2011. október 25., kedd

Vjásza és utódai

Újabb részlet Gregor Maehle könyvéből, ezúttal a filozófiai részből:


"Az összes történelmi kommentátor, aki Vjászát követte, Bhoja király kivételével, elfogadta Vjásza kommentárját és azt kommentálta, ahelyett, hogy közvetlenül a Jógaszútrát kommentálták volna. Vjásza valószínűleg a legfontosabb mester volt  India történetében, és a hagyomány isteni jelleggel ruházza fel. Azt mondják, hogy minden világkorszakban megjelenik, hogy helyreállítsa az ősi tudást. Vjásza egy teljes körű polihisztor volt, akár az indiai történelem Leonardo da Vincijének is nevezhetnénk. 


Ma, eléggé meglepően, vannak huszadik századi szerzők, akik a Jóga-szútra interpretációjukban azt írják, hogy nem értenek egyet Vjászával vagy más ókori szerzőkkel. Modern gyakorlóként csak akkor engedhetjük meg magunknak, hogy "ne értsünk egyet" az ilyen hatalmas intellektuális és misztikus óriásokkal, amikor már elértük az ő szintjüket. Különben nehéz lesz megkapni a jóga értékes gyümölcsét.


Vjásza egy másik fontos oldala, amit meg kell értenünk, hogy látszólag ellentmondásos filozófiai iskolákról írt hiteles szövegeket. Például megalapította a Védánta filozófiai iskolát,  és megírta a Brahma-szútrát, de ugyanakkor a rivális Szánkhja/Jóga iskolához is hozzátett azáltal, hogy megírta a Jóga-szútra kommentárját. A nyugati tudósokat nagyon megzavarja az a gondolat, hogy ugyanaz a személy két ellentétes filozófiai iskoláról írt kommentárokat, és ezért általában azt feltételezik, hogy kettő vagy több Vjásza volt. 


Az igazság azonban az, hogy a legtöbb Védánta-mester, mint Gaudapáda, Sankara és Vacsaszpati Misra, írt kommentárt a jógáról, ami látszólag egy ellentmondó filozófiai iskola, miközben a jóga mesterei a Védántáról írtak kommentárokat. Ennek az az oka, hogy az összes filozófiai rendszer csupán az Upanisadokban tanított egy igazság képviselője, vagyis az igazság változatai, de nem maga az Igazság. Egy igazi misztikus tudja ezt. lehet, hogy van egy kedvenc rendszere, mégis képes megvalósítani az igazságot más rendszerekben is, és hozzájuk tud járulni.


Azok a tudósok, akiknek nem volt misztikus élményük, nem érthetik ezt meg, mert még mindig a helyes vagy helytelen játékában vannak foglyul ejtve. A tudat logikája szerint a tézis (egy bizonyos állítás), az antitézis (az ellentétes állítás) a szintézis (mindkettő egybeolvasztása) és e három tagadása egyszerre is fenntartható, mert egyikük sem lehet igaz. Az igazság az csakis a tudat, amelynek nincs álláspontja, vagy helyes vagy helytelen benne, hanem csak a tudatosság van jelen. Ha ezt ténylegesen megvalósítjuk, akkor érjük el a jóga célját."








Nincsenek megjegyzések: