2013. július 14., vasárnap

Az SI-ízület

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"Az SI-ízület

A szakroiliakális (SI) ízület lányeges szerepet tölt be a hátrahajlításban. A láb-a-nyak-mögötti pózokban és a gerinccsavarásban is fontos a szerepük. Ha nem helyesen végezzük az előrehajlítást, akkor feszültség keletkezhet az SI-ízületben. Ezért minden jógi számára fontos, hogy helyesen megértse ennek az ízületnek a mozgását és működését.

Az SI-ízület a medenceöv lényegi részét képezi. A medenceöv a keresztcsonton keresztül kapcsolódik a gerinchez, és a csípőízületen keresztül az alsó végtagokhoz. A medencecsont felső részét íliumnak nevezik, és ennek ízesülése a keresztcsonttal alkotja az SI-ízületet. A keresztcsont valójában a gerinc kiterjedése, melyet öt csigolya összecsontosodása alkot. A két medencecsont közé ékelődik. A farokcsont a keresztcsont végéhez kapcsolódik, és általában három kicsiny csigolya alkotja.

Elsőnek a medencecsontot vesszük szemügyre. A csontváz érettségének beállta előtt a medencecsont három össze nem kapcsolódó csontból áll, melyek idővel összeforrnak és létrehozzák a medencét. Ezt a medence három részének neve is tükrözi: a csípőcsont (ílium), ülőcsont (ischium) és a szeméremcsont (pubis). A csípő ízületi vápája, amellyel a combcsont ízesül, a csípőcsont alsó, oldalsó részén található. A csípőcsont négy gerince számos izom eredési pontja. Az ülőcsont a medencecsont alsó és hátsó részén helyezkedik el. Innen ered a nagy combközelítő izom (adductor magnus) és a hamstringek (combhajlító izmok). A szeméremcsont a medence elülső, alsó részén helyezkedik el. Itt a medence két fele egy porcbetéten keresztül kapcsolódik össze. A szeméremcsonthoz kapcsolódnak a combközelítő izmok a gátrekeszt alkotó izmokkal együtt.

Az ék alakú keresztcsont az L5-ös porckorongon keresztül kapcsolódik a lumbális gerinchez, valamint a farokcsonthoz, mely a nyugati tudósok szerint a farok visszamaradt csökevénye (A lumbális gerinc öt csigolyából áll, melyeket fentről lefelé számozunk. az L1 csigolya a hátgerinccel határos, míg az L5 csigolya a keresztcsonttal.) A keresztcsont kifotikus alakú. Az elsődleges hajlat része, melyre a magzat az anyaméhben tesz szert, ahol az egész gerinc ebe az irányba hajlik. A háti gerincszakasz a másik, ahol megmaradt az elsődleges hajlat. A gerinc két szakasza alkalmazkodik a lordotikus (hátrahajló) hajlathoz az érés folyamatában, hogy a felegyenesedve sétáló emberre jellemző dupla S-kanyarulatot létrehozza. A nyaki gerinc lordotikus hajlata kisgyermekkorban kezd kialakulni, amikor folyamatos erőfeszítést teszünk a fej felemelésére hason fekvő helyzetben; és szükséges ahhoz, hogy egyenesen tudjuk tartani a fejünket. A lumbális gerinc lordotikus hajlata akkor kezd kialakulni, amikor egyenesen állunk, és elkezdjük a súlyt tartani az egyenes helyzetben.

Az SI-ízület két aurikuláris (fül alakú) ízfelületből áll, amelyek egy viszonylag merev ízületet alkotnak a keresztcsont és a két medencecsont között. A félkör, vagy inkább bumeráng alakú ízületek nyitott oldalai hátrafelé, a kifotikus keresztcsonttal ellenkező irányba néznek. Ha oldalról nézzük a keresztcsontot, és egy vízszintes vonallal kötjük össze a két ízületet, megérthetjük, hogy az ízületek körülbelül tíz fokos elfordulást tesnek lehetővé a keresztcsont számára e tengely mentén.

Az SI-ízület azért szokatlan, mert az ízület alsó harmada szinoviális típusú (vagyis egy folyadékkal teli ízületi kamrából áll), míg a felső része egy rostos ízület (mely kötőszöveti rostokból áll). Gyermekkorban a szinoviális ízület tulajdonságaival rendelkezik. Ez a pubertás és a fiatal felnőttkor küszöbén megváltozik, és a kor előrehaladtával az SI-ízületben egymásba illeszkedő árkok és göbök jönnek létre, valamint az ízület egyre rostosabbá és kevésbé mozgékonnyá válik. Ennek következtében csökken az ízület mobilitása, ami a testsúly tartására adott adaptív, stabilizáló válaszreakció. Az antropológusok az SI-ízület állapota alapján tudják megbízhatóan meghatározni egy példány körülbelüli életkorát.

Az SI-ízület két funkcióval rendelkezik: csökkenti a medenceöv feszültségét és (a szeméremcsont ízesülésével együtt) csökkenti a rázkódást az alsó végtagok és a gerinc között. Elsődlegesen egy szalagos ízület, amit erős szalagok támogatnak és stabilizálnak. Vannak elsődleges stabilizátorok, melyek keresztezik az ízületet, míg mások a környező képződményekhez rögzítik. Az SI-ízületet körülvevő izmok stabilizáló hatása az izompólyákhoz és inakhoz való kötődésük alapján érvényesül. Az egyetlen izom, ami magán az ízületen átível, a piriformis (körteképű izom), mely a második-negyedik keresztcsonti csigolya hátulsó oldaláról ered és a combcsont nagytompor-részéhez kötődik.

Egyesek az SI-ízületet súrlódó ízületként írják le. Az erők, amelyek az ízületre hatnak, beleértve a teher viselését és a környező képződményekhez kapcsolódó szalagokra és izmokra nehezedő nyomást, záródásra hajlamosítják az ízületet. így az SI-ízületet a formája (szöge, ívei és később képződő barázdái) stabilizálja, valamint a szalagok és izmok ereje, melyek terhelés esetén növelik a súrlódást az ízfelületek között."

3 megjegyzés:

zsof írta...

Kedves Gauranga!
Jobbkor nem is jöhetett volna ez a poszt, mivel a héten újra jelentkezett a hátam alsó szakaszán lévő fájdalmam, ami kicsit olyan, mintha valami elmozdult volna a keresztcsontomnál, alig tudok kiegyenesedni. Pár éve kezdődött, és teljesen rendszertelenül kiújúlt, többek között ezért is kezdtem jógázni. Eddigiekben a hátra és az előrehajlítások segítettek, főleg ashtangában lévők, és már már azt hittem helyre is jött a dolog, de a hétvégén egy rossz mozdulattól megint visszaállt. Ilyenkor érdemes folytatni a gyakorlást óvatosan, vagy érdemesebb inkáb felkeresni egy kiropraktikust? Előzőleg az orvosok csak annyit tudtak mondani hogy tömjem magam fájdalomcsillapítóval, mert a megfázott gerinc lassan gyógyul, de ez nem épp megfázásnak tűnik, főleg nem 36 fokos melegbe.
Köszi előre is!

Gauranga Das írta...

Kedves Zsófi!

Igen, óvatos gyakorlás mehet, és mellette egy jó csontkovács is segíthet.

Szeretettel, Gauranga

Névtelen írta...

Kedves Gauranga!
A csípőnyitás gyakorlatát miképp lehetne otthoni körülmények között hatékonyabbá tenni? Értem ezalatt, hogy a csípőnyitó ászanákat elmélyültebben hatékonyabban végezni azáltal, hogy nem csak a gravitciót (példa) vetjük be. Milyen segédeszközökkel technikákkal lehet a tanári igazítás segítés hiányában, mélyebben belevívést megerősíteni? Gyakorlom napi szinten a különféle sorozatokat kimondottan erre a szegmensre fókuszálva a napi ashtanga gyakorlás mellett kiegészítésképp, de bár nem szeretnékugye rsg-s lenni(dedede:) negyveesen is :), mégis nem tudom áttörni egy ideje a blokkot- itt most csakis fizikailag értve ezt...- szval heveder mellett mi segythet értő szakembe külső segtség nélkül csakmagam és segédeszközök bevetésével? Mit javasolsz milyen tapsztalattal bírsz ebben, mait megosztanál? (hamstring nyújtások, masszász lazítások etc van, de érzem - tudom, mint a sportolóknál taln magánegyedül is lehetne valami módszertan a csípőnyitás aktiválására. namaste!köszönöm!Vikk