1-2-3. Az első három dimenzió: a szélesség (jobbra-balra), a hosszúság (előre-hátra) és a magasság (fel-le). Ezek az általunk érzékelhető és megszokott dimenziók, bár az persze kérdéses, hogy a föld felszínén túl mennyire "bejárhatóak" ezek a dimenziók, vagy pedig van valami határ, ahol már elkezd "meghajolni" a tér, és tulajdonképpen visszapattanunk egy korlátozott tartományba. Mivel tudatos ember vagy mérőműszerek még nem tudtak nagyon messzire távolodni a Föld felszínéről, a három dimenzió sajátosságait sem ismerjük igazán univerzális szinten.
4. A negyedik dimenzió: az idő. Az idő egy érdekes dimenzió, mert bár valóban hozzáad egy kiterjedést a térhez (ugyanazon a helyen különböző időben egyszerre lehetnek különböző tárgyak, míg egy időben ez lehetetlen), ugyanakkor a három kiterjedésben általában előre és hátra is tudunk haladni, viszont az idő a hétköznapi tudatállapotunkban csak egy irányban folyik - a jövő felől a jelenbe, majd a múlt felé távozik. Tehát a jelen pillanat az a fókuszpont, amit valóságosan is érzékelni tudunk, ugyanúgy, mint a háromdimenziós térnek azt a pontját tudjuk leginkább érzékelni, ahol éppen tartózkodunk. A tudatállapot megváltoztatásával e négy dmenzión belüli "közlekedés" is könnyebbé válik, vagyis múltbeli eseményeket is átélhetünk, és a lehetséges jövőképekbe is bepillantást nyerhetünk időnként.
5. Az ötödik dimenzió: a párhuzamos univerzum. Ennek megértéséhez az idő szingularitásából indulhatunk ki. vagyis a múltban már megtörtént eseményeket nem tudjuk megváltoztatni. Az univerzumunk eddigi története a keletkezése óta egy már megtörtént és rögzített dolog, és a jövőben várható opciók mind e jelen pillanatból indulnak ki. A jövő viszont még nem teljesen rögzített, hiszen számtalan tudatosság pillanatról pillanatra meghozott dötéseitől és szabad akaratától is függ, hogy a fokozatosan körvonalazódó jövőképek közül mi válhat valósággá. A párhuzamos univerzum tehát a "mi lett volna, ha..." dimenziót jelenti, melybe bármikor átléphetünk, amikor egy döntést hozunk, és az A helyett a B lehetőséget választjuk. Mondhatjuk tehát azt is, hogy az ötödik dimenzió a szabad akarat pillanatnyi megnyilvánulása.
6. A hatodik dimenzió: Ebben a dimenziónban a pőrhuzamos univerzumok végtelen sora jelenik meg, mely ugyanabból a kezdőpontból indul ki, mint a jelenlegi valüságunk, de az összes lehetőséget és jövő-változatot magában foglalja. Ezt valahogy úgy képzelhetjük el, mint egy sakkprogramot, mely minden egyes lépésünk után lefuttatja magában az összes további lépéslehetőséget, és igyekszik kiválasztani a legvalószínűbben. De mi van akkor, ha mindegyik lehetőség valóságos, és egy párhuzamos univerzumban meg is valósul? Ez lenne a hatodik dimenzió.
A cikk folytatását nem sokára olvashatjátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése