Világméretű jóganap

A kis Atma Buda univerzumnyi méretűre duzzadt vasárnapra, és nem kevesebb, mint 85 jóginak adott helyet a jóganap óráinak kipróbálásához. Ehhez képest szépen elfértünk a két teremben, nem volt veszekedés, mérgelődés. Voltak hardcore jógások, akik 3-4 órát végignyomtak zsinórban, pedig szerintem nem voltak könnyű órák.

Az én óráimon nem voltak olyan nagy tömegek, úgy látszik már hírhedt vagyok, hogy túl kemények az órák, pedig ez csak elmeállapot kérdése. A reggel 8-as Hot Ashtangát kb 12-en csinálták végig, köztük 4 új ember, Istvánnál még többen voltak a Mysore órán. Tízkor ütött be a csúcs, mivel órarend szerint is Agni-jóga lett volna. A Hot teremben huszonegy-két ember, a másikban (mivel gyerekjógára nem jöttek), szintén lement egy Agni 15-tel. Nem volt külön befűtve, de az astangások már így is 30 fokra belehelték a termet.

Délben 2. sorozatot tartottam, István csípőnyitót. Aki hozzá nem fért be, az nálam kötött ki, úgyhogy ott is volt vagy egy tucat ember. Két hölgy életében először astangázott, és a reggeli 1. sorozatra két órát rápihenvén zokszó nélkül lenyomták a 2-est is. Szóval túl lehet ezt élni, mondom, hogy csak elmeállapot kérdése.

A déli óra után felmásztam Janihoz, aki a fenti kis kuckóban Yumeiho masszázsban részesítette az embereket. Néha lehallatszottak a kiáltásaim a női öltözőbe, miközben a feszültségeket szedte ki a meridiánjaimból. Általában jó a gerincem meg az izmaim állapota, de a stressz azért belopózza magát az életembe, és ezért talált is egy-két fájó pontot.

Némileg felfrissülve lementem a Kontakt jógára fotózni. Ez volt talán a legnépszerűbb óra az újak közül, úgyhogy mindenképpen betesszük az órarendbe márciustól. Az én Ironomra is sokan voltak kíváncsiak, köztük két srác is vállalta a megpróbáltatást. A napüdvözletek után egy jó kis Virabhadrászana-sorozattal kezdtük, majd amikor a lábizmaikat már kivégeztem, elkezdtük a csaturangát cifrázni. Az Astangában ugye az ember csak egy-egy légzésig van benne, és nagyon hasznos, ha egy kicsit tovább kitartjuk, egy kézzel, egy lábbal, vagy éppen láb nélkül.

A kar-mell edzés után volt egy hasizom-blokk, ezt is nagyon értékelték. Utána rámentünk a hátrahajlítókra (István is éppen azt nyomta a szomszédban, de páran meghátráltak a közepénél). Nálam kibírták, de biztos lesz holnap izomlázuk, még nekem is, már most érzem. Csináltunk vagy öt hidat (egy kézzel, egy lábbal, könyökkel stb.), és utána háromféle kézenállást. Úgy látom, hogy népszerű az ilyenféle erősítő gyakorlás, és bele is tudtam csempészni egy-két 3. sorozatos pózt. A legdurvábbakat persze még nem sütöttem el, majd a Kálvinon. Kell a fokozatosság, hogy minél többen tudjanak alkalmazkodni az órához.

Este hatra már én is megfáradtam egy kicsit, meg az emberek is. Végignyomtuk még a Classic 84-et, de ebben azért van egy jó pár olyan ászana, amit nem olyan könnyű megközelíteniük még a haladóbb gyakorlóknak sem. Szerintem ezt az órát egyelőre nem fogjuk betenni az órarendbe, inkább marad a Kontakt meg az Iron újfajta órának, aki változatosságra vágyik. persze sokan követelnének még több Agnit, meg Astangát is, majd annak is próbálunk eleget tenni. Ezeknek persze az a sajátosságuk, hogy kötött a program, míg a Kontakton sokat lehet variálni, és jó kapcsolatépítő program. Az Ironon szintén sokat fogok kísérletezni. Nem csak az erőre fogunk rámenni, de bizonyos területek nyitására is egy-egy alkalommal. Dev Kapil mondta, hogy a jógi mindenhol tud gyakorolni, a tűzben is, meg a jeges vízben is. Én hozzátenném, hogy a jóginak mindenre készen kell állnia, 108 napüdvözletre vagy 108 dropback-re is.

Egy-egy kötött program mindenképpen rendelkezik bizonyos korlátokkal, és nekem az az álláspontom, hogy a jóga egy eszköz, amelynek a kelléktárából mindenki válogathat annak megfelelően, hogy milyen célokat szeretne elérni. Éppen ezért szeretnék mindenkit hozzásegíteni ahhoz, hogy minél sokoldalúbb tapasztalatokat szerezzenek, és rátaláljanak a saját útjukra, megtalálják a jógának azokat az aspektusait, amelyek a számukra a legvonzóbbak. Mindenkinek köszönöm, aki eljött a jóganapra, és remélem, még sokat fogunk együtt jógázni 2010-ben! Itt pedig megnézhetitek a fotókat.