2010. február 18., csütörtök

Hello to the Queen

Ma reggel bealudtam. Éppen arról álmodtam, hogy valamilyen öreg harcművész Magyarországra akart költözni a távolkeletről és nekem kellett megszervezni a dozsóját, amikor Ági kopogott az ajtón, hogy mi van már velünk. Reggel hat volt, és mindketten bealudtunk Bogyóval. Hirtelen észbekapva elkezdtem összepakolni a jógás cuccomat, majd Bogyó "Nefürgyéle!" csatakiáltására hallgatva magamra rángattam a jógásgatyámat és elindultam a sála felé. Bogyó kimentette magát, hogy ő már akkor marad és alszik tovább.

Gyakorlás közben vettem észre, hogy kifordítva vettem föl a gatyámat is, meg azt is, hogy a hamstringem iszonyatosan be van állva. Ezt nem csak én vettem észre, hanem Shiva is, aki óra után megkérdezte, hogy "What happened?", és hogy jól kialudtam-e magamat éjszaka. Nem tudom, hogy a mai gyenge teljesítményem tényleg az általános fáradtság következménye-e, vagy éppen a tegnapi negyven dropbacké, de tényleg ritka gyengén muzsikáltam.

Holnap még nyomjuk a 2 sorozatot, aztán péntektől vissza az 1.-re. Az ékapáda-sírsászanák ma kegyetlenek voltak, a hátrahajlítások is gyengébben mentek, de jó volt, hogy Shiva segített. A fejenállás végén Skorpiót szoktunk csinálni, aztán abból leteszed a lábadat hídba, és Shiva felállít. Amikor vége volt az órának, elkaptam Ambarist egy Kalari-edzésre, pedig erőteljesen sajogtak az elülső combizmaim a tegnapi dropbackektől.

Ildikó is csatlakozott, együtt nyomtuk a straight legeket meg a forward legeket (ami köríves rúgást jelent egyébként). Ismét volt kitörés meg egy olyan figura is, hogy a kitörésbőúl visszaülsz a sarkadra, és úgy mász tovább. Még egy új elem: vírabhadrászana, spárga, majd egyet előrelépsz. Egy szóval jól lezúzott kb. 45 perc leforgása alatt. Most már mindegy, a lényeg, hogy belém rögzüljön egy kicsit, mert nagyon jók a gyakorlatok.

Edzés után hazabotorkáltam, útközben vettem egy dinnyét. Lefürödtem végre, majd puja, nagyon illatos jázmint vettünk tegnap, azt ajánlottuk fel a síláknak, valamint a dinnyét, ami nem volt azért olyan édes, mint otthon szokott lenni. Reggeli után irgalmatlanul bezuhantam az ágyba, délig nem is tudtam magamról. Bogyó leegyeztetett egy masszázst egyre, plusz egy konzultációt a hotelben található Rishi Ayurveda Institute orvosával.

Nekem kissé gyanús volt az ürge, elég gengszteresnek látszott. Egykor elküldte Bogyót masszászra, és elment, mert éppen találkozója volt. Mellesleg elmondta, hogy minden évben két hónapot Magyarországon szokott tartózkodni. Bogyó szerint a masszázs nagyon durva volt, erősebb, mint Vinaynál, és fele annyi, úgyhogy megy még.

Mi pedig fürödtünk, egész jó hullámok voltak ma is. A lényeg az, hogy megfelelő időben kell elrugaszkodni, és akkor a hullám felkap, és tol maga előtt vagy tíz-tizenöt méteren keresztül, néha egészen ki a partig. A fürdések közötti szünektekben ismét megpróbáltam a dropbacket, de ma összesen huszonötöt sikerült kierőltetni magamból. Kicsit fáradtak az izmaim, rá kell pihenni, és holnap talán jobb lesz. A délutáni pránájáma előtt még betértünk a Volga étterembe Hello to the Queen-ezni. Ez egy darált kekszből és sült banánból készült desszert, aminek a tetejére fagyit tesznek. Én előre kértem mellé plusz egy csokifagyit, mert nagyon sok benne a száraz keksz, plusz egy ananász juice-t, illetve egy mint lime-ot, amit elneveztünk Virgin Mojitonak.

Majszolás közben fotózgattunk, sok téma volt a parton. Utána elindultunk pránajámára. Mire átértem a sálába, totál leizzadtam, az elején a kétperces r
elaxációra úgy feküdtem le, mint ahogy Agni-óra közepén szoktam kinézni. Uddzsájíval kezdtünk, belégzés és kilégzés után is volt légzésszünet. Négy számolásig tartottak a légzések és a szünetek (bandhával), ami nekem kicsit rövid volt. A hatos légzés viszont kicsit hosszú volt. Utána nádi-sódhanát gyakoroltunk, szintén kumbhakával belégzés és kilégzés után is. Ez kicsit nehéz volt, mert a bal orrlyukam nehezen szelelt.

Ezek mind szamavritti-pránajámának számítanak, mert a belégzés és a kilégzés, illetve a kumbhaka is azonos hosszúságú. A végén öt kör bhásztriká volt, közben Shiva megkérdezte, hogy nem ebédeltünk-e későn. Áááá, ráztuk a fejünket, közben mindannyian a Hello to the Queen-re gondoltunk, bár engem különösebben nem zavart. A végén a relaxációba jól belealudtunk, miközben Shiva énekelt: "I relaaaaax my buttoooooocks.I relaaaaax my buttoooooocks. My buttoooooocks are relaaaaxed."

Pránájáma után egyből beültünk a Lonely Planetbe, remélvén, hogy időben végzünk ma. Persze mire mindenki összeverődött, volt vagy hét óra, és végül negyed kilenckor sikerült felállni az asztaltól. A ma esit menü sem volt rossz: én kaptam egy remek dosát, plusz Jaipuri főtt zöldségeket. Bogyó grillezett zöldségkosarat evett, Ági Brinjal masalát (padlizsánt), a többiek dhalt meg paratákat. Ildikó általában a jógasálában szokott étkezni.

Vacsi után irány az internte, a Leóban elfoglalták a szokásos helyemet, úgyhogy a retróba kellett beülnöm. Szeretnék ma időben lefeküdni, holnap indulunk backwater-túrára.

Nincsenek megjegyzések: