2013. augusztus 4., vasárnap

A lapocka

Újabb részlet Gregor Maehle Ashtanga-könyvéből:

"A karok közelítésének és távolításának lehetővé tételén túl, a lapocka mozgása azt is lehetővé teszi, hogy a fejünk fölé emeljük a kezünket. A távolítás első harminc foka során a lapocka stabil helyzetet keres a bordakosáron, a trapézizom, romboid és serratus anterior izmok összehúzódása által. A 30 fokon túl, a kartávolítás minden két foka alatt a
lapocka egy fokot mozdul oldalra és felfelé a bordakosáron. A kartávolítást a supraspinatus és a deltoid-izmok végzik. Az a tény, hogy a lapocka majdnem korlátozás nélkül „úszik” a bordakosáron, az egyik fő probléma okozója a vállízület sérüléseinek rehabilitációja és prevenciója során. Ez vezette Dr. Stephen Michael Levin amerikai ortopéd-sebészt arra az elképzelésre, hogy a lapocka egy lebegő csont (szezamoid).

A szezamoid csontok olyan csontok, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül más csontokhoz, mivel a mozgásukat a hozzájuk közel álló csontok és inak határozzák meg. Szezamoid csontok például a térdkalács és a hyoid csont a nyakban. Levin egy biciklikerék agyához hasonlította a lapockát, amelyet a küllők tartanak a helyén. A küllőket meg lehet húzni, vagy ki lehet lazítani, és így lehet változtatni a tengely helyét. Hasonlóképpen, a lapockát a stabilizáló izmok feszülése vagy tónusa tartja a helyén. Amikor a vállöv elsődleges mozgató izmai húzzák a felkarcsontot, a stabilizáló izmok fenntartják a vállgödör (a lapocka legszélső része) optimális helyzetét, ahogy a felkarcsont fejével ízesül. A lapocka helyes pozíciójának fenntartása lehetővé teszi, hogy fenntartsuk a forgatás tengelyét. Ezek az izmok nagyon fontosak, mivel végső soron ők határozzák meg az egész vállöv pozícióját és funkcióját.

A lapocka helyes funkcionális pozíciója befolyásolja a vállöv összes izmának tónusát. Mint ahogyan a hasizmok megtartják a mellkas elülső oldalát, így lehetővé téve a rekeszizom optimális funkcióját, a romboid izmok, az alsó trapézizom és a serratus anterior izmok stabilizálják a lapockát, hogy lehetővé tegyék a vállöv további elsődleges mozgatóizmainak funkcióját. A stabilizáló izmok tónusa elveszhet vagy eltorzulhat sérülés, helytelen használat vagy a rossz tartás miatt. Ha ez megtörtént, a lapocka nem lesz többé megfelelően rögzítve, miközben a vállöv többi izma dolgozik. Ez a vállöv bármely részének (izmok, szalagok, inak, vagy ízületi kamrák)gyulladását vagy funkció-károsodását eredményezheti. A stabilizáló izmok működése nem tudatos, ezért a helytelen funkciókat csak az egyes izmok izolálásával és pseciális gyakorlatokkal történő edzése által tudjuk helyreállítani. Ha csak általános váll-gyakorlatokkal próbáljuk erősíteni a váll-stabilizáló izmokat, akkor a probléma csak súlyosbodni fog."

Nincsenek megjegyzések: