Kár a gőzért?

Ott tart a világ manapság, hogy már az is nagy érdem, ha valaki veszi magának a fáradságot, feláll a székből, és elkezd valamit mozogni. Hát még ha az edzését kiegészíti jógával, vagy éppenséggel a jóga a fő mozgásforma, amit minden nap végez. Tegnap volt nálam egy srác, Sivananda jógra járt. Hát mit mondjak, komolyabban össze kellett szorítania a fogát, hogy ki ne menjen az óra felénél. Nem mintha bajom lenne a Sivanandával, nagyon jó irányzat, és kell is. Csakhogy mozgásformának szerintem nem elegendő, legalábbis egy Hot Ashtangához viszonyítva. A legtöbb földi halandó, ha letol egy atmás jóga órát napi rendszerességgel, utána már nem nagyon vágyik szigetkörökre meg intervall-edzésekre. Persze vannak olyan fanatikusok, mint én, akik még tolnak mellé 2-3 óra edzést, de ez a legtöbb ember számára nem követhető vagy követendő példa. 8 óra munka mellett jó, ha másfél-két órád jut jógára, és már akkor is reklamál a család, hogy hol vagy.

De a mai bejegyzésnek nem is ez lenne a témája, hanem az étrend. Sok ember a "diéta" szó hallatán reflex-szerűen arra gondol, hogy "meg kell válnom a kedvenc kajáimtól, éheznem kell, és szenvedni fogok". Éppen ezért mindenki egy átmeneti, szükséges rossznak tekinti a diétát, vagy bármiféle étkezési korlátozást, tudatos étkezési rendszert. És amit eléri a kívánt eredményt, amiért ekkora elmondást vállalt be (például lefogy az ideálisnak tartott súlyra, vagy kigyógyul ebből-abból a betegségből), akkor úgy gondolja, hogy simán visszaállhat az előtte megszokott étrendre, és lám, csodák csodája, pár hónap múlva visszatérnek a problémák, megnő az úszógumi, fájnak az ízületek, jönnek a ciszták, daganatok, vagy éppen kalimpál a szív, megugrik a vércukorszint, kinek mi. 

"Vétkezz büntetlenül" - ez a szlogen a legnagyobb baromság, amit valaha hallottam, hozzátéve még azt, hogy a Norbi-féle Update péksütemények rekord mennyiségű adalékanyagot tartalmaznak, mint ahogyan a táplálékkiegészítő-ipar által gyártott fogyasztó- és proteinshake-ekre is ez ugyanúgy igaz. Persze mindegyik űberbizotns-gos és egészséges, legalábbis ha hiszünk a gyártóknak. De még csak nem is ez a mai blogbejegyzésem témája, hiszen az egészséges étrend útján elindulni és azon haladni egy élet küldetése. Szándékosan nem is használtam azt a szót, hogy "végigmenni", mert például én már 25 éve kísérletezem a számomra legmegfelelőbb, legfunkcionálisabb étrenddel, és most jutottam el odáig, hogy nem tartom szentírásnak, mindenki számára érvényesnek azt az étrendet, amit én éppen aktuálisan követek. Én per pillanat a legjobbnak érzem, és a céljaimat a leginkább ez szolgálja, de mindenkinek más a testalkata, metabolizmusa, életmódja, edzéscéljai stb. 

A lényegi gondolat inkább az lenne, hogy gyakorlatilag fölöslegesen edzünk, ha nem figyelünk oda az étkezésünkre. Választhatjuk a leggyilkosabb edzésformát, aminek a végén hordágyon visznek el a ,mentőkocsiban újraélesztésre, ha ugyanúgy tömjük magunkba a sütiket, pizzát, hamburgert és a sült krumplit, és isszuk hozzá a Zéró Egészség Kólát vagy az energiaitalt. A legtöbb ember ugyanis szemetet, emészthetetlen ételeket eszik, és tömi magába az üres kalóriákat meg a méreganyagokat. Ha elkezdünk edzeni vagy jógázni, akkor tulajdonképpen a napközben bepakolt szemetet próbáljuk elégetni, több-kevesebb sikerrel, és háromszor-négyszer annyit kell edzenünk, mintha természetes kajákat ennénk, amit a szervezetünk meg tud emészteni, és be tud építeni. 

Arról jutott mindez eszembe, hogy sok embert látok, aki minden nap jön jógára izzadni, és nem hogy fogyna, szálkásodna, közeledne az ideális testalkata felé, hanem ehelyett inkább hízik, ami nyilván a belső szervek, izmok, ízületek funkcióját is káros irányban befolyásolja. NINCS OLYAN EDZÉS, AMI MELLETT BÁRMIT ZABÁLHATSZ, főleg 30 éves korod felett. És minél több hulladékot eszel, annál több oxidatív stressznek teszed ki a szervezetedet, és annál több öregedési impulzust küld a hipotalamusz a sejtekbe. Plusz a fölös kalóriát próbálod ledolgozni, ami szükségtelenül terheli a kötőszöveteidet és az ízületeidet. Holott helyes étrenddel (ami egy életre szól, nem csak pár hónapra) töredék annyi idő meg erőfeszítés sokkal több funkcionális eredményt hozna izomerőben, vitalitásban, hajlékonyságban és mentális kiegyensúlyozottságban. A kaja ugyanis nem csak a testünkre hat, hanem az elménkre is. 

A táplálkozás jógája, valamint a jama és nijama elvek gyakorlása pedig ugyanúgy része a jógikus folyamatnak, mint az ászana-gyakorlás. Amikor Pattabhi Jois azt mondta, hogy Practice, Practice, Practice, akkor véleményem szerint ezt nem csak az ászana-gyakorlásra értette. Az első Practice az ászana, a második az életmód, a harmadik pedig a jóga szellemisége és szemléletmódja. Ha nem gyakoroljuk mindhármat egyenlő figyelemmel az életükben, akkor valóban csak divatjógások leszünk, és sem a tökéletes alakot, sem a tökéletes anyagcserét, sem a jógikus mentalitást nem fogjuk látni megvalósulni az életünkben. Így aztán sokan csalódnak a jógában, és elmennek egyéb edzésekre. Ami nem baj, de ha ott is ugyanezeket a hibákat követik el, akkor körülbelül ugyanerre az eredményre számíthatnak.

A jóga nagyon hatékony, és sokféle hatással rendelkező rendszer. Az első lépés azonban ahhoz, hogy ezeket a hatásokat valóban ki tudjuk aknázni, az étkezésünk tudatosításában rejlik. A szakértők szerint 70, vagy 80%-ban az étrendtől függ a sikerünk, és csak a többi az edzés.