"A szétubandhászana mitológiája
A szétu-bandha kifejezés „összekötő hidat” jelent, és tradicionálisan azt a hidat nevezték így, amit Ráma király vánarákból, vagyis emberszabású majmokból álló hadserege épített Nala instrukciói alapján az indiai félsziget déli csücske és a mai Srí Lanka északi szigetei között. A tenger alatt még ma is látható a műhold-felvételeken egy 30 kilométer hosszú homokzátony, amely megnehezíti az áthajózást India és Srí Lanka között. Bár egyesek természetes képződménynek tartják a homokzátonyt, indiai régészek ember- (vagy inkább isten-) kéz alkotta építménynek tekintik, és mintegy 125 ezer évesre datálták. Brit kutatók annak idején Ádám hídjaként is említették az átjárót India és Lanka között, mely már több száz éve a vízbe süllyedt.
A
Rámájana eposzban Rávana, a gonosz démon elrabolta Szítát, Ráma
feleségét, és fogságban tartotta szigetén, Lankán. Ráma
hűséges majomszolgája, Hanumán egy ugrással Lankán termett, és
ott rátalált Szítára, majd odavezette Rámát a majomhadsereggel.
Nala és Nila, a két majomkatona ekkor hidat kezdtek építeni,
amihez a köveket az erdőből hozták. Ám észrevették, hogy a
tenger túl mély, ezért elsüllyednek benne a kövek. Ekkor
mindegyik kőbe belevésték Ráma nevét szanszkrit nyelven, és a
Legfelsőbb Úr kegyéből a kövek lebegni kezdek, és így a
majomhadsereg át tudott kelni a tengeren, és Ráma vezetésével
megtámadták Rávana palotáját. Ramésvaramban még ma is van egy
templom, amelyben egy kútban lebegő követ lehet látni, rajta Ráma
nevével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése