2013. június 17., hétfő

Napforduló riport - Bagdi Bella

Bagdi Bella már több száz pozitív, spirituális koncerten van túl, és a Napforduló Jógafesztiválon velünk is megosztja dalait, méghozzá 11 órától. 

G: Első találkozásod a jógával, a spiritualitással?

B: Van egy nővérem, aki tizenhét éve jógázik. Erdélyiek vagyunk, és ő a romániai Grieg-féle jógacsoport tagja. Körülbelül érettségiztem, amikor elkezdett jógázni, és annyira lelkes volt, hogy mindenkit be akart szervezni, mint egy hittérítő. Én akkor még nem voltam elég nyitott rá, de ő elvitte a közös fotóinkat Grieghez, aki azt mondta, hogy nem kell aggódni, mert hamarosan én is jógázni fogok. Erre én azt válaszoltam, hogy ez mekkora hülyeség, és éveken át ellenálltam, csak hogy ne legyen igaza.

Aztán húsz évesen átjöttem Magyarországra. Azt gondolom, amikor az ember egyedül marad egy számára idegen világban, egy idegen közösségben, ahol senkit nem ismer, az egy nagyon jó önismereti próbaút, hogy mit kezd magával. Az életem, melyet megpróbáltam valahogyan felépíteni, huszonhét évesen koromban teljesen összeomlott: a párkapcsolati életem, a színházi életem és az énekesnői életem is. Valahogy semmi nem működött. Így hát eljutottam arra a pontra, hogy mindenről lemondtam, véglegesen. Őszintén úgy érzetem, hogy én már soha többé nem fogok közönség elé állni. Ebben az állapotomban, dr. Parádi József, akivel improvizációs színházat csináltam akkoriban, elhívott egy böjtös táborba. Ez volt az első olyan igazi spirituális élményem, amikor öt napig csak vizet ittam, és csak magammal foglalkoztam, befele figyeltem.

Aztán megismerkedtem egy fiúval, aki énekköröket tartott. A tábor után elmentem egy ilyen énekkörbe, ahol az emberek szanszkrit mantrákat énekeltek. Csodálatos volt látni rajtuk az éneklés önfeledt szabadságát, ahogy kontrollálatlanul benne vannak a dalban. Én azért hagytam abba az éneklést korábban, mert azt hittem nem elég képzett a hangom hozzá, nem elég kiművelt és tiszta. Éneklés közben a figyelmemet mindig az vitte el, hogy hogyan csinálom. Nagyon fárasztó volt és végül ezt az utat fel is adtam. De ebben az énekkörben megtapasztalhattam egy másfajta minőségű éneklést. Azt, amikor egyáltalán nem figyelem hogyan éneklek, hanem szabadon hagyom, hogy az ének rajtam keresztül életre keljen. És anélkül, hogy akartam volna, spontán módon bekerültem egy meditációs állapotba. Olyan tér jött létre bennem, ami örökre meghatározta az életem irányát: bárhogyan is alakuljanak a dolgok, ezt a teret minden nap szeretném megélni.
Szóval, nővéremnek végül igaza lett. Az éneklésen keresztül megnyíltam a spiritualitás felé, a jóga felé és minden olyan minőség felé, ami a szívemet Isten fele fordítja.

G: Az ének és a meditáció akkor számodra és mások számára is egy önmegismerési lehetőség?

B: Számomra mindenképpen. Amikor először elkezdtem ezeket az énekeket énekelni közösségben, és aztán magamnak is otthon, az arról szolt, hogy egy olyan tudatállapotba kerüljek, amiből minden probléma és aggodalom kiürül, és helyébe egy nagyon önfeledt, boldog tudatállapot kerüljön, ami ismeretlen volt nekem azelőtt. Annyira szerettem ezt a számomra új „életérzést”, hogy minél többször át akartam élni. Egyre többet kezdtem énekelni tudatosan. Nagyon igényeltem, hogy a saját anyanyelvemen énekelhessek, ezért kezdtem el pozitív megerősítéseket megzenésíteni. Nagyon szerettem és a mai napig is szeretem a szanszkrit mantrákat, sokat hallgatok Deva Premalt, de valahogy, amikor magyarul énekelek, sokkal mélyebbre jutok magamban.

G: Milyen irányba halad a művészeted, a keresésed?

B: Nem is művészetnek dedikálnám én ezt az egészet. Az életem, a lelkem gyógyításáért kezdtem el ezzel foglalkozni. Nagyon sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy én azt belássam, ez másoknak is segít. Sokáig csak az motivált az alkotásban, hogy magamon segítsek. Aztán közben eltelt majdnem tíz év azóta, sok minden történt, sokat változtam. Ma már sokkal jobban rá tudok nézni kívülről, mi ez az egész. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy én csak a dalok hordozója vagyok és megadtam magam a feladatomnak, amit jelenleg isten kijelölt számomra.

G: Koncertek, vagy tanfolyamok, workshopok formájában adod mindezt át?

B: Elsősorban életmódfejlesztő zenés esteket tartok. Minden ilyen estnek van egy-egy témája, amit feldolgozunk gyakorlatokkal és énekekkel összekapcsolva.
Sokszor elmondom, ne nekem higgyenek, hanem próbálják ki azt, ami megérinti őket és teszteljék le mi jót hoz nekik az életükbe.
Aztán tartok még táborokat, amelyek szintén a zenére épülnek, és van egy alapítványunk, a Jobb Veled a Világ Alapítvány, azon keresztül jelenleg rengeteg karitatív látogatást teszek idősek otthonába, gyermek otthonokba, óvodákba, kórházakba.

G: A Napforduló Jógafesztiválon mi lesz a téma?

B: Azt gondoltam, hogy bhadzsanokat, szanszkrit mantrákat énekelnék, de egy két olyan dalomat is el fogom énekelni, ami nekem sokat szokott segíteni a lelki békém megőrzésében.

A Facebookon megtaláltok minden információt a június 23-ai Napforduló Jógafesztiválról:

http://www.facebook.com/napfordulojogafesztival
http://www.facebook.com/bagdibella
http://www.bagdibella.hu
http://www.facebook.com/atmacenteryoga

Nincsenek megjegyzések: