antikvitása

Sokszor megközelítettek már olyan tanítványok, akiket zavarba hoztak egyes modern tudósok állításai, miszerint az Ashtanga-jóga egy modern találmány. Ez a rövid fejezet megerősíti, hogy az Ashtanga vinyásza jóga valóban egy ősi gyakorlat, és bizonyítékokat is felsorolok ezen állítás alátámasztására. Ezt létfontosságú pontnak tartom, mert ha megértjük, hogy a szádhanánk (gyakorlásunk) egy élő, de ősi tradíciótól száll alá, és ha energetikailag összekapcsolódunk ezzel a tradícióval, akkor ez teljesen más szintre fogja emelni a gyakorlásunkat; vagyis nem csak fizikailag, hanem spirituálisan is át fog alakítani bennünket.

Az Ashtanga vinyásza jóga a Védák termékeny földjéből nőtt ki, amelyek az ősi tudás hatalmas tömegét alkotják. Amint az első fejezetben is megjegyeztük, négy fő védikus szöveg van, A Rig-Véda, Száma-Véda, Jadzsur-Véda és Atharva-Véda. Ugyancsak négy upavéda (kiegészítő Véda) van, amelyek az orvostudomány (ájurvéda), közgazdaságtan (arthavéda), hadviselés (dhanurvéda) és művészetek (gándharva-véda) témáival foglalkoznak. A Védák hat testrésszel (védángával) is rendelkeznek, melyek a szanszkrit nyelvtan (vjákarana), asztrológia (dzsjótisa), etimológia (nirukta), fonetika (síksa), versmérték (cshandasz) és a rituálé (kalpa). A védikus tanítás hat filozófiai rendszerre oszlik, melyeket darsanáknak neveznek: logika (njája), kozmológia (vaisésika), teremtés (számkhja) pszichológia (jóga), védikus rituálé (mímámsza) és a végső valóság (védánta).

A jóga, vagyis a pszichológia ősi védikus ága nem kel versenyre az öt másik darsanával, hanem inkább együttműködik velük. Ennek megfelelően a jóga a számkhja-darsana tanításait használja filozófiájaként (a számkhja tanítása annak vizsgálatából áll, hogy a világot alkotó jelenségek huszonöt kategóriába oszthatók. Ennek köszönhető, hogy a számkhja kifejezést sok esetben „kategorizálás”-ként fordítják. Patandzsali elfogadja a számkhja huszonöt kategóriáját, de hozzáad egy huszonhatodikat: Ísvarát, vagyis Istent); ebből a szempontból a jógát a számkhja pszichológiai ágának is tekinthetjük. A jóga a njája-darsana eredményeit is alkalmazza a logikával kapcsolatban. Azonban az összes többi darsana a jóga-darsanára tekint szaktekintélyként a meditációban.

Patandzsali, a Jóga-szútra szerzőjeként hozzájárult a jóga-darsanához; valamint a vjákarana védángához is, amikor megírta Nagy kommentárját (Mahábhásjáját) Pánini nyelvtanához. Ezen kívül, összeállított egy tanulmányt az egyik upavédával kapcsolatban, nevezetesen a Csaraka-szamhitá című ájurvédikus szöveget. Vjásza, a Brahma-szútra szerzője, mely a Védántával kapcsolatos alapvető szöveg, ugyancsak a Patandzsali-féle Jóga-szútrához fűzött legfontosabb kommentár szerzője. Patandzsali Jóga-szútrája az az alapvető szöveg, amelyet az Ashtanga-jóga minden változatában elfogadnak. Így azt találjuk, hogy általában a jóga, és különösen az Ashtanga-jóga több pontot is összefonódik a védikus tudomány más ágaival.

Mégis, mi az Ashtanga vinyásza jóga forrása? A vinyásza módszer csupán az egyik iskola, amely Patandzsali Ashtanga-jógájának általános terminusába sorolható, és szigorúan szólva, az Ashtanga-jóga és Ashtanga vinyásza jóga kifejezések nem azonosak. Egyes modern nyugati tudósok azzal érveltek, hogy az Ashtanga vinyásza jóga bizonyára modern találmány, mert számos ászanát magában foglal, és mert úgy tűnik, hogy nincs írásos bizonyíték arra, hogy ősi gyökerei vannak. Mindkét érv helytelen, ahogy a következőkben elmagyarázom."

Kár a gőzért?

Ott tart a világ manapság, hogy már az is nagy érdem, ha valaki veszi magának a fáradságot, feláll a székből, és elkezd valamit mozogni. Hát még ha az edzését kiegészíti jógával, vagy éppenséggel a jóga a fő mozgásforma, amit minden nap végez. Tegnap volt nálam egy srác, Sivananda jógra járt. Hát mit mondjak, komolyabban össze kellett szorítania a fogát, hogy ki ne menjen az óra felénél. Nem mintha bajom lenne a Sivanandával, nagyon jó irányzat, és kell is. Csakhogy mozgásformának szerintem nem elegendő, legalábbis egy Hot Ashtangához viszonyítva. A legtöbb földi halandó, ha letol egy atmás jóga órát napi rendszerességgel, utána már nem nagyon vágyik szigetkörökre meg intervall-edzésekre. Persze vannak olyan fanatikusok, mint én, akik még tolnak mellé 2-3 óra edzést, de ez a legtöbb ember számára nem követhető vagy követendő példa. 8 óra munka mellett jó, ha másfél-két órád jut jógára, és már akkor is reklamál a család, hogy hol vagy.

De a mai bejegyzésnek nem is ez lenne a témája, hanem az étrend. Sok ember a "diéta" szó hallatán reflex-szerűen arra gondol, hogy "meg kell válnom a kedvenc kajáimtól, éheznem kell, és szenvedni fogok". Éppen ezért mindenki egy átmeneti, szükséges rossznak tekinti a diétát, vagy bármiféle étkezési korlátozást, tudatos étkezési rendszert. És amit eléri a kívánt eredményt, amiért ekkora elmondást vállalt be (például lefogy az ideálisnak tartott súlyra, vagy kigyógyul ebből-abból a betegségből), akkor úgy gondolja, hogy simán visszaállhat az előtte megszokott étrendre, és lám, csodák csodája, pár hónap múlva visszatérnek a problémák, megnő az úszógumi, fájnak az ízületek, jönnek a ciszták, daganatok, vagy éppen kalimpál a szív, megugrik a vércukorszint, kinek mi. 

"Vétkezz büntetlenül" - ez a szlogen a legnagyobb baromság, amit valaha hallottam, hozzátéve még azt, hogy a Norbi-féle Update péksütemények rekord mennyiségű adalékanyagot tartalmaznak, mint ahogyan a táplálékkiegészítő-ipar által gyártott fogyasztó- és proteinshake-ekre is ez ugyanúgy igaz. Persze mindegyik űberbizotns-gos és egészséges, legalábbis ha hiszünk a gyártóknak. De még csak nem is ez a mai blogbejegyzésem témája, hiszen az egészséges étrend útján elindulni és azon haladni egy élet küldetése. Szándékosan nem is használtam azt a szót, hogy "végigmenni", mert például én már 25 éve kísérletezem a számomra legmegfelelőbb, legfunkcionálisabb étrenddel, és most jutottam el odáig, hogy nem tartom szentírásnak, mindenki számára érvényesnek azt az étrendet, amit én éppen aktuálisan követek. Én per pillanat a legjobbnak érzem, és a céljaimat a leginkább ez szolgálja, de mindenkinek más a testalkata, metabolizmusa, életmódja, edzéscéljai stb. 

A lényegi gondolat inkább az lenne, hogy gyakorlatilag fölöslegesen edzünk, ha nem figyelünk oda az étkezésünkre. Választhatjuk a leggyilkosabb edzésformát, aminek a végén hordágyon visznek el a ,mentőkocsiban újraélesztésre, ha ugyanúgy tömjük magunkba a sütiket, pizzát, hamburgert és a sült krumplit, és isszuk hozzá a Zéró Egészség Kólát vagy az energiaitalt. A legtöbb ember ugyanis szemetet, emészthetetlen ételeket eszik, és tömi magába az üres kalóriákat meg a méreganyagokat. Ha elkezdünk edzeni vagy jógázni, akkor tulajdonképpen a napközben bepakolt szemetet próbáljuk elégetni, több-kevesebb sikerrel, és háromszor-négyszer annyit kell edzenünk, mintha természetes kajákat ennénk, amit a szervezetünk meg tud emészteni, és be tud építeni. 

Arról jutott mindez eszembe, hogy sok embert látok, aki minden nap jön jógára izzadni, és nem hogy fogyna, szálkásodna, közeledne az ideális testalkata felé, hanem ehelyett inkább hízik, ami nyilván a belső szervek, izmok, ízületek funkcióját is káros irányban befolyásolja. NINCS OLYAN EDZÉS, AMI MELLETT BÁRMIT ZABÁLHATSZ, főleg 30 éves korod felett. És minél több hulladékot eszel, annál több oxidatív stressznek teszed ki a szervezetedet, és annál több öregedési impulzust küld a hipotalamusz a sejtekbe. Plusz a fölös kalóriát próbálod ledolgozni, ami szükségtelenül terheli a kötőszöveteidet és az ízületeidet. Holott helyes étrenddel (ami egy életre szól, nem csak pár hónapra) töredék annyi idő meg erőfeszítés sokkal több funkcionális eredményt hozna izomerőben, vitalitásban, hajlékonyságban és mentális kiegyensúlyozottságban. A kaja ugyanis nem csak a testünkre hat, hanem az elménkre is. 

A táplálkozás jógája, valamint a jama és nijama elvek gyakorlása pedig ugyanúgy része a jógikus folyamatnak, mint az ászana-gyakorlás. Amikor Pattabhi Jois azt mondta, hogy Practice, Practice, Practice, akkor véleményem szerint ezt nem csak az ászana-gyakorlásra értette. Az első Practice az ászana, a második az életmód, a harmadik pedig a jóga szellemisége és szemléletmódja. Ha nem gyakoroljuk mindhármat egyenlő figyelemmel az életükben, akkor valóban csak divatjógások leszünk, és sem a tökéletes alakot, sem a tökéletes anyagcserét, sem a jógikus mentalitást nem fogjuk látni megvalósulni az életünkben. Így aztán sokan csalódnak a jógában, és elmennek egyéb edzésekre. Ami nem baj, de ha ott is ugyanezeket a hibákat követik el, akkor körülbelül ugyanerre az eredményre számíthatnak.

A jóga nagyon hatékony, és sokféle hatással rendelkező rendszer. Az első lépés azonban ahhoz, hogy ezeket a hatásokat valóban ki tudjuk aknázni, az étkezésünk tudatosításában rejlik. A szakértők szerint 70, vagy 80%-ban az étrendtől függ a sikerünk, és csak a többi az edzés.

Meditáció a köldökcsakrán

Újabb részlet Gregor Maehle Jóga-szútra magyarázataiból:

"3.30. nábhi-csakré kája-vjúha-gjánam

nábhi - köldök; csakré – központ; kája – test; vjúha – elrendezés; gjánam – tudás.

A köldökcsakrára irányított szamjama által az orvostudomány ismeretére tehetünk szert.

Vjásza hozzáteszi, hogy az olyan dolgok ismerhetők meg, mint a három dósa (váta, kapha és pitta), a hét dhátu (bőr, vér, izom, zsír, csont, velő és sperma). Ezek ájurvédikus szakkifejezések, az ájurvéda pedig India ősi gyógyászati rendszere.

A Patandzsalihoz szóló tradicionális imában a jóga, nyelvtan és orvostudomány szerzőjeként is tisztelik. Neki tulajdonítják a Csaraka-szamhitát, az orvostudomány egyik fő művét.

Ebben a szútrában Patandzsali leírja, hogyan tett szert az orvostudományról szóló tudására – nem sok évtizednyi kutatással, hanem pusztán a test középpontjára irányított szamjamával. Így a test összes rendszere megismerhető. Vigjánabhiksu elmagyarázza, hogy hogy ehhez a szamjamához azért kell a köldököt választani, mert a magzat összes végtagja és szerve a köldök bugyrából nő ki (ahol az anyjához kapcsolódik), mint ahogyan a banáncserje nő ki a gyökeréből.

A köldök bugyra (kanda) a finom anatómia kifinomult eleme. Úgy tartják, hogy ott végződik mind a 72 ezer nádí. Vaszistha Risi rámutat, hogy a köldök a kanda közepe, ahonnan a csakrák erednek. A kandászana nevű póz célja az, hogy a kandát stimuláljuk azáltal, hogy mindkét sarkunkat a gyomorba nyomjuk."

A kortalan jógi

Sokszor mondjuk a jógára, hogy megfiatalít, megelőzi az öregedést, és meghosszabbítja az életet. Talán ez is az oka annak, hogy egyre több ember választja a jógát idősebb korában, amikor már érzi az évei súlyát. Persze jó lenne, ha a fiatalok is időben elkezdenék, hiszen mindazok a kedvező hatások, amiket a jóga produkál, már fiatal korunktól kezdve érvényesülnek, és szerintem nem csak az fontos, hogy hány évet töltünk ebben a porhüvelyben, hanem az is, hogy közben milyen a közérzetünk, illetve mennyire hasznosan töltöttük el a rendelkezésünkre álló időt. 

Egy közelmúltban megjelent kutatás a hipotalamusz funkciójával kapcsolja össze az öregedés folyamatát. Persze azért a jóga tanítása szerint nem csak a szervezetünk, idegrendszerünk és hormonjaink, valamint mentális funkcióink befolyásolják az élethosszunkat, hanem a karmánk is. DE! Tételezzük fel, hogy bizonyos esetekben és bizonyos határok között csökkenthető vagy növelhető az élethossz! Ebben az esetben érdemes lenne megvizsgálni, hogy mik azok a tényezők, amelyek a tudomány, illetve a jóga tanításának álláspontja szerint befolyásolják az élethosszunkat.

A jóga tanítása szerint az élethosszunk a lélegzetvételek számában van meghatározva. Vagyis, ha hamarabb elszívjuk a nekünk rendeltetett levegő-mennyiséget, akkor hamarabb meg is halunk. Ha beosztjuk, akkor sokkal tovább élhetünk. Ezért is gyakorolják a jógában a légzésvisszatartásos pránájámát, minél hosszabb légzésekre és erőltetés nélküli légzésvissztartásokra törekedve. Egy jógi, aki napjában több órát pránájámázik, ezáltal lelassítja az idegi impulzusait is, kevesebb stressz éri, és az egész alapanyagcseréje is lelassul. Kevesebb táplálékra van szüksége, és kevesebb külső tárgy megszerzésére a boldogság és teljesség állapotának eléréséhez. 

Persze ez egy idealizált állapot, de az biztos, hogy már a rendszeres ászana-gyakorlás is mélyebbé, lassabbá, tudatosabbá teszi a légzést, ami által csökken a stressz, relaxáltabb lesz az idegrendszerünk, és optimalizálódik a hormonszint is. Sokszor hallani száz, kétszáz éves jógikról, és ha összetalálkoztunk egy-egy ilyen emberrel, akkor azt látjuk rajta, hogy vidám, életerős, tele van pozitív érzelmekkel, és sohasem túlsúlyos.

A fentebb belinkelt tanulmány nem említi ugyan a légzés szerepét a biológiai öregedés folyamatában, viszont beszél a táplálék mennyiségéről. Ha sok étel áll a rendelkezésünkre, akkor hamarabb meghalunk. Míg ha kevesebbet eszünk, vagy böjtölünk, akkor tovább élünk. Persze én úgy gondolom, hogy az étel összetétele sem mindegy. Az élő, növényi étrend valószínűleg hosszabb életet biztosít, mint a halott állati eredetű fehérjékben bővelkedő étrend, vagy az agyonkezelt, agyontartósított, agyonfeldolgozott junkfood magunkba tömése.

A gyulladások mennyiségére is kitér a cikk. A túlzott evés, és főleg az emészthetetlen ételek bevitele növeli a gyulladások mennyiségét a szervezetünkben, mivel káros szabadgyökök tömkelege keletkezik, ez pedig oxidatív stresszt okoz, vagyis a túl sok és egészségtelen kajával stresszeljük a sejtjeinket. Ehhez jön a meg nem emésztett érzelmek, indulatok, pszichés feszültségek okozta stressz, a kilátástalanság, a túl sok probléma, létbizonytalanság és még sorolhatnám azokat a pszichés faktorokat, amelyek mind-mind megrövidítik az ember életét. 

A cikk kiemeli például a szociális szerepet. Vagyis ha az ember úgy érzi, hogy van célja az életének, küldetése van, feladatai vannak, másoknak szükségük van rá, szeretik, igénylik a jelenlétét, akkor a hipotalamusz lecsökkenti az öregedést elősegítő impulzusok küldését. Ellenkező esetben viszont úgy érezzük, hogy nincs miért élnünk, nincs miért maradnunk. A jógi persze szerencsés esetben túljut ezen a ponton. Egyrészt önmagán belül találja meg a küldetéstudatát, így függetleníteni tudja magát a társadalmi elvárásoktól vagy az érzelmi elfogadottságtól, másrészt a szamádhi közelében a jógi már közömbössé válik az iránt, hogy az életét ebben a testben folytatja-e, vagy pedig egy következőben. Ez másodlagos körülménnyé válik abban az esetben, amikor nem a testként, hanem tudatként azonosítja magát, és megtapasztalja a tudat örökkévaló természetét.

Mindazonáltal a jóga a gyakorlás minden szintjén segít az öregedési folyamat lelassításában, és abban, hogy tartalmat, célt találjunk az életünknek, ami az élethosszunktól függetlenül motivációt ad nekünk céljaink elérésére, álmaink megvalósítására. Egy szóval: lélegezz, létezz, és légy boldog, máskülönben a hátralévő életed egyetlen pillanatát sem fogod igazán megélni!