2013. július 27., szombat

A csípőízület

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"A csípőízület

A csípőízület szerepe nagyon lényeges a láb-a-nyak-mögötti pózokban. Ha a csípőízületek megfelelően nyitottak, akkor egyáltalán nem esik nyomás a gerincre - vagy csak nagyon kis mértékben – ezekben a pózokban. Ha nem értjük meg megfelelően a csípőízület mozgását és korlátait, a láb-a-nyak-mögötti pózok végzése a csigolyák szubluxációjához (elmozdulásához) vagy a porckorongok sérüléséhez vezethet. (A szubluxáció az ideális pozíció és a diszlokáció (elmozdulás) közötti állapot. A gerinccsigolya vagy bármelyik ízület ideális anatómiai pozíciója száz százalékos funkciót biztosít, míg az elmozdult állapotban nulla százalékos a funkció. E két szélsőség között áll a szubluxáció sokféle árnyalata, melyben különböző mértékű a funkcionalitás, amit gyakran diszkomfort érzése kísér).

A csípőízület a combcsontból áll, amely nagy, gömbszerű fejével ízesül a medence csípővápájához. A medencecsont jobb és bal fele is három részre oszlik. A felső rész a csípőcsont, az alsó elülső rész a szeméremcsont, az alsó hátulsó rész pedig az ülőcsont. A medence mindhárom csontja összekapcsolódik és a csípőízület részét alkotja. A csípőízület mély vápája stabilizálja a combcsont végét, és nagy mennyiségű ízületi szalag veszi körül. Sok erőteljes izom kapcsolódik a medencéhez és a csípőízülethez. Ezek biztosítják a megfelelő erőkarokat a test előre- és felfelé mozdításához. Bármelyik izom gyengesége ezek közük komolyan befolyásolja az egész test mobilitását.

A combcsont az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja. A combcsont vége a combnyakon keresztül kapcsolódik az ízületi fejhez. A combnyak szerepe az, hogy oldalirányba távolítsa a combcsontot a csípőízülettől, ami csökkenti a csontok nekiütődésének esélyét a csípőízületnek. Anatómiai értelemben véve a láb-a-nyak-mögötti pózokhoz szükséges hajlékonyságot korlátozhatja a rövid, kevésbé konkáv combnyak, mivel így hamarabb nekiütődik a csípőízületnek, és így megakadályozza a további hátramozdulását. Ezt különösen azoknak a tanároknak kell megérteniük, akik igazítást adnak a tanulóiknak a láb-a-nyak-mögötti pózokban, és azoknak a gyakorlóknak, akik erőltetve gyakorolnak. Az az érzés, amikor egy mozgást a csontok összeütközése akadályoz meg, teljesen eltér attól, amikor a mozgást az inak, izmok, zsírszövet, vagy a támasztóerő hiánya akadályozza meg. A tanárnak képesnek kell lennie meghatározni az akadály minősége alapján, hogy milyen fajta szövet okozza."

Nincsenek megjegyzések: