Egy közelmúltban megjelent kutatás a hipotalamusz funkciójával kapcsolja össze az öregedés folyamatát. Persze azért a jóga tanítása szerint nem csak a szervezetünk, idegrendszerünk és hormonjaink, valamint mentális funkcióink befolyásolják az élethosszunkat, hanem a karmánk is. DE! Tételezzük fel, hogy bizonyos esetekben és bizonyos határok között csökkenthető vagy növelhető az élethossz! Ebben az esetben érdemes lenne megvizsgálni, hogy mik azok a tényezők, amelyek a tudomány, illetve a jóga tanításának álláspontja szerint befolyásolják az élethosszunkat.
A jóga tanítása szerint az élethosszunk a lélegzetvételek számában van meghatározva. Vagyis, ha hamarabb elszívjuk a nekünk rendeltetett levegő-mennyiséget, akkor hamarabb meg is halunk. Ha beosztjuk, akkor sokkal tovább élhetünk. Ezért is gyakorolják a jógában a légzésvisszatartásos pránájámát, minél hosszabb légzésekre és erőltetés nélküli légzésvissztartásokra törekedve. Egy jógi, aki napjában több órát pránájámázik, ezáltal lelassítja az idegi impulzusait is, kevesebb stressz éri, és az egész alapanyagcseréje is lelassul. Kevesebb táplálékra van szüksége, és kevesebb külső tárgy megszerzésére a boldogság és teljesség állapotának eléréséhez.
Persze ez egy idealizált állapot, de az biztos, hogy már a rendszeres ászana-gyakorlás is mélyebbé, lassabbá, tudatosabbá teszi a légzést, ami által csökken a stressz, relaxáltabb lesz az idegrendszerünk, és optimalizálódik a hormonszint is. Sokszor hallani száz, kétszáz éves jógikról, és ha összetalálkoztunk egy-egy ilyen emberrel, akkor azt látjuk rajta, hogy vidám, életerős, tele van pozitív érzelmekkel, és sohasem túlsúlyos.
A fentebb belinkelt tanulmány nem említi ugyan a légzés szerepét a biológiai öregedés folyamatában, viszont beszél a táplálék mennyiségéről. Ha sok étel áll a rendelkezésünkre, akkor hamarabb meghalunk. Míg ha kevesebbet eszünk, vagy böjtölünk, akkor tovább élünk. Persze én úgy gondolom, hogy az étel összetétele sem mindegy. Az élő, növényi étrend valószínűleg hosszabb életet biztosít, mint a halott állati eredetű fehérjékben bővelkedő étrend, vagy az agyonkezelt, agyontartósított, agyonfeldolgozott junkfood magunkba tömése.
A gyulladások mennyiségére is kitér a cikk. A túlzott evés, és főleg az emészthetetlen ételek bevitele növeli a gyulladások mennyiségét a szervezetünkben, mivel káros szabadgyökök tömkelege keletkezik, ez pedig oxidatív stresszt okoz, vagyis a túl sok és egészségtelen kajával stresszeljük a sejtjeinket. Ehhez jön a meg nem emésztett érzelmek, indulatok, pszichés feszültségek okozta stressz, a kilátástalanság, a túl sok probléma, létbizonytalanság és még sorolhatnám azokat a pszichés faktorokat, amelyek mind-mind megrövidítik az ember életét.
A cikk kiemeli például a szociális szerepet. Vagyis ha az ember úgy érzi, hogy van célja az életének, küldetése van, feladatai vannak, másoknak szükségük van rá, szeretik, igénylik a jelenlétét, akkor a hipotalamusz lecsökkenti az öregedést elősegítő impulzusok küldését. Ellenkező esetben viszont úgy érezzük, hogy nincs miért élnünk, nincs miért maradnunk. A jógi persze szerencsés esetben túljut ezen a ponton. Egyrészt önmagán belül találja meg a küldetéstudatát, így függetleníteni tudja magát a társadalmi elvárásoktól vagy az érzelmi elfogadottságtól, másrészt a szamádhi közelében a jógi már közömbössé válik az iránt, hogy az életét ebben a testben folytatja-e, vagy pedig egy következőben. Ez másodlagos körülménnyé válik abban az esetben, amikor nem a testként, hanem tudatként azonosítja magát, és megtapasztalja a tudat örökkévaló természetét.
Mindazonáltal a jóga a gyakorlás minden szintjén segít az öregedési folyamat lelassításában, és abban, hogy tartalmat, célt találjunk az életünknek, ami az élethosszunktól függetlenül motivációt ad nekünk céljaink elérésére, álmaink megvalósítására. Egy szóval: lélegezz, létezz, és légy boldog, máskülönben a hátralévő életed egyetlen pillanatát sem fogod igazán megélni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése