2012. április 17., kedd

Elmélet, gyakorlat és odaadás

Szombat este tartottam egy kiselőadást a jóga gyakorlásának három aspektusáról: a karmáról, a gjánáról és a bhaktiról. Krisna a Bhagavad-gítában külön-külön jógafolyamatokként elemzi ezeket az utakat, de hétköznapi értelemben vége bármely dolog, folyamat három aspektusaként vizsgálhatjuk. Igazából bármely dolog sikeressége függ ennek a három tényezőnek a jelenlététől. Eredeti értelemben véve a gjána a tudás jógája, az elmélkedés, a filozófia, minden dolog lényegének megértése. A karma a tettek művészete, vagyis a tettek visszahatásainak ismerete és azok megszüntetése a helyes mentalitással végzett cselekvés által. A bhakti pedig az odaadás, amely legmagasabb értelemben Isten felé, de tágabb értelemben a félistenek, a természeti erők, a szeretteink, embertársaink és az élőlények felé megnyilvánuló szeretet. 


Alkalmazzuk most ezt a három aspektust a jóga, tételesen az astanga-jóga gyakorlására. Az ászanák és vinyászák helyes végrehajtásához elméleti ismeretekre van szükség, és ezeket meg kell szerezni egy tanártól, könyvből, dvd-ről stb. Minél több forrásból kapunk elméleti tudást, annál mélyebben megérthetjük az adott témát. Bár Pattabhi Jois azt mondta, hogy 1% elmélet és 99% gyakorlat, ha azt az 1%-ot nem helyesen sajátítjuk el, akkor nem garantált, hogy mi is azokat a pozitív eredményeket fogjuk tapasztalni a jóga gyakorlása során, mint amiket mások. 


Abban viszont igaza bolt Pattabhi Joisnak, hogy "Practice and all is coming", mert nem elég az elméleti tudás, ha nem gyakoroljuk, amit tanultunk, akkor pláne nem számíthatunk semmilyen eredményre. itt jön be a karma aspektusa, minden nap le kell győzni a lustaságunkat, ki kell gurítani a matracot, és gyakorolni kell. A gyakorlásra tett folyamatos erőfeszítés a siker záloga, de persze nem ész nélkül, hanem a megfelelő tudatossággal, az elméleti tudás birtokában. 


és a harmadik láncszem, ami mindent összetart, az a motiváció. A tábor résztvevőinek is mondtam, hogy látszik rajtuk, hogy mindannyian jóga-fanatikusok, az életükben a jógát teszik az első helyre. ha egy dolog nagyon fontos nekünk, akkor nagy odaadással tudunk foglalkozni vele, nagy lelkesedéssel gyakoroljuk, és mindig megtaláljuk a motivációt, hogy továbblépjünk benne. Az fog egész életében jógázni, akinek a jóga a legnagyobb szerelme, nem csak egy huszadrangú dolog, vagy egy kötelező tortúra, amin minden nap keresztül kell mennie. Ha nincs ott az odaadás., a megfelelő szívből jövő meditáció, akkor hamar elveszítjük az érdeklődésünket a jóga iránt, és a gyakorlásunk fogja a kárát látni. 


A táplálkozással kapcsolatban is levezettem ezt a három aspektust, hiszen ha valaki egészségeseket és jókat akar enni, akkor először is szüksége van azokra az ismeretekre, hogy az egyes tápanyagok hogyan hatnak a szervezetére. Utána nem szabad lustának lennie, be kell szerezni a megfelelő alapanyagokat, és el kell készítenie az ételt, legyen az főtt, nyers étel vagy green juice vagy akármi. Az a jó szakács, aki mosogatni is szeret, nem csak az étel elfogyasztása pillanatáig érdekli az egész dolog. 


És végül az odaadás is fontos, hiszen az elkészített étel tartalmazza a tudatunkat, és ha szeretettel készítjük az ételt mások számára, akiket szeretünk, akkor még táplálóbb és ízletesebb lesz. A fenti három aspektust azonban minden másra is alkalmazhatjuk, bármilyen cél elérésére tett erőfeszítésben jelen kell lennie ennek a három aspektusnak, ha sikeresek akarunk lenni benne. 

Nincsenek megjegyzések: