2010. március 7., vasárnap

Egy hét

Ez volt az első teljes hetem India óta. Az órák egész jól mentek (eltekintve a reggeli magánóráktól, amit András viszont kifejezetten értékelt). Az új stúdiót is kezdem lassan megszokni, kiismerni, bár még sok mindent meg kell csinálni benne, hogy pl. a öltözők kényelmesebbek legyenek.

Az Iron yoga külön élmény volt, megérdemelnek a résztvevők egy beszámolót. Két fiú volt, Zoli és Dani, illetve négy lány. Közülük Liza és Eszter jó erőnlétben, viszont Andi és Mariann kihagytak egy pár gyakorlatot, mert elsőre soknak tűnt nekik.

Természetesen napüdvözletekkel kezdtünk (mindegyik mozdulat öt légzésig), méghozzá kézenállásokkal jól megtűzdelve, ahogy szeretem. Kb. fél óra vlt, mire a tíz kört lenyomtuk, addigra mér mindenki haldoklott. Csodák csodájára mindenki ráérzett a kézenállásra, öröm volt nézni a szép vinyászákat. Utána csináltunk egy pár Kalari gyakorlatot, amikben annyira nem tudtunk kibontakozni, mert a helyszűke miatt csak egy helyben tudtuk őket gyakorolni, nem volt fel-alá járkálás. Remélem, azért a plusz utkatászanákkal sikerült egy jó kis combizom-lázat elérnem mindenkinél.

Utána a csaturangát cifráztuk még sokféleképpen, majd felmásztunk a bordásfalra. Függeszkedésre különösen jó, ebben lehet lábemelést végezni, meg mindenféle gyakorlatokat, például utthita-haszta-pádángusthászanát segítő nélkül, "önkínzó" üzemmódban. Fejjel lefelé is lehet lógni, és így emelgetni a lábadat fel-le.

Volt hasizom-blokk is, illetve csináltunk egy pár hátrahajlítást, valamint gyertyapózban is különböző gyakorlatokat. Remélem, elég változatosra sikeredett az óra. Mindenki jól leizzadt, az biztos, pedig nem fűtöttünk be. Nekem másnapra mindenhol volt izomlázam, a többieket még meg kell interjúvolnom. Remélem, sokan ki fogják próbálni még ezt az órát, még kísérletezek a különböző gyakorlatokkal. A kartámaszok, a hátrahajlítások, valamint Paul Wade hat mestergyakorlata rendszeresen szerepelni fognak a palettán, úgyhogy lehet erősíteni.

A végén csináltunk néhány nyújtó gyakorlatot, majd a Vinay-féle levezető pózokat, és utána savászana volt. A gyakorlásba is a hét vége felé rázódtam jobban vissza. Amióta megjöttem, sokat kellett rohangálni, intézkedni az új központtal kapcsolatban, és így napi fél-egy óráim jutottak a gyakorlásra. Csütörtökön és pénteken már sikerült lenyomni az 1. és 2. sorozatot, holnap reggelre nem tudom, hogy a 3-ast vegyem-e elő, vagy újra az egyest. Jövő héten remélem, már rendszeresebb lesz a gyakorlás, és tudok egy pár fotót is készíteni, mert egyelőre az indiai képekből csemegézek még. Ez végül is nem baj, legalább visszaemlékezem a jó melegre, miközben itt majdnem szállingózik a hó.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia,

Az IRON kegyetlen volt egy kezdőnek és abszolút sport
nélkül élőnek :) bár dolgozom
rajta, hogy ne így legyen!
Csak a fülcimpámban nem volt izomláz.

Üdv,
Andi

Gauranga Das írta...

Kedves Andi,

Vannak fokozatok. De ha lelkes vagy, nyugodtan jöhetsz az Ironra is, bajod nem lesz tőle.