Napfény, tenger, jóga

Ma lazulós napot terveztünk, mert fárad a társaság, és hazautazás előtt jó lenne azért egy kicsit regenerálódni. Megszólal az órám ötkor, vagy háromszor rányomom a szundit. Negyed hatkor most már ki kell mászni az ágyból. Az imám is megszólal, „Allah Akbaaar” – zengi elnyújtott hangon. Mintha minden reggel egyre korábban kezdené. Bogyót is fölkeltem, fürdés után felöltözöm jógás cuccba, még a kapucnisomat is fölveszem. Kicsit lehűlt az idő, hajnalban 23 fok van csak. Elkezdem a napüdvözleteket. Végigcsinálom mind a tízet, de még mindig tökmerev vagyok. Alig érem el a földet a kezemmel. Közben bevánszorognak a többiek, késnek vagy negyed órát. Mindenki fáradt, ma nem is megyünk sehová. Elkezdenek alkudozni, hogy csináljunk ma kevesebb gyakorlatot. Erre rávágom, hogy többet fogunk, mert az Ajayos plusz gyakorlatokat is belevesszük. Csaturdaszi van, holnap lesz újhold. Bartos még Mysore-ban mondta, hogy ahogy közeledik az újhold, egyre nehezebben megy a gyakorlás. A test folyadékot veszít, szárazabbak, merevebbek az ízületek. Azt mondom a többieknek, hogy figyeljenek a légzésre és a bandhára, ne foglalkozzanak azzal, hogy mennyire mennek bele az ászanába. A mélyebb légzés segít, hogy ne fáradjunk ki annyira. Istvánnal igazgatunk, végigcsináljuk a sorozatot. Bogyó is fáradt ma, elég hamar abbahagyja, de relaxációban megvárja a többieket.
A Szupta-pádángusthászana után megcsináljuk a Szupta-parivritta-pádángusthászanát. Ez is Ajay specialitása - jobb kézzel megfogod a jobb nagylábujjat, és a bal füledhez közelíted, miközben a fejedet átdugod a karod és a lábad között. Jó előkészítés a második sorozatra. A befejezőben párban gyakoroljuk a hátrahajlítást, majd a lótuszülésnél a Szupta-vadzsrászanát. Ez olyan, mint a baddha-padmászana, csak hátrafelé hajolsz. A partner a combjával lefelé nyomja a tiédet, és a kezével fogja a két kezedet, illetve segít hátrahajolni és felemelkedni. Ez a gyakorlat is jókedvet teremt. Relaxáció után eldöntjük, hogy holnap nem lesz délutáni óra, hogy tudjunk naplementét nézni, reggel viszont vinyásza órát tartok, mint ahogy Ajaynál volt csütörtökön.

Óra után kimegyek fürödni a tengerbe, Bogyó is jön kisvártatva. Csendes a tenger, csak egy-két nagyobb hullám jön, kb fél óránként. Ráununk egy idő múlva, visszamegyünk zuhanyozni. Reggeli után Istvánék készülnek bemenni Padubidribe internetezni meg vásárolni. Én maradok, rábízom a tegnapi blog feltöltését. leborotválom a hajamat és a szakállamat, utána megkérem Pétert, hogy masszírozzon be Mahanarayan olajjal. Délután a hármas sorozatot készülök kipróbálni, jót tesz előtte egy kis masszázs. Amúgy nem szeretem, évente kb egyszer szánom rá magamat. Péter nagyon profin masszíroz, kiveszi a feszültséget a csuklyásizmomból. Több, mint egy óráig tart, amíg az egész testemen végigmegy. A doki azt mondta, hogy a fejemet is be kell kenni, de azt most kihagyjuk, mert egy kicsit sebes lett borotválkozás után. Egészen jól esik. Fél órát várni kell, hogy beszívódjon. Addig kimegyek a partra. A hotel alkalmazottak szereztek valahonnan két napernyőt és nyugágyat. Befekszem az egyik alá, japázok. Bogyó is kifekszik, be se keni magát naptejjel. Persze jó vörös lesz a háta. Bemegyünk fürödni, közben én is jól leégek. Jó meleg van napközben, a lányok egész nap kint süttetik magukat. A falubeliek a bokorból kukkolnak. Az egyik halász már egészen odaszokott, a felesége és az anyja egyszerre szidják, mint a bokrot, de nem érdekli. Fehér nők bikiniben – ritka látvány. Bemegyünk Bogyóval. Pujázni kell még. meg akarunk fürödni, de nem folyik a víz a csapból. Nefürgyéle! Kicsit szunyókálunk, megjön a víz. Puja után még marad időm átnézni a harmadik sorozatot, majd elkezdünk készülődni a jógához.

Megcsinálom a napüdvözleteket, közben beérnek a többiek is. István mára azt tervezte, hogy végigcsinálják az álló gyakorlatokat az Astangából, de mindegyiket 12 légzésig tartják ki. Nem semmi, a mai állapotunkat figyelembe véve. Kedvesen megdolgoztatja az embereket. Kezdi átvenni a náci oktatási stílusomat. Hiába, szerintem minden jógaoktatóba szorult egy kis szadista hajlam. Én közben végigcsinálom az állókat, ahogy szoktam, és elkezdem a harmadik szériát. Amikor a másodikat kezdtem, akkor is úgy éreztem, hogy egy egészen más dimenzióba lépek. Ma is ezt érzem. Az első egy-két gyakorlat (Vaszisthászana, Visvámitrászana) még megy, a Kasjapászanánál már elakadok. Ennél és a következő öt-hat gyakorlatnál a lábamat a nyakamba kell tenni, ami még nem teljesen megy. Így csak béna próbálkozás lesz belőle, közben szakad rólam a víz. Bogyó fotózgat, egy-két pózba kérésemre beigazít. A pózok második fele fejenállásból indul, ezeket meg is szoktam tudni csinálni, mindenféle kartámaszok. Csak az a baj, hogy a fejtetőm is leégett, és felettébb érzékeny, amikor ráállok. Egyenként mennek ezek (Koudinyászana, Astavakrászana stb), de így vinyászába fűzve ez azért kemény. Mindegyik után pihennem kell öt légzésig. A végén van még egy-két cifraság, például spárga, meg hátrahajlító pózok (Rádzsakapótászana, Natarádzsászana), jógaöv segítségével leküzdöm őket is. A hátrahajlításra már nem sok energiám marad. megint odakötöm magamat egy övvel az oszlophoz, úgy próbálkozom. Megcsinálom a befejezőt, közben Istvánék is odaérnek. Párosban csinálják a hátrahajlítást, olyan,mintha salsáznának. Péter azt hitte, hogy a híddal vége az órának, meglepődik, amikor végig kell csinálni a fordított pózokat, meg a lótuszt. Keményen nyomták, az biztos. Nem is baj, mert holnap reggel még keményebb edzés vár ránk, mielőtt elindulunk Malpe Beach-re. Olvasgattuk az újságban, hogy idén 115-en fulladtak bele a tengerbe Mangalore-nál. Vigyázni kell, nem szabad mélyre menni, mert beszív a hullám.

Madhu a konyhában tüsténkedett egész délután, valami finomat készít nekünk vacsorára. Jó éhes már a társaság, úgyhogy alig várjuk. Bogyó délután nem jógázik, elég neki a reggeli órát is feldolgozni. Én is előbb befejeztem, mint a többiek, lefürödve beülünk a vacsorázó pavilonba. Én összeírom a holnapi gyakorlatokat, Bogyó pedig ananászt pucol. Bangalore-ban vettem egy könyvet, Agastya a neve. kb 75 jóslatot tartalmaz. Egy virágot kell rádobni egy számokkal teli táblára, és a számhoz kapcsolódó jóslatot kell elolvasni. A társaság felének jókat mond, a másik felének csupa rosszat. Közben befut Madhu vacsorája. Péter zenét is hozott le, rockot tesz be, de aztán kiegyezünk valami lazulós zenében. Blues lesz a vége. Madhu remek krumplis parathákat készített, van hagymás meg hagyma nélküli is. Van még elefántláb-szabdzsi (ez egy vega étel, ne tessék aggódni), zöldbabos szabdzsi, joghurtos raita, felvágott zöldségek, meg a jó ropogós papadam. Mindenki belakik, a végén egy-egy kis fagyit is rátolunk. Én feljövök blogot írni, a többiek még buliznak odalent. Hirtelen sikoltozásokra leszünk figyelmesek. Ildikó csótányt talált a bőröndjében. Nem tudom, miért nem lehet csendesebben elintézni. De nem csak ő hangoskodik, Péterék karaoke partit rendeznek, éneklik a nagy magyar slágereket. Mintha berúgtak volna, pedig nincs alkohol. Lassan lenyugszunk, aludni térünk a trópusi éjszakában. Morajló hullámok, susogó szél, ciripelő tücskök. Ki kell használni még ezt a pár napot, amíg itt vagyunk.